Tudomány és technika

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 776
18 013
113
Kis tudomány-történelem a Mèltánytalanúl? elfeledett tudósról, aki megváltoztata a világot;
Haber mellett ott van Bosch-nak is a neve. Haber kísérletezett a katalizátorral és dolgozta ki a hőmérséklet/nyomás paramétereket, de ehhez kellett Bosch is, aki megcsinálja hozzá a gépészetet.

A legnagyobb probléma a magas nyomás és hőmérséklet volt, na meg a hidrogén. Az akkori kohászat az acél szilárdságát döntően csak a széntartalommal tudta növelni. A szén így az acélban perlitet képez, ami szilárdságot növel. Haber és Bosch elkezdték az első ammóniát gyártó berendezéseket gyártani (hőcserélő, nagynyomású reaktor, stb..). Szilárdságilag készen volt a rendszer, mehet a termelés.

Pár hónap múlva folyamatosan tönkre mentek a berendezések, belül szét rohadt az összes cső, a reaktor fala belülről kifelé buborék-szerűen szétment. Folyamatosan újra kellett gyártani a berendezéseket, az üzembiztonság csapnivaló volt. A BASF-nek is ez létkérdés volt, mert az nem működik, hogy havonta újra kell mindent építeni.

Ekkor kijelöltek a 7-es kapu mellett (lényegtelen) egy kis épületet, ahol elkezdtek a fémes anyagokkal kísérletezni (ekkor születet meg az anyagmérnöki részleg, azon a folyosón, jövőre lesz 110 éve...). Ekkor rájöttek, hogy az ammónia gyártásánál létfontosságú hidrogén azon a nyomáson és hőmérsékleten reakcióba lép az acélban lévő perlittel - tőle elvonja a szenet és az anyag belsejében a hidrogén és a szén metánná alakul, majd az ezt követő térfogatváltozás folyamatosan szétszedi a berendezést.

Most, hogy tudták mi a hunyó, ki kellett találni a megoldást. A megoldás egy zseniális ötlet volt, fogtak egy ausztenites rozsdamentes acélból készült csövet és beledugták a nagyszilárdságú acélból készült csőbe. A korabeli ausztenites rozsdamentes acélok nem olyan minőségűek voltak, mint a mai anyagok - bizony ezek is rohadtak, de sokkal lassabban. Erre volt Bosch-nak az az ötlete, hogy néhány mm-es átmérő furatokat kell sugárirányban elhelyezni a reaktoron és ha a rozsdamentes bélést megette az ammónia, akkor azonnal le lehet állítani a reaktort és gyorsan ki lehet cserélni a bélést - így az akkori technikával nagyon nehezen gyártható öntött reaktorköpenyek többször felhasználhatóak...

Ezzel megoldódott az anyagok gondja, de a gyártás még így is mai szemmel nézve röhelyes mennyiséget adott. Haber tudta, hogy ha az akkoriban képtelenségnek számító 325bar nyomást elérné, akkor a hőmérsékletet le lehetne vinni 350fokra, akkor az ozmium helyett sima vasalapú katalizátorral is gyártható ammónia. Igen ám, de nagy méretben ekkora nyomáson nem üzemelt semmi a világon - kivéve az ágyúcsöveket.

Ezzel az áttöréssel érték el az ammónia ipari szintű gyártását és ért Nobelt mindkettőjünek. Haber ment tovább, Bosch maradt a BASF-nél, egészen 1925-ig, amikor megalapult az IG Farben, aminek Bosch volt az első főnöke...

A robbanás 1922-ben a nem szakszerű tárolásból következett be, a kráter hatalmas volt (az irodám a Trichterstraße sarkán van, a Trichter magyarul tölcsért jelent...). Akkora volt a robbanás ereje, hogy Oppau nagyjából fele eltűnt, az üzemtől kb. 26km-re lévő Heidelberg-ben a villamost feldöntötte a légnyomás.

Az első ammónaireaktorok gyártásától datálódik a BASF nagynyomású technológiája, ami - később szénelgázósítás, hidrálás és igazából a nagynyomású vegyipar alapja, egészen az LDPE gyártásig, ahol 3600bar üzemi nyomás van. A technológia egy részét eladták az idők során (bocsánat, "racionalizálták"), kezdetben az LDPE gyártása is BASF-Shell közös biznyisz volt (ez volt a BASELL, innen van a TVK LDPE-s sora is), ami m a Lyondell Basell néven fut tovább.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 545
16 536
113
Haber mellett ott van Bosch-nak is a neve. Haber kísérletezett a katalizátorral és dolgozta ki a hőmérséklet/nyomás paramétereket, de ehhez kellett Bosch is, aki megcsinálja hozzá a gépészetet.

A legnagyobb probléma a magas nyomás és hőmérséklet volt, na meg a hidrogén. Az akkori kohászat az acél szilárdságát döntően csak a széntartalommal tudta növelni. A szén így az acélban perlitet képez, ami szilárdságot növel. Haber és Bosch elkezdték az első ammóniát gyártó berendezéseket gyártani (hőcserélő, nagynyomású reaktor, stb..). Szilárdságilag készen volt a rendszer, mehet a termelés.

Pár hónap múlva folyamatosan tönkre mentek a berendezések, belül szét rohadt az összes cső, a reaktor fala belülről kifelé buborék-szerűen szétment. Folyamatosan újra kellett gyártani a berendezéseket, az üzembiztonság csapnivaló volt. A BASF-nek is ez létkérdés volt, mert az nem működik, hogy havonta újra kell mindent építeni.

Ekkor kijelöltek a 7-es kapu mellett (lényegtelen) egy kis épületet, ahol elkezdtek a fémes anyagokkal kísérletezni (ekkor születet meg az anyagmérnöki részleg, azon a folyosón, jövőre lesz 110 éve...). Ekkor rájöttek, hogy az ammónia gyártásánál létfontosságú hidrogén azon a nyomáson és hőmérsékleten reakcióba lép az acélban lévő perlittel - tőle elvonja a szenet és az anyag belsejében a hidrogén és a szén metánná alakul, majd az ezt követő térfogatváltozás folyamatosan szétszedi a berendezést.

Most, hogy tudták mi a hunyó, ki kellett találni a megoldást. A megoldás egy zseniális ötlet volt, fogtak egy ausztenites rozsdamentes acélból készült csövet és beledugták a nagyszilárdságú acélból készült csőbe. A korabeli ausztenites rozsdamentes acélok nem olyan minőségűek voltak, mint a mai anyagok - bizony ezek is rohadtak, de sokkal lassabban. Erre volt Bosch-nak az az ötlete, hogy néhány mm-es átmérő furatokat kell sugárirányban elhelyezni a reaktoron és ha a rozsdamentes bélést megette az ammónia, akkor azonnal le lehet állítani a reaktort és gyorsan ki lehet cserélni a bélést - így az akkori technikával nagyon nehezen gyártható öntött reaktorköpenyek többször felhasználhatóak...

Ezzel megoldódott az anyagok gondja, de a gyártás még így is mai szemmel nézve röhelyes mennyiséget adott. Haber tudta, hogy ha az akkoriban képtelenségnek számító 325bar nyomást elérné, akkor a hőmérsékletet le lehetne vinni 350fokra, akkor az ozmium helyett sima vasalapú katalizátorral is gyártható ammónia. Igen ám, de nagy méretben ekkora nyomáson nem üzemelt semmi a világon - kivéve az ágyúcsöveket.

Ezzel az áttöréssel érték el az ammónia ipari szintű gyártását és ért Nobelt mindkettőjünek. Haber ment tovább, Bosch maradt a BASF-nél, egészen 1925-ig, amikor megalapult az IG Farben, aminek Bosch volt az első főnöke...

A robbanás 1922-ben a nem szakszerű tárolásból következett be, a kráter hatalmas volt (az irodám a Trichterstraße sarkán van, a Trichter magyarul tölcsért jelent...). Akkora volt a robbanás ereje, hogy Oppau nagyjából fele eltűnt, az üzemtől kb. 26km-re lévő Heidelberg-ben a villamost feldöntötte a légnyomás.

Az első ammónaireaktorok gyártásától datálódik a BASF nagynyomású technológiája, ami - később szénelgázósítás, hidrálás és igazából a nagynyomású vegyipar alapja, egészen az LDPE gyártásig, ahol 3600bar üzemi nyomás van. A technológia egy részét eladták az idők során (bocsánat, "racionalizálták"), kezdetben az LDPE gyártása is BASF-Shell közös biznyisz volt (ez volt a BASELL, innen van a TVK LDPE-s sora is), ami m a Lyondell Basell néven fut tovább.
Èrdekes figurák ezek a 19.-20. századi tudós/mérnökök. Amennyire tudom Bosch az első világháborúból ki akart maradni, még fegyverekkel sem kereskedett, meg kórházat adományozott, jótékonykodott, de a II.Vh-ban már aktívabban benne volt.
Mondjuk az ő neve a cég miatt jobban fennmaradt mint Haberé, aki számomra szinte totál ismeretlen volt.

És ha már úgyis témánál vagyunk.
Egy másik korszakos mérnök zseni;
Vajon hol tartana most az elektromos hajtás ha anno nem állnak le a fejlesztésével..
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
21 729
72 106
113
 

merleg

Well-Known Member
2021. március 12.
1 661
3 279
113
"A legnagyobb tudományos eredmények jó része úgy született, hogy az emberek tévedtek, bebizonyították, hogy valóban tévedtek, majd azt is, hogy miért tévedtek. Ami teljesen mérgező a tudományra nézve, az a csalás”

 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 545
16 536
113
Az optikai mikroszkópok különböző képalkotó rendszereinek bemutatása..

A csatorna többi videóját is érdemes átböngészni, érdekes mikrobiológiai élőlényekkel foglalkoznak, amőbák, egysejtűek, stb.
 
K

kamm

Guest

Ennél egyszerűbben nem lehet az entrópiát/acélgyártást/korróziót/hőveszteséget/stb elmagyarázni.

Amúgy megértem Orosz prof kiakadását. Ez minimum Fizika A3, de inkább B3, vagyis aki idáig eljutott, annak volt már minimum matek A2, meg ábrázoló geometria. Mindkét tárgyban oktattak lineáris egyenletrendszereket és vizsgázni is kellett belőle, minimum kétszer. Ezek alapján egy mezei 2x2-es mátrix sajátérték/sajátvektorát kiszámolni alap. Elhiszem, hogy kiakadt.

Rámutat egy nagyon fontos pontra, hogy mennyire rosszul van oktatva a matek. Lukak vannak itt-ott. Vicc, hogy analízisből ábrázolj harmad meg negyedfokú egyenleteket, de pl. azt a módszert már nem tanítják meg, hogyan lehet harmad vagy negyedfokú egyenleteket megoldani (ez lenne amúgy a polinomok osztása), ami megint elemi dolog. De mivel nem tudod kiszámolni a zérushelyeket, így elég nehéz ábrázolni a függvényt.

Néha még korrepetálok teutonokat matekból, elképesztő. Az alapok hiányoznak. Törtfüggvényt nem tud ábrázolni, de igazából már hármas integrált kellene neki számolni.
Fenti soraid jutottak eszembe ennek a cikknek a kapcsán, @ozymandias - talán ennek is itt a helye (oktatási témát nem találtam):

The Wall Street Journal: Columbia University Falls to No. 18 From No. 2 in U.S. News College Rankings.

Áll a cirkusz és szerintem joggal, bár nem azért, ami itt a sztori.*

Ebből a botranybol is jol látszik, ezek a kompozit ranking listák alapvetően értelmezhetetlenek, és nyilvánvalóan baromi konnyen manipulálhatóak. A cikkben ugyan emlitenek peldakat bortonbe is kerult dekanokra stb, de azok azert eleve nem a csucson volt (a Temple szerintem az elso otvenben sem lehet benne?), de en nem feltételezem, hogy mondjuk a Columbian a provost (= rektor otthon?) ilyesmiben mesterkedne, legalabbis az elso 10-20 iskolanal nemigen, a nyolc Ivy League egyetemnel meg semmikeppen sem (sokkal tobbet buknanak rajta.)
A manipulacio ennel sokkal rosszabb: mar sok eve teljesen megkergult az egesz helyezesi 'magia', megpedig akkor, amikor elkezdtek beszamolni, mennyi adossaggal vegeznek a diplomazok, ahhoz kepest mennyit fognak keresni es hasonlo, teljesen szubjektiv avagy ellenorizhetetlen, gyakran bemondasra elfogadott adatokat elfogadva.
(En pl meg sem nezem a magyarazatokat, sem a kompozit egyetemi listat, inkabb azt a par iskolat olvasom el, ami valamilyen szinten erdekel, kb Ivy League plusz MIT, Stanford, Caltech stb, meg raszurok az erdekes szempontokra.)

Kozben Biden oktatasugyi minisztere, M. Cardona, egy volt connecticuti tanar (meg anno az allam oktatasugyi fomuftija) most mar egyenesen ott tart, hogy ezeket semmire sem jonak ertekeli, mondvan tovabbra sem merik mennyire segitik elo az iskolak a tarsadalmi mobilitast... :eek:
Mintha az nem a vegzett egyenen mulna kesobb, hanem az egyetemen, elore, baszki.
Sot, ebben a cikkben meg Cardona idez egy "HBCU presidentet" (HBCU = Historically Black Colleges & Universities) velemenyt, miszerint 'valojaban ezek alig tobbek, mint a kivaltsagok xeroxozasa' - vilagos, ha nem ered utol oket, huzd elo a "privilege" kartyat, az mindig bejon. :rolleyes:

Az orulet fokozodik, lefgogadom, hogy a mindenfele idiota meroszam melle jonni fognak a woke elmeroggyant faktorok is jovore, es a mar meglevo "socioeconomic factors" mellett meg jobban vissza fogjak szoritani a hagyomanyos, tanulmanyi stb meroszamok sulyat.
(Jellemzoen a visszafele listazast mar eleve kikapcsoltak - nehogy mar kinos legyen a semmirekello 'diploma mill' sereghajtoknak, ugye.)

Ebben persze van egy egyszeru gyomorbol jovo "elutasitas" (=khm, irigyseg) is a legjobbak irant, hiszen pl a Harvard (a College, az undergrad) mindossze ~3% felveteli aranya erthetoen remenytelen barkinek, aki nem a csucsok csucsat hozza kozepiskolabol es mellette nincs mindenfele egyeb minositese vagy nem sportolo is es anyamkinija stb stb.
Ez ertheto - de ettol meg nagyon ostoba dolog leszolni a legjobb iskolak teljesitmenyet. (Raadasul amugy is szurja a szemet a Harvard mindenkinek, mert nemcsak a legregebbi amerikai felsooktatasi intezmeny, de meg a leggazdagabb iskola is az orszagban, iden $50-60 milliardot (!) kezel az alapitvanya.)

Elitizmus vagy sem, a top 10-15 egyetem nem veletlenul van a csucson - a cirka felezer egyetembol (foiskolakkal stb egyutt meg lehet vagy ~2000 felsooktatasi intezmeny Amerikaban.)

Minden ilyen "meroszam-reform" semmi masra nem jo, mint megprobaljak tompitani, kisebbiteni az elonyeiket, amivel nemcsak kib@szarintanak egyesekkel, de kizarolag devalualni fogjak a listakat a vegen, mert mi szulok igen magasrol szarunk a "tarsadalmi mobilitasra" - a konkret tanulmanyok es azok szinvonala az erdekes meroszam (a woke 'social engineering' szempontokat meghagyom a leendo "African-American Studies" es hasonlo concentrationre spekulalo, gettokbol hatranyos helyzetukent kitorni probalo kandidansoknak.

A vege persze ennek is az lesz, amit @ozymandias mar kiszurt, hogy a vegzosok tudasa, szinvonala fog esni, kulonosen a felpumpalt, de "kozepes" szinvonalu 'socially highly mobil' iskolakbol kikerulok koreben.
Ez majd meg tovabb fokozza a kulfoldi avagy bevandorlo, sokkal-sokkal hajtosabbak iranti munkaeroigenyt, tovabb frusztralva a hatranyosabb helyzetueket, akik elhittek a BS helyezeseket... es szepen labon lovik magukat, pont a szegenyebbek, iskolazatlan hatterbol jovok szorulnak majd ki meg jobban a jol fizetett beosztasokbol.

Fogalmam sincs, mi lenne a megoldas, de a 'tarsadalmi mobilitas' mericskelese biztosan sehova nem vezet egy egyetem tudomanyos szinvonala kapcsan, ebben biztos vagyok.


* A Columbia 18. helyre kerülése kb ugyanakkora okorseg, mint a korábbi második helyezése volt. Remek egyetem, de nem volt sosem masodik, az egyszer biztos, kulonosen akkor nem, ha a grad school teruletekkel egyutt nezzuk (szerintem 5-6. kozott lenne realis.)
Allandoan az engineering temat hoztak fel mellette es hasonlok, ami egy undergradnek biztosan fontos, nem kerdes, de kozben siman elmaradt rengeteg mas területen pl Harvardhoz képest, pl. life/bio sciences, genetics, math, law, languages, government tutira (nemcsak a HKS, de a TH Chan Public Health meg egyeb grad schoolok), sot, social sciences is. Kozben többe kerül a Columbia, mint a Harvard , pedig utóbbinak mindenkinel nagyobb presztízse van, márpedig pályakezdőknek ez tizezres ($/y) különbséget jelenthet azonnal.
(Discl.: Go Crimson! :cool::hadonaszos: En egy marek mas szempont miatt valasztottam, de az egyik nalam is az volt, hogy ha megvan a capstone prototipusom, akkor utana strategiai befektetok utan nezve aranyat er majd egy H combined dual masters presztizse, az eloadok kapcsolatairol nem is beszelve.)
 
K

kamm

Guest
A hallgatók is duhosek a Columbian:
Daily Mail: Furious Columbia University students blast school after it fell 16 places in world rankings.

Meg szerencse, hogy egy columbias matek prof szurta ki, az legalább menti a munder becsületét...
 
  • Tetszik
Reactions: ozymandias
K

kamm

Guest
És szembe is jött a woke elmeroggyant cikk a témában, hol máshol, mint a WaPon, a woke elmebetegek lapjában: a Harvard naluk a 847. a társadalmi mobilitás szerint... Jellemzően egy Strauss nevű idéz egy Iztkowitz nevűt (még mindig axiomatikus, hogy elsősorban kik vonzódnak a szélsőbalos, neomarxista stb eszmekhez):

The Washington Post: Harvard flunks in this college ranking system.
 
  • Hűha
Reactions: ozymandias
K

kamm

Guest
MIT News: MIT engineers build a battery-free, wireless underwater camera.

A víz alattu hangullamokat konvertalja energiává... :)
 
  • Hűha
  • Tetszik
Reactions: formosa1 and merleg
K

kamm

Guest
Tegnap elkezdodtek a felveteli szelektalasi gyakorlat ellen inditott per legutolso fellebviteli eljarasanak meghallgatasai az amerikai Supreme Courton; az ugyben a Harvardot hivtak perbe, de rendszerszintu dologrol van szo, es ugye a precedensjog miatt ez egyertelmuen atalakithatja az egyetemi rendszert...

...hetfo reggeli:


The Office of President


Dear Members of the Harvard Community,

In a few hours, the Supreme Court will begin to hear oral arguments in our admissions case. Throughout my presidency, I have had opportunities to state the facts of the matter. I write now to share some personal reflections.

Whatever promise we hold as individuals—for ourselves and for our world—is not predicated on narrowly structured measures of academic distinction. When Harvard assembles a class of undergraduates, it matters that they come from different social, economic, geographical, racial, and ethnic backgrounds. It matters that they come to our campus with varied academic interests and skill sets. Research and lived experience teach us that each student’s learning experience is enriched by encountering classmates who grew up in different circumstances.

Harvard is not alone in believing that we are more than our test scores and that our unique perspectives bring a wealth of educational benefits to a high-quality educational enterprise. The legal battle we have waged, which reaches its apex today, is as important to other colleges and universities, and to society, as it is to us. Educators and scholars, civil rights organizers, historians, and education advocates stand with us. Leaders in business and technology stand with us. Former military officers and the heads of the nation’s service academies stand with us. Their voices—ringing out in amicus briefs—are part of a chorus that has risen across our campus and throughout our country in defense of forty years of legal precedent, as well as the history of the 14th Amendment.

Today, individuals of great skill will argue in favor of our cause inside the highest court in the land. This includes our colleagues from the University of North Carolina and the solicitor general of the United States. To all those who have worked hard to prepare us for today, thank you. To all those who have amplified and defended our argument on campus and elsewhere, thank you. We now await the final decision of the court with earnest anticipation. Whatever it is, we will honor the law while also remaining true to our values. May we continue to support and appreciate one another, as well as the institution we create together.

Sincerely,
Larry

©2022 President and Fellows of Harvard College | Harvard.edu
 
  • Tetszik
Reactions: aquarell

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Tegnap elkezdodtek a felveteli szelektalasi gyakorlat ellen inditott per legutolso fellebviteli eljarasanak meghallgatasai az amerikai Supreme Courton; az ugyben a Harvardot hivtak perbe, de rendszerszintu dologrol van szo, es ugye a precedensjog miatt ez egyertelmuen atalakithatja az egyetemi rendszert...

...hetfo reggeli:


The Office of President


Dear Members of the Harvard Community,

In a few hours, the Supreme Court will begin to hear oral arguments in our admissions case. Throughout my presidency, I have had opportunities to state the facts of the matter. I write now to share some personal reflections.

Whatever promise we hold as individuals—for ourselves and for our world—is not predicated on narrowly structured measures of academic distinction. When Harvard assembles a class of undergraduates, it matters that they come from different social, economic, geographical, racial, and ethnic backgrounds. It matters that they come to our campus with varied academic interests and skill sets. Research and lived experience teach us that each student’s learning experience is enriched by encountering classmates who grew up in different circumstances.

Harvard is not alone in believing that we are more than our test scores and that our unique perspectives bring a wealth of educational benefits to a high-quality educational enterprise. The legal battle we have waged, which reaches its apex today, is as important to other colleges and universities, and to society, as it is to us. Educators and scholars, civil rights organizers, historians, and education advocates stand with us. Leaders in business and technology stand with us. Former military officers and the heads of the nation’s service academies stand with us. Their voices—ringing out in amicus briefs—are part of a chorus that has risen across our campus and throughout our country in defense of forty years of legal precedent, as well as the history of the 14th Amendment.

Today, individuals of great skill will argue in favor of our cause inside the highest court in the land. This includes our colleagues from the University of North Carolina and the solicitor general of the United States. To all those who have worked hard to prepare us for today, thank you. To all those who have amplified and defended our argument on campus and elsewhere, thank you. We now await the final decision of the court with earnest anticipation. Whatever it is, we will honor the law while also remaining true to our values. May we continue to support and appreciate one another, as well as the institution we create together.

Sincerely,
Larry

©2022 President and Fellows of Harvard College | Harvard.edu
Miről szól ez a szótömeg?
A Harvard az új marxista egyetem.
Csak ahallgatók 20%a való oda. 40% kvótanéger, 40% meg csókos. A támogtók gyerekei. Pl Trumpika is egy qrwa elit egyetemet végzett, csakhogy sose írt felvételit.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby