Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 635
28 367
113
ak6h3ndfsljusxp54sq5.jpg
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Rogozin rapporton volt Putyinnál. A szokásos nagyottmondások.

Putin-and-Rogozin-Feb-2019-879-879x485.jpg


  • Idén lesz egy Angara A5 indítás - nagyjából ez az, amit még el is lehet hinni.
  • A Szojuz-5 kapcsán (ami az ukrajnai-orosz közös Zenyit-2 tisztán orosz leszármazottja) 2022 az első indítás dátum. Ami minimum optimista.
  • A Föderáció űrhajó is 2022-ben repülhet először.
  • Elindult (valójában két évtizede folytatódik) a szuper-nehéz rakéták következő hiátusa, most éppen a Szojuz-5 és az Angara elemeiből összelegózott (sokadik) Jeniszej rakéta-tervet promózza, 2028-as indítással. 70 tonnát tud majd állítólag LEO-ra felvinni Szvobodnijból. Ez már a vak optimizmus kategóriája...
  • A Jeniszej költségei alsó hangon 22 milliárd dollárnak megfelelő rubelre rúgnak. Figyelembe véve milyen pénzhiány van a Rosszkoszmosznál, finoman szólva is kérdéses, honnan lesz erre pénz.
  • A fenti összeg pedig csak a rakéta, a sokat emlegetett orosz Hold körüli ill. Holdraszálló program többi elemének költségeit még csak fel sem vázolták...
  • Áprilisban dől el, hogy mi lesz a Rosszkoszmosz költségvetésével. Hacsak nem vágnak hozzájuk pár vagonyi pénzt, akkor a fenti tervekből kb. az Angara A5 az egyedüli, ami belátható időn belül bármilyen szintre is eljuthat...
 
M

molnibalage

Guest
Rogozin rapporton volt Putyinnál. A szokásos nagyottmondások.

Putin-and-Rogozin-Feb-2019-879-879x485.jpg


A Szojuz-5 kapcsán (ami az ukrajnai-orosz közös Zenyit-2 tisztán orosz leszármazottja) 2022 az első indítás dátum. Ami minimum optimista.
Ez valami új generációs Szojuz, további ráncfelvarrása a koncepciónak?

A Föderáció űrhajó is 2022-ben repülhet először.
Ez mire készült?
Elindult (valójában két évtizede folytatódik) a szuper-nehéz rakéták következő hiátusa, most éppen a Szojuz-5 és az Angara elemeiből összelegózott (sokadik) Jeniszej rakéta-tervet promózza, 2028-as indítással. 70 tonnát tud majd állítólag LEO-ra felvinni Szvobodnijból. Ez már a vak optimizmus kategóriája...
Ez mihez kell? Miért optimista?
A Jeniszej költségei alsó hangon 22 milliárd dollárnak megfelelő rubelre rúgnak. Figyelembe véve milyen pénzhiány van a Rosszkoszmosznál, finoman szólva is kérdéses, honnan lesz erre pénz.
Ez pont olyan embertelen összeg, mint a még fel sem szállt NASA féle STS elemekből összerakott cucca.
A fenti összeg pedig csak a rakéta, a sokat emlegetett orosz Hold körüli ill. Holdraszálló program többi elemének költségeit még csak fel sem vázolták...
Szerintem ez tök értelmetlen az ő pénzügyi lehetőségeik között. Sőt, bárki lehetőségei között szerintem.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 290
113
A hold program eggyes elemeit protonnal is el tudjak juttatni. /elvileg nem egy elembol tervezik a holdprogramot az orpszok./a proton viszonylag olcso sokat tudnak sporolni rajta./
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 632
113
Rogozin rapporton volt Putyinnál. A szokásos nagyottmondások.

Putin-and-Rogozin-Feb-2019-879-879x485.jpg


  • Idén lesz egy Angara A5 indítás - nagyjából ez az, amit még el is lehet hinni.
  • A Szojuz-5 kapcsán (ami az ukrajnai-orosz közös Zenyit-2 tisztán orosz leszármazottja) 2022 az első indítás dátum. Ami minimum optimista.
  • A Föderáció űrhajó is 2022-ben repülhet először.
  • Elindult (valójában két évtizede folytatódik) a szuper-nehéz rakéták következő hiátusa, most éppen a Szojuz-5 és az Angara elemeiből összelegózott (sokadik) Jeniszej rakéta-tervet promózza, 2028-as indítással. 70 tonnát tud majd állítólag LEO-ra felvinni Szvobodnijból. Ez már a vak optimizmus kategóriája...
  • A Jeniszej költségei alsó hangon 22 milliárd dollárnak megfelelő rubelre rúgnak. Figyelembe véve milyen pénzhiány van a Rosszkoszmosznál, finoman szólva is kérdéses, honnan lesz erre pénz.
  • A fenti összeg pedig csak a rakéta, a sokat emlegetett orosz Hold körüli ill. Holdraszálló program többi elemének költségeit még csak fel sem vázolták...
  • Áprilisban dől el, hogy mi lesz a Rosszkoszmosz költségvetésével. Hacsak nem vágnak hozzájuk pár vagonyi pénzt, akkor a fenti tervekből kb. az Angara A5 az egyedüli, ami belátható időn belül bármilyen szintre is eljuthat...
Gyanítom, hogy az amerikai kilépés az INF szerződésből ennek az egésznek betesz. Hacsak az egész holdprogramot nem adják el miliárdosok játszóterének.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 695
65 968
113
Elindult (valójában két évtizede folytatódik) a szuper-nehéz rakéták következő hiátusa, most éppen a Szojuz-5 és az Angara elemeiből összelegózott (sokadik) Jeniszej rakéta-tervet promózza, 2028-as indítással. 70 tonnát tud majd állítólag LEO-ra felvinni Szvobodnijból. Ez már a vak optimizmus kategóriája...

Amit erről én találtam, az alapján a 70 tonna LEO-ra furcsán kevés. Kicsit összezavarodtam a hajtómű verziók közt, de a hat darab RD-171MV és a velük együtt a startnál 30%-on dolgozó RD-180-as együttes tolóereje a Saturn V-öt idézi, az pedig emelt már 140 tonnát is. Vagy totál rosszul tudom.

Amúgy csak meg kéne építeniük az Enyergija Vulkan-t, igaz, a legutóbbi nyilatkozatok szerint az oroszok nem tartják gazdaságialg hatékonynak a párhuzamos hidrogénes/kerozinos rendszer újra elővételét.
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero and gacsat

kamov

Well-Known Member
2018. augusztus 17.
242
688
93
Amit erről én találtam, az alapján a 70 tonna LEO-ra furcsán kevés. Kicsit összezavarodtam a hajtómű verziók közt, de a hat darab RD-171MV és a velük együtt a startnál 30%-on dolgozó RD-180-as együttes tolóereje a Saturn V-öt idézi, az pedig emelt már 140 tonnát is. Vagy totál rosszul tudom.

Amúgy csak meg kéne építeniük az Enyergija Vulkan-t, igaz, a legutóbbi nyilatkozatok szerint az oroszok nem tartják gazdaságialg hatékonynak a párhuzamos hidrogénes/kerozinos rendszer újra elővételét.

A megfelelő hidrogénes fokozatok hiánya miatt ilyen alacsony a LEO teher.
Nincs pénz nagyméretű hidrogénes infrastruktúra fejlesztésére.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 632
113
Amit erről én találtam, az alapján a 70 tonna LEO-ra furcsán kevés. Kicsit összezavarodtam a hajtómű verziók közt, de a hat darab RD-171MV és a velük együtt a startnál 30%-on dolgozó RD-180-as együttes tolóereje a Saturn V-öt idézi, az pedig emelt már 140 tonnát is. Vagy totál rosszul tudom.

Amúgy csak meg kéne építeniük az Enyergija Vulkan-t, igaz, a legutóbbi nyilatkozatok szerint az oroszok nem tartják gazdaságialg hatékonynak a párhuzamos hidrogénes/kerozinos rendszer újra elővételét.
Kéne hozzá 8 ukrán Zenit.
 

sidewinder12

Well-Known Member
2016. október 11.
1 813
10 602
113
1993 február 4-én Oroszország felbocsátotta a világ első napvitorlását,az eszköz alapja egy Progressz teherűrhajó volt. A vitorla anyaga 0,5 mikron vastagságú elemi szálakból készült. A videóban láthatunk még egy japán napvitorlás elképzelést, plusz a végén kijelentik,hogy Oroszország is kész további napvitorlások megépítésére.
 

kamov

Well-Known Member
2018. augusztus 17.
242
688
93
1993 február 4-én Oroszország felbocsátotta a világ első napvitorlását,az eszköz alapja egy Progressz teherűrhajó volt. A vitorla anyaga 0,5 mikron vastagságú elemi szálakból készült. A videóban láthatunk még egy japán napvitorlás elképzelést, plusz a végén kijelentik,hogy Oroszország is kész további napvitorlások megépítésére.

Ez a Znamja kísérlet volt nem napvitorlás hanem tükör.
A célja földi objektumok megvilágítása volt.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 632
113
1993 február 4-én Oroszország felbocsátotta a világ első napvitorlását,az eszköz alapja egy Progressz teherűrhajó volt. A vitorla anyaga 0,5 mikron vastagságú elemi szálakból készült. A videóban láthatunk még egy japán napvitorlás elképzelést, plusz a végén kijelentik,hogy Oroszország is kész további napvitorlások megépítésére.
Tényleg volt egy elvetélt napvitorlás kisérlet akörül. A Brit Bolygóközi Társaság vett egy kiselejtezett orosz tengeralattjáró rakétát, és egy tengeralattjáróról fel is lőtték, de nem működött.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Ez valami új generációs Szojuz, további ráncfelvarrása a koncepciónak?

140_szojuz-5_foderacio.jpg


A neve Szojuz-5, de pusztán marketing, a Zenyit orosz gyártású változata. Ugye a Zenyitet (ami az Enyergia óriásrakéta gyorsító fokozatára épül) az ukrajnai Juzsnoje tervezőiroda vetette papírra, és a Juzsmas gyáregység gyártotta az első két fokozatát, így az orosz űrprogram már jó ideje mellőzi a használatát, pláne a jelenlegi politikai helyzetben.okból. A Zenyit család indult Pleszetszk-ből és ezt használta a SeaLaunch is.

Ez mire készült?

Mármint a Föderáció? Kb. mint az Orion az első időkben, általános célú megoldás, tehát az ISS ellátásától kezdve a Holdig tartó utakig mindehova felhasználható. Lesz egyszer majd...

Ez mihez kell? Miért optimista?

Ugyebár a NASA bejelentette, hogy épít egy Hold-közeli űrállomást. Az oroszok sem akarnak lemaradni, de nincs semmijük, amit fel tudnának mutatni. A Szojuz űrhajó dedikáltan űrállomás-kiszolgálásra épült, a hordozórakéták közül egyedül a Proton jöhetne szóba, de az a Holdhoz túl keveset tud elindítani. Szóval ha az oroszok akarnak emberes űrprogramot a Hold körül, akkor kell nekik egy olyan óriásrakéta, mint az SLS vagy legalább a Falcon Heavy.

Hogy miért optimista? Az orosz koncepció eszméletlenül széttöredezett. Egy SLS méretű rakétát egyszerűen nem tudnak a meglévő infrastruktúrával kiszolgálni, mert a logisztika megfolytja az egészet. A szállítás csak vasúton lehetséges, cirka 4 méter átmérőjű darabokat tudnak így szállítani, vagy marad a légi szállítás, ugye anno az An-225-ös ezért épült. De az sem elérhető most. Szóval ezért lett a Jeniszej ilyen csokor-rakéta, mint a Falcon Heavy vagy az Angara A5. Az amerikaiak az SLS darabjait például vízen szállítják, hajókkal...

Miért optimista? Mert a Szojuz-5 nagyjából sehol sem tart. Az Angara is meglehetősen álmosan akar fejlődni, itt pedig pörögni kellene. Ahhoz meg ember és pénz kellene...

Ez pont olyan embertelen összeg, mint a még fel sem szállt NASA féle STS elemekből összerakott cucca.

Szerintem ez tök értelmetlen az ő pénzügyi lehetőségeik között. Sőt, bárki lehetőségei között szerintem.

Az emberes űrhajózás roppant költséges és egyben még mindig preztízskérdés. Ha a NASA a Holdhoz akar menni, akkor az oroszok se maradhatnak le. Mondhatnák azt, hogy jó, ők ezt elengedik, és inkább építenek egy saját Föld körüli űrállomást az ISS utáni időkre, de az se lenne olcsó mutatvány. Valamiért a kínaiakkal sem akarnak annyira együttműködni, legalábbis én nem tudok róla, hogy a Kínai űrállomás-programba részt akarnának venni. Marad a NASA követése. BTW ezt csinálja a többi űrügynökség is (ESA, JAXA, stb.).
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Amit erről én találtam, az alapján a 70 tonna LEO-ra furcsán kevés. Kicsit összezavarodtam a hajtómű verziók közt, de a hat darab RD-171MV és a velük együtt a startnál 30%-on dolgozó RD-180-as együttes tolóereje a Saturn V-öt idézi, az pedig emelt már 140 tonnát is. Vagy totál rosszul tudom.

Amúgy csak meg kéne építeniük az Enyergija Vulkan-t, igaz, a legutóbbi nyilatkozatok szerint az oroszok nem tartják gazdaságialg hatékonynak a párhuzamos hidrogénes/kerozinos rendszer újra elővételét.

Kamov leírta a lényeget: a folyékony hidrogén fokozatok a lényegesek, mert ilyen téren a tolóerő mellett legalább ennyire fontos a hatékonyság. A téren pedig a HidroLox hajtóművek egy klasszissal a kerozint égető társaiknál. Anno ezért döntötte már el az 1960-as években a NASA, hogy ő márpedig a HidroLox hajtóművekkel hajlandó foglalkozni csak. Ezért lett az űrsiklónak, majd folyományként az SLS-nek is ilyen főhajtóműve. Csak persze a tolóerő miatt azért a nem olyan hatékony szilárd gyorsítórakétákra is szükség lett...

Anno a szovjetek is elindultak ebbe az irányba az Enyergiával, csak mire fájdalmasan lassan és körülményesen meglett az infrastruktúra, a Szovjetunió széthullott, és a hidrogén gyárak illetve a hidrogén szállító és tároló logisztika szépen szétrohadt. A Hrunyicsevi Gyáregység fejleszt egy HidroLox felső fokozatot, a KVTK-t, de az csak a kisebb méretű Angara A5-höz való. Plusz még nincs kész, és ki tudja mikor lesz. Egy nagyobb méretű HidroLox fokozat kellene, terv van is róla, ugyanaz a RD-0146D hajtómű hajtaná, mint a KVTK-t, de az sincs még kész, és abból kellene 4db. Plusz mögé a hidrogén-infrastruktúra...
 
M

molnibalage

Guest
Kamov leírta a lényeget: a folyékony hidrogén fokozatok a lényegesek, mert ilyen téren a tolóerő mellett legalább ennyire fontos a hatékonyság. A téren pedig a HidroLox hajtóművek egy klasszissal a kerozint égető társaiknál. Anno ezért döntötte már el az 1960-as években a NASA, hogy ő márpedig a HidroLox hajtóművekkel hajlandó foglalkozni csak. Ezért lett az űrsiklónak, majd folyományként az SLS-nek is ilyen főhajtóműve. Csak persze a tolóerő miatt azért a nem olyan hatékony szilárd gyorsítórakétákra is szükség lett...

Anno a szovjetek is elindultak ebbe az irányba az Enyergiával, csak mire fájdalmasan lassan és körülményesen meglett az infrastruktúra, a Szovjetunió széthullott, és a hidrogén gyárak illetve a hidrogén szállító és tároló logisztika szépen szétrohadt. A Hrunyicsevi Gyáregység fejleszt egy HidroLox felső fokozatot, a KVTK-t, de az csak a kisebb méretű Angara A5-höz való. Plusz még nincs kész, és ki tudja mikor lesz. Egy nagyobb méretű HidroLox fokozat kellene, terv van is róla, ugyanaz a RD-0146D hajtómű hajtaná, mint a KVTK-t, de az sincs még kész, és abból kellene 4db. Plusz mögé a hidrogén-infrastruktúra...
Jól értem, hogy az egyik magas tolóerőt állít elő, de rossz hatásfokkal? Ez azt jelenti, hogy X kg hajtóanyag fajlagos imp. rosszabb, mint a HidroLox vonal, de a tolóerő magasabb adott hajómű tömeg mellett?
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Jól értem, hogy az egyik magas tolóerőt állít elő, de rossz hatásfokkal? Ez azt jelenti, hogy X kg hajtóanyag fajlagos imp. rosszabb, mint a HidroLox vonal, de a tolóerő magasabb adott hajómű tömeg mellett?

Nagyon leegyszerűsítve.

A folyékony hidrogén macerás egy sor okból (mélyhűtést igényel, kis sűrűsége miatt hatalmas tartályokat igényel, stb.), de az elérhető hajtóanygok közül a leghatékonyabb. Viszont nagy teljesítményű hajtóművet nehéz belőle csinálni, mivel az üzemanyag nagyon kis sűrűségű, így gigászi térfogatmennyiséget kell mozgatni. Az RS-25 alias SSME egy kisebbfajta csoda a rakétahajtóművek között még ma is, többek között emiatt.

A hidrogénhez képest a kerozin üzemanyaggal egy álom dolgozni. Nem véletlenül (volt) olyan népszerű. Az új ideális üzemanyag pedig a metán, mert egy picit még jobb a hatásfoka, mint a kerozinnak, de sokkal könnyebben kezelhető, mint a hidrogén.

Most csak hasraütésre, de a hatásfok úgy néznek ki, hogy a szilárd hajtóanyag a legrosszabb (cirka 270-280 isp), aztán a hidrazin (cirka 300 isp), majd a kerozin (valahol 330 körül) aztán a metán (hozzávetőlegesen 360 isp) és végül a hidrogén (410-420 isp). A számok nem pontosak, (sorry, telón most nem akarok keresgélni), de a nagyságrend kb. stimmel.

De a hatásfok nem minden. Nem véletlenül használ annyi rakéta szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétát - egyszerű, relatíve olcsó és nem ördöngösség nagy tolóerőt kihozni belőle.