Nem fogok neked pontról pontra választ adni, mivel teljesen felesleges a frusztrált, állandóan önmagadat bizonyítani akaró személyiségnek.
Visszatérve a tárgyra.
Abban az időben a világ bizonyos fajta mars-, marslakó lázban égett.
A marsi csatornákat már látni vélték:
- Giovanni Virginio Schiaparelli az 1877-es Mars-oppozíció idején elkezdte szisztematikusan vizsgálni, feltérképezni a Mars felszínét. A látott vagy látni vélt felszíni alakzatokat lerajzolta, s történelmi és mitológiai források után elnevezte azokat. Így születtek meg a Mars tengerei, kontinensei, és csatornái. Olaszul erre ő a canali kifejezést használta (ezt néhány évvel korábban, 1869-ben Angelo Secchi is megtette, Schiaparelli csak a hagyományt folytatta a szóhasználattal), munkájáról azután angol fordítás is született, ám itt egy kis baki csúszott be. A canale (többes számban canali) szó természetes csatornát jelentett, az olasz tudósnak esze ágában se volt azt sugallni, hogy mesterséges építmények volnának a Marson. Az angol fordításba azonban a mesterséges csatornát jelentő canal szó került be a természetest jelentő channel helyett, és ennek a fordítási bakinak a mai napig igen meghatározó szerepe van.
- Ekkor jött Percival Lowell jeles és jómódú amerikai csillagász (eredeti végzettsége szerint matematikus), aki 1894-ben a máig működő Lowell Obszervatórium alapítója volt. Lowellnek valóságos mániájává váltak a marsi csatornák. Munkássága jelentős részét a csatornák vizsgálata és az ezekkel kapcsolatos elméletek fejtegetése tette ki, könyveiben foglalkozott e témával, tudatosan igyekezett a józan, szkeptikus vélemények ellenére is népszerűsíteni a marsi civilizáció létezését. Elképzelése, vagyis élénk fantáziája szerint a hanyatlóban lévő marsi civilizáció a Mars sarki jégsapkáinak megcsapolására építette a csatornákat, hogy a vízzel az egyenlítői régióban lévő városokat lássa el.
-Secchi atya 1879-ben már kettős csatornákat vélt látni - a jelenséget később geminizációnak
nevezték el. Két évvel később megjelentetett és javított Mars-térképén még több csatorna szerepelt, melyek közül húsz viselte magán a geminizáció jeleit - nem csoda, hogy ugyanekkor a New York Times is visszatért a marsi csatornák és értelmes élet kérdésére.
- A Világok harca H. G. Wells 1898-ban megjelent science-fiction regénye, amely egyes szám első személyben mondja el a névtelen főhős (és testvérei) kalandjait Londonban és környékén, a marslakók támadása alatt.
És akkor elérkeztünk főhősünkhöz, aki a kor szellemének megfelelően:
-1899-ben a rádió úttörője, Nikola Tesla azt állította, hogy vezeték nélküli adást kapott a Mars bolygóról, amely nemcsak megerősítette az intelligens élet létezését, hanem válaszra is késztetett. A közvéleményt azonnal magával ragadta az a gondolat, hogy a Mars megpróbál kommunikálni a Földdel, és ez a széles körben elterjedt vonzalom nemcsak a földönkívüli élet létezésében való hitet tükrözte, hanem azt is, hogy a rádió olyan transznacionális médium, amely potenciálisan egyesítheti a világot.
Összegezve, a hírnév, így a pénz a Mars körül forgott.
Ezzel a témával tovább nem kívánok foglalkozni, mivel egyértelmű.
Hivatkozásokat nem írok, akit annyira érdekel az nézzen utána, már így is túl sok időt szántam badarságokra!