Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 455
84 433
113
A Holdon levő spéci hélium izotópot leszámítva, amihez még elvi szinten sincs nagyon fúziós erőmű kb. semmiről sem tudni, ami reálissá tehetné az űrbányászatot. Sci-fi képzelgés. Annyira olcsó a Földön bányászni az űrben bohóckodáshoz képest, hogy arra szavak nincsenek. Mert nem csak sok tömeget felvinni nehéz, de lehozni talán még nehezebb dolog...

Ezen felül egy "apróság". A bányászatot a Földön segíti két "apróság".

  1. Van gravitáció. Ez nem hátrány, amikor erőt akarsz kőzetre kifejteni...
  2. Fajlagosan annyira sok teljesítmény és energia nem kell hozzá, de az iszonyatos tömeg miatt az abszolút energia igénye nagy. Nagy test, nagy élvezet... Kívánok sok szerencsét az űrbányászathoz, amikor 1AU távolságban az ISS teljes napelemtábla felülete ad. Remélem az idézet pontos.

    The entire solar array wingspan (240 feet) is longer than that of a Boeing 777 200/300 model, which is 212 feet. Together the arrays contain a total of 262,400 solar cells and cover an area of about 27,000 square feet (2,500 square meters) – more than half the area of a football field. Altogether, the four sets of arrays are capable of generating 84 to 120 kilowatts of electricity – enough to provide power more than 40 homes on Earth.

    Ez élni lehet, hogy elég, de bányászatban ez a teljesítmény valahol vicces és nevetséges között van félúton... És akkor még ott a bibi, hogy a hűtését az egész fúrásnak hogyan oldod meg, mert víz-levegő hőcserélőd bizony az nem lesz, mert az űrben fincsi vákuum van...

Az űr hidege nem elég hűteni?
 
M

molnibalage

Guest
Az űr hidege nem elég hűteni?
Dudi, itt a Földön a jellemző hűtős az, hogy az egyik közeg a másiknak átadja hőjét. c*m*dT a hőmennyiség és szép nagy felület és dT kell a hőcseréhez, az a sok energia és teljesítmény átvitel.
Az űr vákuumában viszont nincs anyag. Csak sugárzásos hőleadás lehetséges úgy, hogy annak dT-je kötött, mert a világűr alsó hőmérséklete adott és csak felületet tudsz növelni. Ráadásul minden hőt ki kell vezetni valahogy olyan radiátorra, ami olyan irányba néz, amire nem süt a Nap és árnyékban van...
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 455
84 433
113
Dudi, itt a Földön a jellemző hűtős az, hogy az egyik közeg a másiknak átadja hőjét. c*m*dT a hőmennyiség és szép nagy felület és dT kell a hőcseréhez, az a sok energia és teljesítmény átvitel.
Az űr vákuumában viszont nincs anyag. Csak sugárzásos hőleadás lehetséges úgy, hogy annak dT-je kötött, mert a világűr alsó hőmérséklete adott és csak felületet tudsz növelni. Ráadásul minden hőt ki kell vezetni valahogy olyan radiátorra, ami olyan irányba néz, amire nem süt a Nap és árnyékban van...

Maga az a kisbolygó amiben bányászol(bár azok is csak "este" hidegk?
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 841
29 074
113
Maga az a kisbolygó amiben bányászol(bár azok is csak "este" hidegk?
Ez a Naptól való távolság függvénye, de ez is korlátozott lehetőség. Különféle hőszivattyúkkal megpróbálhatod eloszlatni a termelt hőt egy kisbolygóban, de ahhoz először szét kell fúrnod és azt hogyan! Lényegében jelen technológiánkkal csak a nagyobb bolygók és holdak felszínén tudnánk ipari tevékenységet folytatni.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Ez a Naptól való távolság függvénye, de ez is korlátozott lehetőség. Különféle hőszivattyúkkal megpróbálhatod eloszlatni a termelt hőt egy kisbolygóban, de ahhoz először szét kell fúrnod és azt hogyan! Lényegében jelen technológiánkkal csak a nagyobb bolygók és holdak felszínén tudnánk ipari tevékenységet folytatni.
Ott sem. Nincs semmink.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
A Holdon levő spéci hélium izotópot leszámítva, amihez még elvi szinten sincs nagyon fúziós erőmű kb. semmiről sem tudni, ami reálissá tehetné az űrbányászatot. Sci-fi képzelgés. Annyira olcsó a Földön bányászni az űrben bohóckodáshoz képest, hogy arra szavak nincsenek. Mert nem csak sok tömeget felvinni nehéz, de lehozni talán még nehezebb dolog...

Ezen felül egy "apróság". A bányászatot a Földön segíti két "apróság".

  1. Van gravitáció. Ez nem hátrány, amikor erőt akarsz kőzetre kifejteni...
  2. Fajlagosan annyira sok teljesítmény és energia nem kell hozzá, de az iszonyatos tömeg miatt az abszolút energia igénye nagy. Nagy test, nagy élvezet... Kívánok sok szerencsét az űrbányászathoz, amikor 1AU távolságban az ISS teljes napelemtábla felülete ad. Remélem az idézet pontos.

    The entire solar array wingspan (240 feet) is longer than that of a Boeing 777 200/300 model, which is 212 feet. Together the arrays contain a total of 262,400 solar cells and cover an area of about 27,000 square feet (2,500 square meters) – more than half the area of a football field. Altogether, the four sets of arrays are capable of generating 84 to 120 kilowatts of electricity – enough to provide power more than 40 homes on Earth.

    Ez élni lehet, hogy elég, de bányászatban ez a teljesítmény valahol vicces és nevetséges között van félúton... És akkor még ott a bibi, hogy a hűtését az egész fúrásnak hogyan oldod meg, mert víz-levegő hőcserélőd bizony az nem lesz, mert az űrben fincsi vákuum van...
Ez azért elég kuszára sikerült.
Azért megpróbálok válaszolni:
1. Tárgyakat nem csak gravitációval tudsz a felszínen tartani.
Maintaining-fitness-in-space.png

2. Energiát nem csak napelemmel tudsz termelni az ürben.
Vannak működő megoldások már erre. A Kilopower 10kWe-t tud 1,5 tonnából kihozni.
A BFR a Mars körüli pályára 100t-t ígér vinni. Egy pár nukleáris erőmű azért elfér jópár modern napelemmel ekkora payloadban.
3.
A japánok kicsiben már megcsinálták mikrorobbantásokkal a mintavételezést egy kisbolygóról, szonda méretben.
4.
A hőelvezetést tőbbféleképpen is megoldhatják.
Akár úgy is hogy folyadékot használhatnak a bányászat színhelyén ("vízzárással"), akár heatpipeos megoldással.

Természetesen ennek akkor van értelme, ha a nyersanyag, amit kitermelnének elég kurrens, hogy fedezze a költségeket.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55

laca

Well-Known Member
2013. november 6.
849
2 230
93
Ez már igazi hardcore mérnöki/műszaki pornó:D
A korai számítástechnikai megoldások egyszerre mosolyogtatóak és elismerésre méltóak mai szemmel nézve.
A Saturn V és úgy en bloc az űrprogramok elképesztő műszaki teljesítmények, az emberi ész diadalai. Az egyik kedvenc jelenetem az Apolló 13-ból, amikor kiborítják a sok kacatot az asztalra és abból legózzák össze a CO2 szűrőt. Tisztára mint amikor legóztunk. Lehet nem véletlen legóznak a gyerekek a skandináv iskolákban:rolleyes:
 
  • Tetszik
Reactions: rm40

Fade

Well-Known Member
2010. április 20.
3 662
3 514
113
Amíg csak szondákkal bohóckodunk valóban nem oszt nem szoroz de egyben gátja is minden másnak mai nem szondázgatás.Gondolj bele:kutatgatsz az egyik távolabbi égitesten valami gebasz van erre közlik veled,hogy csak fél év múlva tudunk indítani mert nem úgy állnak a bolygók ahogy kéne*.Kibírnád nevetés nélkül!

*Persze tudom,hogyha azonnal indulna a segítség az sem érne od 1 nap alatt de nah...

Újratölthető SpaceX Starshippal kb bármi elérhető naprendszerben, nem kell semmire várni. Csak drága lesz.

A szondás bohockodással nagyon nem értek egyet. Én pont fordítva azt nevezem bophockodásnak, hozzá nem értésnek amikor vkik embert akarnak Titánra, Europára vagy akár Vénuszra küldeni.... hogy aszteroidákról, nap kutatásról... ne szóljunk. Semmi értelme, übernehezen megvalósítható, büdös drága. Erre valók a dronok.
Még a mars is büdös mód necces. Mennyivel jobb ha ember száll le Marson mindha Mars 2020. Mivel lesz több, jobb? SpaceX persze "az emberiség kezébe" adja a lehetőséget. James Web utódánál pl extra hasznos lehet egy ekkora újratölthető batár. Bármit elvisz távoli lagrangera és marad üzemanyga bőven manőverezni... akármire.
 
M

molnibalage

Guest
Ez azért elég kuszára sikerült.
Azért megpróbálok válaszolni:
1. Tárgyakat nem csak gravitációval tudsz a felszínen tartani.
Maintaining-fitness-in-space.png
A képen azt látod, ahogy egy földi körülmények között összeszerelt dolgokhoz egy nevetségesen kis reakcióerőt kifejtő dolgot tudsz csatlakoztatni úgy, hogy akkor terheletlen.
Kérlek vázold fel, ha te mondjuk egy kőzetre sok sok kN erőt akarsz majd kifejteni, akkor hol lesz neked előre rögzített csapod, amihez hozzá tudod húzni magad rugóerővel? Azt a csapot mi küldte bele akkora erővel a sziklába, hogy ott legyen? Münchausen báró meg röhög, ha érted mi a bajom...

2. Energiát nem csak napelemmel tudsz termelni az ürben.
Vannak működő megoldások már erre. A Kilopower 10kWe-t tud 1,5 tonnából kihozni.
A BFR a Mars körüli pályára 100t-t ígér vinni. Egy pár nukleáris erőmű azért elfér jópár modern napelemmel ekkora payloadban.
A 1,5 tonnából 10 kWe az nevetséges. Egy ilyen kéziszerszámnak van majdnem 3kW teljesítménye. Ez 2,5kg. Mindenestül, nem csak a motor.
https://www.emag.hu/boxer-bx-150-fu...00w-1-mandrine-pisztoly-tkg-740/pd/DQCQ6ZBBM/https://www.emag.hu/boxer-bx-150-fu...00w-1-mandrine-pisztoly-tkg-740/pd/DQCQ6ZBBM/
Ennek fényében picit gondold át picit, hogy milyen teljesítmény tömeg arány a cél.

Milyen atomerőműre gondolsz...? Ott is probléma az, hogy nincs hol hűteni. Ezen felül űrben hogyan képzeled el a gőzciklust? Vagy a termoelektromos Pu alapúra gondolsz? Mert akkor LOL...

3.
A japánok kicsiben már megcsinálták mikrorobbantásokkal a mintavételezést egy kisbolygóról, szonda méretben.
Mintavételezés = ipari termelés?
Ez kb. olyan, mintha homokozóból való homoklapátolás és a sóderbánya közé tennél igen erős hasonlóságot szimbolizáló jelet.

4.
A hőelvezetést tőbbféleképpen is megoldhatják.
Akár úgy is hogy folyadékot használhatnak a bányászat színhelyén ("vízzárással"), akár heatpipeos megoldással.
A probléma az, hogy te hiába viszed el a hőt a fúrótól vagy bármitől a radiátoros sugárzásos hűtés teljesítmény maximuma ismert. Nem tudod semmilyen ismert módon kitolni tudtommal, mert azért min, Nobel díj járna, ha a hőtan egyik alaptörvényét,m a sugárzásos hőtranszportot megcáfolnád...
 
  • Tetszik
Reactions: Cifu

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 455
84 433
113
Újratölthető SpaceX Starshippal kb bármi elérhető naprendszerben, nem kell semmire várni. Csak drága lesz.

A szondás bohockodással nagyon nem értek egyet. Én pont fordítva azt nevezem bophockodásnak, hozzá nem értésnek amikor vkik embert akarnak Titánra, Europára vagy akár Vénuszra küldeni.... hogy aszteroidákról, nap kutatásról... ne szóljunk. Semmi értelme, übernehezen megvalósítható, büdös drága. Erre valók a dronok.
Még a mars is büdös mód necces. Mennyivel jobb ha ember száll le Marson mindha Mars 2020. Mivel lesz több, jobb? SpaceX persze "az emberiség kezébe" adja a lehetőséget. James Web utódánál pl extra hasznos lehet egy ekkora újratölthető batár. Bármit elvisz távoli lagrangera és marad üzemanyga bőven manőverezni... akármire.

El kell kezden a távoli emberes missziókat különben örökre egyhelyben fogunk topogni.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
El kell kezden a távoli emberes missziókat különben örökre egyhelyben fogunk topogni.
És mit szeretnél elérni a távoli emberes missziókkal?
Ahova a jelenlegi technikával el tudnánk jutni oda nem érdemes.
Mellesleg a jelenlegi technikai háttérrel még az sem biztos, hogy egy Mars oda-visszát tartós egészségkárosodás nélkül megúszná a "bátor" jelentkező.
Illetve a BFR viziója talán az egyetlen alternatíva arra, hogy vissza is tudjunk hozni valakit a Mars felszinéről. Különben adtál egy jegyet egy csak odaútra.
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Milyen atomerőműre gondolsz...? Ott is probléma az, hogy nincs hol hűteni. Ezen felül űrben hogyan képzeled el a gőzciklust? Vagy a termoelektromos Pu alapúra gondolsz? Mert akkor LOL...
Oroszok mintha csináltak volna mini atomerőművet kozmikus felhasználásra.Vagy az is termoelektromos volt?
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 841
29 074
113
Jó, de hova menjünk és minek! Mármint államilag finanszírozva, mert a piac majd elkezd úgyis érdeklődni, ha végre valahogy profitot lehet szimatolni!
 
M

molnibalage

Guest
A fizikát nem kell áthágni csak az emberes űrutazásba kéne ölni a pénz.Vagy tényleg úgy gondolod,hogy 2019-ben ott tart a technológia,hogy az ISS-re hurcolunk embert Szojuzzal?
  1. Attól, hogy valamibe ész nélkül döntöd a pénzt attól nem garantál az eredmény, mert a fizika tudja a dolgát. Soha nem lesz olyan gép, ami egy 1kW-os ventilátort felhasználva lebont egy hegyet, mert a teljesítmény és minden más ezt hozza ki. Ha te ki akarsz menni az űrbe annak van egy energia és teljesítmény minimuma. Pont.
  2. Gondolkodjunk számokban, bár az álmodozók nagy része ezekre szarik. Csak azért, mert egy baromságot vagy álmot erőltet valaki, attól a fizikai és műszaki háttere nem lesz igaz. (Ismerős valahonnan...? Rajtad a szemem energetika.)
  3. Jelenleg semmiféle olyan energiatermelő forrás nem ismert, amivel kis tömeggel sok áramot tudnánk előállítani az űrben. Az alapvető probléma, hogy a rakétákat leszámítva semmi nincs, amivel el tudunk szakadni és azoknak a hátránya pl. az, hogy a legideálisabb az lenne, ha ameddig a légkör a repüléshez képest végtelenül lassan repülne az eszköz, mert a légellenállás miatt brutálisan sok energia megy el a légellenállás legyőzésére is a potenciális energia megváltoztatása mellett. Nem véletlenül adnak teljes teljesítményt 10+ km felett. Addig függőleges emelkedés és akkor kezdenek igazán gyorsítani, amikor a pálya hajlásszöge kezd alacsony lenni.
Eleve azt kéne megérteni, hogy pusztán a Föld LEO váltást megcsinálni mennyi pénzbe kerül. A vicc kedvéért tegyük fel, hogy létezik nukleáris sci-fi hajtómű, de durván meseszerűt, olyat, amivel az urán vagy más anyag energiasűrűsége kinyerhető lenne tolóerő formájában mondjuk 99,99%-os hatásfokkal és szabályozható lenne és nem lenne gond a hűtés sem így (annyira). Mert azért sok mondjuk 500MW hajtómű esetén MW 0,01%-a is akkora hulladékhő, amitől az ISS brutálisan nagy radiátorokkal szabadul meg, az 50kW.

Az, hogy mennyi energia kell X tömeg esetén ma LEO pályához kiszámolható, de sajnos én nem értek hozzá. Kéne hozzá az, hogy 1 kg üzemanyag elégetéséből mennyi energia jön ki és mennyi a rakéta hajtómű átlagos hatásfoka.

De akkor legyünk egyszerűbbek, itt egy link, bár szerintem ez is csak azt számolja, hogy mekkora anergiakülönbség a potenciális és sebességből, a gyorsítás során felhasznált energia nincs benne, amihez kell a teljesítmény.* Mert nem végtelenül kis idő alatt gyorsul fel a test.
https://space.geometrian.com/calcs/orbit-energy.php

*Az sem mindegy, hogy milyen teljesítményen akar az ember egy energiamennyiséget felhasználni és milyen hőmérsékleten. De ez már energetika is lenne, ezért most ezt hanyagolom.

1 t anyag 400 km-es LOE pályára 30500 MJ a link szerint. Pusztán a földi hálózatban levő elektromos áram árával, ha ez kb. 11 cent, akkor is 930 USD/tonna jön, ami 0,93 USD/kg. Ez a jelenlegi ár kb. század vagy százezred része attól függően, hogy mit akarsz felvinni MÁS mellett. Mert azért olcsó a kis cubesat, mert tömege szinte semmi és elfér kis helyen, nem igazán rúg labdába a tartalékok mellett, ha betesznek pár ilyet is.

https://spaceflight.com/schedule-pricing/#pricing

A probléma az, hogy egy repülő eszköz :
  • Nem a hálózatból fogja nyerni az energiát, tehát saját meghajtó és tároló egység is kell. Tehát reaktor és üzemanyag. Az üzemanyagot és a hatóművet is gyártani kell.
  • A dúsított urán üzemanyag gyártását ismerjük, amire mai napig a legolcsóbb az 50+ éves centrifuga. Ki lett számolva, hogy mennyibe kerül. Ebből számolható üzemanyag költség.
  • 99,99% hatásfokú hajtómű mese ilyen nincs. A transzformátornak sincs ilyen hatásfoka, nemhogy egy hajtóműnek.
  • Tehát árazz be egy nem létező sci-fi hajtóművet, ami olyan hatásfokkal működik, aminek közelében nincs semmi.
  • A földi infrastruktúrát, stb.
Na ezekből add össze az árakat és ki fog jönni, hogy fizikai képtelenség még sci-fi technológiával is több száz vagy ezer USD/tonna árnál olcsóbban felvinni valamit még ilyen sci-fi módszerrel is. Jelenleg vasúton az USA-ban 1 tonna*km az valami 4 cent. Nem dollár. Cent. Ha a 400 km magasságot távolságba konvertáljuk, akkor a vasúti szállít is 16USD*1t/400km. A hajó ennél is olcsóbb és még így is van amit csak hajón visznek, ha lehet és nem vasúton.

Ennek fényében, aki űrbányászatról beszél bármiről, ami nem hélium izotóp vagy olyasmi, ami nincs a földön és kb. nem annyi a begyűjtése, hogy lehajolnak érte, az nincs magánál. El kéne szakadni a sci-fiktől. Értem, hogy szép és érdekes fantázia univerzumok, de a fizikához közük nincs. Energiák és teljesítmények vannak, amiknek közelében sem vagyunk. Nem úgy értem, hogy 10-20-30%-a nincs meg. NAGYSÁGRENDEKRŐL van szó.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55 and Cifu

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
  1. Attól, hogy valamibe ész nélkül döntöd a pénzt attól nem garantál az eredmény, mert a fizika tudja a dolgát. Soha nem lesz olyan gép, ami egy 1kW-os ventilátort felhasználva lebont egy hegyet, mert a teljesítmény és minden más ezt hozza ki. Ha te ki akarsz menni az űrbe annak van egy energia és teljesítmény minimuma. Pont.
  2. Gondolkodjunk számokban, bár az álmodozók nagy része ezekre szarik. Csak azért, mert egy baromságot vagy álmot erőltet valaki, attól a fizikai és műszaki háttere nem lesz igaz. (Ismerős valahonnan...? Rajtad a szemem energetika.)
  3. Jelenleg semmiféle olyan energiatermelő forrás nem ismert, amivel kis tömeggel sok áramot tudnánk előállítani az űrben. Az alapvető probléma, hogy a rakétákat leszámítva semmi nincs, amivel el tudunk szakadni és azoknak a hátránya pl. az, hogy a legideálisabb az lenne, ha ameddig a légkör a repüléshez képest végtelenül lassan repülne az eszköz, mert a légellenállás miatt brutálisan sok energia megy el a légellenállás legyőzésére is a potenciális energia megváltoztatása mellett. Nem véletlenül adnak teljes teljesítményt 10+ km felett. Addig függőleges emelkedés és akkor kezdenek igazán gyorsítani, amikor a pálya hajlásszöge kezd alacsony lenni.
Eleve azt kéne megérteni, hogy pusztán a Föld LEO váltást megcsinálni mennyi pénzbe kerül. A vicc kedvéért tegyük fel, hogy létezik nukleáris sci-fi hajtómű, de durván meseszerűt, olyat, amivel az urán vagy más anyag energiasűrűsége kinyerhető lenne tolóerő formájában mondjuk 99,99%-os hatásfokkal és szabályozható lenne és nem lenne gond a hűtés sem így (annyira). Mert azért sok mondjuk 500MW hajtómű esetén MW 0,01%-a is akkora hulladékhő, amitől az ISS brutálisan nagy radiátorokkal szabadul meg, az 50kW.

Az, hogy mennyi energia kell X tömeg esetén ma LEO pályához kiszámolható, de sajnos én nem értek hozzá. Kéne hozzá az, hogy 1 kg üzemanyag elégetéséből mennyi energia jön ki és mennyi a rakéta hajtómű átlagos hatásfoka.

De akkor legyünk egyszerűbbek, itt egy link, bár szerintem ez is csak azt számolja, hogy mekkora anergiakülönbség a potenciális és sebességből, a gyorsítás során felhasznált energia nincs benne, amihez kell a teljesítmény.* Mert nem végtelenül kis idő alatt gyorsul fel a test.
https://space.geometrian.com/calcs/orbit-energy.php

*Az sem mindegy, hogy milyen teljesítményen akar az ember egy energiamennyiséget felhasználni és milyen hőmérsékleten. De ez már energetika is lenne, ezért most ezt hanyagolom.

1 t anyag 400 km-es LOE pályára 30500 MJ a link szerint. Pusztán a földi hálózatban levő elektromos áram árával, ha ez kb. 11 cent, akkor is 930 USD/tonna jön, ami 0,93 USD/kg. Ez a jelenlegi ár kb. század vagy százezred része attól függően, hogy mit akarsz felvinni MÁS mellett. Mert azért olcsó a kis cubesat, mert tömege szinte semmi és elfér kis helyen, nem igazán rúg labdába a tartalékok mellett, ha betesznek pár ilyet is.

https://spaceflight.com/schedule-pricing/#pricing

A probléma az, hogy egy repülő eszköz :
  • Nem a hálózatból fogja nyerni az energiát, tehát saját meghajtó és tároló egység is kell. Tehát reaktor és üzemanyag. Az üzemanyagot és a hatóművet is gyártani kell.
  • A dúsított urán üzemanyag gyártását ismerjük, amire mai napig a legolcsóbb az 50+ éves centrifuga. Ki lett számolva, hogy mennyibe kerül. Ebből számolható üzemanyag költség.
  • 99,99% hatásfokú hajtómű mese ilyen nincs. A transzformátornak sincs ilyen hatásfoka, nemhogy egy hajtóműnek.
  • Tehát árazz be egy nem létező sci-fi hajtóművet, ami olyan hatásfokkal működik, aminek közelében nincs semmi.
  • A földi infrastruktúrát, stb.
Na ezekből add össze az árakat és ki fog jönni, hogy fizikai képtelenség még sci-fi technológiával is több száz vagy ezer USD/tonna árnál olcsóbban felvinni valamit még ilyen sci-fi módszerrel is. Jelenleg vasúton az USA-ban 1 tonna*km az valami 4 cent. Nem dollár. Cent. Ha a 400 km magasságot távolságba konvertáljuk, akkor a vasúti szállít is 16USD*1t/400km. A hajó ennél is olcsóbb és még így is van amit csak hajón visznek, ha lehet és nem vasúton.

Ennek fényében, aki űrbányászatról beszél bármiről, ami nem hélium izotóp vagy olyasmi, ami nincs a földön és kb. nem annyi a begyűjtése, hogy lehajolnak érte, az nincs magánál. El kéne szakadni a sci-fiktől. Értem, hogy szép és érdekes fantázia univerzumok, de a fizikához közük nincs. Energiák és teljesítmények vannak, amiknek közelében sem vagyunk. Nem úgy értem, hogy 10-20-30%-a nincs meg. NAGYSÁGRENDEKRŐL van szó.
Ez olyan szép volt, hogy megkönnyeztem!
Én azért hozzátenném még Newton 2. és 3. törvényét....
...meg a dinamika alapegyenletét: F=m*a
De csak a biztonság kedvéért! :rolleyes:
Ha jól értettem, akkor molni szerint azért nem lehet hosszú emberes küldetésre menni, mert nem termelünk elegendő áramot az űrben. És különben is a vonat meg a hajó sokkal olcsóbban szállít, még ha nem is függőlegesen.....
Én most elmennék aludni! Ha nem baj. :)