Melyik kettőt?
Az STS Űrrepülőgép, az SLS és az Ariane 5 ill. 6 esetében HidroLox + Szilárd hajtóanyag.
A Delta IV. teljesen HidroLox.
Az Atlas V. szilárd gyorsítórakéták, KeroLox első és Hidrolox második fokozat.
A most fejlesztés alatt állók közül a Vulcan szilárd + MetánLox + HidroLox, a New Glenn MetánLox és HidroLox, a Starship ill. Super Heavy (a SpaceX féle BFR) pedig teljesen MetánLox.
Lehet látni, hogy szinte mindegyik opcióra voltak megoldások, de a fejlesztés alatt állókból azt is lehet látni, hogy továbbra sincs egyértelmű "győztese" ennek. A HidroLox felső fokozat nagyon jótékony hatással van a pályára állításra, de bonyolult és drága megoldás - az oroszoknál szinte az összes ilyen fokozat például hidrazin üzemanyagú, mert az a legegyszerűbb (öngyulladó a dinitrogén-hidroxiddal, nem kell mélyhűteni) és legolcsóbb. Az ULA a Centaur fokozattal nagyon meg van elégedve, fejleszti is tovább azt ACES néven - ám a Centaur rohadt drága, az 1990-es években csak ez a fokozat cirka 23-25 millió dollárba került, egy Titan IV-Centaur árának nagyjából a harmadát-negyedét tette ki.
