Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 177
14 808
113
A tizen valahány méteres létrával mi a probléma? A gravitáció mindössze 1,62 m/s² . Akár még le is ugorhat az asztronauta fentről
Mi a probléma? Elég csak megnézni, hogy mennyire esetlen a mozgás azokban a skaffanderekben. Arról nem beszélve, mennyire veszélyes a hold kőzet, meg a por, én nagyon nem ugrálnék. Nem beszélve egy esetleges sérülésről. Mit csinálnak majd ha megsérűl a ruha, vagy akár az asztronauta elveszti az eszméletét? Szerintem nagyon rossz dizájn.
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
Mi a probléma? Elég csak megnézni, hogy mennyire esetlen a mozgás azokban a skaffanderekben. Arról nem beszélve, mennyire veszélyes a hold kőzet, meg a por, én nagyon nem ugrálnék. Nem beszélve egy esetleges sérülésről. Mit csinálnak majd ha megsérűl a ruha, vagy akár az asztronauta elveszti az eszméletét? Szerintem nagyon rossz dizájn.

A kőzet veszélyes, ez nem vitás. De a por ilyen szempontból pont, hogy segít a Holdat érés tompításában. A magas létra nem rendkívüli, az egyik korai szovjet Hold-leszállóegység, a Vlagyimir Cselomej nevével fémjelzett LK-700 is vagy ilyen magas lett volna (a bal oldali a leszálló konfiguráció, a jobb oldali, ami elindult volna vissza a Holdról).

140_lk-700_start_kapsula_return.jpg


Nem lett volna kicsi a Constellation program béli Altair leszálló egység létrája sem...

Altair-Lander_%28latest%29.jpg


Szóval especiel a létra hossza szerintem pont, hogy nem komoly tényező az adott leszállóegységet tekintve.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

Horizon

Well-Known Member
2019. február 27.
1 933
7 797
113
A tizen valahány méteres létrával mi a probléma? A gravitáció mindössze 1,62 m/s² . Akár még le is ugorhat az asztronauta fentről.
Lefele még csak-csak, mert elég nehéz elvéteni a Holdat, de felfelé már nem lehet ugrálni, hanem fel kell kapaszkodni azon a nyamvadt tyúklétrán az esetlen űrruhában.
 
  • Tetszik
Reactions: Zaphod Beeblebrox

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 177
14 808
113
A kőzet veszélyes, ez nem vitás. De a por ilyen szempontból pont, hogy segít a Holdat érés tompításában. A magas létra nem rendkívüli, az egyik korai szovjet Hold-leszállóegység, a Vlagyimir Cselomej nevével fémjelzett LK-700 is vagy ilyen magas lett volna (a bal oldali a leszálló konfiguráció, a jobb oldali, ami elindult volna vissza a Holdról).

140_lk-700_start_kapsula_return.jpg


Nem lett volna kicsi a Constellation program béli Altair leszálló egység létrája sem...

Altair-Lander_%28latest%29.jpg


Szóval especiel a létra hossza szerintem pont, hogy nem komoly tényező az adott leszállóegységet tekintve.
Korábban még magyarázat lehetett ezekre a kompromisszumos mindent egymásra parkoló felépítésre a hordozó rakéta rakomány befogadó képessége, de 24re már lesz bőven heavy választék, nem beszélve a Starshipről. Ezért gondolom, hogy a tervezőknek nagyobb tere van most az innovatív megoldásokra, ez az innováció látszik is a Dynetics tervén.
És akkor még az újra használhatóságot nem is említettük. Amiben mindkét verzió magasan veri a BlueOrigin terveit.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
Lefele még csak-csak, mert elég nehéz elvéteni a Holdat, de felfelé már nem lehet ugrálni, hanem fel kell kapaszkodni azon a nyamvadt tyúklétrán az esetlen űrruhában.

Továbbra is 1,62 m/s² gravitáció mellett... Vagyis hozzávetőleg a Földi gravitáció 1/6-a mellett.
Még ha a szkafander plusz 100kg is, és te 80kg vagy, akkor is olyan, mintha a Földön 30kg-os testsúllyal lépnél fel a létrán - úgy, hogy az izomzatod alapvetően 80kg-os emberre méretezett (persze ha irgalmatlan hosszú ideig voltál a súlytalanságnak kitéve testedzés nélkül, akkor ez ciki lehet, de ez eléggé szélsőséges eset).

Hozzáteszem az Apollo LM modul fejlesztésének korai változatánál először kötélen ereszkedtek volna le az űrhajósok, vissza pedig a legelső elképzelés szerint kézzel felhúzták volna magukat, majd később egy csigarendszeresen keresztül húzták volna fel magukat:

140_apollo_kotel.jpg


A koncepció tesztelésénél az űrhajósok panaszkodtak a szerintük nevetséges megoldáson, mikor pedig az egyik teszten a csiga-rendszeren átfutó kötél kidörzsölte a szkafander-makettet, általános ellenérzés lett úrrá a személyzetet képviselő NASA alkalmazottokon - így végül kaptak az űrhajósok egy létrát...
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
Korábban még magyarázat lehetett ezekre a kompromisszumos mindent egymásra parkoló felépítésre a hordozó rakéta rakomány befogadó képessége, de 24re már lesz bőven heavy választék, nem beszélve a Starshipről. Ezért gondolom, hogy a tervezőknek nagyobb tere van most az innovatív megoldásokra, ez az innováció látszik is a Dynetics tervén.
És akkor még az újra használhatóságot nem is említettük. Amiben mindkét verzió magasan veri a BlueOrigin terveit.

A BO féle megoldás legnagyobb előnye az, hogy előrehaladott, szvsz pont ezért legózták össze ilyen módon - megnézték kinek mi van kéznél. Ha 2024-re embert szeretnének juttatni a Holdra, azt ilyen áldozatok árán lehet.
Azt nem vitatom, hogy a rendszer hosszú távú alkalmazása kapcsán ez inkább hátrány, mint előny...
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 566
79 736
113
Árulja már el nekem valaki,hogy miért van minden űrtechnológiával/űrkutatással foglalkozó vállalat beleszerelmesedve az ógörög és római megnevezésekbe?
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 177
14 808
113
A BO féle megoldás legnagyobb előnye az, hogy előrehaladott, szvsz pont ezért legózták össze ilyen módon - megnézték kinek mi van kéznél. Ha 2024-re embert szeretnének juttatni a Holdra, azt ilyen áldozatok árán lehet.
Azt nem vitatom, hogy a rendszer hosszú távú alkalmazása kapcsán ez inkább hátrány, mint előny...
A Nasa értékelésében is a Dynetics vitte a pálmát, Nagyon jó minősítéssel a Technikai és a Management osztályozásakor.
A BO terve elfogadható (acceptable) besorolást kapott a technikai résznél, megemlítve a meghajtó rendszer komplexitását, továbbá szignifikáns fejlesztéseket igényel a rendszer működőképessé tétele.
Mondjuk fejleszteni minden indulónak bőven van mit. (valamiért a hivatalos értékelő doc nem elérhető most.)
Ja és a Dynetics sincs egyedűl, 25 subcontractor áll még a projekt mögött, mint például a Sierra Nevada.
A központjuk pedig Hunstvill Alabama - bár ez talán nem szempont.
Mindenesetre én nekik drukkolok.
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 177
14 808
113
Árulja már el nekem valaki,hogy miért van minden űrtechnológiával/űrkutatással foglalkozó vállalat beleszerelmesedve az ógörög és római megnevezésekbe?
Gondolom mert a csillagok, bolygók Görög/Római istenek után kapták a nevüket, így az űrrel is azokra asszociált az ember, így adta magát a dolog.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 177
14 808
113
Ha többségük lenne a demokratáknak a szenátusban, még akár azt is el tudtam volna képzelni, hogy elkaszálják az SLS / Orion programot, hogy helyette a CCDeV-hez hasonló konstrukcióban menjen a Holdraszállás. De amíg a szenátusban republikánus fölény van, és olyan meghatározó emberek támogatják az SLS-t, mint Richard Shelby, nem számítok arra, hogy az SLS / Orion / Artemis bármiféle veszélynek lenne kitéve. Keresztbe lehet neki tenni, ahogy az Obama-adminisztráció csinálta a Constellation-programmal, de felszámolni nem fogják tudni.
A Biden adminisztráció valószínűleg nagyobb hangsúlyt fektet a NASA földtudományaira, a globális felmelegedés vizsgálatára amivel lelassíthatja az ügynökség 2024es emberes visszatérését a Holdra.

"A Föld emberi élet és biológiai sokféleség fenntartására való képességének kezelése véleményem szerint valószínűleg domináns lesz a Biden-Harris-kormány polgári űrprogramjában" - mondta Lori Garver, a NASA egykori helyettes adminisztrátora az Obama-kormány alatt november 7-én a SpaceVision 2020 konferencián.

A demokratikus platform jóváhagyta „a NASA azon munkáját, hogy az amerikaiak visszatérjenek a Holdra és túllépjenek a Marson, megtéve a következő lépést a Naprendszerünk feltárásában”, de kifejezetten nem támogatta az emberek visszatérésének 2024-es határidejét, amelyet Mike Pence alelnök 2019 márciusában jelentett be. .

"Nem ismerek senkit, aki azt gondolná, hogy 2024-ig eljutunk oda" - mondta Garver. Ez a szkepticizmus szerinte az eddigi erőfeszítésekre szánt korlátozott finanszírozáson alapul, és a 2024-es cél eléréséhez szükséges közel 30 milliárd dollár nagy részét még el kell költenie. "Nem számít, ki nyert, ez lehetetlen cél lesz."

Mások hasonló aggályokat vetettek fel. " Továbbá nincs mindig egyetértés arról, hogy mikor és milyen időkerettel kell elérnünk ezt az Artemis-célt" - mondta Maria Cantwell szenátor (D-Wash.), A szenátus kereskedelmi bizottságának rangsorolt tagja. , november 6-i beszédében a washingtoni egyetem konferenciáján . Ha ezt 2024-ig megtesszük, óriási erőforrásokra lenne szükség.”

"Úgy gondolom, hogy a 2024-es határidő kissé rossz volt, csak a nagyszabású űrprojektek történetét figyelembe véve" - mondta egy későbbi ülésen Wendy Whitman Cobb, az Egyesült Államok Légierőjének Fejlett Légi és Űrkutatási Tanszékának professzora. a washingtoni egyetem konferenciáján. "A Biden-adminisztráció egy kicsit jobban érezheti magát, ha ezt elengedi egy kicsit."

Garver azonban arra figyelmeztetett, hogy a határidő egyszerű kitolásával hosszú távon nem lehet pénzt megtakarítani.

https://spacenews.com/biden-adminis...imate-science-over-lunar-exploration-at-nasa/
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
Árulja már el nekem valaki,hogy miért van minden űrtechnológiával/űrkutatással foglalkozó vállalat beleszerelmesedve az ógörög és római megnevezésekbe?

Eredetileg korántsem annak indult, a korai rakétaprogramokban csak mellékesen voltak ilyenek, az első rakéták olyan neveket kaptak, mint Scout (felderítő), Viking vagy Redstone (amit a Redstone Arsenal katonai központ után neveztek el), de aztán jöttek a hangzatosabb nevek, mint Atlas, Thor, Jupiter vagy Titan, és a gyártók rá is kaptak erre, mivel erőt sugároztak.

Az első embert feljuttató program elnevezése eredetileg Project Astronaut lett volna, de több politikusnak sem tetszett, hogy az űrhajósokra helyezik a figyelmet, így, mivel a görög és római korszak akkor éppen reneszánszát élte (papucsos Hollywoodi filmkorszak olyan filmekkel, mint Quo Vadis, Julius Ceasar vagy Ben Hur), és a rakétáknál is már alkalmazásba voltak, a Mercury kézenfekvőnek tűnt, és erre is nevezték át.

Innentől már nem volt megállás, a Saturn például azért kapta ezt a nevet, mert a Jupiterből származtatott, és ugye Szaturnusz volt Jupiter apja. Az űrprogramban is innen kezdve rákaptak erre, és egyfajta hagyomány lett.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
A Biden adminisztráció valószínűleg nagyobb hangsúlyt fektet a NASA földtudományaira, a globális felmelegedés vizsgálatára amivel lelassíthatja az ügynökség 2024es emberes visszatérését a Holdra.

"A Föld emberi élet és biológiai sokféleség fenntartására való képességének kezelése véleményem szerint valószínűleg domináns lesz a Biden-Harris-kormány polgári űrprogramjában" - mondta Lori Garver, a NASA egykori helyettes adminisztrátora az Obama-kormány alatt november 7-én a SpaceVision 2020 konferencián.

A demokratikus platform jóváhagyta „a NASA azon munkáját, hogy az amerikaiak visszatérjenek a Holdra és túllépjenek a Marson, megtéve a következő lépést a Naprendszerünk feltárásában”, de kifejezetten nem támogatta az emberek visszatérésének 2024-es határidejét, amelyet Mike Pence alelnök 2019 márciusában jelentett be. .

"Nem ismerek senkit, aki azt gondolná, hogy 2024-ig eljutunk oda" - mondta Garver. Ez a szkepticizmus szerinte az eddigi erőfeszítésekre szánt korlátozott finanszírozáson alapul, és a 2024-es cél eléréséhez szükséges közel 30 milliárd dollár nagy részét még el kell költenie. "Nem számít, ki nyert, ez lehetetlen cél lesz."

Mások hasonló aggályokat vetettek fel. " Továbbá nincs mindig egyetértés arról, hogy mikor és milyen időkerettel kell elérnünk ezt az Artemis-célt" - mondta Maria Cantwell szenátor (D-Wash.), A szenátus kereskedelmi bizottságának rangsorolt tagja. , november 6-i beszédében a washingtoni egyetem konferenciáján . Ha ezt 2024-ig megtesszük, óriási erőforrásokra lenne szükség.”

"Úgy gondolom, hogy a 2024-es határidő kissé rossz volt, csak a nagyszabású űrprojektek történetét figyelembe véve" - mondta egy későbbi ülésen Wendy Whitman Cobb, az Egyesült Államok Légierőjének Fejlett Légi és Űrkutatási Tanszékának professzora. a washingtoni egyetem konferenciáján. "A Biden-adminisztráció egy kicsit jobban érezheti magát, ha ezt elengedi egy kicsit."

Garver azonban arra figyelmeztetett, hogy a határidő egyszerű kitolásával hosszú távon nem lehet pénzt megtakarítani.

https://spacenews.com/biden-adminis...imate-science-over-lunar-exploration-at-nasa/

Lori Garver kvázi megkezdte a munkáját ahhoz, hogy a NASA következő igazgatója legyen. ;)
A demokratáknak tüske a szemükben az Artemis és az SLS/Orion program, ők jobban örülnének a kereskedelmi alapú emberes űrprogramoknak, mint a CCDeV. A probléma "csak" annyi, hogy ehhez szenátusi többség kell. Hiába kaszálná el a Biden-kormányzat az Artemis programot, ehhez a várhatóan republikánus többségben lévő szenátusra is szükségük lesz. Ahol meg ott vannak azok a szenátorok, akik körmükszakattáig védik az Artemist.

Azt meg tegyük hozzá, hogy Biden még kvázi egy szót sem szólt a NASA-val kapcsolatos terveiről. Minden csak találgatás...
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 177
14 808
113
Eredetileg korántsem annak indult, a korai rakétaprogramokban csak mellékesen voltak ilyenek, az első rakéták olyan neveket kaptak, mint Scout (felderítő), Viking vagy Redstone (amit a Redstone Arsenal katonai központ után neveztek el), de aztán jöttek a hangzatosabb nevek, mint Atlas, Thor, Jupiter vagy Titan, és a gyártók rá is kaptak erre, mivel erőt sugároztak.

Az első embert feljuttató program elnevezése eredetileg Project Astronaut lett volna, de több politikusnak sem tetszett, hogy az űrhajósokra helyezik a figyelmet, így, mivel a görög és római korszak akkor éppen reneszánszát élte (papucsos Hollywoodi filmkorszak olyan filmekkel, mint Quo Vadis, Julius Ceasar vagy Ben Hur), és a rakétáknál is már alkalmazásba voltak, a Mercury kézenfekvőnek tűnt, és erre is nevezték át.

Innentől már nem volt megállás, a Saturn például azért kapta ezt a nevet, mert a Jupiterből származtatott, és ugye Szaturnusz volt Jupiter apja. Az űrprogramban is innen kezdve rákaptak erre, és egyfajta hagyomány lett.
+ volt próbálkozás a Nasa részéről is, hogy az űrhajósokra bízza az aktuálisan használt űrhajójuk elnevezését, így lett Snoopy az Apollo 10 hold modulja, és Charlie Brown a parancsnoki modul neve.
Gondolom látták, hogy jobb ezt inkább nem kiadni, mert csak elkomolytalankodják. :)
 
  • Tetszik
Reactions: Wilson and dudi

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
+ volt próbálkozás a Nasa részéről is, hogy az űrhajósokra bízza az aktuálisan használt űrhajójuk elnevezését, így lett Snoopy az Apollo 10 hold modulja, és Charlie Brown a parancsnoki modul neve.
Gondolom látták, hogy jobb ezt inkább nem kiadni, mert csak elkomolytalankodják. :)

A rakéták és programok (űrhajó-típusok) elnevezése alapvetően különbözik az űrhajónevekétől.

Az űrhajók nevei nem nagyon szoktak mitológiát követni, lásd a Mercury-kabinok (Freedom7, Liberty Bell 7, stb.).

A Gemini esetében az első embert is szállító Gemini III.-at "The Molly Brown"-nak keresztelte el Gus Grissom, ami viszont aggodalmat okozott a NASA vezetőségében, mert nem akarták, hogy a II.Vh bombázókhoz hasonlóan az űrhajósok mindenféle női nevekkel lássák el az űrhajóikat (még ha Margaret Brown nem is a ledérségéről volt híres). A Gemini IV. esetében már nem volt név (American Eagle lett volna), és a NASA az Apollo küldetéseknél is megtiltotta az elnevezést (az Apollo 7 esetében Schirra eredetileg "Phoenix" nevet szeretett volna, míg az Apollo 8 esetén az űrhajósok a "Columbiad" neven goldolkodtam, ami a Jules Verne Holdutazásos regényében az űrhajósokat kilövő ágyú neve volt).

Az általad említett Apollo 10 volt az első olyan űrhajó a Gemini III. után, ahol nevet engedélyeztek, de ezt már irányítottan, tudomásom szerint nem pusztán az űrhajósoktól jött az elnevezés, hanem a programban szereplő managerek vetették fel. Az Apollo 11 esetében még nagyobb keverés volt, mert az űrhajó hivatalos neve Columbia lett (de több forrás is eltérő eredetet mond, van, ahol a Columbiad névből származtatják (lásd fent), van, ahol az Egyesült Államok területének régies nevéből származtat, míg megint más Columbus nevére asszociál. A leszállóegység Eagle nevét sem Armstrongék javasolták...
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 566
79 736
113
Eredetileg korántsem annak indult, a korai rakétaprogramokban csak mellékesen voltak ilyenek, az első rakéták olyan neveket kaptak, mint Scout (felderítő), Viking vagy Redstone (amit a Redstone Arsenal katonai központ után neveztek el), de aztán jöttek a hangzatosabb nevek, mint Atlas, Thor, Jupiter vagy Titan, és a gyártók rá is kaptak erre, mivel erőt sugároztak.

Az első embert feljuttató program elnevezése eredetileg Project Astronaut lett volna, de több politikusnak sem tetszett, hogy az űrhajósokra helyezik a figyelmet, így, mivel a görög és római korszak akkor éppen reneszánszát élte (papucsos Hollywoodi filmkorszak olyan filmekkel, mint Quo Vadis, Julius Ceasar vagy Ben Hur), és a rakétáknál is már alkalmazásba voltak, a Mercury kézenfekvőnek tűnt, és erre is nevezték át.

Innentől már nem volt megállás, a Saturn például azért kapta ezt a nevet, mert a Jupiterből származtatott, és ugye Szaturnusz volt Jupiter apja. Az űrprogramban is innen kezdve rákaptak erre, és egyfajta hagyomány lett.

Pedig milyen jól hangzana egy Timoty űrsikló vagy egy Jürgen rakéta...
 
  • Tetszik
Reactions: Wilson
M

molnibalage

Guest
Árulja már el nekem valaki,hogy miért van minden űrtechnológiával/űrkutatással foglalkozó vállalat beleszerelmesedve az ógörög és római megnevezésekbe?

Gondolom mert a csillagok, bolygók Görög/Római istenek után kapták a nevüket, így az űrrel is azokra asszociált az ember, így adta magát a dolog.

Eredetileg korántsem annak indult, a korai rakétaprogramokban csak mellékesen voltak ilyenek, az első rakéták olyan neveket kaptak, mint Scout (felderítő), Viking vagy Redstone (amit a Redstone Arsenal katonai központ után neveztek el), de aztán jöttek a hangzatosabb nevek, mint Atlas, Thor, Jupiter vagy Titan, és a gyártók rá is kaptak erre, mivel erőt sugároztak.

Az első embert feljuttató program elnevezése eredetileg Project Astronaut lett volna, de több politikusnak sem tetszett, hogy az űrhajósokra helyezik a figyelmet, így, mivel a görög és római korszak akkor éppen reneszánszát élte (papucsos Hollywoodi filmkorszak olyan filmekkel, mint Quo Vadis, Julius Ceasar vagy Ben Hur), és a rakétáknál is már alkalmazásba voltak, a Mercury kézenfekvőnek tűnt, és erre is nevezték át.

Innentől már nem volt megállás, a Saturn például azért kapta ezt a nevet, mert a Jupiterből származtatott, és ugye Szaturnusz volt Jupiter apja. Az űrprogramban is innen kezdve rákaptak erre, és egyfajta hagyomány lett.

Mert vagányul hangzik és a mitológia akkor még ismert volt talán, nem celebek voltak a menők.
Egyébként meg, amikor egy videókártya gyártó is TITAN-nak nevezi a termékét, akkor miről is beszélünk...? :D:rolleyes:
https://www.nvidia.com/en-us/titan/titan-v/
 
M

molnibalage

Guest
Az Apolló korszak óta csak visszafelé haladtunk. Von Braun és Koroljov bokájáig sem ér fel az azóta űrutazást mímelő banda. Azóta Musk az egyetlen valamirevaló fickó.
És ez a veretes marhaság miből jön le? Egyszerűen csak kevésbé one man show az egész.
Ezen felül must nem olyan mérnök, semmit nem tervezett ő az űreszközeiben tudomásom szerint.
Máskülönben nem szédítené a népet olyan faszságokkal, ami a középiskolás fizikával is ellenkezik.
 
  • Tetszik
Reactions: ozymandias