Folytatva Molni gondolatát, hogy van-e értelme kimenni az űrbe:
- Vehetjük-e példának a nagy földrajzi felfedezéseket?
1. Kereskedelem, mint motiváció
Akkor eleve merőben új hajótípust kellett kifejleszteni az óceáni közlekedéshez. A motivációt viszont a kereskedelem jelentette egy Európánál sokkal gazdagabb területtel (
Spufford elég szépen leírja, hogy a teljes középkori európai kereskedelem India szempontjából a kerekítési hibahatár körül táncolt). Van bárki, akivel jelenleg kereskedhetünk az űrben? Nincs.
2. Rablás, mint motiváció
Amikor kiderült, hogy félúton van egy kontinens útközben, akkor elég volt odamenni pár száz csávónak fegyverrel, hogy a helyi civilizációk önként átadják nemesfémeiket és munkaerejüket. Ehhez kellett egy komoly technológiai előny, és komoly harcászati tapasztalat, ami akkoriban a spanyol gyalogság számára adott volt. Más kérdés, hogy a spanyol gazdaság ebből semmit sem profitált, sőt még inflációs hatásai is lettek a beáramló aranynak.
Ki lehet-e könnyen rabolni valakit a Földön kívül? Ha csak nem jön ide a
Midas 22, akkor nincs könnyen pénzzé alakítható jövedelemforrás, ami magvető fázisban finanszírozná a beruházást.
3. Bányászat, mint motiváció
Szerencsére az új világban bőven maradt még nemesfém a föld alatt, és rabszolgákat is oda lehetett vinni, segíteni a kitermelést.
Versenyképes lehet-e az aszteroida bányászat azzal, ami mondjuk Kínában, Latin-Amerikában vagy Afrikában zajlik? Jó, ez utóbbinál kell némi fegyveres védelem is, de sokkal egyszerűbb a dolog logisztikája hajóval-kamionnal-vasúton, mint rakétával fellődözni mindent a jó ég tudja hova. Az, hogy valaki Föld közelbe vontassn eg aszteroidát és itt ezdjen bányászkodni, az még meredekebb lenne, mert mi történik, ha darabokra esik a cucc és a fejünkre potyog? Mehet fel Bruce Willis.
Amíg ott vannak a fejlődő világ bányái, addig nincs gazdasági racionalitása kimenni a bolygóról ugyanazért. Ha mondjuk lene odafönt valami egyedi és ekllően értékes anyag, akkor talán. Csak éppen nincs.
4. Túlnépesedés
A középkori Európában ez egy valós probléma volt, de még az 1700-as években is a törökök által kipusztított magyar területek újra benépesítéséhez is könnyű volt német telepeseket találni. Az 1800-as évek végi nagy amerikai kivándorlási hullámról nem is beszélve. Szenved-e most ilyen problémától a fejlett világ? Pont, hogy nem, a népesség növekedése negatív, a fejlett országokban csak azért van guppi-boom, mert a fejlett világ finanszírozza az oltási programokat, egészségügyi ellátásukat. Persze lehet azt mondani, hogy odafent jól jön bármilyen munkáskéz, csak azért ott a munkaeszköz mégsem egy csákány lenne, és az eljutás nehézségei miatt nem lehet megengedni a 3. világban megszokott munkavédelem mellőzéséből fakadó humánerőforrás-fogyást.
- Beláthatóak-e egy űrkolonizáció hasznai, következményei?
Nem.
Amerikát felfedezték 1492-ben, az első 200 év arról szólt, hogyan hozzák onnan haza az aranyat, hogyan vigyenek oda rabszolgát és hogyan tartsák távol a hollandokat, briteket, franciákat. Az első kolóniák tök életképtelenek voltak, utána voltak ilyen élelmiszertermelő ültetvények (ki kér dohányt a Midas 23-ról?), de az ipari forradalomig ezek nem kapcsolódtak be a világgazdaságba. Utána meg csak a baj volt velük.
Ha belegondolunk, hogy az első értelmes kolóniák 200 évvel a felfedezés után jöttek létre és még kellett további 100 év ahhoz, hogy függetlenedjenek és még 100, hogy érdemi potenciállal rendelkezzenek (és itt a Földön), akkor be kell látni, hogy egy űrben történő expanzió beláthatatlan és hosszú távú következményekkel járna.
- Munkavállalói és demokratikus jogok:
Oké, felküldjük Bélát bányászni (meg amit még lehet), de akkor odafönt őt politikailag ki reprezentálja? Szavaz az otthoni parlamentbe (úgy, hogy haza se jöhet többet) egy képviselőt? Hogyan jelenne meg odafönt az államiság? Vagy lennének vállalatok, amelyek ezeket a jogokat monopolizálnák? Ez utóbbi komoly hatást gyakorolna földi politikai rendszerekre is, nem feltétlenül előnyös irányokba (A politikai lobbi, nyomásgyakorlás, korrupció a politikai berendezkedés velejárói - pont ahogyan a rosszféle lányok követték a középkori, újkori és legújabb kori hadseregeket. Szép, nem szép, de igény van rá.).
