Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

zolkas

Well-Known Member
2016. október 19.
5 438
13 785
113
KIcsit off ide. de nem tudok a Roswelli beismerés után másra gondolni hogy van másik program valakinél ami fontosabb.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
kérdés? kirogen vagy mivel tudják ezt csinálni?

Önmagában nehezen értelmezhető.

Ezek teljesen zárt működésű, nagy égőtér-nyomású metán-üzemanyagú rakétahajtóművek.
Bővebben: a magas égőtér-nyomás adott égőtér méret (és leegyszerűsítve: tömeg) mellett nagyobb tolóerőt jelent. A zárt ciklus lényege az, hogy hajtóanyagot továbbító turbo-pumpa (egy vagy két gázturbina által hajtott pumpák) égésterméke az égőtérbe van bejuttatva, így viszont extrém magas nyomáson kell működnie, hiszen a "kipufogóban" a nyomásnak magasabbnak kell lennie, mint a rakéta égőterében. Itt ilyen 150-200 atm. nyomásról beszélünk (a Be-4 esetében alacsonyabb, a Raptor esetében magasabb). El lehet képzelni mit takar ez kihívások terén. A legtöbb esetben (például a SpaceX Merlinjeinél is) az égésterméket egyszerűen egy fúvócső a harang (fúvócső) mellett kifújja, minimális tolóerővel, példa:

spacex-merlin-rocket.jpg


Bal oldalon a turbopumpa, a fúvócsövéből fekete füst távozik...

Az, hogy így "beszúrják" az égésterméket az égéstérbe éppen ezért általában kerülendő volt - relatíve kevés hajtómű élt ezzel a megoldással, az űrrepülőgép RS-25 (SSME) hajtóműve, az NK-33 vagy az RD-17x, RD-18x és RD-19x széria ilyen például. Anno a szovjetunió felbomlása után nem is véletlenül "vetették rá" magukat az amerikai cégek ezekre a hajtóművekre.

A másik a hajtóanyag. A metán tárolás és kezelés szempontjából épp egy fokkal rosszabb csak a kerozinnál, de hatékonyabb üzemanyag, így hatásosabb (adott tömegből több teljesítményt lehet kihozni) hajtóműveket lehet kihozni belőle. A következő lépés (és a leghatékonyabb alternatíva) a folyékony hidrogén lenne, ám azzal elég sok macera van, lévén a legkisebb sűrűségű anyag ugye...
 

zolkas

Well-Known Member
2016. október 19.
5 438
13 785
113
A másik a hajtóanyag. A metán tárolás és kezelés szempontjából épp egy fokkal rosszabb csak a kerozinnál, de hatékonyabb üzemanyag, így hatásosabb (adott tömegből több teljesítményt lehet kihozni) hajtóműveket lehet kihozni belőle. A következő lépés (és a leghatékonyabb alternatíva) a folyékony hidrogén lenne, ám azzal elég sok macera van, lévén a legkisebb sűrűségű anyag ugye...[/QUOTE]

a kérdésem is arra irányult hogy folyékény hidrogén oxigén keverékkel megy de meg válaszoltad.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Nem hiszem el hogy ennyire drága ? a fejlesztés vagy ennyire nem foglalkoztak vele? űrsiklót miért nem fejlesztették?

Nem a drágaság a lényeg, mert pont arról volt szó, hogy hiába kapja meg a NASA világ összes pénzért, 3,5 év alatt nem lehet egy ilyen célt teljesíteni, eleve úgy, hogy a Mars-Föld közelség (amikor elindulhat reálisan az űrhajó) cirka két évente áll fent, és 2018 után 2020-ban lesz lehetséges ismét.

A dolog sokkal inkább morális ill. szándék probléma. Embert olyan eszközbe ültetsz alapvetően, amely ki van próbálva. Ezért szokás alapvetően mindenhol személyzet nélkül indítani először az űrhajókat. Utána jön a következő probléma, a mivel. Egyből eljuttatni egy ember szállítására képes űrhajót a Mars felé hatalmas rakétát igényel, jelenleg a Falcon Heavy az egyetlen, amely energiatakarés (értsd: lassú) pályán 16,8 tonnát lenne képes elindítani. A bökkenő annyi, hogy a lassú pálya közel egy évet jelent (nagyjából 270 nap). 16,8 tonnás űrhajó, amelyben 3-4 ember probléma nélkül ellenne 2x 270 (út oda és vissza) napot és képes is lenne leszállni a Marsra, plusz még onnan visszatérni is képes, nos, ez egyszerűen megvalósíthatattlan. Nem véletlen, hogy jelenleg az ilyen terveknél (a SpaceX-et leszámítva, mert ők egyetlen hatalmas űrhajót terveznek) űrben való több modulból felépített űrhajót és a Marson való üzemanyag-gyártás (víz+széndioxid -> metán) az, amiben gondolkodnak. Amit viszont meg kell oldani (vízbányászat, szükséges felszerelések odajuttatása, stb.). Ez messze túlmutat az Apollo-programon. Kb. szorozd meg az Apollo-programot tízzel, és akkor ott vagy, ahol ez. De még ha Trump megadta volna ezt az irgalmatlan pénzt, a 3,5 év egyszerűen túl kevés ehhez, mintha Kennedy anno nem azt mondta volna, hogy az évtized végére juttatnak embert a Holdra, hanem 1965-ben...

Az űrrepülőgép-programról Itt írtam anno. A cikk elején vannak linkek a sorozat korábbi részeire, javasolt az elejéről elkezdeni. Jó olvasgatást. :)
 

kamov

Well-Known Member
2018. augusztus 17.
242
688
93
Csak hogy lássuk mit jelent ez.

A Raptor esetében a turbószivattyúk kb. 800 bar nyomással tolják az üzemanyagot a két fő gázgenerátorba, ahol az égés után kb. 600 bar lesz a nyomás, a gáz ezután áthalad a nagynyomású szivattyúkat meghajtó turbinákon. A nyomása ez után már "csak" kb. 450 bar, ez megy a befecskendezőn keresztül a fő égőtérbe ami 200-300 bar nyomással üzemel.

Plusz ínyencségek a történetben a kisnyomású szivattyúk meghajtásai.
 

zolkas

Well-Known Member
2016. október 19.
5 438
13 785
113
Nem a drágaság a lényeg, mert pont arról volt szó, hogy hiába kapja meg a NASA világ összes pénzért, 3,5 év alatt nem lehet egy ilyen célt teljesíteni, eleve úgy, hogy a Mars-Föld közelség (amikor elindulhat reálisan az űrhajó) cirka két évente áll fent, és 2018 után 2020-ban lesz lehetséges ismét.

Az űrrepülőgép-programról Itt írtam anno. A cikk elején vannak linkek a sorozat korábbi részeire, javasolt az elejéről elkezdeni. Jó olvasgatást. :)

Szerintem az elhatározás és szándék hiányos az egész, egy a MIR/ ISS mintájára az űrben összekapcsolt több részből álló űrhajóval megoldható lehetne/lenne.
Teher űrhajók előre küldése, és egyéb finomságokkal. Azt látom hogy erre nem akartak és nem is szerettek volna adakozni.
Maga a Nemzetközi együttműködés kerete Lásd ISS lehetővé tette volna. sajnos az ego oltárán bukott meg az egész.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat

zolkas

Well-Known Member
2016. október 19.
5 438
13 785
113
Csak hogy lássuk mit jelent ez.

A Raptor esetében a turbószivattyúk kb. 800 bar nyomással tolják az üzemanyagot a két fő gázgenerátorba, ahol az égés után kb. 600 bar lesz a nyomás, a gáz ezután áthalad a nagynyomású szivattyúkat meghajtó turbinákon. A nyomása ez után már "csak" kb. 450 bar, ez megy a befecskendezőn keresztül a fő égőtérbe ami 200-300 bar nyomással üzemel.

Plusz ínyencségek a történetben a kisnyomású szivattyúk meghajtásai.

a ham és hogy hűtik és mivel és milyen anyagokat használnak ehhez?
 

zolkas

Well-Known Member
2016. október 19.
5 438
13 785
113
Cifu
Alexandr Zselaznyakov elemzései a ex szovjet elhallgatott programokról mennyire tekinthető valósnak?
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Szerintem az elhatározás és szándék hiányos az egész, egy a MIR/ ISS mintájára az űrben összekapcsolt több részből álló űrhajóval megoldható lehetne/lenne.
Teher űrhajók előre küldése, és egyéb finomságokkal. Azt látom hogy erre nem akartak és nem is szerettek volna adakozni.
Maga a Nemzetközi együttműködés kerete Lásd ISS lehetővé tette volna. sajnos az ego oltárán bukott meg az egész.

Úgy tűnik nem akarod megérteni, hogy az adott hírnél nem a pénz, hanem az időhatár volt a kritikus pont. Donald Trump megkérdezte, hogy lehetséges-e a Marsra embert juttatni terminusa végéig, ami kevesebb, mint 4 év. Erre nemleges választ kapott, mert hiába tolod be a pénzt, egyszerűen egy ilyen volumenű feladatot nem lehet ilyen rövid idő alatt megvalósítani - vagy legalábbis embertelen kockázatvállalás nélkül, amire épeszű ember nem vállalkozik.
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 772
17 973
113
a ham és hogy hűtik és mivel és milyen anyagokat használnak ehhez?
Milyen anyagokra a válasz:

- Inconel-alapú (nikkel-bázisú) egykristályok. Pár éve láttam egy konferencián az SX300 meg SX500 anyagminőségek mechanikai tulajdonságairól prezentációt. Ott volt az egyik kérdés a kristálynövesztés és az egykristályok nem-lineáris anyagmodelljeinek felállítása. A SpaceX anyagmérnöki vonala nagyon erős. Egy időben nagyon el akartam ott helyezkedni, voltam kint, csak ugyebár az a rohadt ITAR-szabályok.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 632
113
Úgy tűnik nem akarod megérteni, hogy az adott hírnél nem a pénz, hanem az időhatár volt a kritikus pont. Donald Trump megkérdezte, hogy lehetséges-e a Marsra embert juttatni terminusa végéig, ami kevesebb, mint 4 év. Erre nemleges választ kapott, mert hiába tolod be a pénzt, egyszerűen egy ilyen volumenű feladatot nem lehet ilyen rövid idő alatt megvalósítani - vagy legalábbis embertelen kockázatvállalás nélkül, amire épeszű ember nem vállalkozik.
Ott kellene folytatni, ahol VonBraun abbahagyta. Azóta ezek a férfiak kihaltak. Ez a baj, nem a pénz.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 632
113
Milyen anyagokra a válasz:

- Inconel-alapú (nikkel-bázisú) egykristályok. Pár éve láttam egy konferencián az SX300 meg SX500 anyagminőségek mechanikai tulajdonságairól prezentációt. Ott volt az egyik kérdés a kristálynövesztés és az egykristályok nem-lineáris anyagmodelljeinek felállítása. A SpaceX anyagmérnöki vonala nagyon erős. Egy időben nagyon el akartam ott helyezkedni, voltam kint, csak ugyebár az a rohadt ITAR-szabályok.
"egykristályok nem-lineáris anyagmodelljei"
Ezmiez?
 
M

molnibalage

Guest
Ott kellene folytatni, ahol VonBraun abbahagyta. Azóta ezek a férfiak kihaltak. Ez a baj, nem a pénz.
Von Barun nélkül is remek eszközöket tudtak tervezni és legyártani. Már a Saturn V idején sem ő volt a szűk keresztmetszet. Értem én, hogy az átlagember szeret ikonokat kitalálni, de nem azért nincs gyökeresen új rakéta, mert a tudás nincs meg. Ameddig NASA GDP arányos költségvetése volt 4% felett, addig könnyű volt szórni a pénzt. A DoD költségvetése volt arányaiban néhány éve ennyi emlékeim szerint.

Persze OK, hogy nő az alap, aminek a %-os arányát veszed, de az életszínvonal elvárás és n+1 dolog más, mint ami akkor volt.

Defense_Spending_as_a_Percent_of_GDP.png


NASA-Budget-Federal.svg
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
:)

de nem csak nála merül fel a kérdés. Ő csak egy hazai szereplő:)

Ugyan az a probléma. Aranylaci is ír értékelhetően a történelemről (pl. Tyereskováról), csak mellett ott vannak az értékelhetettlen összeesküvés elméletek. Ez így meg veszélyes kombináció, ha a tényszerű történelem a fikcióval egy lapon szerepel.

A saját véleményem az, hogy a szovjet űrprogram legtöbb nagy öregjének kijött a memoárja az 1980-as, '90-es években. Ha Glusko, Misin, Feoktyisztov, Kamanyin vagy Csertok visszaemlékezéseiben utalás sincs rá, akkor elég valószínű, hogy nem történt meg. Az ő feljegyzéseikből tudunk meglehetősen sokat az olyan esetekről, mint a Negyeljin-tragédia vagy a Szojuz-1 balesete...