Itt válaszolok mert itt relevánsabb.
Nem akarok nagy poént lelőni, de ha töri/bölcsész szakos egyetemistákkal akartam volna házat építtetni, egyik sem állna a mai napig sem.
Tisztázzunk először pár történelmi tényt, amit konkrétan a leírásokból tudunk.
1. Akkoriban más volt a klíma, Egyiptom ezen része nem volt sivatag. Kb. olyan volt, mint ma az alföld
2. 100+ piramis épült, a teljes építési evolúció meg van
3. Vannak be nem fejezett, illetve elbaszott piramisok is.
4. A kőfejtő a nílus mellet volt, ahogyan a nagy piramis is kb. 5 km-re van a folyótól.
5. A feljegyzésekből és ebből a tényből következik, hogy a köveket hajóval szállították, konkrétan a piramis lábáig. Ugyanis odáig csatorna vezetett.
6. Mészkőből épült a nagy része, a mészkő puha és jól megmunkálható.
7. A kövek átlagos súlya 2 tonna. Azért átlagos, mert valójában a piramis kövei a legendákkal ellentétben nem pontosan méretezettek, sőt kifejezetten sac/kb. alapon készültek. Csak a külső fedő kövek vannak/voltak pontos méretre csiszolva!
8. Két tonnás tárgyak kézi erővel mozgatása nem akkora kihívás egyébként. Szilárd talajon fa rönkökön is lehet kézi erővel gurítani. A szabályos méretű farönkön való kőguritás high-tech tudományát, azért ne vegyük el az ókori Egyiptomiaktól.
9. A földön fekvő kövek, hogy kerülnek egy farönkre? Billentéssel pl. Aláásással stb... Számtalan módot ismerek erre. Mondjuk van is építőipari gyakorlatom, ellenben a Japán bölcsészkarral...
10. Hogy kerültek a kövek magasra?
A:
Sokan azt hiszik rámpáztak, de ez nem feltétlenül igaz.
Meg lehet így is csinálni, de ugye a 2 tonnás kő felhúzásához a rámpán legalább kétszer ekkora embertömeg kell, ami kb. 40 akkori embert jelent, mind ezt farönkökön. Hátul faékkel kell biztosítani , hogy ne legyen visszacsúszás.
B:
Lehet hullámos fapályát készíteni ahol át tudod görgetni a köveket, akár fölfelé is. Ehhez kevesebb ember kell, ez is járható út.
C:
Az általunk Gémeskútnak hívott vízemeléses daru több, mint 4000 éves. Azért több, mint mert a legrégebbire ez a bizonyíték.
Mivel fából van így a jó ég se tudja mikori az első, de, mind Mezopotámiában, mind Egyiptomban tök általános dolog volt.
Ha föl akarsz daruzni egy követ, akkor nagyobb "gémeskutat" építesz. A konkrét leírások alapján, egyébként vizes ellensúlyt használtak, vagyis volt egy nagy dézsa és addig öntötték bele a vizet, amíg az meg nem emelte a tárgyat.
Nem volt sok vizük, végül is csak ott folyik a Nílus...
D:
Teherlift. A teherlift szintén nem egy új találmány. A biztonságos, kötélelszakadás esetén nem mélybe zuhanós csak az újdonság.
Viszonylag könnyű vele fölvinni magasra bármit. Mi kell hozzá?
Egy erős fa ácsolat . Ilyet tudnak csinálni.
Kellenek kerekek vagy egy tengelyek, amin átfutnak a kötelek. Hát ezt is ismerték.
Kell kettő erős fapadló. Hát ezt is meg tudják oldani.
Aztán az egyikre fölgurítod a követ, a másik padlóra meg ráállnak a melósok a kellő számban. A többit intézi a gravitáció
11. Minden kősor szinten daruztak/lifteztek?
Nem. Gyakorlatilag a legelső piramisok azok konkrétan Zikuratok voltak Egyiptomban is, Mezopotámiából jött a licenc. Ez akkori írásos dokumentumokkal igazolt. A zikuratoknál szintenként daruzták föl az építési anyagot, a piramisoknál is így történ. Vagyis nagy szintkülönbséges szinteket hoztak létre, ahol föl lehetett daruzni az adott tárgyakat. Illetve ezek tetején tárolható volt az építő anyag.
A mai felhőkarcolókat is konkrétan így csinálják.
+1 nek még megjegyezném, hogy pusztán bronz görgőkkel és emberi erővel az oroszok elvittek egy 1500 tonnás követ az 1700-as években. A rómaiak meg egy csomó obeliszket lopkodtak el hasonló módszerekkel, 100-150 tonnásakat. Áthajóztatták őket Rómába, majd ott fölállították.
Gondoltam csak szólók, hogy bárka vitte nem űrhajó...