Mindenképpen bele fogok nézni, és akkor talán bővebben írok.No szép,pálinkás vasárnap reggelt mindenkinek,találtam egy profi videót a piramisokról,ráadásul szinkronizálva van,igaz 1 óra 40 perc,de érdemes végignézni. Egy régész csaj bejárja a bolygót,több,egymástól akár 20 000km távolságra levő,de a piramisokhoz kötődő építmény miatt,megszólalnak benne igazi,világhírű építményeket tervező/kivitelező mérnökök,picit számolgatnak a felhasznált anyag mennyiségét illetően,a megmunkálásról,szállításról is szó esik,elmennek kőfejtőbe,ahol a legmordernebb technikát használják a kövek méretre vágásához
.
De igazából nem ez lényeg,hanem levezeti matematikai,mértani modellekkel,hogy már akkor ismerték a metrikus rendszert az építők,a pít,az aranymetszést,hogy hogyan illeszkedik bele egy,az egyenlítőhöz 30 fokkal eltérő,de azzal megegyező hosszúságú,100km széles gyűrűbe az összes,vagyis rengeteg piramis,hogy ezek hogyan kapcsolódnak a gízaihoz,ill,hogy mitől a szfinksz egy galaktikus léptékű iránytű/naptár.
Csupa véletlen egybeesés
Csupa meglepő véletlen!
Hja,a jó öreg evolúció...
Pattints pár doboz komlószörpöt,kellemes vasárnap reggeli mozi.
Ha az van benne, hogy a piramist az Északi Sarkcsillaghoz tájolták, akkor már kétségeim lesznek, ugyanis a Föld tengelye un. [A luniszoláris precesszió során a Föld forgástengelye, az ekliptika és az égi egyenlítő síkja 23,5°-os hajlásszögének megfelelôen, 2×23,5° = 47°-os nyílásszögû kúp palástja mentén mozog úgy, hogy egy teljes körüljárást közel 25 730 év alatt végez]
precessziós mozgást végez - mint a búgó csiga gyerekjáték - több kitérővel így a piramisok feltételezett építési idején máshol volt a sark.
http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz1305/VolgyesiLajos.pdf
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gízai_nagy_piramis
