Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A koncepció az, amit nem látunk. Felküldik a Tiangong-2-őt, 2016-ban felküldenek két űrhajóst hozzá, aztán azóta embert nem küldenek oda. 2017-ben felmegy a TienCsou-1 teherhajó, de aztán megint semmi. Megvan a hardver a folyamatosan lakott űrállomás megoldásához, ehhez képest nem történik meg, hanem még nagyobb űrállomásról csinálnak maketteket.
Innen nézve úgy tűnik, hogy politikai erő által megalkotott célok vannak (kínai űrállomás - pipa, kínai űrállomás 2 amihez teherhajó is megy - pipa), amiket teljesíteni kell, de nincs egy végighúzott vonal, ami ezeket a célokat tartalommal tölti meg. Nincs tartósan lakott űrállomás, noha ott kering a világűrben az űrállomás.
Szóval ez így fejvakarós...
Jó kérdés. Az nem lehet, hogy rengeteg párhuzamos fejleszté egyik elemét képezik ezek is? Még nem tekintenek ezekre mint kész technológiákra, hanem mint fejlesztésekre, a majd soron következő "dologhoz"?
A CZ-5 esetében talán most valamikor jöttek rá mi okozta a kudarcot. Startból már emiatt elcsúszott az egész programjuk. Nem nagyon van hova siessenek, míg egy rakás alatechnológia hiányzik.
Itt most nincs szó párhuzamokról. Felmegy a Tienkung-2 űrállomás 2016 szeptemberében, Októberben bedokkol a SzenCsou-11, és egy hónapot tölt el a fedélzetén két űrhajós. Majd visszatérnek. Oké, legyen az, hogy ennyi készlet volt két embernek (kétlem, két ember nagyjából egy tonnányi készlettel elvolt a Szaljut-6 időkben 3-4 hónapig). 2017 áprilisában jön a TienCsou-1, amely újratölti az állomás hajtóanyag-készletét, és 3x dokkol fel-le, tesztelve a különféle megközelítési metódusokat. Most júniusban a "szokott" ~380km-es keringési magasságáról lehozzák ~290km-re, majd visszaemelik ~380km-re (ami relatíve rengeteg hajtóanyag).
Wut?
Egy vicc, hogy Kína, amely per pillanat egyike a két országnak, amely embert tud vinni a világűrbe (a másik oroszország) két éve nem indított SzenCsou űrhajót... mert? Ez az a kérdés, amit a kínaiak se válaszolnak meg. Az nem lehet válasz, hogy nincs miért. Ott kering fent a Tienkung-2. Adva van a SzenCsou űrhajó, már le van tesztelve a TienCsou, vagyis konkrétan minden adott, hogy a Tienkung-2 folyamatosan lakott legyen. Vagy legalábbis több, mint 30 napos küldetést indítsanak rá. De semmi. Én erre két választ tudok: nincs pénz vagy nincs utasítás. Az elsőt elég nehéz elhinni, ha akarnák, lennie kellene pénznek.
Fejlesztések, babalépések? A Tienkung-1 esetében oké. De akkor minek kellett a Tienkung-2? Semmi sem kellett volna moduláris űrállomás előtt, avagy a Tienkung-2-nek kellett volna lennie a moduláris űrállomás bázimoduljának.
Ez az illogikus az egészben. Tesztelni akarnak? Mit? Azt, hogy automatikusan tudnak dokkolni a világűrben? 10 éve megcsinálták már.
Ha nagyobb, modulszerű űrállomást akarnak, akkor minek kellett a Tienkung-2?
Értem, hogy mit akarsz kihozni belőle, de akkor sem áll össze a kép. Ha nincsenek meg az alapképességek, akkor a Tienkung-2 fedélzetén azokat tesztelhetik.
Ha csak nincs a Tienkung-2 esetében valami bibi, ami ezt megakadályozza (hibás létfenntartó rendszer, elengedte a beltér a túlnyomást, vagy akármi). De erre utalóan semmit sem nyilatkoznak.
Kb. olyan átláthatattlan, mint a szovjet űrprogram az 1960-as években. Csak a fekete-fehér analóg TV adás helyett HD TV adás volt a kínaiaknál, a rajzok és festmények helyett pedig CGI képek.
Najó, de a hordozórakéták fejlesztésében mintha felfedezhető lenne a logika. Ennyire eltérne egymástór a két program?Itt most nincs szó párhuzamokról. Felmegy a Tienkung-2 űrállomás 2016 szeptemberében, Októberben bedokkol a SzenCsou-11, és egy hónapot tölt el a fedélzetén két űrhajós. Majd visszatérnek. Oké, legyen az, hogy ennyi készlet volt két embernek (kétlem, két ember nagyjából egy tonnányi készlettel elvolt a Szaljut-6 időkben 3-4 hónapig). 2017 áprilisában jön a TienCsou-1, amely újratölti az állomás hajtóanyag-készletét, és 3x dokkol fel-le, tesztelve a különféle megközelítési metódusokat. Most júniusban a "szokott" ~380km-es keringési magasságáról lehozzák ~290km-re, majd visszaemelik ~380km-re (ami relatíve rengeteg hajtóanyag).
Wut?
Egy vicc, hogy Kína, amely per pillanat egyike a két országnak, amely embert tud vinni a világűrbe (a másik oroszország) két éve nem indított SzenCsou űrhajót... mert? Ez az a kérdés, amit a kínaiak se válaszolnak meg. Az nem lehet válasz, hogy nincs miért. Ott kering fent a Tienkung-2. Adva van a SzenCsou űrhajó, már le van tesztelve a TienCsou, vagyis konkrétan minden adott, hogy a Tienkung-2 folyamatosan lakott legyen. Vagy legalábbis több, mint 30 napos küldetést indítsanak rá. De semmi. Én erre két választ tudok: nincs pénz vagy nincs utasítás. Az elsőt elég nehéz elhinni, ha akarnák, lennie kellene pénznek.
Fejlesztések, babalépések? A Tienkung-1 esetében oké. De akkor minek kellett a Tienkung-2? Semmi sem kellett volna moduláris űrállomás előtt, avagy a Tienkung-2-nek kellett volna lennie a moduláris űrállomás bázimoduljának.
Ez az illogikus az egészben. Tesztelni akarnak? Mit? Azt, hogy automatikusan tudnak dokkolni a világűrben? 10 éve megcsinálták már.
Ha nagyobb, modulszerű űrállomást akarnak, akkor minek kellett a Tienkung-2?
Értem, hogy mit akarsz kihozni belőle, de akkor sem áll össze a kép. Ha nincsenek meg az alapképességek, akkor a Tienkung-2 fedélzetén azokat tesztelhetik.
Ha csak nincs a Tienkung-2 esetében valami bibi, ami ezt megakadályozza (hibás létfenntartó rendszer, elengedte a beltér a túlnyomást, vagy akármi). De erre utalóan semmit sem nyilatkoznak.
Kb. olyan átláthatattlan, mint a szovjet űrprogram az 1960-as években. Csak a fekete-fehér analóg TV adás helyett HD TV adás volt a kínaiaknál, a rajzok és festmények helyett pedig CGI képek.
Pikirt módon mondhatnám azt, hogy most töltik le az új űrállomást a pirate bayről. De pont ezért butaság ma már kizárni a kínaiakat egy ilyen projektből. Mert különben megint lesz N db űrállomás félgőzön, ami senkinek sem jó. Ilyen repülő dobozokat csak pénz kérdése fellőni meg üzemeltetni, de tartalommal megtölteni egy ilyen programot, hogy odafent űrturizmus helyett valódi kutatás folyjon az még az ISS-nél is fejvakarós. Merthogy meg kell teremteni az alapkutatás-akalmazott kutatás-termékké válás ívét, hogy zsozsó is legyen belőle (majd 8-10 év múlva). De ennyi év után is csomó ISS kísérlet is arra megy ki (pl a mostani sejtkupacos-rákgyógyszeres), hogy egyáltalán eldönthető legyen: van-e hozzáadott értéke a mikroG-nek és a magasabb sugárzásnak - nem pedig az, hogy "na akkor mi célirányosan ilyet szeretnénk".
Kína esetében meg gondolom halmozottan lehet igaz mindaz, amit @Cifu elmesélt nekünk idén a szovjet elvtársak űrprogramjáról: a ki hogyan lépett egymás torkára még fontosabb része volt az űrprogramnak és az, hogy valami szerencsés embert fellőnek egy szemetes vödörben az már-már másodlagos. Na most miután a kínaiak pár évezreddel régebb óta művelik a bürokrácia művészetét, elképzelhető, mi zajlik ott. Reméljük, olyan 30 év múlva olvasható lesz majd a Spacemarine-on
.
Köszi!A rácstartók lényege, hogy "távol" tudják tartani a napelemszárnyakat és a radiátorokat a lakó- és tudományos moduloktól, így nem árnyékolják le egymást és hatékonyabban működhetnek. További előnye, hogy lehetőséget nyújt arra, hogy szükség szerint bővítsék / átépítsék. Magyarul rugalmas megoldást nyújt. Az 1980-as években ez a koncepció ment különféle iterációkon át:
A koncepció az oroszoknak is megtetszett, a Mir-2 esetében is több rácsos tartós terv jelent meg, sőt, a Szaljut-7-en és a Mir-en is kísérleteztek különféle rácsos tartókkal (mint a Szofora a Kvant-1-en):
Power Tower koncepció, '85
Dual Keel (kettős gerincű) koncepció, '85
Freedom '87, ez valósult meg többé-kevésbé az ISS esetében
A rácsos tartó az ISS esetében használva van, és a legnagyobb előnye, hogy a nagy méretű napelemszárnyakat megfelelően távol lehet elhelyezni ahhoz, hogy se az űrállomás maga, se a napelemszárnyak egymást ne takarják jelentősen. Hátránya, hogy meg kell építeni, ami az ISS esetében űrsikló utakat takart. és űrsétákat. Űrsikló nélkül is megoldható egyébként, noha kisebb szegmensekből kell akkor építkezni (akkorából, amit fel tudnak juttatni).
A Mir az STS-71-ből fotózva, a kép alján látható Kvanti-1-en a Szofora (hosszabb) és a Rapana (alatta/jobbra) rácsos tartószerkezet
Azóta ez a megoldás nem nagyon tűnt fel más terveknél, akár a Bigelow féle kereskedelmi, akár a NASA Deep Space Gateway, akár a Lockheed Mars Base Camp űrállomását nézzük, mindegyik esetében a Szaljut / Skylab féle megoldást erőltetik, vagyis napelemszárnyak a test mellett.
A mostani kínai űrállomás maketten egy hibrid megoldás van, feltehetően a bázismodul napelemtáblái látják el az űrállomást addig, amíg a két oldalsó "energiamodul" meg nem érkezik. Aztán majd azok veszik át az energiatermelés feladatát. Apró hátrány, hogy relatíve többet árnyékol az űrállomás, plusz ha a külső napelemszárnyak kinyitásra kerülnek, a bázismodulon lévő napelemszárnyak sokat lesznek árnyékban. Egyszerű megoldás, némi kompromisszummal.
A Lockheed Mars Base Camp űrállomásterve, a 'kerek' alakúak napelemszárnyak, az oldalra néző vékonyak radiátorok
De én már a késő 80-as évek óta emlékszem "önkinyitós" rácsos szerkezetek koncepciójára, ahol a rácstartó modulok odafent lennének kihúzva *.rar állapotukból. Mondjuk arra azért még én is rápöttyintenék, hogy nehogy aztán meg össze csukja magát...
Ebből a szempontból úttörő a pár hónapja emlegetett Orbital-Atk-NG összerakó-hegesztő műhold, ami autonóm módon tud építgetni, mert idénre már fent kéne lenni egy olyan demónak, ami "lát" LEO pálya folyton változó fényviszonyai mellett, egymáshoz tud pászítani térbeli (asszem 45 és 90 fokos szögben) rudakat és össze is forrasztja (vagy hegeszti). Ha van fönt pár ilyen drón, akkor abból könnyebb építkezni űrmeghódíccsára alkalmas szerkezetet.
Emellett szintén idén kéne előbújnia a műholdutántöltő-pályán tartó demonstrátornak is, ami szintén okos kis alkalmazás lenne.
Francia írás de ez is új
Le moteur à ergol solide de 2 mètres de diamètre, qui devrait servir dans la fusée d'appoint du CZ-722S(HO), a réussi son essai au sol le 2 Juillet. Cette variante du lanceur CZ-7 est conçue pour mettre jusqu'à 4,4 t en orbite de 700 km SSO ou 2 t en GTO.
Le moteur à ergol solide de 2 mètres de diamètre, qui devrait servir dans la fusée d'appoint du CZ-722S(HO), a réussi son essai au sol le 2 Juillet. Cette variante du lanceur CZ-7 est conçue pour mettre jusqu'à 4,4 t en orbite de 700 km SSO ou 2 t en GTO.
Ha innen nézzük, akkor vegyük végig az aktív és fejlesztés alatti rakétákat:
Aktív:
- CZ-2C (UDMH/N2O4), 3,8 tonna @ LEO, 1,25 tonna @ GTO
- CZ-2D (UDMH/N2O4), 3.1 tonna @ LEO, 1.3 tonna @ SSO
- CZ-2F (UDMH/N2O4), 8.4 tonna @ LEO; 3,37 tonna @ GTO; Csak SzenCsou űrhajókhoz
- CZ-3A (UDMH/N2O4 ill. LH2/LOX), 8,5 tonna @ LEO; 2,6 tonna @ GTO
- CZ-3B (UDMH/N2O4 ill. LH2/LOX), 12 tonna @ LEO, 5,1 tonna @ GTO; főleg GTO/MEO műholdakhoz
- CZ-3B/E, 5,5 tonna @ GTO; főleg GTO/MEO műholdakhoz
- CZ-3B(A), 8,9 tonna @ LEO, 6 tonna @ GTO, főleg GTO/MEO műholdakhoz
- CZ-3B/E, 5,5 tonna @ GTO; főleg GTO/MEO műholdakhoz
- CZ-3B (UDMH/N2O4 ill. LH2/LOX), 12 tonna @ LEO, 5,1 tonna @ GTO; főleg GTO/MEO műholdakhoz
- CZ-4B (UDMH/N2O4), 4.2 tonna @ LEO, 2.8 tonna @ SSO, 1.5 tonna @ GTO; főleg SSO feladatokra
- CZ-4C, 4,2 tonna @ LEO; 2.8 tonna @ SSO és 1,5 tonna @ GTO, csak az újraindítható harmadik fokozatban tér el a CZ-4B-től
- CZ-5 (RP-1/LOX és LH2/LOX, végső fokozatnak opcionális UDMH/N2O4), 25 tonna @ LEO, 14 tonna @ GTO
- CZ-6 (szilárd), 0.5 tonna @ SSO
- CZ-7 (RP-1/LOX), 13.5 tonna @ LEO, 7 tonna @ GTO, 4 folyékony gyorsító rakétás változatnál
- Komplex család 0, 2 ill. 4 gyorsítórakétával, amelyekből lenne folyékony és szilárd változat is, eltérő második fokozat és opcionális harmadik fokozat is akad
- CZ-11 (LOX/RP-1 ill. UDMH/N2O4), 0.7 tonna @ LEO, 0.35 tonna @ SSO
- CZ-5B, ~22 tonna @ LEO, a CZ-5 kisebb teherbírású alváltozata, talán a CZ-3B kiváltására?
- CZ-6B?, 4 tonna @ SSO
- CZ-8, ~7,6 tonna @ LEO; főleg SSO feladatokra
- CZ-9, 140 tonna @ LEO, 50 tonna @ LLO; SLS / Enyergia / Satun V / N1 kategóriás óriás rakéta, nagyon kezdeti stádiumban van, célja a Hold-küldetések kiszolgálása
- Könnyű terhek @SSO: CZ-6 és CZ-11, az előbbire rá lehet fogni, hogy katonai célból hozták létre, de akkor is felesleges a folyékony hajtóanyagú CZ-11-el együtt.
- ~4-6 tonna @ LEO, 1-2,5 tonna @ GTO: CZ-2C és D, CZ-4B és C, de ide csúszik a CZ-3C is. Mind ugyanarra a hajtóanyagra épülve.
- 6-10 tonna @ LEO, 2,5-6 tonna @ GTO: CZ-2F (nem csak a SzenCsou-hoz lehetne használni), CZ-3B fővonal, jön a CZ-7 család könnyebb elemei kerozinnal és a CZ-8.
- 10-20 tonna @ LEO, 6-12 tonna @ GTO: CZ-3B és család az alsó részre, CZ-7 család felső vége.
- 20-30 tonna @ LEO: CZ-5 család
- E fölött: CZ-9
Először is volt egy Hidrazinra épülő vonal, CZ-2, CZ-3 és CZ-4 család. Látszólag jön a kerozin alapú váltás, CZ-5, CZ-7, CZ-11. A CZ-7 eredetileg eleve a CZ-2F alapján indult lemásolt RD-120 hajtóművekre épülve. Szóval a logika alapján azt kellene látnunk, hogy a CZ-7 váltja a CZ-2, CZ-3 és CZ-4 családot. Kell mondjuk 2 vagy 3 féle "space tug" (utolsó fokozat), egy nem újra indítható, egy újraindítható, ami lehet hidrazin és/vagy hidrogén hajtóanyagú. De nem ezt látjuk.
A jelenleg indítási tervek alapján 2025-ben még lesz CZ-3C indítás, 2022-ben CZ-4B indítás, miközben a CZ-7-et csak a TienCsou teherűrhajók kapcsán látni. És 2022-ben még mindig CZ-2F/G viszi a SzenCsou-t.
Kellene egy nagy megtisztulás, valahogy úgy, hogy CZ-11 a kis tömegű műholdakra, a CZ-7 család vinné a közepes terheket 4-13,5 tonna között, e felett meg ott a CZ-5, és majd valamikor a CZ-9. Ez egy logikus felállás lenne. Nem tudjuk, miért indul ilyen nyögvenyelősen a CZ-7. Hajtóműproblémák? Drága?
Mi a francért viszik a tovább az alapjában véve megbízható CZ-2, CZ-3 és CZ-4 családot még csaknem egy évtizedig, ha már itt a váltás?!?
Miért nem számolják fel a párhuzamokat a CZ-2C/D, CZ-3C, CZ-4B/C szintjén?
Miért nem hallunk újrafelhasználhatóságra vonatkozó konkrét tervekről? Nem cubesat-indító startupoktól, hanem állami szinten...
Ha valami felett elsiklottam, nyugodtan mutasson rá valaki. Én egyszerűen nem látom át a kínai hordozó-rakéta terveket.
Jelenleg nem probléma, sőt, inkább az a probléma, hogy oldják meg a tudományos eszközök feljuttatását, meg az eredmények visszajuttatását. Nem ok nélkül nyert olyan könnyedén a SpaceX a CRS2 tenderen, mivel már bizonyította azt, hogy képes visszahozni relatíve nagy tömeget.
A "csak" pénz kérdés azért ciki, mert akkor már fent kellene keringene a Bigelow kereskedelmi űrállomásnak, és meglenne a személyszállító Dragon évek óta.
Jelenleg még mindig a költségek a meghatározó hátráltató tényezői a kereskedelmi alapon való kutatásnak.
Jó lenne, ha a kínai űrprogram működését feltérképezné egy lelkes kínai ahhoz hasonlóan, ahogy a szovjetet feltérképezte a RussianSpaceWeb és a Buran.ru.
De ilyenről még nem tudok. Azért remélem, hogy nem fog a kínai nagy tűzfal jótékonyan elfedni a kínai űrprogram történetét a világ végezetéig...
Ezt tesztelték a Szaljut-7-en, és ennek továbbfejlesztett verziója volt a Szofora és a Rapana. Azonban az amerikaiak kezében ott volt az űrsikló, az meg simán felvihette a saját Truss megoldásukat.
Ami miatt én felhoztam a témát az az, hogy látványosan hiányzik a rácsos tartó a közeljövő terveiből. Aligha azért, mert rossz elképzelés, hanem egyszerűen azért, mert mindenki kerülni akarja azt, hogy a világűrben kelljen szerelni...
Ami tök jó, de mire fogják használni. Hiányzik az a mögöttes koncepció, hogy milyen űrállomás / űrhajó / űrszonda építésénél használnák fel.
Mintha pár taktussal le lennél maradva.
Először is 5 Proton indításra van jelenleg megrendelés (a Szpektr-RG röntgentávcső, az Elektro-L3 meterológiai műhold (az ukrán-orosz Zenyit-3 indította volna, de ugye politikai okokból ez már nem opció, így egy Proton fogja felvinni), egy katonai műhold, az EutelSat-5 és az MLM Nauka modul az ISS-re). Egy indítás már volt idén áprilisban (Kozmosz-2526), a felsorolásból az első három még idén várható, az EutelSat év végén vagy jövő év elején, a Nauka pedig jelenleg 2019Q4 (feltehetően december) van időzítve. Papíron egy csomó indítás van még (pl. 2x3db GLONASS műholdat kellene felvinnie 2019-2020 körül), de aláírt szerződés nélkül.
Másodszor a Hrunyicsevi Gépgyárnak kellene évi 10 Proton indítást eladni az önfenntartáshoz. Tehát ez csak rájuk vonatkozik.
Továbbá júniusban bejelentették, hogy a Hrunyicsevi Gépgyárat átszervezik, illetve erősen úgy tűnik, hogy a Proton rakéták építésével a tervezettnél (2025) korábban felhagy a cég (az új céldátum legkésőbb 2021), és hogy innentől teljes kapacitással az Angara rakétacsaláddal foglalkoznak csak, amelyet majd Omszkban fognak gyártani (a Hrunyicsevi Gépgyár részben úgy próbál pénzhez jutni, hogy eladja a Moszkvai telephelyének egyes épületeit / földterületeit), hogy aztán ebből mi lesz, azt senki sem tudja még megmondani....
Ez alapvetően egyébként nem más, minthogy a Hrunyicsevi Gépgyár nem versenyképes már a nemzetközi piacon a Protonnal. A SpaceX indította árversenyt ők is megszenvedték, ahogy a tavalyi minőségbiztosítási botrányt is. A piacon élesen birkózik a SpaceX, a Blue Origin, az ULA és az ArianeSpace, próbál betörni a pályára India és Kína, az ILS / Hrunyicsevi ajánlat egyszerűen nem vonzó már lassan senki számára.
Remek összefoglaló. Ennyire sose jártam körül ezt a témát. Amúgy ez a jelenség mintha fellelhető lenne a többi fegyvernem esetében is. Párhuzamosan rendszerben sőt gyártásban van egy csomó új és "régi" dolog. Gondolom beleszól az üzemeltetési kultúra, logisztikai háttér, egy rakás kiépült infrastruktúra stb. stb. és bersze a végtelenig vitt "biztonsági játék". Legyen egy B terv ami működik, ha valamiért az A nem menne.
Fegyvernemek esetén legyen. Sőt, hordozórakéták között sem, hovatovább az Ariane-4 és -5 is futott egy ideig egymás mellett. De gyakorlatilag ahol egy kézben van a hordozórakéták irányítása, ott igyekeznek komplex családokra, vagy 2-3 rakétára szűkíteni a leosztást.
Vegyük az ESA-t:
- Vega (Szilárd), ~2,5 tonna @ LEO, 1,45 tonna @ SSO
- Szojuz-2-1b ("EuroSoyuz", RP-1/LOX), ~8,2 tonna @ LEO, ~1.8 tonna @ GTO
- Ariane-5 ECA (Szilárd + LH2/LOX), ~20 tonna @ LEO, ~9.5 tonna @ GTO
Az ULA ezt egy lépéssel tovább vitte az Atlas V és Delta IV családdal:
- Atlas V (RP-1/LOX, LH2/LOX + Szilárd, ha szükséges), 8.2 – 20.5 tonna @ LEO, 4.8 - 9.6 tonna @ GTO (a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták száma és a második fokozat hajtóműveinek számával skálázható)
- Delta IV (LH2/LOX + Szilárd, ha szükséges), 11.9 - 28.8 tonna @ LEO, 4.4 - 14.2 tonna @ GTO (a "közepes" változatnál a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták számával skálázható, az első fokozatból hármat összeépítve nehéz hordozórakéta)
Csakhogy az ULA mindössze egyetlen rakétacsaláddal, a Vulcan-al akarja kiváltani mind az Atlas V-öt, mind a Delta IV-et, ami skálázható 8 tonnától 35 tonnáig...
És a vége persze jelenleg a SpaceX, ami ugyan csak a Falcon 9 és a Falcon Heavy-t tudja felmutatni, de ezzel a kettővel nagyjából 9 és 60 tonna @ LEO között bármit le tud fedni...
Ha a kínai rakétabandát összeveted a többivel, akkor ordító a különbség, senki sem csinál ekkora és ilyen mély átfedéseket. Valami biztos van a háttérben, de én csak tippelni tudok a miértre...
Ezt mondom én is, csak kevesebb szóval. Hurvinyekék csak a kirakat. Ami mögötte van, az még rosszabb. Az Angarára pl egyáltalán nincs kereslet. Sorra törlik az altipusokat.
A kinaiaknak azert van annyi hordozoraketajuk mert verseny van nalluk./van tobb "magan tarsasag" az allami mellett amik kulonbozo targyak urbejuttatasaval foglalkoznak./ emellett maga a hordozonraketa gyartok is versenyeznek egymassal.
/civil cegek landspace exspace linkspace onespace./
Az urallomas programjuk meg az eredeti tervek szerint halad. Emberek voltak rajta kiserleteket vegeztek majd az emberek sikeresen visszajottek a kiserletek meg folynak tovabb emberi beavatkozas nelkul.
Hogy miert nem kuldek fel ujabb asztronautakat? A valasz a kiserletek miatt /automatikus csatlakozas uzemanyaggal valo feltoltes./ami hogyha emberek is lettek volna az urallomason veszelybe lettek volna mert meg nem tudtak mennyire biztosan mukodik ez a rendszer./ palya emelese szinten./ kiserletek tovabbra is folynak a modulon sugarszint meres mikrometeoritok hatasa es kitudja milyen tudomanyos kiserlete.
Ez igy is volt tervbe nekik. Figyeljetek meg hogy ha elkezdik epiteni az allami urallomast nem sokra ra epul majd egy civil urallomas is ... A holdraszallas egyebkent nagyobb prioritast elvez jelenleg szamukra mint az urallomas./ egyebkent szerintem elobb lessz a kinaiaknak valami holdi kutatast megkonnyito urallomas szeruseguk mint mas allamnak uj foldkoruli.
/civil cegek landspace exspace linkspace onespace./
Az urallomas programjuk meg az eredeti tervek szerint halad. Emberek voltak rajta kiserleteket vegeztek majd az emberek sikeresen visszajottek a kiserletek meg folynak tovabb emberi beavatkozas nelkul.
Hogy miert nem kuldek fel ujabb asztronautakat? A valasz a kiserletek miatt /automatikus csatlakozas uzemanyaggal valo feltoltes./ami hogyha emberek is lettek volna az urallomason veszelybe lettek volna mert meg nem tudtak mennyire biztosan mukodik ez a rendszer./ palya emelese szinten./ kiserletek tovabbra is folynak a modulon sugarszint meres mikrometeoritok hatasa es kitudja milyen tudomanyos kiserlete.
Ez igy is volt tervbe nekik. Figyeljetek meg hogy ha elkezdik epiteni az allami urallomast nem sokra ra epul majd egy civil urallomas is ... A holdraszallas egyebkent nagyobb prioritast elvez jelenleg szamukra mint az urallomas./ egyebkent szerintem elobb lessz a kinaiaknak valami holdi kutatast megkonnyito urallomas szeruseguk mint mas allamnak uj foldkoruli.