Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 063
113
Fogalmazzunk úgy, hogy a fent 95%-os érték annak nyilvánvaló jelem, hogy lövésed nincs a témáról és kezdem érteni, hogy miért ámokfutsz a Villamos topikban.
Vicces, ahogy pörögsz frusztrációdban! :D Neked valami fixációd lehet velem kapcsolatban... :oops:
A holdpor bár más és szél sincs, de azért komoly kihívás.
Tehát kihívás, de csak öncélú tapasztalatokat ad.
Ezen felül az asztronauták életének védelme is probléma.
De azért küldjünk oda tartósan embereket! o_O
Nincs mágneses mező.
Mint ahogy a naprendszer jelentős részén sincs. A "Mi történne velünk mágnese mező nélkül" című kutatásokat elég sok helyen el lehetne végezni. Pl egy Hold körüli tartós űrlaborban is, és egy csomó, landolással és logisztikával kapcsolatos problémát megspórolunk.
A Hold annyi előnnyel bír, hogy a napelemek jobbak, de viszont nem egyharmad, hanem csak egyhatod a gravitáció.
Ebben sincs egyezés. A csökkent gravitáció és annak élettani hatásait pedig eléggé kivesézték már az ISS-en is. A Holdon való mozgást pedig eléggé könnyen meg tudták szokni az űrhajósok. Különösen a mikrogravitáció után. Ez a megszokás pedig nagyjából egyedi tapasztalat. Csak akkor van értelme, ha ugyan az az űrhajós megy a Marsra, vagy bárhova máshova.
Miért is nem? Önellátási tapasztalatok (amit az ISS-en félig tudtak / tudnak csak biztosítani, hála a lelőtt moduloknak), tartós holdséta-tapasztalatok, mikrometeorit- és sugárzásvédelmi-tapasztalatok, és így tovább.
Akkor először nem az ISS-en kellene a dolgot próbálgatni (Önellátás)? De mivel teljesen más a környezet a Holdon, mint a Marson, így a növénytermesztési tapasztalatok sem relevánsabbak, mint amit az ISS-en tapasztalhatsz.
Mennyit akarod sétáltatni az űrhajósokat? Ok, hogy az Apollo program keretén belül a holdon töltött idő jelentős részét a holdkompban töltötték az űrhajósok, de a majdnem 75 órából 3x7órát a holdfelszínen töltöttek.
A mikrometeoritokkal kapcsolatban mi újat tudna egy Holdon lévő állandó bázis még adni? A Mikrometeorit nem jó. Értem? :p:D Ráadásul a Marson teljesen más a mérettartomány, mint a Holdon.
A sugárzásvédelemről pedig korábban már írtam, de minimum etikai kérdéseket vet fel az ha embereken kísérletezel ezzel kapcsolatban.
 
M

molnibalage

Guest
Vicces, ahogy pörögsz frusztrációdban! :D Neked valami fixációd lehet velem kapcsolatban... :oops:
Leszámítva azt, hogy többnyire irritálóan ostobaságokat kommentálsz be majd jópofizni próbálsz utána...

Tehát kihívás, de csak öncélú tapasztalatokat ad.
Nem egészen. Ez kb. olyan, mint öncélú tapasztalatnak hívni a rómaiak gályával való hajózgatását, amiből azért eljutottak a karavellákhoz később a fejlődés során az emberek, aimvel már át lehetett kelni az Atlanti-óceánon is. Most valahol a parközeli hajózásnál tartunk a LEO pályával és a Holdra utazás rövid időre az kb. olyan, minta az Azori szigetekig eljutottunk volna, csak a következő cél nem Amerika partja lenne, hanem mintha mondjuk a megállás és kikötés nélkül kéne körbehajózni a Földet. Sokszor. (Némileg pontatlan analógiával.)

De azért küldjünk oda tartósan embereket! o_O
Most akkor basszad már meg te és a sok idealista. Döntsétek már el, hogy inkrementális fejlesztést akartok tudományos célzattal vagy mit? Mert az űrbányászatról beszélni és erre pénzt gyűjteni kereskedelmi alapon a nettó átbaszás és hülyék megkopasztása, mert ezzel profitot termelni ma nem fog senki. A tudományos kutatásnak viszont nem kell insta vagy semmilyen profit.

Mint ahogy a naprendszer jelentős részén sincs. A "Mi történne velünk mágnese mező nélkül" című kutatásokat elég sok helyen el lehetne végezni. Pl egy Hold körüli tartós űrlaborban is, és egy csomó, landolással és logisztikával kapcsolatos problémát megspórolunk.
De, ha te egy töredék gravitációs, de nem súlytalanságban idegen bolygón létezést akarod próbálgatni, az kurvára nem holdkörüli pályát jelent. Ez olyan, mintha a Földön való életet egy idegen faj a LEO pályán próbálná...

Ebben sincs egyezés. A csökkent gravitáció és annak élettani hatásait pedig eléggé kivesézték már az ISS-en is.
Az egyhatod gravitáció az mióta súlytalanság...? A Holdon a nappal-éjszaka ciklus mennyiben azonos az ISS-szel?
Hát a sugárzási szempontok? A holdséta és az űrséta ugyanaz lenne?

A Holdon való mozgást pedig eléggé könnyen meg tudták szokni az űrhajósok. Különösen a mikrogravitáció után. Ez a megszokás pedig nagyjából egyedi tapasztalat. Csak akkor van értelme, ha ugyan az az űrhajós megy a Marsra, vagy bárhova máshova.
N+1 további dologról van szó, nem csak a mozgás könnyűségéről.

Akkor először nem az ISS-en kellene a dolgot próbálgatni (Önellátás)?
Szilárd képződményen, ahol máshogy lehet építkezni és van gravitáció, akkor ott szerinted ugyanazok a növénytermesztési lehetőségek, mint az ISS súlytalanságában? Az ozmózistól kezdve szerinted azonos minden? Hatalmas különbség van aközött a víz és áramlások számára, hogy akkor van-e gravitáció vagy nincs.

De mivel teljesen más a környezet a Holdon, mint a Marson, így a növénytermesztési tapasztalatok sem relevánsabbak, mint amit az ISS-en tapasztalhatsz.
Pontosan, viszont könnyebben kipróbálható lenne, hogy akkor mekkora téren milyen napsütéssel, stb. mi és hogyan oldható meg. Mivel a Marsra első körben elmenni sem tudunk, de a Hold közelebb van... Tudod, először mászol aztán futsz...

Mennyit akarod sétáltatni az űrhajósokat? Ok, hogy az Apollo program keretén belül a holdon töltött idő jelentős részét a holdkompban töltötték az űrhajósok, de a majdnem 75 órából 3x7órát a holdfelszínen töltöttek.
Az ugye megvan, hogy az ember idelent a Földön átlagban 8 órákat dolgozik és pihenőkkel? Na az EVA idő volt a roveres leszálláskonál egy kivételével 7 óra felett. Csak ugye be kell öltözni, le kell vetkőzni, zsilipelni, stb. Tehát még azt sem ismered fel, hogy sok tudományos munka lehetne végezhető EVA-vel, de azt, hogy hogyan lehetne olyan ruhát csinálni, amivel a be és leöltözés nem órás folyamat, azt pl., hol a francba pórbálnád ki élesben? Mert amit láttál a The Martian filmben, hogy a parancsnok magára csapta a ruhát és már ment is űrsétálni, az ma tudtommal mese habbal. Vagy hogyan oldják meg, hogy évekig több száz EVA után is használható maradjon az űrruha? Azt hol próbálják ki, ahol van por is, ami nem földi por...? Hold, Mars. Ennyi van. Ebből az második égitest kúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúrva messze van perpill emberi mérce szerint.

A sugárzásvédelemről pedig korábban már írtam, de minimum etikai kérdéseket vet fel az ha embereken kísérletezel ezzel kapcsolatban.
Öööö,m jó reggelt ma a az ISS-en és korábbi űrállomásokon való lét pontosan erről szólt. Nem tűnt fel? Az első sokáig fent levő emberek tolószékben éltek egy ideig visszatérés után, ma napokkal a visszatérés után már normálisan mozognak idelent, de azért még nem sportolnak teljesen erővel. Ennyi haladást sikerült már elérni, de ez még kevés a hosszútávú űrutazáshoz. Viszont az ISS nem tud hosszútávú alacsony gravitációt modellezni ma.

Röviden, megint ideböfögtél egy rakás hülyeséget és még nekiállsz személyeskedni. Pont olyan topikrombolást hajtasz végre itt is, mint a Villamosáram toipikban... Well done pöcsfej. Bocs, faszfej, ha már úgyis kb. így hívod magad...
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and blogen

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 063
113
Most akkor basszad már meg te és a sok idealista. Döntsétek már el, hogy inkrementális fejlesztést akartok tudományos célzattal vagy mit?
o_O
Emberéletek árán? Hát te tudod. Én nem rád szavazok az fix!
De, ha te egy töredék gravitációs, de nem súlytalanságban idegen bolygón létezést akarod próbálgatni, az kurvára nem holdkörüli pályát jelent. Ez olyan, mintha a Földön való életet egy idegen faj a LEO pályán próbálná...
A holdon való létezést - mond csak - melyik másik égitesten próbálgatták, mielőtt leszálltak rá?
A Holdon a nappal-éjszaka ciklus mennyiben azonos az ISS-szel?
Semennyiben! Mint ahogy sem a földire, sem a marsira nem hasonlít. Mert míg a Földön és a Marson 1 "nap" az nagyjából 24 óra, addig a Holdon 29,5x24 óra. Tehát a Hold egy kiválasztott pontján (holdbázis?) kb. 15 napig van nappal, és ugyanaddig éjszaka.
Szilárd képződményen, ahol máshogy lehet építkezni és van gravitáció, akkor ott szerinted ugyanazok a növénytermesztési lehetőségek, mint az ISS súlytalanságában? Az ozmózistól kezdve szerinted azonos minden? Hatalmas különbség van aközött a víz és áramlások számára, hogy akkor van-e gravitáció vagy nincs.
Az ozmózist tudtommal nem befolyásolja a gravitáció. o_O
Pontosan, viszont könnyebben kipróbálható lenne, hogy akkor mekkora téren milyen napsütéssel, stb. mi és hogyan oldható meg. Mivel a Marsra első körben elmenni sem tudunk, de a Hold közelebb van... Tudod, először mászol aztán futsz...
Mivel a fent említett okokból egészen mások a fényviszonyok, ezért a Holdon ugyan úgy csak mesterséges fénnyel tudsz növényt termeszteni, mint az ISS-en.
A Mars kb. 1 napos forgásideje, meg megfelel a földinek....
Az ugye megvan, hogy az ember idelent a Földön átlagban 8 órákat dolgozik és pihenőkkel? Na az EVA idő volt a roveres leszálláskonál egy kivételével 7 óra felett. Csak ugye be kell öltözni, le kell vetkőzni, zsilipelni, stb. Tehát még azt sem ismered fel, hogy sok tudományos munka lehetne végezhető EVA-vel, de azt, hogy hogyan lehetne olyan ruhát csinálni, amivel a be és leöltözés nem órás folyamat, azt pl., hol a francba pórbálnád ki élesben?
Miii?
Azért kell holdbázist építeni, hogy kipróbáljuk az új szkafander fel meg levételét?
Azt hol próbálják ki, ahol van por is, ami nem földi por...? Hold, Mars.
A holdi pornak az égvilágon semmi köze nincs a marsi porhoz. Ha már itt tartunk, akkor sokkal inkább a földi porhoz. A Holdon milyen az időjárás? Lesz ma vihar? :rolleyes:
A sugárzásvédelemről pedig korábban már írtam, de minimum etikai kérdéseket vet fel az ha embereken kísérletezel ezzel kapcsolatban.
Erre te:
Öööö,m jó reggelt ma a az ISS-en és korábbi űrállomásokon való lét pontosan erről szólt. Nem tűnt fel? Az első sokáig fent levő emberek tolószékben éltek egy ideig visszatérés után, ma napokkal a visszatérés után már normálisan mozognak idelent, de azért még nem sportolnak teljesen erővel. Ennyi haladást sikerült már elérni, de ez még kevés a hosszútávú űrutazáshoz.
Értem. Tehát a mozgás beszűkülését a sugárzás okozta! Különösen úgy, hogy az ISS a Föld magnetoszférájában kering, és egy kicsit kap az ionoszférából is.
Segítek: A mozgás beszűkülését nem a sugárterhelés, hanem a lecsökkent gravitációhoz való viszonylag gyors alkalmazkodás okozza.
Ez olyan mértékű, hogy a csontszerkezet is átalakul (meggyengül/átalakul a csont szivacsos állományának a szerkezete) a megszűnt terhelés nyomán. Ezzel párhuzamosan a terheletlen izomszövet is villámgyorsan leépül.
A sugárterhelés is tényező, de ez nem 1-2héten, belül jelentkezik, hanem a megkapott sugárterhelést követően, hónapokkal, évekkel később okozhat panaszokat. Mondjuk tumorok kialakulásához vezethet. De az ivarsejtekre sem túl pozitív a hatásuk.
Viszont az ISS nem tud hosszútávú alacsony gravitációt modellezni ma.
Ez a része különösen vicces! :)

Most hirtelen ennyi marhaságot találtam a hozzászólásodban. És az a vicces, hogy ÉN rombolom a fórumot.
Arra pedig egyáltalán nem emlékszem, hogy "együtt őriztünk volna libát". Úgyhogy a "faszfejezést", meg "basszad meg"-ezést tartogasd meg otthonra! OK?
 
M

molnibalage

Guest
o_O
Emberéletek árán? Hát te tudod. Én nem rád szavazok az fix!
Édes istenem, micsoda naiv és álszent komment...
Mond, mi az az emberi cselekedet, amibe még senki nem halt bele? Még annak is kockázata van, ha az ember lépcsőzik.

Évente 12 ezer ember hal meg az USA-ban lépcsőzésben.
https://ellisinjurylaw.com/premises/how-many-people-have-died-from-falling-down-stairs/
https://www.sacramentoinjuryattorneysblog.com/annual-deaths-from-falling-down-stairs/

A lépcsőzni képteleneket leszámítva ez kb. 12k/300M = 0,00004 az esélyed, hogy ebbe belehalj évente. Ami 70 évnyi lépcsőzést feltételezve azt jelenti, hogy egy embernek 2,7% esélye van eszerint a durva modell szerint, hogy ebben fog belehalni, ha nem üti el más vagy nem hal meg másban időközben úgy 75 éves koráig.
https://stattrek.com/online-calculator/binomial.aspx

Durva a modell, de azért sokkoló. Vagy akkor nézzem meg ezt közlekedési balesetre is? Tiltsad be a lépcsőket és a közlekedést is, hátha rád szavaz valaki. Mi az, amit nem vérrel írtak? Hajózásban is katasztrófák voltak, a közúti balesetek általi elég magas halálozás vezetett a biztonságosabb autókhoz, ahogy a repülés is.

1970-2018_fatalities_per_revenue_passenger_kilometre_in_air_transport_%28cropped%29.png


Number_of_fatalities_from_airliners_hull-loss_accidents_per_year.svg


Basszis gyerekkoromhoz képest is majdnem 3 nagyságrenddel biztonságosabb lett a repülés, ami már akkor is annak számított. A repülés aranykorának hívják a jet korszak hajnalát, amikor maihoz képest vágóhídnak lehetett titulálni a repülésbiztonságot. Betiltották a repülést? Nem.

Az űrhajózás mind a mai napig veszélyes üzem, mert annak eddigi halálozási rátája az indítottak számára vetítve kb. ebben a nagyságrendben van.
Eddig kb. 530 ember járt az űrben attól függően hogyan definiálod a határt. Ebből meghalt 18 ember, ami 3,3%. Hoppá... Az emberek önként mennek fel.

Vagy idevágó gondolat pl. asszem Scott Crossfieldtól. Szerint tök felesleges a kísérleti gépekbe bármiféle mentőrendszer, mert úgyis találnak olyan fanatikus vagy pénzéhes szerencselovagot, aki bele fog ülni az adott gépbe. Az űrhajózás inkább az első kategória. Azok az emberek olyanok mentálisan, hogy elfogadják a fenti igen magas kockázatot is.

Szóval az ilyen vicces kommentek helyett gondolkodhatnál is.

A holdon való létezést - mond csak - melyik másik égitesten próbálgatták, mielőtt leszálltak rá?
Ez a legviccesebb érv. Mert ezzel a megközelítéssel soha nem járt volna ember az űrben, mert az űrbéli körülményeket tökéletesen szimulálni idelent nem lehetett. De tudod ezért ment fel először szonda...
Mivel a fent említett okokból egészen mások a fényviszonyok, ezért a Holdon ugyan úgy csak mesterséges fénnyel tudsz növényt termeszteni, mint az ISS-en.
A Mars kb. 1 napos forgásideje, meg megfelel a földinek....
Más a Hold, más a Mars gravitációja és a Marson sokkal gyengébb a napsütés teljesítménye is. Viszont ezek közül a gyengébb napsütés modellezhető azzal, hogy árnyékolnak és még mindig jobb az 1/6-od gravitációban kísérletezés, mint a teljes súlytalanságban. 2nd best option. Ennyi.

Az ozmózis csak egy példa volt, de ugye belátod, hogy sanszosan a föld máshogy nedvesdik és sok más hatás egészen más 1/6 gravitációban, mint súlytalanságban.

Miii?
Azért kell holdbázist építeni, hogy kipróbáljuk az új szkafander fel meg levételét?
Édes istenem. Ezek után erősen elgondolkozom, hogy átbasszalak-e ignorba. Te csak számdékosan trollkodsz. Ez már egészen biztos.

Most hirtelen ennyi marhaságot találtam a hozzászólásodban. És az a vicces, hogy ÉN rombolom a fórumot.
Hát annyi baromság és személyeskedés után, ami előadsz, igen, kurvára.

Arra pedig egyáltalán nem emlékszem, hogy "együtt őriztünk volna libát". Úgyhogy a "faszfejezést", meg "basszad meg"-ezést tartogasd meg otthonra! OK?
Szerintem meg önként rohan a faszerdőbe az, aki ilyen nickel jön fel és még rátesz azzal, hogy a viselkedése és tudása kb. meg is felel annak, aminek hívja magát.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 063
113
Hölgyeim és Uraim!
Ilyen Csubakka védekezést még életemben nem hallottam. 2 azaz 2 óriás méretű diagrammot is sikerült beletenni!
És kiszámolta a lépcsőzés halálozási esélyét! :eek::D:D:D

De tudod ezért ment fel először szonda...
Mint ahogy a Marsra is küldtek már párat....

A Marsra való eljutáshoz jelenleg leginkább, nem egy holdbázis hiányzik, hanem egy megfelelően nagy rakéta, amivel részenként először egy Mars körül keringő űrállomást építenek, ami egyben üzemanyag puffertárolóként is üzemel.
Továbbá arra elfogadható választ adni, hogy mivel védjük meg az űrhajósainkat az oda-vissza úton, és a Mars felszínén az őket érő sugárzás káros hatásaitól.

A marsi növénytermesztést a Holdon szimulálni kb. annyi értelme lenne, mint ha banánt szeretnél Magyarországon termeszteni, ezért elmész Januárban Svédországba próbatermesztésre.
Nem lenne értelme mondjuk egyből a Marson megpróbálni? ;)
A marsi parasztot az nem fogja kihúzni a lekvárból, ha előtte a holdon működött egy növény, vagy egy módszer, mert semmi nem garantálja a marsi sikert.
Ha a Marsra eljutunk, akkor ott nem azzal fog kezdődni az élet, hogy elkezdünk növényt termeszteni, és arra várnak az űrhajósaink, hogy majd csak termőre fordul a dolog.
Jó ideig innen a Földről kell mindennel ellátni a kolóniát. Jobban mondva legalább 2 teljes oda vissza repülési ciklus idejére elegendő mennyiségű ellátmányt kell előre a Marsra juttatnunk. És onnantól kezdve ezt a szintet tartani további rendszeres ellátással. Majd ha az életfenntartás már tartósan megy, akkor el lehet kezdeni kísérleti termesztésen kívül, rendes ellátásra is termelni növényeket.

Édes istenem. Ezek után erősen elgondolkozom, hogy átbasszalak-e ignorba.
Erre most ünnepélyesen meg is kérnélek!:cool:

Tudod, elég komoly tehetség kell ahhoz hogy igen komoly tárgyi tévedésekkel (ozmózis, holdi fényviszonyok, stb.) teletűzdelt, "basszad már meg" és "faszfejezős" komment után a nickemmel kezdjél el foglalkozni. :):):)
Valahol csodállak is ezért. :rolleyes:

PS: Ne felejtsd az Ignore-t!
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Öööö,m jó reggelt ma a az ISS-en és korábbi űrállomásokon való lét pontosan erről szólt. Nem tűnt fel? Az első sokáig fent levő emberek tolószékben éltek egy ideig visszatérés után, ma napokkal a visszatérés után már normálisan mozognak idelent, de azért még nem sportolnak teljesen erővel. Ennyi haladást sikerült már elérni, de ez még kevés a hosszútávú űrutazáshoz. Viszont az ISS nem tud hosszútávú alacsony gravitációt modellezni ma.
Olvasd el Scott Kelly könyvét ( Endurance, A Year in Space, A Lifetime of Discovery ) ( 30 napra ingyenes)
Most kezdenek megjelenni a kísérlethez kapcsolódó első tudományos igényű eredmények.
Eddig csak a sugárzással, az immunrendszerrel, a kalcium vesztéssel, a keringési rendszerrel voltak problémák, de az ikerkísérlet rávilágított a súlytalanság és / vagy sugárzás DNS-re gyakorolt hatásaira is.
A WP cikk elég jól foglalja össze az elsődleges kutatási eredményeket:
"The researchers, echoing what NASA has suggested previously, said the twins study turned up no showstoppers — no shocking health consequences that would surely prevent a human mission to Mars or similar long-duration mission. But the report shows anew that the human body is adapted for life on the surface of Earth and goes haywire in zero gravity"

Szerintem az űrutazás mindaddig csak kevesek kockázatos kalandja marad amíg meg nem oldják a biztonságos sugárvédelmet és a mesterséges gravitációt (forgó űrhajók / űrállomások)
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Olvasd el Scott Kelly könyvét ( Endurance, A Year in Space, A Lifetime of Discovery ) ( 30 napra ingyenes)
Most kezdenek megjelenni a kísérlethez kapcsolódó első tudományos igényű eredmények.
Eddig csak a sugárzással, az immunrendszerrel, a kalcium vesztéssel, a keringési rendszerrel voltak problémák, de az ikerkísérlet rávilágított a súlytalanság és / vagy sugárzás DNS-re gyakorolt hatásaira is.
A WP cikk elég jól foglalja össze az elsődleges kutatási eredményeket:
"The researchers, echoing what NASA has suggested previously, said the twins study turned up no showstoppers — no shocking health consequences that would surely prevent a human mission to Mars or similar long-duration mission. But the report shows anew that the human body is adapted for life on the surface of Earth and goes haywire in zero gravity"

Szerintem az űrutazás mindaddig csak kevesek kockázatos kalandja marad amíg meg nem oldják a biztonságos sugárvédelmet és a mesterséges gravitációt (forgó űrhajók / űrállomások)

A WP cikk is kiemeli, hogy ez csak egy minta, ráadásul egy eléggé idős emberből (54-55 éves volt a küldetés alatt), plusz ne feledjük, hogy hasonló változások (ha kisebb mértékben is), de a Földön is megfigyelhetőek, ha mondjuk egy Szaharában felnőtt embert elviszel a sarkkörre, vagy fordítva.

A másik oldalról ugyanakkor az látszik, hogy az ember képes huzamos időt túlélni a mikrogravitációban, közben pedig hatékonyan dolgozni...
 
T

Törölt tag 1586

Guest
A WP cikk is kiemeli, hogy ez csak egy minta, ráadásul egy eléggé idős emberből (54-55 éves volt a küldetés alatt), plusz ne feledjük, hogy hasonló változások (ha kisebb mértékben is), de a Földön is megfigyelhetőek, ha mondjuk egy Szaharában felnőtt embert elviszel a sarkkörre, vagy fordítva.

A másik oldalról ugyanakkor az látszik, hogy az ember képes huzamos időt túlélni a mikrogravitációban, közben pedig hatékonyan dolgozni...
Ez így van, viszont az is hozzá tartozik a képhez hogy a megfigyelet hatások egy nem egész egy éves időszak alatt jöttek létre egy még a Föld mágneses mezejében végrehajtott repülés alatt.
Szerintem egyenlőre ott tartunk hogy egy közel háromszor ilyen hosszú, a Föld mágneses mezején túl végrehajtott marsi út hatásait csak igen nagy hibahatárral és legfeljebb becsülni tudják.
Magyarul símán lehet hogy a visszatérő űrhahósból pár hét rehabilitációval újra embert faragnak, mint ahogy az is hogy még az út alatt meghal valamilyen a súlytalanság vagy sugárzás okozta betegségben.

Szerintem egy emberes Mars utazás előtt még ezek vannak hátra;
- nagyon, nagyon sokat kell még kutatni az űrorvosoknak
- ezerrel dolgozni kell a sugárvédelem megoldásán
- fejleszteni kell a nagyobb struktúrák űrbeli építésének technológiáját (forgó űrhajók, űrállomàsok)
- új fejlett meghajtó és energia termelő rendszereket kell kifejleszteni (pl.VASIMR, LM CFR)
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Ez így van, viszont az is hozzá tartozik a képhez hogy a megfigyelet hatások egy nem egész egy éves időszak alatt jöttek létre egy még a Föld mágneses mezejében végrehajtott repülés alatt.
Szerintem egyenlőre ott tartunk hogy egy közel háromszor ilyen hosszú, a Föld mágneses mezején túl végrehajtott marsi út hatásait csak igen nagy hibahatárral és legfeljebb becsülni tudják.
Magyarul símán lehet hogy a visszatérő űrhahósból pár hét rehabilitációval újra embert faragnak, mint ahogy az is hogy még az út alatt meghal valamilyen a súlytalanság vagy sugárzás okozta betegségben.

Szerintem egy emberes Mars utazás előtt még ezek vannak hátra;
- nagyon, nagyon sokat kell még kutatni az űrorvosoknak
- ezerrel dolgozni kell a sugárvédelem megoldásán
- fejleszteni kell a nagyobb struktúrák űrbeli építésének technológiáját (forgó űrhajók, űrállomàsok)
- új fejlett meghajtó és energia termelő rendszereket kell kifejleszteni (pl.VASIMR, LM CFR)

Problémák és megoldások:

  1. Az első generációs utaknál (kutatóutaknál) a személyzet rizikófaktora amúgy is igen magas, ez benne van a pakliban, aki vállalkozik rá, az is tisztában van a veszélyekkel (vagy legalábbis nagyjából). Viszont velük lehet komolyabb tapasztalatok gyűjteni, tehát nélkülük a hiányos ismeretekre épülő, következetesen messze nem tökéletes megoldásokat tudsz összerakni.
  2. Ahhoz, hogy a sugárvédelem hatékonyságát, az űrbéli hatások tartós hatását megfigyeljék, az kell, hogy legyenek ilyen kutatóutak.
  3. Ha a felhozott érveket nézed, érdemes belegondolni, hogy még 2-3 évig tartó űrmisszió sem volt egy űrhajósnak. Poljakov is csak 437,7 napig volt fent, azt is még a Mir idejében. Scott Kelly mindössze 340 napot volt egyhuzamban.
  4. Amit elvársz, inkább a komolyabb civil utak elvárásainál tényező. Attól tartok az még 50-100 év...
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Az első generációs utaknál (kutatóutaknál) a személyzet rizikófaktora amúgy is igen magas, ez benne van a pakliban, aki vállalkozik rá, az is tisztában van a veszélyekkel (vagy legalábbis nagyjából).
Ne ez az...
- még egy első generációs utazónak is el kell magyarázni hogy mi az a feladat amiért megéri kockáztatni az életét és amit nem tud egy robot megcsinálni. Elég kevés ilyen dolog van.
- legalábbis nagyjából tisztában kell lenni a kockázatokkal. A technikai kockázatok talán már legalább körülhatárolhatóak, de az ikerkísérlet rávilágított arra hogy egészségügyi szempontból még kerülhetnek elő olyan kockázatok amiket még nem látunk. Fontos hogy a Mars utazást szimulálni próbáló izolációs kísérletek is hoztak elő olyan pszichológiai problémákat amikre nehéz lesz felkészülni vagy felkészíteni a személyzetet (az többnemzetiségű Mars 500-nál is voltak gondok az amerikai HI-SEAS kísérletnél az egyik résztvevőt meg konkrétan hordágyon vitték el...)
 

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 335
11 290
113