Érdekes, új, reakciómentes hajtómű elképzelés a NASA-tól!
Az EmDrive-tól eltérően nem sérti (nagyon) az elfogadott fizikai törvényeket, és semmi olyat nem tartalmaz, ami a mai technológiával elképzelhetetlen lenne.
https://ntrs.nasa.gov/search.jsp?R=20190029657
(Ahelyett, hogy közvetlenül sértené Newton harmadik törvényét, inkább önmaga ellen fordítja és megpróbálja kijátszani relativisztikus tömeggel.)
Nem fizikus vagyok hanem mérnök, de azért megpróbálom az elméletet érthetően összefoglalni:
- Képzelj el egy zárt hasáb alakú dobozt, amiben középen a hosszanti tengely mentén egy merev rúd van.
- Erre a rúdra felhúzva egy toroid alakú tömeg pattog a doboz két oldala között.
- A doboz egyik oldaláról indul és ahogy nekicsapódik a másik oldalnak, a lendületét átadja doboznak, ami egy kicsit elmozdul a tömeg mozgásának irányába.
- Ahogy visszatér a tömeg az eredeti helyzetébe az egész megismétlődik csak az ellenkező irányban, tehát az eredő elmozdulás nulla.
- Ha azonban sikerülne a zárt rendszerben egy változtatható tömeget létrehozni, akkor a kívánt elmozdulás irányába megnöveljük, a visszatéréskor csökkentjük a tömegét, így a tiszta elmozdulás pozitív lesz.
- Hogyan hozzunk létre változó tömeget? Relativitással!
- Ha valaminek nő a sebessége nő a tömege is, méghozzá exponenciálisan, tehát ha felpörgeted a toroidot relativisztikus sebességre és úgy gyorsítod a rúd mentén, majd a visszatéréshez lelassítod, előállhat a kívánt hatás.
- Természetesen nem súlyokat pörgetünk hanem nehéz ionokat, és nem rúdon hanem részecskegyorsítóban.
- A tervezet egy kettős helikális részecskegyorsítót javasol, ami a hajó hossztengelye mentén futva előrefelé gyorsítja, hátrafelé lassítja az ionokat.
Az előzetes számítások szerint az LHC-hez hasonlítva:
Hossz: 577 m (LHC: 27 Km)
Legnagyobb mezőerősség: 7.2 T (LHC: 8.3 T)
Legnagyobb sebesség: 99.05 %c (LHC: 99.9999991 %c)
Lorentz-tényező: 7.26 (LHC: 7454)
Összes ion: 1.6*10^12 (LHC: 3.4*10^14)
Teljesítmény: 165 MW (LHC: 120 MW)
- Gyakorlatilag végtelen ISP (>10^7).
- Jelen konfigurációban csak néhány N tolóerő, de vannak az elképzelésben tartalékok.
Azt nem tudom, hogy működne-e, de az mindenesetre megfigyelhető, hogy legalább bekerült a köztudatba a reakciómentes meghajtás fogalma, tehát nem söprik le egyből az asztalról még csírájában az ötletet is. Talán ez egy jó kiindulási pont, hogy egyszer észrevegyünk valamit ami felett elsiklott a figyelmünk.