Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Haber mellett ott van Bosch-nak is a neve. Haber kísérletezett a katalizátorral és dolgozta ki a hőmérséklet/nyomás paramétereket, de ehhez kellett Bosch is, aki megcsinálja hozzá a gépészetet.Kis tudomány-történelem a Mèltánytalanúl? elfeledett tudósról, aki megváltoztata a világot;
Èrdekes figurák ezek a 19.-20. századi tudós/mérnökök. Amennyire tudom Bosch az első világháborúból ki akart maradni, még fegyverekkel sem kereskedett, meg kórházat adományozott, jótékonykodott, de a II.Vh-ban már aktívabban benne volt.Haber mellett ott van Bosch-nak is a neve. Haber kísérletezett a katalizátorral és dolgozta ki a hőmérséklet/nyomás paramétereket, de ehhez kellett Bosch is, aki megcsinálja hozzá a gépészetet.
A legnagyobb probléma a magas nyomás és hőmérséklet volt, na meg a hidrogén. Az akkori kohászat az acél szilárdságát döntően csak a széntartalommal tudta növelni. A szén így az acélban perlitet képez, ami szilárdságot növel. Haber és Bosch elkezdték az első ammóniát gyártó berendezéseket gyártani (hőcserélő, nagynyomású reaktor, stb..). Szilárdságilag készen volt a rendszer, mehet a termelés.
Pár hónap múlva folyamatosan tönkre mentek a berendezések, belül szét rohadt az összes cső, a reaktor fala belülről kifelé buborék-szerűen szétment. Folyamatosan újra kellett gyártani a berendezéseket, az üzembiztonság csapnivaló volt. A BASF-nek is ez létkérdés volt, mert az nem működik, hogy havonta újra kell mindent építeni.
Ekkor kijelöltek a 7-es kapu mellett (lényegtelen) egy kis épületet, ahol elkezdtek a fémes anyagokkal kísérletezni (ekkor születet meg az anyagmérnöki részleg, azon a folyosón, jövőre lesz 110 éve...). Ekkor rájöttek, hogy az ammónia gyártásánál létfontosságú hidrogén azon a nyomáson és hőmérsékleten reakcióba lép az acélban lévő perlittel - tőle elvonja a szenet és az anyag belsejében a hidrogén és a szén metánná alakul, majd az ezt követő térfogatváltozás folyamatosan szétszedi a berendezést.
Most, hogy tudták mi a hunyó, ki kellett találni a megoldást. A megoldás egy zseniális ötlet volt, fogtak egy ausztenites rozsdamentes acélból készült csövet és beledugták a nagyszilárdságú acélból készült csőbe. A korabeli ausztenites rozsdamentes acélok nem olyan minőségűek voltak, mint a mai anyagok - bizony ezek is rohadtak, de sokkal lassabban. Erre volt Bosch-nak az az ötlete, hogy néhány mm-es átmérő furatokat kell sugárirányban elhelyezni a reaktoron és ha a rozsdamentes bélést megette az ammónia, akkor azonnal le lehet állítani a reaktort és gyorsan ki lehet cserélni a bélést - így az akkori technikával nagyon nehezen gyártható öntött reaktorköpenyek többször felhasználhatóak...
Ezzel megoldódott az anyagok gondja, de a gyártás még így is mai szemmel nézve röhelyes mennyiséget adott. Haber tudta, hogy ha az akkoriban képtelenségnek számító 325bar nyomást elérné, akkor a hőmérsékletet le lehetne vinni 350fokra, akkor az ozmium helyett sima vasalapú katalizátorral is gyártható ammónia. Igen ám, de nagy méretben ekkora nyomáson nem üzemelt semmi a világon - kivéve az ágyúcsöveket.
Ezzel az áttöréssel érték el az ammónia ipari szintű gyártását és ért Nobelt mindkettőjünek. Haber ment tovább, Bosch maradt a BASF-nél, egészen 1925-ig, amikor megalapult az IG Farben, aminek Bosch volt az első főnöke...
A robbanás 1922-ben a nem szakszerű tárolásból következett be, a kráter hatalmas volt (az irodám a Trichterstraße sarkán van, a Trichter magyarul tölcsért jelent...). Akkora volt a robbanás ereje, hogy Oppau nagyjából fele eltűnt, az üzemtől kb. 26km-re lévő Heidelberg-ben a villamost feldöntötte a légnyomás.
Az első ammónaireaktorok gyártásától datálódik a BASF nagynyomású technológiája, ami - később szénelgázósítás, hidrálás és igazából a nagynyomású vegyipar alapja, egészen az LDPE gyártásig, ahol 3600bar üzemi nyomás van. A technológia egy részét eladták az idők során (bocsánat, "racionalizálták"), kezdetben az LDPE gyártása is BASF-Shell közös biznyisz volt (ez volt a BASELL, innen van a TVK LDPE-s sora is), ami m a Lyondell Basell néven fut tovább.
Fenti soraid jutottak eszembe ennek a cikknek a kapcsán, @ozymandias - talán ennek is itt a helye (oktatási témát nem találtam):
Ennél egyszerűbben nem lehet az entrópiát/acélgyártást/korróziót/hőveszteséget/stb elmagyarázni.
Amúgy megértem Orosz prof kiakadását. Ez minimum Fizika A3, de inkább B3, vagyis aki idáig eljutott, annak volt már minimum matek A2, meg ábrázoló geometria. Mindkét tárgyban oktattak lineáris egyenletrendszereket és vizsgázni is kellett belőle, minimum kétszer. Ezek alapján egy mezei 2x2-es mátrix sajátérték/sajátvektorát kiszámolni alap. Elhiszem, hogy kiakadt.
Rámutat egy nagyon fontos pontra, hogy mennyire rosszul van oktatva a matek. Lukak vannak itt-ott. Vicc, hogy analízisből ábrázolj harmad meg negyedfokú egyenleteket, de pl. azt a módszert már nem tanítják meg, hogyan lehet harmad vagy negyedfokú egyenleteket megoldani (ez lenne amúgy a polinomok osztása), ami megint elemi dolog. De mivel nem tudod kiszámolni a zérushelyeket, így elég nehéz ábrázolni a függvényt.
Néha még korrepetálok teutonokat matekból, elképesztő. Az alapok hiányoznak. Törtfüggvényt nem tud ábrázolni, de igazából már hármas integrált kellene neki számolni.
Miről szól ez a szótömeg?Tegnap elkezdodtek a felveteli szelektalasi gyakorlat ellen inditott per legutolso fellebviteli eljarasanak meghallgatasai az amerikai Supreme Courton; az ugyben a Harvardot hivtak perbe, de rendszerszintu dologrol van szo, es ugye a precedensjog miatt ez egyertelmuen atalakithatja az egyetemi rendszert...
...hetfo reggeli:
Dear Members of the Harvard Community,
In a few hours, the Supreme Court will begin to hear oral arguments in our admissions case. Throughout my presidency, I have had opportunities to state the facts of the matter. I write now to share some personal reflections.
Whatever promise we hold as individuals—for ourselves and for our world—is not predicated on narrowly structured measures of academic distinction. When Harvard assembles a class of undergraduates, it matters that they come from different social, economic, geographical, racial, and ethnic backgrounds. It matters that they come to our campus with varied academic interests and skill sets. Research and lived experience teach us that each student’s learning experience is enriched by encountering classmates who grew up in different circumstances.
Harvard is not alone in believing that we are more than our test scores and that our unique perspectives bring a wealth of educational benefits to a high-quality educational enterprise. The legal battle we have waged, which reaches its apex today, is as important to other colleges and universities, and to society, as it is to us. Educators and scholars, civil rights organizers, historians, and education advocates stand with us. Leaders in business and technology stand with us. Former military officers and the heads of the nation’s service academies stand with us. Their voices—ringing out in amicus briefs—are part of a chorus that has risen across our campus and throughout our country in defense of forty years of legal precedent, as well as the history of the 14th Amendment.
Today, individuals of great skill will argue in favor of our cause inside the highest court in the land. This includes our colleagues from the University of North Carolina and the solicitor general of the United States. To all those who have worked hard to prepare us for today, thank you. To all those who have amplified and defended our argument on campus and elsewhere, thank you. We now await the final decision of the court with earnest anticipation. Whatever it is, we will honor the law while also remaining true to our values. May we continue to support and appreciate one another, as well as the institution we create together.
Sincerely,
Larry
©2022 President and Fellows of Harvard College | Harvard.edu
Mit gondolsz, Bush hogyan jutott Harvardba?Miről szól ez a szótömeg?
A Harvard az új marxista egyetem.
Csak ahallgatók 20%a való oda. 40% kvótanéger, 40% meg csókos. A támogtók gyerekei. Pl Trumpika is egy qrwa elit egyetemet végzett, csakhogy sose írt felvételit.
Bidé a legócskább egyetemen végzett, de legalább nem csókosként.Mit gondolsz, Bush hogyan jutott Harvardba?