Új fejlesztésű tüzérségi eszközök

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
8 806
14 112
113
Ez vagy valami nagyon durva melléfogás, vagy csak valami nagyon kezdetleges verzió.
Miért kellett ennyire "seggre ültetni" ezt a szerencsétlen járművet? Érdemes megnézni, hogy a túl hátrahelyezett löveg miatt a hátsó 2 tengelyen mennyivel kisebb a szabad magassága a futóműnek. Akár több mint 1 méterrel is előrébb rakhatták volna a löveget, és még akkor sem lógna túl a kabinon a cső vége. Ott tátong az űr, a löveg előtt.



Több oka is lehet,pl nem nyúlik a cső a fülke elé sem,és fölé sem :rolleyes:,a városi hidak,felüljárók,felsővezetékek,alatt simán elfér,erdőben is,ahol a fülke,annak tetjén lévő vetőcsövek átférnek,ott a cső is átfér.
A dönthetőség sokkal jobb mint a többi ilyen gépé,cirka 1.5 méterrel alacsonyabba súlypont,így kevésbé borulékony,jobban tűri a lövések erőhatásait az alváz,mert közvetlenül a löveg alatt talpal le,nem az alváz közepén van a löveg,és 2-3 méterre el kell vinnie az alváznak az erőket a talpakig.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
8 859
9 998
113
Több oka is lehet,pl nem nyúlik a cső a fülke elé sem,és fölé sem :rolleyes:,a városi hidak,felüljárók,felsővezetékek,alatt simán elfér,erdőben is,ahol a fülke,annak tetjén lévő vetőcsövek átférnek,ott a cső is átfér.
Na ezt így szokták megoldani:

Ezért nem kell seggre ültetni.
Ha ekkora a terheléskülönbség a tengelyek között, akkor egy normális tervezés esetén szépen meg kellene erősíteni a hátsó 2 tengely felfüggesztését. Terepen nagyon durván felüthetnek ezek a kerekek, ha így hagyják.
 

Ruby de Puteaux

Well-Known Member
2020. augusztus 18.
345
1 661
93

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
20 050
9 483
113
Most se nagyon értem ezt a hírt. Mintha párhuzamosan beszélnének benne elektromágneses sínágyúról.
????
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
8 859
9 998
113
Most se nagyon értem ezt a hírt. Mintha párhuzamosan beszélnének benne elektromágneses sínágyúról.
????
Igen!
A lényeg, hogy többféle módszerrel próbálkoznak, hogy felmenjenek a lőtávolsággal 100km fölé.
Van olyan terv, amiben azonos lőszerméret mellett növelik a csőhosszat, és a töltetet, és még rakétapóthajtást is kap, valamint ezáltal csökken a töltet.
A másik opció, amivel próbálkoznak, hogy hagyományos ágyút átalakítanak mágnes-ágyúvá. Ott valószínűleg a csőre szerelnek kívülről egy elektomágnest, ami meghúzza/tolja a már kilőtt lövedéket.
Meg ugye van a NAMMO Ramjet meghajtású lövedéke.
Fontos, hogy itt már azért nagyon drága dolgokról beszélünk, így az irányítottsága már alap dolognak kell lenni. Ott már nem fér bele, hogy ellősz egy rohadt drága technológiával 100+km-re és még mellé is menjen! :rolleyes:
 
  • Tetszik
Reactions: endre and Hegylakó

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
20 050
9 483
113
Igen!
A lényeg, hogy többféle módszerrel próbálkoznak, hogy felmenjenek a lőtávolsággal 100km fölé.
Van olyan terv, amiben azonos lőszerméret mellett növelik a csőhosszat, és a töltetet, és még rakétapóthajtást is kap, valamint ezáltal csökken a töltet.
A másik opció, amivel próbálkoznak, hogy hagyományos ágyút átalakítanak mágnes-ágyúvá. Ott valószínűleg a csőre szerelnek kívülről egy elektomágnest, ami meghúzza/tolja a már kilőtt lövedéket.
Meg ugye van a NAMMO Ramjet meghajtású lövedéke.
Fontos, hogy itt már azért nagyon drága dolgokról beszélünk, így az irányítottsága már alap dolognak kell lenni. Ott már nem fér bele, hogy ellősz egy rohadt drága technológiával 100+km-re és még mellé is menjen! :rolleyes:
Najó, és ezt beépítik egy M109-be?
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
7 936
23 926
113
A ramjet póthajtásos tüzérségi lőszer ötlete még a Monarchia idejéből származik, majd a második világháborúban a németek is agyaltak rajta.
Most a NAMMO jött ki vele, mint 150km-es hatótávú lövedékkel.
A befoglaló méretei dedikáltan a NATO 155mm-es lövedékeivel azonosak, ez pedig eleve felveti, hogy az üreges kialakítás miatt a tömege és az egyenszilárdsága nem lehet valami jelentős. A torlósugárhajtómű beömlője pedig a hajtótöltet kiégése után már komoly ellenállást generál.
Ha leválasztható a központi testről, akkor meg csak egy űrméret alatti lövedéket kapunk, ami lehet egy nagy keménységű, nagy fajsúlyú penetrátor, de akkor erősen redukált rádiuszú romboló hatással.
Vagyis az ilyen lövedékkel el lehet lőni messzire, de csak bizonyos típusú pontcélok ellen hatásos.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and fip7

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
8 703
6 593
113
Ez a superagyu a veg jele eddig akarki probalkozott vele annak a rendszerenek rovid idon bellul vege lett :D
 

Leonidas

Well-Known Member
2019. október 16.
1 668
1 992
113
Két éves hír, videóval. Az amerikai M1299-es, 155mm-es, de L/58-as kaliberhosszúságú szuperlöveg tesztje:

https://www.thedrive.com/the-war-zo...m-howitzer-doubles-range-to-40-miles-in-tests

Ezt a hírt még ugyan nem láttam, de márciusban már ráakadtam török-szír összecsapások kapcsán az új fejlesztésű 120km-es teszteken futó Krasnopol és Excalibur továbbfejlesztésekre (a Krasnopol rendszerrel operáltak az oroszok a törökök megállítására (de még rövidebb lőtávolságúval), 7 vagy 8 gép hozta a szükséges orosz technikát, és mintegy 2 gépre való embert küldtek át azonnal, meg is állították vele Idlib teljes és végleges bekebelezését, a törökök őrjöngtek mérgükben, amerikai technológiát kértek, amit aztán nem kaptak meg)

Mint akkor sikerült némi híreket szerezni a fejlesztések állásáról, mind a két fél túlvan már a 70 km-es hatótáv letesztelésén, és mind a kettő a 120km-es teszteket végzi. Természetesen csakis irányított lövedékek vannak, a célzás infra célkijelölés / GPS, vagy az oroszoknál Glonass. De már a fél világ ezen a 120km-es hatótávú hagyományos tüzérséggel használható precíziós tüzérségi lőszereken dolgozik, csak mélyen hallgatnak a fejlesztések és tesztek állásáról mindegyik oldalon. De a kínaiak nyomják, ahogy a németek angolok stb. Tehát a hír az elsőségről már rég a múlté, valószínűleg a 2 éves cikk megírásakor is az volt már. Az egyik stratégiai fegyvernek szánják mindenhol, úgy hogy biztosan rendszeresítve lesz minden nagyobb hadseregnél. De egyik sem tudott előnyt szerezni a többihez képest. A nagy távolságnál is fontos a viszonylagos pontosság, kb. 1 km-es (max. 2) átmérőbe kell hogy érkezzen a lövedék, mert az utolsó szakaszban kapcsol csak be az irányítása, a röppálya korábbi részein hagyományos tüzérségi lövedék röppályán repül. A GPS (Glonass) irányításnál könnyebb a helyzet a végfázisban, mert nem kell befognia a lövedéknek az IR célmegjelölést. Mind a két rendszert szeretnék beépíteni a lőszerekbe (az oroszok biztosan), és a menet közbeni célmódosítást is, tehát pontosíthatják adott oldaleltérésekkel a célpont oldal elmozdulását. Ez ugye GPS (Glonass) irányításra vonatkozik, mert az IR irányításnak online élőnek kell lennie. (repülőről, drónról, helyszínen lévő személy(ek)től, stb.) Azért annyira érdekes a kettős célmegjelölő rendszer beépítése, mert pld. IR célmegjelölő esetén annak közbeni elvesztése kapcsán a lőszer teljesen irányítatlan maradna. A nagy előnyök - a légierő tehermentesítése, az olcsó és nagy mennyiségű precíziós csapásmérés, a rendszer gyorsasága, ami sokszor igen lényeges, a megfelelően mozgatott egységek esetén a tüzérségi egységek kilövésének nehézsége. (lődd ki és tűnj el azonnal a környékről, legyél gyorsan mozgó célpont ha bemérnek). Valamennyi cikket összeszedtem a témában, bármennyire is titkolózik mindegyik fejlesztő, majd talán most szeptemberben összeállítom amit találtam a fejlesztésekről. Az oroszok egyébként ilyennel lőtték anno szíriában a dróngyártó üzemet gondosan ügyelve rá, hogy az építői / fejlesztési gárdát is akkor semmisítsék meg, azonos időben. Azt IR célmegjelöléssel tették, gondosan kifigyelve, amikor a fejlesztők / építők is megérkeztek a helyszínre. Azóta nagyobb drónos támadást nem is sikerült indítaniuk a Hmejmimi bázisuk ellen, bár próbálkozások azóta is vannak. Tehát én nem tudok ezen a fejlesztési vonalon új tüzérségi kilövőeszközök készítéséről, a meglévőkre fejlesztik a 120km-es hatótávolságot.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Szittya

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
7 936
23 926
113
Érdekes, hogy ezt az M107-est (vagy egy csőszájfék nélküli M110A3-as?) újra elővették.

Ha ez az M110-es az annyiban mindenképpen érdekes, hogy az elmúlt években az ukránok után az oroszok is reaktiválták a 2Sz7 Pion 203mm-es önjáró löveget.
Amúgy az M110-es csak Nyugaton került kivonásra, mert a törökök, tajvaniak és a japánok még aktívan használják.
 

Galthran

Well-Known Member
2020. január 31.
843
2 677
93
Érdekes, hogy ezt az M107-est (vagy egy csőszájfék nélküli M110A3-as?) újra elővették.

Ha ez az M110-es az annyiban mindenképpen érdekes, hogy az elmúlt években az ukránok után az oroszok is reaktiválták a 2Sz7 Pion 203mm-es önjáró löveget.
Amúgy az M110-es csak Nyugaton került kivonásra, mert a törökök, tajvaniak és a japánok még aktívan használják.
ezeket a nagy dögöket miért nem használják már? minden új hír csak 155 millisről szól, esetleg kicsi 105ről.
gondolom jóval erősebb a gránátja egy ilyen 203-asnak