Azóta is ezen gondolkozok: tehát, hogy elméletben egy újra begyújtható hajtóművel megoldható a visszatérés, ha vezérlés, navigáció, tappancsok stb fronton meg van támogatva.
Azért érdekes, mert egy NK-33-ast kb 10 perc üzemre kellett méretezni (annyira se mindig sikerült...), míg visszatéréskor a hajtóműnek 2-3x dolgozni kell, közben meg kap az arcába a menetszélből is. Ráadásul az F9 esetében is csak 1-3 hajtómű dolgozik, a többi élvezi a légellenállást.
Itt a K-1 küldetésprofilja (bocsi a kis méretért, ekkora volt):
A K-1 és a Falcon 9 ugyanarra a megoldásra épült, ejtőernyővel hozták volna vissza az első fokozatot, a K-1 viszont a második fokozatot is, ami valójában maga volt az űrhajó. Vagyis úgy kell elképzelni, mint egy BFR/S, csak a visszatérés ejtőernyő alapú. A SpaceX menet közben váltott, és aktív hajtóműves függőleges leszállásra tért át - sose tudjuk meg, mi lett a váltás oka, de élhetünk a gyanúval, hogy az ejtőernyős kísérletek nem váltak be.
Az NK-33 sose repült az N1 rakétában (az N1F változatba kerültek volna, két ilyen volt csaknem kész, amikor Glusko belevágta a kaszát a programba). Az pedig már több más regeneratív hűtésű hajtóműnél is kiderült, hogy alkalmasak a többszöri újrafelhasználásra, az élettartamuk messze túlmutat az egyszeri felhasználáson. Ez inkább az ablatív hűtésnél probléma, mint a Merlin-1A vagy az RS-68 esetében.
Ráadásul ahogy látod, a K-1 esetében a hajtómű nem kap annyira a menetszélből, legalábbis nem annyira, hogy reménytelen legyen a dolog, a második fokozat ugye orral előre lép be a légkörbe.
Az mondjuk beszédes, hogy a nagyok nem kezdtek el lábakat és gofrisütőt rakni a meglévő kályhacsövekre, tehát csak beonyolultabb a dolog.
Nem kezdtek, de e mögött aligha a reménytelen megoldás az ok. Inkább az, hogy miért kalapoznának pénzt a Vulcan vagy az Ariane 6 fejlesztésére, ha adott esetben az Atlas V., Delta IV. vagy az Ariane-5 is továbbfejleszthető lenne? Innen látni, hogy mennyire begyepesedett a "dinoszauruszok" cégfilozófiája.
A Delta IV. eleve egy zseniális koncepcióra épült a CBC-kkel (Common Booster Core), amit a SpaceX is lemásolt és egy lépéssel tovább vitt Core néven a Falcon 9 / Falcon Heavy családon belül. Az ULA meg szépen hagyja elsorvadni...