Nyáron lesz a SpaceX első emberes repülése:
https://444.hu/2019/02/07/juliusra-tervezi-az-elso-emberes-urrepuleset-a-spacex
https://444.hu/2019/02/07/juliusra-tervezi-az-elso-emberes-urrepuleset-a-spacex
Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
M
molnibalage
Guest
Rogozin rapporton volt Putyinnál. A szokásos nagyottmondások.
- Idén lesz egy Angara A5 indítás - nagyjából ez az, amit még el is lehet hinni.
- A Szojuz-5 kapcsán (ami az ukrajnai-orosz közös Zenyit-2 tisztán orosz leszármazottja) 2022 az első indítás dátum. Ami minimum optimista.
- A Föderáció űrhajó is 2022-ben repülhet először.
- Elindult (valójában két évtizede folytatódik) a szuper-nehéz rakéták következő hiátusa, most éppen a Szojuz-5 és az Angara elemeiből összelegózott (sokadik) Jeniszej rakéta-tervet promózza, 2028-as indítással. 70 tonnát tud majd állítólag LEO-ra felvinni Szvobodnijból. Ez már a vak optimizmus kategóriája...
- A Jeniszej költségei alsó hangon 22 milliárd dollárnak megfelelő rubelre rúgnak. Figyelembe véve milyen pénzhiány van a Rosszkoszmosznál, finoman szólva is kérdéses, honnan lesz erre pénz.
- A fenti összeg pedig csak a rakéta, a sokat emlegetett orosz Hold körüli ill. Holdraszálló program többi elemének költségeit még csak fel sem vázolták...
- Áprilisban dől el, hogy mi lesz a Rosszkoszmosz költségvetésével. Hacsak nem vágnak hozzájuk pár vagonyi pénzt, akkor a fenti tervekből kb. az Angara A5 az egyedüli, ami belátható időn belül bármilyen szintre is eljuthat...
M
molnibalage
Guest
Ez valami új generációs Szojuz, további ráncfelvarrása a koncepciónak?Rogozin rapporton volt Putyinnál. A szokásos nagyottmondások.
A Szojuz-5 kapcsán (ami az ukrajnai-orosz közös Zenyit-2 tisztán orosz leszármazottja) 2022 az első indítás dátum. Ami minimum optimista.
Ez mire készült?
Ez mihez kell? Miért optimista?
Ez pont olyan embertelen összeg, mint a még fel sem szállt NASA féle STS elemekből összerakott cucca.
Szerintem ez tök értelmetlen az ő pénzügyi lehetőségeik között. Sőt, bárki lehetőségei között szerintem.
Gyanítom, hogy az amerikai kilépés az INF szerződésből ennek az egésznek betesz. Hacsak az egész holdprogramot nem adják el miliárdosok játszóterének.Rogozin rapporton volt Putyinnál. A szokásos nagyottmondások.
- Idén lesz egy Angara A5 indítás - nagyjából ez az, amit még el is lehet hinni.
- A Szojuz-5 kapcsán (ami az ukrajnai-orosz közös Zenyit-2 tisztán orosz leszármazottja) 2022 az első indítás dátum. Ami minimum optimista.
- A Föderáció űrhajó is 2022-ben repülhet először.
- Elindult (valójában két évtizede folytatódik) a szuper-nehéz rakéták következő hiátusa, most éppen a Szojuz-5 és az Angara elemeiből összelegózott (sokadik) Jeniszej rakéta-tervet promózza, 2028-as indítással. 70 tonnát tud majd állítólag LEO-ra felvinni Szvobodnijból. Ez már a vak optimizmus kategóriája...
- A Jeniszej költségei alsó hangon 22 milliárd dollárnak megfelelő rubelre rúgnak. Figyelembe véve milyen pénzhiány van a Rosszkoszmosznál, finoman szólva is kérdéses, honnan lesz erre pénz.
- A fenti összeg pedig csak a rakéta, a sokat emlegetett orosz Hold körüli ill. Holdraszálló program többi elemének költségeit még csak fel sem vázolták...
- Áprilisban dől el, hogy mi lesz a Rosszkoszmosz költségvetésével. Hacsak nem vágnak hozzájuk pár vagonyi pénzt, akkor a fenti tervekből kb. az Angara A5 az egyedüli, ami belátható időn belül bármilyen szintre is eljuthat...
Amit erről én találtam, az alapján a 70 tonna LEO-ra furcsán kevés. Kicsit összezavarodtam a hajtómű verziók közt, de a hat darab RD-171MV és a velük együtt a startnál 30%-on dolgozó RD-180-as együttes tolóereje a Saturn V-öt idézi, az pedig emelt már 140 tonnát is. Vagy totál rosszul tudom.
Amúgy csak meg kéne építeniük az Enyergija Vulkan-t, igaz, a legutóbbi nyilatkozatok szerint az oroszok nem tartják gazdaságialg hatékonynak a párhuzamos hidrogénes/kerozinos rendszer újra elővételét.
A megfelelő hidrogénes fokozatok hiánya miatt ilyen alacsony a LEO teher.
Nincs pénz nagyméretű hidrogénes infrastruktúra fejlesztésére.
1993 február 4-én Oroszország felbocsátotta a világ első napvitorlását,az eszköz alapja egy Progressz teherűrhajó volt. A vitorla anyaga 0,5 mikron vastagságú elemi szálakból készült. A videóban láthatunk még egy japán napvitorlás elképzelést, plusz a végén kijelentik,hogy Oroszország is kész további napvitorlások megépítésére.
Ez a Znamja kísérlet volt nem napvitorlás hanem tükör.
A célja földi objektumok megvilágítása volt.
Tényleg volt egy elvetélt napvitorlás kisérlet akörül. A Brit Bolygóközi Társaság vett egy kiselejtezett orosz tengeralattjáró rakétát, és egy tengeralattjáróról fel is lőtték, de nem működött.
A neve Szojuz-5, de pusztán marketing, a Zenyit orosz gyártású változata. Ugye a Zenyitet (ami az Enyergia óriásrakéta gyorsító fokozatára épül) az ukrajnai Juzsnoje tervezőiroda vetette papírra, és a Juzsmas gyáregység gyártotta az első két fokozatát, így az orosz űrprogram már jó ideje mellőzi a használatát, pláne a jelenlegi politikai helyzetben.okból. A Zenyit család indult Pleszetszk-ből és ezt használta a SeaLaunch is.
Mármint a Föderáció? Kb. mint az Orion az első időkben, általános célú megoldás, tehát az ISS ellátásától kezdve a Holdig tartó utakig mindehova felhasználható. Lesz egyszer majd...
Ugyebár a NASA bejelentette, hogy épít egy Hold-közeli űrállomást. Az oroszok sem akarnak lemaradni, de nincs semmijük, amit fel tudnának mutatni. A Szojuz űrhajó dedikáltan űrállomás-kiszolgálásra épült, a hordozórakéták közül egyedül a Proton jöhetne szóba, de az a Holdhoz túl keveset tud elindítani. Szóval ha az oroszok akarnak emberes űrprogramot a Hold körül, akkor kell nekik egy olyan óriásrakéta, mint az SLS vagy legalább a Falcon Heavy.
Hogy miért optimista? Az orosz koncepció eszméletlenül széttöredezett. Egy SLS méretű rakétát egyszerűen nem tudnak a meglévő infrastruktúrával kiszolgálni, mert a logisztika megfolytja az egészet. A szállítás csak vasúton lehetséges, cirka 4 méter átmérőjű darabokat tudnak így szállítani, vagy marad a légi szállítás, ugye anno az An-225-ös ezért épült. De az sem elérhető most. Szóval ezért lett a Jeniszej ilyen csokor-rakéta, mint a Falcon Heavy vagy az Angara A5. Az amerikaiak az SLS darabjait például vízen szállítják, hajókkal...
Miért optimista? Mert a Szojuz-5 nagyjából sehol sem tart. Az Angara is meglehetősen álmosan akar fejlődni, itt pedig pörögni kellene. Ahhoz meg ember és pénz kellene...
Az emberes űrhajózás roppant költséges és egyben még mindig preztízskérdés. Ha a NASA a Holdhoz akar menni, akkor az oroszok se maradhatnak le. Mondhatnák azt, hogy jó, ők ezt elengedik, és inkább építenek egy saját Föld körüli űrállomást az ISS utáni időkre, de az se lenne olcsó mutatvány. Valamiért a kínaiakkal sem akarnak annyira együttműködni, legalábbis én nem tudok róla, hogy a Kínai űrállomás-programba részt akarnának venni. Marad a NASA követése. BTW ezt csinálja a többi űrügynökség is (ESA, JAXA, stb.).
Kamov leírta a lényeget: a folyékony hidrogén fokozatok a lényegesek, mert ilyen téren a tolóerő mellett legalább ennyire fontos a hatékonyság. A téren pedig a HidroLox hajtóművek egy klasszissal a kerozint égető társaiknál. Anno ezért döntötte már el az 1960-as években a NASA, hogy ő márpedig a HidroLox hajtóművekkel hajlandó foglalkozni csak. Ezért lett az űrsiklónak, majd folyományként az SLS-nek is ilyen főhajtóműve. Csak persze a tolóerő miatt azért a nem olyan hatékony szilárd gyorsítórakétákra is szükség lett...
Anno a szovjetek is elindultak ebbe az irányba az Enyergiával, csak mire fájdalmasan lassan és körülményesen meglett az infrastruktúra, a Szovjetunió széthullott, és a hidrogén gyárak illetve a hidrogén szállító és tároló logisztika szépen szétrohadt. A Hrunyicsevi Gyáregység fejleszt egy HidroLox felső fokozatot, a KVTK-t, de az csak a kisebb méretű Angara A5-höz való. Plusz még nincs kész, és ki tudja mikor lesz. Egy nagyobb méretű HidroLox fokozat kellene, terv van is róla, ugyanaz a RD-0146D hajtómű hajtaná, mint a KVTK-t, de az sincs még kész, és abból kellene 4db. Plusz mögé a hidrogén-infrastruktúra...
M
molnibalage
Guest
Jól értem, hogy az egyik magas tolóerőt állít elő, de rossz hatásfokkal? Ez azt jelenti, hogy X kg hajtóanyag fajlagos imp. rosszabb, mint a HidroLox vonal, de a tolóerő magasabb adott hajómű tömeg mellett?
Nagyon leegyszerűsítve.
A folyékony hidrogén macerás egy sor okból (mélyhűtést igényel, kis sűrűsége miatt hatalmas tartályokat igényel, stb.), de az elérhető hajtóanygok közül a leghatékonyabb. Viszont nagy teljesítményű hajtóművet nehéz belőle csinálni, mivel az üzemanyag nagyon kis sűrűségű, így gigászi térfogatmennyiséget kell mozgatni. Az RS-25 alias SSME egy kisebbfajta csoda a rakétahajtóművek között még ma is, többek között emiatt.
A hidrogénhez képest a kerozin üzemanyaggal egy álom dolgozni. Nem véletlenül (volt) olyan népszerű. Az új ideális üzemanyag pedig a metán, mert egy picit még jobb a hatásfoka, mint a kerozinnak, de sokkal könnyebben kezelhető, mint a hidrogén.
Most csak hasraütésre, de a hatásfok úgy néznek ki, hogy a szilárd hajtóanyag a legrosszabb (cirka 270-280 isp), aztán a hidrazin (cirka 300 isp), majd a kerozin (valahol 330 körül) aztán a metán (hozzávetőlegesen 360 isp) és végül a hidrogén (410-420 isp). A számok nem pontosak, (sorry, telón most nem akarok keresgélni), de a nagyságrend kb. stimmel.
De a hatásfok nem minden. Nem véletlenül használ annyi rakéta szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétát - egyszerű, relatíve olcsó és nem ördöngösség nagy tolóerőt kihozni belőle.