Űrkutatás

[molnibalage]

Szerintem túl bonyolult volt akkoriban olyan pályát kiszámolni (bolygóhelyzetek, időablakok, számítási kapacitás), kialakítani, ami a holdakat jobban elkapja. Meg hát ugye a pályamódosításhoz szükséges kraft is véges egy akkora szondában. Az eredeti cél pedig akkor válik elérhetővé, ha mindkét óriást útba ejti. Szerintem ez egy kompromisszumos megoldás volt.

Közben csak megnéztem a wikit. Lehetetlen volt a szükséges pályát összehozni, mert a célpont kidobta a szondát az ekliptika síkjából.


One of many possibilities for the Voyager 1 spacecraft after its flyby of Saturn in 1980 was to use Saturn as a slingshot towards Pluto for a flyby as early as March 1986.[4][5] However, scientists decided that a flyby of Titan during the Saturn encounter would be a more important scientific objective. A subsequent flyby of Pluto was impossible, because the close approach of Titan meant it was also on a trajectory that slingshotted it upwards out of the ecliptic. Because no mission to Pluto was planned by any space agency at the time, it would be left unexplored by interplanetary spacecraft for years to come.

 

[pöcshuszár]

Közben csak megnéztem a wikit. Lehetetlen volt a szükséges pályát összehozni, mert a célpont kidobta a szondát az ekliptika síkjából.


One of many possibilities for the Voyager 1 spacecraft after its flyby of Saturn in 1980 was to use Saturn as a slingshot towards Pluto for a flyby as early as March 1986.[4][5] However, scientists decided that a flyby of Titan during the Saturn encounter would be a more important scientific objective. A subsequent flyby of Pluto was impossible, because the close approach of Titan meant it was also on a trajectory that slingshotted it upwards out of the ecliptic. Because no mission to Pluto was planned by any space agency at the time, it would be left unexplored by interplanetary spacecraft for years to come.

Én azon is csodálkozom, hogy egyáltalán hogy az akkori számítási színvonalon hogyan tudtak egyáltalán olyan pályát találni, ami legalább ennyit engedett.
A Számolás joga című film k%rva jó ebből a szempontból. Nekem sikerült megnéznem viszonylag egymás után ezt meg az Első embert és csak tátottam a számat.
Papír, logarlécel ellenőrzött pályaadatokkal stopperórákkal, kézi gyújtásokkal Gemini meg Apolló programot manage-eltek.
Ma meg már otthon a hülye PC-n a Kerbal Space program valós pályákat számol, még ha fiktív rendszerben is.....

 

[Cifu]

Ennyire kötött a pálya, hogy a hintamanőver érinti a nagy bolygót, de csak a holdjához közel repülés miatt lehetetlen volt a Plútó felé irányítása még akkor is, ha tovább tartott volna az út vagy ahhoz nem annyira közel repül le a szonda?
....
Közben csak megnéztem a wikit. Lehetetlen volt a szükséges pályát összehozni, mert a célpont kidobta a szondát az ekliptika síkjából.

Mivel a Voyager-1 már úton volt, mikor döntöttek a Titán-átrepülésről, olyan pályát kellett találni, amely a lehető legközelebb viszi a Voyager-1-et a Titánhoz, de nem csapódik bele még. A Voyager-1 útja előtt még a Titán tömegéről sem voltak pontos adatok, tehát félig vakon kellett a manővert megtervezni. A Voyager-program kapcsán nagy belső viták voltak, mert a Titánért beáldozták a Plútót, márpedig könnyebb eljutni a TItánhoz, mint a Plútóhoz. De annyira ígéretesnek tűnt a Titán, hogy bevállalták...

Én azon is csodálkozom, hogy egyáltalán hogy az akkori számítási színvonalon hogyan tudtak egyáltalán olyan pályát találni, ami legalább ennyit engedett.
A Számolás joga című film k%rva jó ebből a szempontból. Nekem sikerült megnéznem viszonylag egymás után ezt meg az Első embert és csak tátottam a számat.
Papír, logarlécel ellenőrzött pályaadatokkal stopperórákkal, kézi gyújtásokkal Gemini meg Apolló programot manage-eltek.
Ma meg már otthon a hülye PC-n a Kerbal Space program valós pályákat számol, még ha fiktív rendszerben is.....

A Föld-Hold viszonylatban még nem nehéz dolog, mert a Kepleri fizika elegendő. De ha már plusz égitesteket hozol be, akkor vannak gondok. Ezért már az 1960-as évektől használtak számítógépeket is a pályakalkulációkra, a Pioneer műholdak esetén IBM 7090, a Voyager program (eredetileg Pioneer-12) esetében szintén IBM 7090, majd később IBM System/360 gépekre tértek át (részben azért, mert az 50-es sorozat tudta emulálni az IBM 7090-et). A probléma a gravitációs tényezők beprogramozása volt, a Jupiter és a Szaturnusz tömegét még úgy-ahogy jól ismerték már ekkor is, ebből fakadóan a gravitációját is. De ezen bolygók holdjainak gravitációja egy erősen becsült értékek szintjén volt csak meg...

A KSP-hez amúgy van Real Solar System addon.

 

[pöcshuszár]

A KSP-hez amúgy van Real Solar System addon.

OFF
Este megy fel újra!!! Köszike!
A korábbi ilyen mod verziók mindig problémásak voltak nekem. Ezt most megnézem.
ON

 

[molnibalage]

. A probléma a gravitációs tényezők beprogramozása volt, a Jupiter és a Szaturnusz tömegét még úgy-ahogy jól ismerték már ekkor is, ebből fakadóan a gravitációját is. De ezen bolygók holdjainak gravitációja egy erősen becsült értékek szintjén volt csak meg...

Azóta hogyan sikerült pontosabban meghatározni a tömegüket?
Ha a Titán után tudható volt, hogy kirepül a semmibe a szonda, akkor kb. olyan pontosság kellett, hogy a Titánba az elrepülés során ne álljon bele. A nagy gázóriások gravitációja nem akkora, hogy kb. kerekítési hiba volt hogy a néhány órás flyby alatt akkor hány ezer km-re lesz odébb a szonda?

 

[dudi]

Látszik már az alagíút végén az a meghajtás(olvastam valami napvitorla áttöréstől de itt ugye azt írták,hogy az csak parasztvakítás ha kicsit messzebbre akar menniaz ember) ami legalább a naprendszerünkön belül nem támaszkodik az égitestekre?Tehát nem kell különböző parittya manőverekkel meg hasonklókkal kalkulálni hanem csak simán felszáll és odarepül tökéletesen önerőből minden külső segítség nélkül.

 

[dudi]

Azóta hogyan sikerült pontosabban meghatározni a tömegüket?
Ha a Titán után tudható volt, hogy kirepül a semmibe a szonda, akkor kb. olyan pontosság kellett, hogy a Titánba az elrepülés során ne álljon bele. A nagy gázóriások gravitációja nem akkora, hogy kb. kerekítési hiba volt hogy a néhány órás flyby alatt akkor hány ezer km-re lesz odébb a szonda?

Nálunk erre kézi mérlegek vannak,odaviszed a mérőemberhez a zsákod(jellemzően menetgyakorlat előtt) és megméri.Nem egy NASA program.

 

[pöcshuszár]

Látszik már az alagíút végén az a meghajtás(olvastam valami napvitorla áttöréstől de itt ugye azt írták,hogy az csak parasztvakítás ha kicsit messzebbre akar menniaz ember) ami legalább a naprendszerünkön belül nem támaszkodik az égitestekre?Tehát nem kell különböző parittya manőverekkel meg hasonklókkal kalkulálni hanem csak simán felszáll és odarepül tökéletesen önerőből minden külső segítség nélkül.

Röviden?
Nem.
Túl sok üzemanyagra lenne szükség! Nem éri meg a jelen meghajtások mellett.

 

[dudi]

Röviden?
Nem.
Túl sok üzemanyagra lenne szükség! Nem éri meg a jelen meghajtások mellett.

Így azért elég nehéz hatékony űrkutatásról beszélni hisz a menetrendet a bolygók pályája adja nem pedig te...

 

[Cifu]

Azóta hogyan sikerült pontosabban meghatározni a tömegüket?
Ha a Titán után tudható volt, hogy kirepül a semmibe a szonda, akkor kb. olyan pontosság kellett, hogy a Titánba az elrepülés során ne álljon bele. A nagy gázóriások gravitációja nem akkora, hogy kb. kerekítési hiba volt hogy a néhány órás flyby alatt akkor hány ezer km-re lesz odébb a szonda?

A Szaturnusz mozgásának (kilengésének) figyelésével. Vagyis folyamatosan gyültek az információk, azokat egyre pontosabban összegezték, és így egyre finomodtak a Titán tömegével kapcsolatos becslések...

Egyébként szerintem rosszul érted, a Voyager-1 az előtt haladt el a Titán mellett, mielőtt még a Szaturnusz mellett elrepült. Nem a Titán, hanem a Szaturnusz penderítette kia szondát a planetáris síkból:

 

[pöcshuszár]

Így azért elég nehéz hatékony űrkutatásról beszélni hisz a menetrendet a bolygók pályája adja nem pedig te...

Ez csak a szondák számának növelésével is lehetne hatékonyabbá tenni, azonban ezek a kutatások tényleg inkább hobbi szintű dolgok, meg techdemók 1-1 ország életében. Ne izgulj, ha valamelyik bolygón óriás mennyiségben tisztán találnának nélkülözhetetlen/drága elemeket/vegyületeket 1-2 nagyságrenddel megnövelt költségvetés sokat dobna a kutatás tempóján. De az is sokat fog, ha még olcsóbban tudnak hajtóanyagot földkörüli pályára juttatni. (SpaceX rulez )
De alapvetően a naprendszerben való mozgásnál nem biztos hogy átok az összetett gravitációs rendszer. Elég sok energiát lehet vele spórolni.
A kereskedelmi ürkutatásban viszont sokkal nagyobb perspektívák vannak a kisbolygókban, mivel az azon való bányászat sokkal gazdaságosabb. A nyersanyagot nem nagy gravitáció ellenében kell elhozni.

 

[Nemerson]

Új kinai cég begyorsit az ujrafelhasználható rakéták versenyében
https://www.reuters.com/article/us-...evs-up-for-reusable-rocket-race-idUSKCN1V007X

 

[pöcshuszár]

Új kinai cég begyorsit az ujrafelhasználható rakéták versenyében
https://www.reuters.com/article/us-...evs-up-for-reusable-rocket-race-idUSKCN1V007X

Azt mondanám, hogy ez a dolog olyan, mint az embernél a járás. Van aki előbb, van aki később tanul meg, de rohadt sok pofára eséssel jár a dolog.
Szerintem a SpaceX viszonylag "olcsón" megúszta. Most a többiek utána próbálják csinálni.
Ami nagyon fontos: ha túl gyorsan próbálnak eredményt elérni, nagyobb a valószínűsége az oltári pofára esésnek. A kinai projektnek én speciel több esélyt adnék, mint az orosznak, már csak a rendelkezésre álló tőke miatt is....

 

[Fade]

Így azért elég nehéz hatékony űrkutatásról beszélni hisz a menetrendet a bolygók pályája adja nem pedig te...

Távolabbi égitesteknél sok üzemanyagot lehet vele sporolni nagyon sokat... de ott meg igazából nem okoz problémát ha fél-1-2évvel késöbb indul.

A BFR újratölthető lesz. HEOn megtankolja egyik másikat és teli van. Az úgy elég combos. De ha vmiért kell nem hinném probléma lenne +1 tankolás ....Ez így naprendszer és környezete vonalban tényleg mindenre elég.

 

[dudi]

Ez csak a szondák számának növelésével is lehetne hatékonyabbá tenni, azonban ezek a kutatások tényleg inkább hobbi szintű dolgok, meg techdemók 1-1 ország életében. Ne izgulj, ha valamelyik bolygón óriás mennyiségben tisztán találnának nélkülözhetetlen/drága elemeket/vegyületeket 1-2 nagyságrenddel megnövelt költségvetés sokat dobna a kutatás tempóján. De az is sokat fog, ha még olcsóbban tudnak hajtóanyagot földkörüli pályára juttatni. (SpaceX rulez )
De alapvetően a naprendszerben való mozgásnál nem biztos hogy átok az összetett gravitációs rendszer. Elég sok energiát lehet vele spórolni.
A kereskedelmi ürkutatásban viszont sokkal nagyobb perspektívák vannak a kisbolygókban, mivel az azon való bányászat sokkal gazdaságosabb. A nyersanyagot nem nagy gravitáció ellenében kell elhozni.

Ha mindig az asszonyhoz kéne igazítani a kocsmázást sokan szomjan halnának a kocsmárosok fele meg éhen!

 

[dudi]

Távolabbi égitesteknél sok üzemanyagot lehet vele sporolni nagyon sokat... de ott meg igazából nem okoz problémát ha fél-1-2évvel késöbb indul.

A BFR újratölthető lesz. HEOn megtankolja egyik másikat és teli van. Az úgy elég combos. De ha vmiért kell nem hinném probléma lenne +1 tankolás ....Ez így naprendszer és környezete vonalban tényleg mindenre elég.

Amíg csak szondákkal bohóckodunk valóban nem oszt nem szoroz de egyben gátja is minden másnak mai nem szondázgatás.Gondolj bele:kutatgatsz az egyik távolabbi égitesten valami gebasz van erre közlik veled,hogy csak fél év múlva tudunk indítani mert nem úgy állnak a bolygók ahogy kéne*.Kibírnád nevetés nélkül!

*Persze tudom,hogyha azonnal indulna a segítség az sem érne od 1 nap alatt de nah...

 

[pöcshuszár]

Amíg csak szondákkal bohóckodunk valóban nem oszt nem szoroz de egyben gátja is minden másnak mai nem szondázgatás.Gondolj bele:kutatgatsz az egyik távolabbi égitesten valami gebasz van erre közlik veled,hogy csak fél év múlva tudunk indítani mert nem úgy állnak a bolygók ahogy kéne*.Kibírnád nevetés nélkül!

*Persze tudom,hogyha azonnal indulna a segítség az sem érne od 1 nap alatt de nah...

Ideális esetben hogy mikrogravitációban közlekedj, fele útig kellene gyorsítanod, a másik felében meg megfordítanod a járművet és az ellenkező irányban gyorsítanod.
"Sajnos" amíg a naprendszerben közlekedsz a nap gravitációs hatásait nem tudod kikerülni, kivéve, ha szökési sebességre gyorsítasz (majd még a naprendszeren belül lelassítasz) az viszont olyan nagy energiát igényel egy ember szállítására alkalmas légijárműnél, hogy arra szerintem még évszázadokig nem lesz képes a technológia.
Arról már nem is beszélve, hogyha a gyorsítást rövid időbe sűríted, akkor azt a személyzet nem bírná ki.
Szóval egy Musk által elképzelt BFR módszer is csak rövidíteni tudná az utazást, de a hónapos léptékből úgy sem tudnál kilépni már egy Marsra való utazásnál sem. A messzebbi égitestekről már nem is beszélek.

 

[Szittya]

Amíg csak szondákkal bohóckodunk valóban nem oszt nem szoroz de egyben gátja is minden másnak mai nem szondázgatás.Gondolj bele:kutatgatsz az egyik távolabbi égitesten valami gebasz van erre közlik veled,hogy csak fél év múlva tudunk indítani mert nem úgy állnak a bolygók ahogy kéne*.Kibírnád nevetés nélkül!

*Persze tudom,hogyha azonnal indulna a segítség az sem érne od 1 nap alatt de nah...

Ezen nem igen kell agodni. Meg a holdra se vagyunk kepesek tartosan embert kuldeni nem hogy tavolabbi egitestre. marsi kolonia a mi eletunkbe tovabbra is vagyalom... Lehet hogy lessz olyan orult aki odamegy /de az se fog sokaig elni.../

 

[pöcshuszár]

Ezen nem igen kell agodni. Meg a holdra se vagyunk kepesek tartosan embert kuldeni nem hogy tavolabbi egitestre. marsi kolonia a mi eletunkbe tovabbra is vagyalom... Lehet hogy lessz olyan orult aki odamegy /de az se fog sokaig elni.../

Ha beválik a BFR koncepció, akkor a Hold-Föld távolság bőven napi rutinná válhat. Az Apolló-11 3 nap alatt ért a Holdhoz.
Kérdés, hogy van-e értelme. Kifizetődik-e. Ha távolabbi célpontunk van, akkor mindenképpen. Önmagában a Hold értéktelen.

 

[molnibalage]

Ez csak a szondák számának növelésével is lehetne hatékonyabbá tenni, azonban ezek a kutatások tényleg inkább hobbi szintű dolgok, meg techdemók 1-1 ország életében. Ne izgulj, ha valamelyik bolygón óriás mennyiségben tisztán találnának nélkülözhetetlen/drága elemeket/vegyületeket 1-2 nagyságrenddel megnövelt költségvetés sokat dobna a kutatás tempóján. De az is sokat fog, ha még olcsóbban tudnak hajtóanyagot földkörüli pályára juttatni. (SpaceX rulez )
De alapvetően a naprendszerben való mozgásnál nem biztos hogy átok az összetett gravitációs rendszer. Elég sok energiát lehet vele spórolni.
A kereskedelmi ürkutatásban viszont sokkal nagyobb perspektívák vannak a kisbolygókban, mivel az azon való bányászat sokkal gazdaságosabb. A nyersanyagot nem nagy gravitáció ellenében kell elhozni.

A Holdon levő spéci hélium izotópot leszámítva, amihez még elvi szinten sincs nagyon fúziós erőmű kb. semmiről sem tudni, ami reálissá tehetné az űrbányászatot. Sci-fi képzelgés. Annyira olcsó a Földön bányászni az űrben bohóckodáshoz képest, hogy arra szavak nincsenek. Mert nem csak sok tömeget felvinni nehéz, de lehozni talán még nehezebb dolog...

Ezen felül egy "apróság". A bányászatot a Földön segíti két "apróság".

1. Van gravitáció. Ez nem hátrány, amikor erőt akarsz kőzetre kifejteni...
2. Fajlagosan annyira sok teljesítmény és energia nem kell hozzá, de az iszonyatos tömeg miatt az abszolút energia igénye nagy. Nagy test, nagy élvezet... Kívánok sok szerencsét az űrbányászathoz, amikor 1AU távolságban az ISS teljes napelemtábla felülete ad. Remélem az idézet pontos.
   
   The entire solar array wingspan (240 feet) is longer than that of a Boeing 777 200/300 model, which is 212 feet. Together the arrays contain a total of 262,400 solar cells and cover an area of about 27,000 square feet (2,500 square meters) – more than half the area of a football field. Altogether, the four sets of arrays are capable of generating 84 to 120 kilowatts of electricity – enough to provide power more than 40 homes on Earth.
   
   Ez élni lehet, hogy elég, de bányászatban ez a teljesítmény valahol vicces és nevetséges között van félúton... És akkor még ott a bibi, hogy a hűtését az egész fúrásnak hogyan oldod meg, mert víz-levegő hőcserélőd bizony az nem lesz, mert az űrben fincsi vákuum van...