Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

amos

Active Member
2015. március 10.
160
59
28
Ha megtalálom a könyvet megnézem ír-e erről vmit, de elég nehéz ügynek látszik ez is elismerem.

Az erőműves téma viszont szörnyen hangzik. Eddig volt egy szép elképzelésem, h ion meg virtuális részecske hajtómű és társaira "csak" rá kell majd kapcsolni egy néhány GW-os erőművet ami lehet atom, vagy fúziós és készen van egy űrhajó, ami szinte bárhová eljut. Erre most ez a hőleadás probléma...ah. szóval nem is technikai, hanem elvi akadálya van, h valaha is nagy mennyiségű energiát előállítsunk a világűrbe egy belátható méretű űreszközön.

Vajon mekkora lehet a tisztán hősugárzással leadható energia? Igy hasraütve elég kicsi, még akkor is ha az egész űrhajó felületét igénybe vesszük erre a célra. Persze az is lehet, h egy kicsi, de tartós gyorsításhoz elegendő az a néhány kW egy ion hajtóművel. és végül a sebesség mégiscsak kellően nagy lesz.
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Egy apróságra azért felhívnám a figyelmet.

Már léteznek az űrbéli használatra fejlesztett reaktorok prototípusai.

Szerintem a legígéretesebb a SAFE-400-as.

link: https://en.wikipedia.org/wiki/Safe_Affordable_Fission_Engine

400 kW termikus energia előállítása mellett 100 kW elektromos energiát állít elő NEM termoelektromos hanem Brayton ciklusú gázturbinával.

Egy VASIMR típusú ionhajtómű úgy 2 MW-tól lenne használható - figyelembe véve pl. egy Mars űrhajó tömegét és az elérendő gyorsulást.
(ld.: https://en.wikipedia.org/wiki/Variable_Specific_Impulse_Magnetoplasma_Rocket )

Felskálázva a SAFE 400-ast erre a méretre nekem az jön ki 8 MW hőt kellene eltüntetni.

Itt - nss.org/settlement/nasa/spaceresvol2/thermalmanagement.html - azt írják hogy a leírt technológiával a kisugárzó felületnek négyzetméterenként úgy 20 kW a kapacitása. Ha ez igaz akkor 8 MW-hoz 400 m2 kell, ami - 10kg/m2-rel számolva - 4 tonna.

Ha jól számolok, akkor egyáltalán nem a mesék világában járunk..

Ahogy látom a cikkeket SAFE-400-nak leginkább az élettartama és a megbízhatósága a kérdéses egyenlőre, illetve a lakómodul megfelelő sugárvédelme.
 

jani2

Active Member
2013. február 11.
1 039
1
38
<blockquote rel="jani2">

Ha én idegen lennék, akkor valamelyikben helyeznék el az okosodó emberiségnek egy időkapszulát.

Kinyitva, vagy okosság, vagy egy új <b>feketelyuk keletkezne</b>. :D
De kedves vagy.:D
</blockquote>
:)
Mérlegelni kell a lehetőségeket idegenileg. A sci-fi írók, ezeket jól kivesézték. Én szerettem a humorosabb részét, Pl. Stanislav Lem : Kiberiáda, vagy a Világűr csavargója. :)
 

jani2

Active Member
2013. február 11.
1 039
1
38
Nemrég olvastam Michio Kaku-től A Jövő Fizikáját. Abban feszeget egy érdekes dolgot, h az első csillagközi űrhajók egészen pici talán mikrométeres tartományba esnek majd, ezek minden szenzorral felszerelve egy nagy lineáris gyorsítóban a fénysebesség jelentős hányadára gyorsíthatók pl. egy holdbázisról.
sztem zseniális megoldás, remélem megvalósul. Ha kilőnek több ezer ilyen eszközt, felderíthetik a teret és azt is megtudhatjuk hova érdemes menni.
A témakör, már korábban felmerült.
http://htka.hu/kozosseg/discussion/48798/urkutatas/p7
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113
Ezen felül ez a tervezett űrhajó hova menne? A napelemes változat mire lenne jó?
Ezt a koncepciót csak azért raktam össze, mert a NASA-nak érzésem szerint nincs érdemi koncepciója arra, hogyan kellene embert küldeni a Marsra (<i>az Orion e célú hasznosítását nem tartom ép elme szüleményének</i>). Így aztán megnéztem, hogy a piacon jelenleg kapható (tehát nem a <i>"fejlesztés alatt", "sci-fi", "majd ha sok pénzünk lesz", "egyszer már működött csak senki nem adott rá pénzt"</i>) technológiákból mit lehetne összeszigszalagozni. Hagyományos rakétával értem én, hogy ki lehet szolgálni az ISS-t, meg műholdakat/robotokat lehet küldeni erre-arra, mert azok kicsik és nem jönnek vissza. De emberes küldetésre túl drága lenne eldobható rakétás technológiával dolgozni (lásd: https://www.youtube.com/watch?v=mrjpELy1xzc :D :D ).
Akkor már egyszerűbb összerakni valami olyat, amit földközelben "csak" meg kell pakolni emberrel, felszereléssel és némi üzemanyaggal. Gyaníthatóan a Hold-program is olcsóbb lett volna összességében, ha nem kellett volna a teljes hardvert kukásítani minden küldetés után.
Persze ez az ionhajtóműves napelemes/reaktoros izé nem egy Enterprise, hanem egy falujáró busz Nagyszénás (Föld) meg Gádoros (Hold, Mars, aszteroida, ahol még ember nem járt) között.

Egy apróságra azért felhívnám a figyelmet.
Már léteznek az űrbéli használatra fejlesztett reaktorok prototípusai.
Szerintem a legígéretesebb a SAFE-400-as.

link: https://en.wikipedia.org/wiki/Safe_Affordable_Fission_Engine
Köszi! Nézegettem én is nem vizes reaktorokat.
Ami kérdésként felmerül, az a hő elvezetése - akkor már nem egyszerűbb arra <b>is</b> alapozni a jármű meghajtását? Onnantól, hogy valamit elpárologtatunk vele, a teknő előrefelé halad - persze akkor megint hurcolni kell vele az üzemanyagot is, de az lehet bármi, ami párolog.
Sugárvédelem szempontjából a reaktornak elég, ha a lakómodul felé van valami védelme, a személyzetet eleve alaposan be kell csomagolni a Nap és a Kozmosz káros sugarai ellen. Az, hogy még a nyakukban ott brummog egy kis hasadóanyag, nem kell hogy túl nagy problémát jelentsen. Csak el ne romoljon és szerelni ne kelljen.
Molni még említette a reaktor fellövésének kérdését is. Bár a SAFE-400 pici fél tonnás kis vacak, azért gondoljunk bele, hogy az uránium-nitrit rudakat fel is kell lőni az űrbe (<i>üzemelő reaktor fellövésére még én se mernék gondolni</i>). Politikailag max az oroszoknál lehetne felvállalni ennyi sugárzó anyag űrbe lövését, NASA, ESA esetében ott tombolna a Grínpíc meg a többi elmeroggyant NGO. Meg persze kérdés, hogy reagál a reaktor és a fűtőanyag a fellövéssel járó dinamikus erőhatásokra. A piacon ráadásul nincs túl sok valóban megbízható platform - a Soyuz-U eddig 783-szor ment fel és csak az esetek 2,8 százalékában robbant fel, tehát abba be mernék tenni ilyesmit. Persze engedélyeztetési szempontból jobb lenne valami indiai vagy 3. világbeli partner, de a cél az lenne, hogy feljusson az anyag.
Lakómodul esetében érdekes lehet a Bigelow felfújható modulja. Ugyan a valóságban kicsit máshogy néz ki az ISS oldalán mint ahogyan azt a márketingesek megálmodták, és roppant izgalmas három nap volt mire tényleg sikerült felfújni (Tarr Béla megpödörné a bajuszát), de ha tényleg nem lyukad ki/esik szét a tesztidőszak alatt, valamint az űrhajósnak LEO-n nem lesz nagyobb sugárterhelése, akkor célszerű lehet azt fejlesztgetni holmi szilárd blokkok helyett.
(<i>Oké, szóval eddig fel akarok vinni egy-két-pár reaktort, nukleáris fűtőanyaggal, egy rakás ionhajtóművet, egy nem is létező párologtatós hajtóművet párologtatni valóval és egy rakás lufit a kajának és legénységnek. Szerencsére nem én utaznék benne...</i>)
 
M

molnibalage

Guest
Az alapkérdés az, hogy minek menjen az ember a Marsra...? Csak azért, mert meg tudjuk tenni? Azért picit drága hobbi ez, akármennyire szeretem a tudományt. Az űrkolonizálós maszlaggal me ne jöjjön senki. Jelenleg sci-fi.
 

minszk2

Well-Known Member
2016. június 19.
663
705
93
Az alapkérdés az, hogy minek menjen az ember a Marsra...? Csak azért, mert meg tudjuk tenni? Azért picit drága hobbi ez, akármennyire szeretem a tudományt. Az űrkolonizálós maszlaggal me ne jöjjön senki. Jelenleg sci-fi.
Sajnos még sokáig az is marad.Meg szerintem az emberiség azt is csak akkor erőltetné,ha hirtelen vmi miatt nagy szükség lenne rá.
 

jani2

Active Member
2013. február 11.
1 039
1
38
Ez érdekes hír, már csak a műholdak gazdáit nézve.

Rekord: egyszerre húsz műholdat lőttek fel az indiaiak
http://itcafe.hu/hir/india_pslv_muhold.html

"A misszió a beszámoló szerint sikeres volt, a Cartosat-2 elsőként állt pályára, majd a többi is sorra került, köztük pl. egy-egy indonéz, német, kanadai műhold, de a Google is megbízást adott egy szatellit pályára állítására.

...

A rangsort egyébként az oroszok vezetik, ők 2014-ben 33 műholdat küldtek fel egyetlen rakétával, míg a NASA csúcsát egy 2013-as fellövés tartja, amikor 29 műholdat állított pályára."
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Az alapkérdés az, hogy minek menjen az ember a Marsra...? Csak azért, mert meg tudjuk tenni? Azért picit drága hobbi ez, akármennyire szeretem a tudományt. Az űrkolonizálós maszlaggal me ne jöjjön senki. Jelenleg sci-fi.

Igen, én is azt hiszem ez a lényeg.
A robotok egy emberes küldetés árának az 1/10-ből elvégzik azt a munkát amit egyébként az emberek is elvégeznének. Akkora a differencia a humán és a robot missziók között költsége között, hogy még az is belefér hogy néha egy-egy robotmisszió kudarcba fullad.
Semmi gond nincs... buknak pár milliárdot, de egy űrhajós sem hal meg és az elnöknek meg a NASA-nak nem lesz rossz sajtója.

...Meg persze kérdés, hogy reagál a reaktor és a fűtőanyag a fellövéssel járó dinamikus erőhatásokra. A piacon ráadásul nincs túl sok valóban megbízható platform - a Soyuz-U eddig 783-szor ment fel és csak az esetek 2,8 százalékában robbant fel, tehát abba be mernék tenni ilyesmit...

Ez a másik gond !
Képzeld el azt a szitut amikor a tudósok és rakétamérnökök odamennek egy politikushoz- legyen az orosz vagy amerikai vagy bármilyen nemzetiségű - hogy szeretnénk fellőni egy kurva nagy rakétát (félek, a Soyuz ehhez kevés lenne) de sajnos van cca. 3% esély arra hogy beterítik finom urániumporral Floridát (vagy Oroszországot, stb...)
Nem tudom Te hogy látod, de én nem hiszem hogy további nagyon, nagyon, nagyon.. nyomós érvek nélkül lenne olyan politikus aki erre rábólintana.
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113
<blockquote rel="molnibalage">Az alapkérdés az, hogy minek menjen az ember a Marsra...? Csak azért, mert meg tudjuk tenni? Azért picit drága hobbi ez, akármennyire szeretem a tudományt.

Igen, én is azt hiszem ez a lényeg.
</blockquote>
Jó, hát ez már ilyen egzisztencialista probléma, amelynek megválaszolását a bölcsészekre bíznám. Ennyi erővel minek repüljünk levegőnél nehezebb szerkezetekkel, mert oda lehet menni öszvérháton is. És az is olcsóbb.
"csak" kell valaki, aki megfinanszírozza
o-CASH-CAT-facebook.jpg

(Amúgy a naprendszeren belüli űrkolonizáció társadalmi következményei durvábbak lennének bárminél, mint amit ma egy fejelett világ-3. világ szembenállásnál láthatunk. Onnantól, hogy valaki kivándorol valami kődarabra bányászkodni, termelni gyakorlatilag az összes utódját arra predesztinálja, hogy ott ragadjon az alacsony G miatt. Ha egymás mellé tennénk valami remek dél-afrikai szénbányát, meg egy ilyen aszteroida-bányát, akkor lehet, hogy inkább mennénk Afrikában a föld alá.)

...Meg persze kérdés, hogy reagál a reaktor és a fűtőanyag a fellövéssel járó dinamikus erőhatásokra. A piacon ráadásul nincs túl sok valóban megbízható platform - a Soyuz-U eddig 783-szor ment fel és csak az esetek 2,8 százalékában robbant fel, tehát abba be mernék tenni ilyesmit...
Ez a másik gond !
Képzeld el azt a szitut amikor a tudósok és rakétamérnökök odamennek egy politikushoz- legyen az orosz vagy amerikai vagy bármilyen nemzetiségű - hogy szeretnénk fellőni egy kurva nagy rakétát (félek, a Soyuz ehhez kevés lenne) de sajnos van cca. 3% esély arra hogy beterítik finom urániumporral Floridát (vagy Oroszországot, stb...)
Nem tudom Te hogy látod, de én nem hiszem hogy további nagyon, nagyon, nagyon.. nyomós érvek nélkül lenne olyan politikus aki erre rábólintana.
</blockquote>
Most, hogy keletkezett egy 3. világbeli suttyó szigetország a civilizált világ partjainál a helyi vezető politikus nekifutásból végrehajtott öntökönrugásánk eredményeképpen, én ebben nem lennék olyan biztos. Maximum a megvett Soyuz-U-t nem Bajkonurból kellene fellőni. Bár szerintem az oroszokat nem különösebben érdekelné, ha egy sikertelen küldetés miatt urán potyogna a közel-külföldiek fejére (Csernobil annál jóval nagyobbat szólt). A gond inkább ott lenne, ha pályára állás után vennék észre, hogy megrepedt, eltört a fűtőanyag-rúd. A napelem ebből a szempontból egyszerűbb, csak úgy nézne ki a hajó tőle, mint egy sündisznó. Márpedig a dizájn az fontos.
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113
Folytatva Molni gondolatát, hogy van-e értelme kimenni az űrbe:

- Vehetjük-e példának a nagy földrajzi felfedezéseket?
1. Kereskedelem, mint motiváció
Akkor eleve merőben új hajótípust kellett kifejleszteni az óceáni közlekedéshez. A motivációt viszont a kereskedelem jelentette egy Európánál sokkal gazdagabb területtel (Spufford elég szépen leírja, hogy a teljes középkori európai kereskedelem India szempontjából a kerekítési hibahatár körül táncolt). Van bárki, akivel jelenleg kereskedhetünk az űrben? Nincs.
2. Rablás, mint motiváció
Amikor kiderült, hogy félúton van egy kontinens útközben, akkor elég volt odamenni pár száz csávónak fegyverrel, hogy a helyi civilizációk önként átadják nemesfémeiket és munkaerejüket. Ehhez kellett egy komoly technológiai előny, és komoly harcászati tapasztalat, ami akkoriban a spanyol gyalogság számára adott volt. Más kérdés, hogy a spanyol gazdaság ebből semmit sem profitált, sőt még inflációs hatásai is lettek a beáramló aranynak.
Ki lehet-e könnyen rabolni valakit a Földön kívül? Ha csak nem jön ide a Midas 22, akkor nincs könnyen pénzzé alakítható jövedelemforrás, ami magvető fázisban finanszírozná a beruházást.
3. Bányászat, mint motiváció
Szerencsére az új világban bőven maradt még nemesfém a föld alatt, és rabszolgákat is oda lehetett vinni, segíteni a kitermelést.
Versenyképes lehet-e az aszteroida bányászat azzal, ami mondjuk Kínában, Latin-Amerikában vagy Afrikában zajlik? Jó, ez utóbbinál kell némi fegyveres védelem is, de sokkal egyszerűbb a dolog logisztikája hajóval-kamionnal-vasúton, mint rakétával fellődözni mindent a jó ég tudja hova. Az, hogy valaki Föld közelbe vontassn eg aszteroidát és itt ezdjen bányászkodni, az még meredekebb lenne, mert mi történik, ha darabokra esik a cucc és a fejünkre potyog? Mehet fel Bruce Willis.
Amíg ott vannak a fejlődő világ bányái, addig nincs gazdasági racionalitása kimenni a bolygóról ugyanazért. Ha mondjuk lene odafönt valami egyedi és ekllően értékes anyag, akkor talán. Csak éppen nincs.
4. Túlnépesedés
A középkori Európában ez egy valós probléma volt, de még az 1700-as években is a törökök által kipusztított magyar területek újra benépesítéséhez is könnyű volt német telepeseket találni. Az 1800-as évek végi nagy amerikai kivándorlási hullámról nem is beszélve. Szenved-e most ilyen problémától a fejlett világ? Pont, hogy nem, a népesség növekedése negatív, a fejlett országokban csak azért van guppi-boom, mert a fejlett világ finanszírozza az oltási programokat, egészségügyi ellátásukat. Persze lehet azt mondani, hogy odafent jól jön bármilyen munkáskéz, csak azért ott a munkaeszköz mégsem egy csákány lenne, és az eljutás nehézségei miatt nem lehet megengedni a 3. világban megszokott munkavédelem mellőzéséből fakadó humánerőforrás-fogyást.

- Beláthatóak-e egy űrkolonizáció hasznai, következményei?
Nem.
Amerikát felfedezték 1492-ben, az első 200 év arról szólt, hogyan hozzák onnan haza az aranyat, hogyan vigyenek oda rabszolgát és hogyan tartsák távol a hollandokat, briteket, franciákat. Az első kolóniák tök életképtelenek voltak, utána voltak ilyen élelmiszertermelő ültetvények (ki kér dohányt a Midas 23-ról?), de az ipari forradalomig ezek nem kapcsolódtak be a világgazdaságba. Utána meg csak a baj volt velük.
Ha belegondolunk, hogy az első értelmes kolóniák 200 évvel a felfedezés után jöttek létre és még kellett további 100 év ahhoz, hogy függetlenedjenek és még 100, hogy érdemi potenciállal rendelkezzenek (és itt a Földön), akkor be kell látni, hogy egy űrben történő expanzió beláthatatlan és hosszú távú következményekkel járna.

- Munkavállalói és demokratikus jogok:
Oké, felküldjük Bélát bányászni (meg amit még lehet), de akkor odafönt őt politikailag ki reprezentálja? Szavaz az otthoni parlamentbe (úgy, hogy haza se jöhet többet) egy képviselőt? Hogyan jelenne meg odafönt az államiság? Vagy lennének vállalatok, amelyek ezeket a jogokat monopolizálnák? Ez utóbbi komoly hatást gyakorolna földi politikai rendszerekre is, nem feltétlenül előnyös irányokba (A politikai lobbi, nyomásgyakorlás, korrupció a politikai berendezkedés velejárói - pont ahogyan a rosszféle lányok követték a középkori, újkori és legújabb kori hadseregeket. Szép, nem szép, de igény van rá.).
 
M

molnibalage

Guest
A kerbalos videó rohad jó. Mutatja az alapvető problémát.

Hasadóanyaggal Szu sikersen szennyezte már be Kanada északi területeit anno.
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113
A kerbalos videó rohad jó. Mutatja az alapvető problémát.
Én azt csodálom, hogy nem esik darabjaira már a felszálláskor. Steamen egyszer tutira megveszem a Kerbalt. És utána csak a pizzafutárral fogok találkozni úgy két hétig...
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 375
14 041
113
https://youtu.be/tfgYDWM3OSE
https://youtu.be/Nf0KHVntm8s
https://youtu.be/9Mm4TO_b9-I
https://youtu.be/BvAXRcX8DXw
 

panoz

Well-Known Member
2011. szeptember 3.
1 464
142
63
Kíváncsi leszek az új kínai űrhajóra. A kicsinyített prototípusát most reptették.

Apollo/Dragon szerű alakja van.

cms-capsule-test__1.jpg


ezek korábbi modellezések:

china_new_spaceship.jpg


china_new_spaceship_2.jpg
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 272
2 093
113
Kíváncsi leszek az új kínai űrhajóra. A kicsinyített prototípusát most reptették.

Apollo/Dragon szerű alakja van.
Eldobható kapszula esetében ez a kuglóf-forma elég praktikusnak tűnik egy hőpajzzsal az alján.