Űrkutatás

[Cifu]

+ még itt van ez is...a cikkben egyébként 2022-es dátumot említenek az emberes Holdraszállásra.
http://www.origo.hu/tudomany/201805...utato-muholdat-jutatott-kina-a-vilagurbe.html
A Föld és a Hold rejtett oldalának vizsgálására 2018-ban telepítendő robot kommunikációját biztosító műholdat bocsátott fel hétfőn Kína - közölte hétfőn a kínai űrkutatási hivatal.

Diplomatikus leszek: sem az Origo.hu, sem az MTI nem az a forrás, amire akár csak véletlenül valaha is hivatkozni mernék.
Bővebben: 2022-őt biztosan nem említettek emberes Holdraszállásra. Az egyetlen hivatalos időpont 2036-os céldátumot ("legkésőbb") említ ( forrás ), de ezt még 2016-ban nyilatkozták.
Nem hivatalos források a 2020-as évek legvégét, 2030-as évek elejét.

 

[Cifu]

Ó, az Antares 230 képében velünk élő szovjet múlt (és a menetrendszerű zokogás, ha meglátom a cég nevét és a platformra kidobott pénzt):
- az üzemanyag tartályok tervei a Zenitből származnak (az ukrán KB Yuzhnoye munkája) és az állami tulajdonú Yuzhmash építi
- két Energomash RD-181 hajtómű Oroszországból, ami leszármazottja az RD-170 Energia-platformnak és unokatestvére az Angarába kerülő RD-191-nek.
- az integrációt mondjuk az Orbital-ATK végezte, meg a 2. szilárd fokozat és a Cygnus is a sajátjuk.

Pedig a zokogás szerintem nem feltétlenül illendő. Az Antares eredeti AJ-26-62 (alias NK-33 remix) hajtóművekkel tényleg olcsó és logikus lépésnek tűnt. Oké, nem volt újrafelhasználható, dehát a Falcon 9 sem volt akkoriban az. Az Antares 200-as széria érdekes hibrid, de igazán olcsó ez sem lesz.

Viszont mi más opció lett volna? A Kistler Aerospace 100%-os újrafelhasználást ígért a K-1 rakétájával, csak hát ugyanazokra az NK-33-asokra és NK-43-asokra támaszkodtak, amelyek (az Orbital szerint) az ötödik Antares indításnál kudarcot vallottak.

Én sem rajongok az Orbital ATK-ért, és nagyon kíváncsi leszek, mi lesz a vége annak, ha a Northrop felvásárolja őket / összeolvad velük, de ezzel az erővel gyakorlatilag szinte mindenki zokogásra ingerelhet, aki rakétafejlesztéssel foglalkozik a piacon...

 

[Loken]

Diplomatikus leszek: sem az Origo.hu, sem az MTI nem az a forrás, amire akár csak véletlenül valaha is hivatkozni mernék.
Bővebben: 2022-őt biztosan nem említettek emberes Holdraszállásra. Az egyetlen hivatalos időpont 2036-os céldátumot ("legkésőbb") említ ( forrás ), de ezt még 2016-ban nyilatkozták.
Nem hivatalos források a 2020-as évek legvégét, 2030-as évek elejét.

Igazad van...Az általad megadott forrásban 2022-re csak emberes űrállomást említenek.
China said this month that it would launch a “core module” for its first space station sometime around 2018, part of a plan to have a permanent manned space station in service around 2022.

Egyébként általad említett forrás is lehozta ezt a holdmissziós cikket.
https://www.reuters.com/article/us-...xplore-dark-side-of-moon-xinhua-idUSKCN1IL0XP
Ebben is a 2030-as dátum van megjelölve. Addigra szeretné beéri Kína az USA-t és az Oroszokat.
"China aims to catch up with Russia and the United States to become a major space power by 2030. It is planning to launch construction of its own manned space station next year."

Szerintem az Origó cikk író hanyag volt és simán összemosta a kínai űrállomás tervezett aktiválási idejét a sokkal későbbre tervezett kínai holdbáziséval...

 

[Cifu]

Igazad van...Az általad megadott forrásban 2022-re csak emberes űrállomást említenek.
China said this month that it would launch a “core module” for its first space station sometime around 2018, part of a plan to have a permanent manned space station in service around 2022.

Egyébként általad említett forrás is lehozta ezt a holdmissziós cikket.
https://www.reuters.com/article/us-...xplore-dark-side-of-moon-xinhua-idUSKCN1IL0XP
Ebben is a 2030-as dátum van megjelölve. Addigra szeretné beéri Kína az USA-t és az Oroszokat.
"China aims to catch up with Russia and the United States to become a major space power by 2030. It is planning to launch construction of its own manned space station next year."

Szerintem az Origó cikk író hanyag volt és simán összemosta a kínai űrállomás tervezett aktiválási idejét a sokkal későbbre tervezett kínai holdbáziséval...

Nem tudom, hogy hány agysejt lépett működésbe annak a bizonyos hírnek a megírásánál, de kétlem, hogy túl nagy kapacitás lett bevonva.
Az általam linkelt forrás 2016-os, vagyis bő két éves, csodálkoznék, hogy ha bármi köze lenne az Origós hírnek az általam belinkelthez. Azt azért raktam be, mert ott 2036-ot jelöltek meg céldátumnak, márpedig a kínaiak azóta sem törik magukat, hogy részletesebb terveket mondjanak.

 

[sirdavegd]

Pedig a zokogás szerintem nem feltétlenül illendő. Az Antares eredeti AJ-26-62 (alias NK-33 remix) hajtóművekkel tényleg olcsó és logikus lépésnek tűnt. Oké, nem volt újrafelhasználható, dehát a Falcon 9 sem volt akkoriban az. Az Antares 200-as széria érdekes hibrid, de igazán olcsó ez sem lesz.

Viszont mi más opció lett volna? A Kistler Aerospace 100%-os újrafelhasználást ígért a K-1 rakétájával, csak hát ugyanazokra az NK-33-asokra és NK-43-asokra támaszkodtak, amelyek (az Orbital szerint) az ötödik Antares indításnál kudarcot vallottak.

Én sem rajongok az Orbital ATK-ért, és nagyon kíváncsi leszek, mi lesz a vége annak, ha a Northrop felvásárolja őket / összeolvad velük, de ezzel az erővel gyakorlatilag szinte mindenki zokogásra ingerelhet, aki rakétafejlesztéssel foglalkozik a piacon...

Igen, konkretizálni kellett volna a sírás okát. Szóval csak azt sajnálom, hogy a COTS végül összesen csak ezt a két platformot nevelte ki: a szovjet-legacy Antarest és a Space-X-et. Annyi-annyi remek konstrukció lett volna, nem is feltétlenül a Kistler Aerospace, de a LM is fejlesztette az X-33/VentureStar SSTO-t, amibe 922 millió dollárt tolt be a NASA 357 milliót a LM, amikor 2001-ben elkaszálták, vagy az MDD DC-X, amit meg 60 millió USD után kaszáltak el 1996-ban (bár ott az embereket később összegyűjtötte a Blue Origin). Ehhez képest kiadtak az Antares teafőzőjére 288 milliót a COTS keretében (igaz, 13 riválist utasított maga mögé ezzel), majd a CRS-1 során berendeltek 8 fellövést 1,9 milliárd dollárért, amiből eddig összesen 7 fellövés volt 13 millió dollár / tonna LEO egységköltség mellett 2013-2018 között. Miközben az RD-180 alapú AtlasV 8 millió usd / tonna egységköltség mellett sokkal többet repült (még néhányszor Cygnust is szállítva) - tehát végső soron egyszerűbb lett volna, ha az ULA kapja a pénzt.
Az Orbital-ATK komoly előnye az, hogy a fegyvergyártásból tud rendesen behúzni pénzt, illetve rengeteg űreszközt rakott már össze. Az OmegA rakéta is őszintébb fejlesztésnek tűnik, mert szilárd-fokozatokban hatalmas múltjuk van (plusz a máshol már bőven bizonyított RL-10 a tetején), amivel 4,9-10,1 tonnát lehetne alap konfigurációban feltolni GTO-pályára, ami eldobható-F9-kategória. Feltéve, hogy a 2021-es tervezett indításkor kell már bárkinek is a piacon .

 

[sirdavegd]

Na meg Falcon-9 fellövés van a TV-ben:

(már megint)
GRACE-FO (vízháztartás követő műhold) és Iridium-6 (10db) ment fel Vandenbergről a Zumás első fokozattal, amit most nem hoznak vissza.

 

[Cifu]

Igen, konkretizálni kellett volna a sírás okát. Szóval csak azt sajnálom, hogy a COTS végül összesen csak ezt a két platformot nevelte ki: a szovjet-legacy Antarest és a Space-X-et. Annyi-annyi remek konstrukció lett volna, nem is feltétlenül a Kistler Aerospace, de a LM is fejlesztette az X-33/VentureStar SSTO-t, amibe 922 millió dollárt tolt be a NASA 357 milliót a LM, amikor 2001-ben elkaszálták, vagy az MDD DC-X, amit meg 60 millió USD után kaszáltak el 1996-ban (bár ott az embereket később összegyűjtötte a Blue Origin).

No igen, nekem is nagy kedvencem ez a két terv, de ne feledjük, hogy ez a két cég (az MDD ugye az 1990-es évek végén fel lett vásárolva a Boeing által) ellenérdekelt volt egy olcsó platform létrehozásában, hiszen az EELV zsíros bevételt és nyereséget hozott nekik. Miért fejlesszenek egy olyan platformot, amely pár millió dolláros hasznot hozhat indításonként, ha egyetlen Atlas V. vagy Delta IV. indításon több tízmilliót kaszálhatnak? Az üzleti élet kegyetlen...

Ehhez képest kiadtak az Antares teafőzőjére 288 milliót a COTS keretében (igaz, 13 riválist utasított maga mögé ezzel), majd a CRS-1 során berendeltek 8 fellövést 1,9 milliárd dollárért, amiből eddig összesen 7 fellövés volt 13 millió dollár / tonna LEO egységköltség mellett 2013-2018 között. Miközben az RD-180 alapú AtlasV 8 millió usd / tonna egységköltség mellett sokkal többet repült (még néhányszor Cygnust is szállítva) - tehát végső soron egyszerűbb lett volna, ha az ULA kapja a pénzt.

Vigyázz, mert az Antares és az Atlas V. is orosz első fokozatú hajtóműre épít, és az Antares fejlesztési költsége konkrétan alacsonyabb volt, mint a Falcon 9-é. Tehát ha innen közelítjük meg, az Antaresnek volt létjogosultsága, egyfajta "biztonsági tartalék", ha a SpaceX felsül - a NASA szempontjából ez teljesen érthető megközelítés volt, hiszen a SpaceX nem sokat tudott letenni az asztalra a CRS tender idejéig. Az újrafelhasználás se volt akkor még téma, ez lett volna a SpaceX trükkje, hogy nagyobb nyereséget tudjon realizálni. Az már más kérdés, hogy menet közben először a visszahozatalt először áttervezték ejtőernyőről függőleges leszállásra, aztán ezt még tökéletesíteni is kellett. Sok időbe telt el...

Az már a sors fintora, hogy a "biztonsági tartalék", amely eredetileg megbízhatónak gondolt hajtóműre épülő, gyakorlott gyártókat felsorakoztató rakéta lett végül a pária, amelyet át kellett tervezni...

Az Orbital-ATK komoly előnye az, hogy a fegyvergyártásból tud rendesen behúzni pénzt, illetve rengeteg űreszközt rakott már össze. Az OmegA rakéta is őszintébb fejlesztésnek tűnik, mert szilárd-fokozatokban hatalmas múltjuk van (plusz a máshol már bőven bizonyított RL-10 a tetején), amivel 4,9-10,1 tonnát lehetne alap konfigurációban feltolni GTO-pályára, ami eldobható-F9-kategória. Feltéve, hogy a 2021-es tervezett indításkor kell már bárkinek is a piacon .

Ha megnézed az OmegA bejelentését az OrbitalATK oldalán, láthatod, hogy kinek szánják: az USAF-nak, dedikáltan az EELV tender számára. Ez nem a piacnak készül, hanem lobbyerővel az USAF fizeti majd...

 

[boki]

 

[molnibalage]

https://www.youtube.com/channel/UC7_gcs09iThXybpVgjHZ_7g/videos

Hátha valaki nem ismeri a csatornát. Közérthetően próbál igen bonyás dolgokról beszélni. Az esetek nagy részében bevalom nemigen értem a videók felét sem, az egyszerűbben érthetőek kedvelem.

 

[Cifu]

Évek óta téma, hogy a Földön tesztelt EM-hajtóművek ha nagyon apró, de mérhető tolóerőt generáltak pusztán elektromos energia bevitelével. Zavarbaejtően sok volt a kérdés, mert a különféle tesztek szinte semmi koherenciát nem mutattak, volt, ahol komoly befektetett energia ellenére is alig volt mérhető a generált tolóerő, volt, hogy szinte teljesen megegyező kísérleti egység kis energia ellenére is a többihez képest komoly tolóerőt (nyomóerőt? húzóerőt?) adott le.

Nos, lehet, hogy megfejtették a titkot: egy lehetséges magyarázat az, hogy a Föld mágneses mezejét használták ki az eszközök...

 

[Python]

A szovjet / orosz űrhajózás múltja XIV. rész

 

[molnibalage]

A szovjet / orosz űrhajózás múltja XIV. rész

Ez a sorozat ugyanaz, mint a többi más helyen? Bár azokat sem olvasom egyelőre, csak nem akarok összezavarodni.

 

[Python]

Ez a sorozat ugyanaz, mint a többi más helyen? Bár azokat sem olvasom egyelőre, csak nem akarok összezavarodni.

Igen az, Cifu tollából.

 

[Cifu]

Ez a sorozat ugyanaz, mint a többi más helyen? Bár azokat sem olvasom egyelőre, csak nem akarok összezavarodni.

Ugyan az a sorozat, csak még nem volt időm átrakni a Bloggerre. Talán ebédidő helyett lesz rá lehetőségem...

 

[Cifu]

Akkor egybe, a Szovjet / Orosz űrprogram cikksorozat következő része, a Mir űrállomás elindulása és a Zarja űrhajó terve: @Logout.hu és @SpaceMarine blog

 

[sirdavegd]

Évek óta téma, hogy a Földön tesztelt EM-hajtóművek ha nagyon apró, de mérhető tolóerőt generáltak pusztán elektromos energia bevitelével. Zavarbaejtően sok volt a kérdés, mert a különféle tesztek szinte semmi koherenciát nem mutattak, volt, ahol komoly befektetett energia ellenére is alig volt mérhető a generált tolóerő, volt, hogy szinte teljesen megegyező kísérleti egység kis energia ellenére is a többihez képest komoly tolóerőt (nyomóerőt? húzóerőt?) adott le.

Nos, lehet, hogy megfejtették a titkot: egy lehetséges magyarázat az, hogy a Föld mágneses mezejét használták ki az eszközök...

Azért az derék:
- elfordították a mikrohullámú sugárzás útját és még mindig leadja a "tolóerőt"
- lecsökkentik az áramot és még mindig
- majd rájönnek, hogy pár cm-en nincs árnyékolva a vezeték...
Igen nagy lehetett az öröm aznap a laborban: építettek egy nagy berendezést, amivel lehet mérni a mágneses zavarokat

 

[Szittya]

Na akkor ezen az elven kell hajtomuvet epiteni

 

[sirdavegd]

A Kistler Aerospace 100%-os újrafelhasználást ígért a K-1 rakétájával, csak hát ugyanazokra az NK-33-asokra és NK-43-asokra támaszkodtak, amelyek (az Orbital szerint) az ötödik Antares indításnál kudarcot vallottak.

Azóta is ezen gondolkozok: tehát, hogy elméletben egy újra begyújtható hajtóművel megoldható a visszatérés, ha vezérlés, navigáció, tappancsok stb fronton meg van támogatva.
Azért érdekes, mert egy NK-33-ast kb 10 perc üzemre kellett méretezni (annyira se mindig sikerült...), míg visszatéréskor a hajtóműnek 2-3x dolgozni kell, közben meg kap az arcába a menetszélből is. Ráadásul az F9 esetében is csak 1-3 hajtómű dolgozik, a többi élvezi a légellenállást.
Szóval azért a Merlint anno csak ennek szellemében kellett tervezgetni, majd reszelgetni, mert sokkal többször és tovább kell mennie. Kár, hogy nem valósult meg a K1, mert akkor ezt a hipotézist tesztelhettük volna .
Az mondjuk beszédes, hogy a nagyok nem kezdtek el lábakat és gofrisütőt rakni a meglévő kályhacsövekre, tehát csak beonyolultabb a dolog.

 

[Cifu]

Azóta is ezen gondolkozok: tehát, hogy elméletben egy újra begyújtható hajtóművel megoldható a visszatérés, ha vezérlés, navigáció, tappancsok stb fronton meg van támogatva.
Azért érdekes, mert egy NK-33-ast kb 10 perc üzemre kellett méretezni (annyira se mindig sikerült...), míg visszatéréskor a hajtóműnek 2-3x dolgozni kell, közben meg kap az arcába a menetszélből is. Ráadásul az F9 esetében is csak 1-3 hajtómű dolgozik, a többi élvezi a légellenállást.

Itt a K-1 küldetésprofilja (bocsi a kis méretért, ekkora volt):

A K-1 és a Falcon 9 ugyanarra a megoldásra épült, ejtőernyővel hozták volna vissza az első fokozatot, a K-1 viszont a második fokozatot is, ami valójában maga volt az űrhajó. Vagyis úgy kell elképzelni, mint egy BFR/S, csak a visszatérés ejtőernyő alapú. A SpaceX menet közben váltott, és aktív hajtóműves függőleges leszállásra tért át - sose tudjuk meg, mi lett a váltás oka, de élhetünk a gyanúval, hogy az ejtőernyős kísérletek nem váltak be.

Az NK-33 sose repült az N1 rakétában (az N1F változatba kerültek volna, két ilyen volt csaknem kész, amikor Glusko belevágta a kaszát a programba). Az pedig már több más regeneratív hűtésű hajtóműnél is kiderült, hogy alkalmasak a többszöri újrafelhasználásra, az élettartamuk messze túlmutat az egyszeri felhasználáson. Ez inkább az ablatív hűtésnél probléma, mint a Merlin-1A vagy az RS-68 esetében.

Ráadásul ahogy látod, a K-1 esetében a hajtómű nem kap annyira a menetszélből, legalábbis nem annyira, hogy reménytelen legyen a dolog, a második fokozat ugye orral előre lép be a légkörbe.

Az mondjuk beszédes, hogy a nagyok nem kezdtek el lábakat és gofrisütőt rakni a meglévő kályhacsövekre, tehát csak beonyolultabb a dolog.

Nem kezdtek, de e mögött aligha a reménytelen megoldás az ok. Inkább az, hogy miért kalapoznának pénzt a Vulcan vagy az Ariane 6 fejlesztésére, ha adott esetben az Atlas V., Delta IV. vagy az Ariane-5 is továbbfejleszthető lenne? Innen látni, hogy mennyire begyepesedett a "dinoszauruszok" cégfilozófiája.

A Delta IV. eleve egy zseniális koncepcióra épült a CBC-kkel (Common Booster Core), amit a SpaceX is lemásolt és egy lépéssel tovább vitt Core néven a Falcon 9 / Falcon Heavy családon belül. Az ULA meg szépen hagyja elsorvadni...

 

[Tcat]

A San Diego Air & Space Museum, az ULA és a Lockheed Martin együttműködésében felkerült a Flickrre cirka 43 000 fotó az Atlas programból:
https://flic.kr/s/aHsk6sJbrn