Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 697
17 371
113
A tizen valahány méteres létrával mi a probléma? A gravitáció mindössze 1,62 m/s² . Akár még le is ugorhat az asztronauta fentről
Mi a probléma? Elég csak megnézni, hogy mennyire esetlen a mozgás azokban a skaffanderekben. Arról nem beszélve, mennyire veszélyes a hold kőzet, meg a por, én nagyon nem ugrálnék. Nem beszélve egy esetleges sérülésről. Mit csinálnak majd ha megsérűl a ruha, vagy akár az asztronauta elveszti az eszméletét? Szerintem nagyon rossz dizájn.
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Mi a probléma? Elég csak megnézni, hogy mennyire esetlen a mozgás azokban a skaffanderekben. Arról nem beszélve, mennyire veszélyes a hold kőzet, meg a por, én nagyon nem ugrálnék. Nem beszélve egy esetleges sérülésről. Mit csinálnak majd ha megsérűl a ruha, vagy akár az asztronauta elveszti az eszméletét? Szerintem nagyon rossz dizájn.

A kőzet veszélyes, ez nem vitás. De a por ilyen szempontból pont, hogy segít a Holdat érés tompításában. A magas létra nem rendkívüli, az egyik korai szovjet Hold-leszállóegység, a Vlagyimir Cselomej nevével fémjelzett LK-700 is vagy ilyen magas lett volna (a bal oldali a leszálló konfiguráció, a jobb oldali, ami elindult volna vissza a Holdról).

140_lk-700_start_kapsula_return.jpg


Nem lett volna kicsi a Constellation program béli Altair leszálló egység létrája sem...

Altair-Lander_%28latest%29.jpg


Szóval especiel a létra hossza szerintem pont, hogy nem komoly tényező az adott leszállóegységet tekintve.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

Horizon

Well-Known Member
2019. február 27.
2 180
8 928
113
A tizen valahány méteres létrával mi a probléma? A gravitáció mindössze 1,62 m/s² . Akár még le is ugorhat az asztronauta fentről.
Lefele még csak-csak, mert elég nehéz elvéteni a Holdat, de felfelé már nem lehet ugrálni, hanem fel kell kapaszkodni azon a nyamvadt tyúklétrán az esetlen űrruhában.
 
  • Tetszik
Reactions: Zaphod Beeblebrox

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 697
17 371
113
A kőzet veszélyes, ez nem vitás. De a por ilyen szempontból pont, hogy segít a Holdat érés tompításában. A magas létra nem rendkívüli, az egyik korai szovjet Hold-leszállóegység, a Vlagyimir Cselomej nevével fémjelzett LK-700 is vagy ilyen magas lett volna (a bal oldali a leszálló konfiguráció, a jobb oldali, ami elindult volna vissza a Holdról).

140_lk-700_start_kapsula_return.jpg


Nem lett volna kicsi a Constellation program béli Altair leszálló egység létrája sem...

Altair-Lander_%28latest%29.jpg


Szóval especiel a létra hossza szerintem pont, hogy nem komoly tényező az adott leszállóegységet tekintve.
Korábban még magyarázat lehetett ezekre a kompromisszumos mindent egymásra parkoló felépítésre a hordozó rakéta rakomány befogadó képessége, de 24re már lesz bőven heavy választék, nem beszélve a Starshipről. Ezért gondolom, hogy a tervezőknek nagyobb tere van most az innovatív megoldásokra, ez az innováció látszik is a Dynetics tervén.
És akkor még az újra használhatóságot nem is említettük. Amiben mindkét verzió magasan veri a BlueOrigin terveit.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Lefele még csak-csak, mert elég nehéz elvéteni a Holdat, de felfelé már nem lehet ugrálni, hanem fel kell kapaszkodni azon a nyamvadt tyúklétrán az esetlen űrruhában.

Továbbra is 1,62 m/s² gravitáció mellett... Vagyis hozzávetőleg a Földi gravitáció 1/6-a mellett.
Még ha a szkafander plusz 100kg is, és te 80kg vagy, akkor is olyan, mintha a Földön 30kg-os testsúllyal lépnél fel a létrán - úgy, hogy az izomzatod alapvetően 80kg-os emberre méretezett (persze ha irgalmatlan hosszú ideig voltál a súlytalanságnak kitéve testedzés nélkül, akkor ez ciki lehet, de ez eléggé szélsőséges eset).

Hozzáteszem az Apollo LM modul fejlesztésének korai változatánál először kötélen ereszkedtek volna le az űrhajósok, vissza pedig a legelső elképzelés szerint kézzel felhúzták volna magukat, majd később egy csigarendszeresen keresztül húzták volna fel magukat:

140_apollo_kotel.jpg


A koncepció tesztelésénél az űrhajósok panaszkodtak a szerintük nevetséges megoldáson, mikor pedig az egyik teszten a csiga-rendszeren átfutó kötél kidörzsölte a szkafander-makettet, általános ellenérzés lett úrrá a személyzetet képviselő NASA alkalmazottokon - így végül kaptak az űrhajósok egy létrát...
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Korábban még magyarázat lehetett ezekre a kompromisszumos mindent egymásra parkoló felépítésre a hordozó rakéta rakomány befogadó képessége, de 24re már lesz bőven heavy választék, nem beszélve a Starshipről. Ezért gondolom, hogy a tervezőknek nagyobb tere van most az innovatív megoldásokra, ez az innováció látszik is a Dynetics tervén.
És akkor még az újra használhatóságot nem is említettük. Amiben mindkét verzió magasan veri a BlueOrigin terveit.

A BO féle megoldás legnagyobb előnye az, hogy előrehaladott, szvsz pont ezért legózták össze ilyen módon - megnézték kinek mi van kéznél. Ha 2024-re embert szeretnének juttatni a Holdra, azt ilyen áldozatok árán lehet.
Azt nem vitatom, hogy a rendszer hosszú távú alkalmazása kapcsán ez inkább hátrány, mint előny...
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
51 101
85 958
113
Árulja már el nekem valaki,hogy miért van minden űrtechnológiával/űrkutatással foglalkozó vállalat beleszerelmesedve az ógörög és római megnevezésekbe?
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 697
17 371
113
A BO féle megoldás legnagyobb előnye az, hogy előrehaladott, szvsz pont ezért legózták össze ilyen módon - megnézték kinek mi van kéznél. Ha 2024-re embert szeretnének juttatni a Holdra, azt ilyen áldozatok árán lehet.
Azt nem vitatom, hogy a rendszer hosszú távú alkalmazása kapcsán ez inkább hátrány, mint előny...
A Nasa értékelésében is a Dynetics vitte a pálmát, Nagyon jó minősítéssel a Technikai és a Management osztályozásakor.
A BO terve elfogadható (acceptable) besorolást kapott a technikai résznél, megemlítve a meghajtó rendszer komplexitását, továbbá szignifikáns fejlesztéseket igényel a rendszer működőképessé tétele.
Mondjuk fejleszteni minden indulónak bőven van mit. (valamiért a hivatalos értékelő doc nem elérhető most.)
Ja és a Dynetics sincs egyedűl, 25 subcontractor áll még a projekt mögött, mint például a Sierra Nevada.
A központjuk pedig Hunstvill Alabama - bár ez talán nem szempont.
Mindenesetre én nekik drukkolok.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 697
17 371
113
Árulja már el nekem valaki,hogy miért van minden űrtechnológiával/űrkutatással foglalkozó vállalat beleszerelmesedve az ógörög és római megnevezésekbe?
Gondolom mert a csillagok, bolygók Görög/Római istenek után kapták a nevüket, így az űrrel is azokra asszociált az ember, így adta magát a dolog.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 697
17 371
113
Ha többségük lenne a demokratáknak a szenátusban, még akár azt is el tudtam volna képzelni, hogy elkaszálják az SLS / Orion programot, hogy helyette a CCDeV-hez hasonló konstrukcióban menjen a Holdraszállás. De amíg a szenátusban republikánus fölény van, és olyan meghatározó emberek támogatják az SLS-t, mint Richard Shelby, nem számítok arra, hogy az SLS / Orion / Artemis bármiféle veszélynek lenne kitéve. Keresztbe lehet neki tenni, ahogy az Obama-adminisztráció csinálta a Constellation-programmal, de felszámolni nem fogják tudni.
A Biden adminisztráció valószínűleg nagyobb hangsúlyt fektet a NASA földtudományaira, a globális felmelegedés vizsgálatára amivel lelassíthatja az ügynökség 2024es emberes visszatérését a Holdra.

"A Föld emberi élet és biológiai sokféleség fenntartására való képességének kezelése véleményem szerint valószínűleg domináns lesz a Biden-Harris-kormány polgári űrprogramjában" - mondta Lori Garver, a NASA egykori helyettes adminisztrátora az Obama-kormány alatt november 7-én a SpaceVision 2020 konferencián.

A demokratikus platform jóváhagyta „a NASA azon munkáját, hogy az amerikaiak visszatérjenek a Holdra és túllépjenek a Marson, megtéve a következő lépést a Naprendszerünk feltárásában”, de kifejezetten nem támogatta az emberek visszatérésének 2024-es határidejét, amelyet Mike Pence alelnök 2019 márciusában jelentett be. .

"Nem ismerek senkit, aki azt gondolná, hogy 2024-ig eljutunk oda" - mondta Garver. Ez a szkepticizmus szerinte az eddigi erőfeszítésekre szánt korlátozott finanszírozáson alapul, és a 2024-es cél eléréséhez szükséges közel 30 milliárd dollár nagy részét még el kell költenie. "Nem számít, ki nyert, ez lehetetlen cél lesz."

Mások hasonló aggályokat vetettek fel. " Továbbá nincs mindig egyetértés arról, hogy mikor és milyen időkerettel kell elérnünk ezt az Artemis-célt" - mondta Maria Cantwell szenátor (D-Wash.), A szenátus kereskedelmi bizottságának rangsorolt tagja. , november 6-i beszédében a washingtoni egyetem konferenciáján . Ha ezt 2024-ig megtesszük, óriási erőforrásokra lenne szükség.”

"Úgy gondolom, hogy a 2024-es határidő kissé rossz volt, csak a nagyszabású űrprojektek történetét figyelembe véve" - mondta egy későbbi ülésen Wendy Whitman Cobb, az Egyesült Államok Légierőjének Fejlett Légi és Űrkutatási Tanszékának professzora. a washingtoni egyetem konferenciáján. "A Biden-adminisztráció egy kicsit jobban érezheti magát, ha ezt elengedi egy kicsit."

Garver azonban arra figyelmeztetett, hogy a határidő egyszerű kitolásával hosszú távon nem lehet pénzt megtakarítani.

https://spacenews.com/biden-adminis...imate-science-over-lunar-exploration-at-nasa/
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Árulja már el nekem valaki,hogy miért van minden űrtechnológiával/űrkutatással foglalkozó vállalat beleszerelmesedve az ógörög és római megnevezésekbe?

Eredetileg korántsem annak indult, a korai rakétaprogramokban csak mellékesen voltak ilyenek, az első rakéták olyan neveket kaptak, mint Scout (felderítő), Viking vagy Redstone (amit a Redstone Arsenal katonai központ után neveztek el), de aztán jöttek a hangzatosabb nevek, mint Atlas, Thor, Jupiter vagy Titan, és a gyártók rá is kaptak erre, mivel erőt sugároztak.

Az első embert feljuttató program elnevezése eredetileg Project Astronaut lett volna, de több politikusnak sem tetszett, hogy az űrhajósokra helyezik a figyelmet, így, mivel a görög és római korszak akkor éppen reneszánszát élte (papucsos Hollywoodi filmkorszak olyan filmekkel, mint Quo Vadis, Julius Ceasar vagy Ben Hur), és a rakétáknál is már alkalmazásba voltak, a Mercury kézenfekvőnek tűnt, és erre is nevezték át.

Innentől már nem volt megállás, a Saturn például azért kapta ezt a nevet, mert a Jupiterből származtatott, és ugye Szaturnusz volt Jupiter apja. Az űrprogramban is innen kezdve rákaptak erre, és egyfajta hagyomány lett.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
A Biden adminisztráció valószínűleg nagyobb hangsúlyt fektet a NASA földtudományaira, a globális felmelegedés vizsgálatára amivel lelassíthatja az ügynökség 2024es emberes visszatérését a Holdra.

"A Föld emberi élet és biológiai sokféleség fenntartására való képességének kezelése véleményem szerint valószínűleg domináns lesz a Biden-Harris-kormány polgári űrprogramjában" - mondta Lori Garver, a NASA egykori helyettes adminisztrátora az Obama-kormány alatt november 7-én a SpaceVision 2020 konferencián.

A demokratikus platform jóváhagyta „a NASA azon munkáját, hogy az amerikaiak visszatérjenek a Holdra és túllépjenek a Marson, megtéve a következő lépést a Naprendszerünk feltárásában”, de kifejezetten nem támogatta az emberek visszatérésének 2024-es határidejét, amelyet Mike Pence alelnök 2019 márciusában jelentett be. .

"Nem ismerek senkit, aki azt gondolná, hogy 2024-ig eljutunk oda" - mondta Garver. Ez a szkepticizmus szerinte az eddigi erőfeszítésekre szánt korlátozott finanszírozáson alapul, és a 2024-es cél eléréséhez szükséges közel 30 milliárd dollár nagy részét még el kell költenie. "Nem számít, ki nyert, ez lehetetlen cél lesz."

Mások hasonló aggályokat vetettek fel. " Továbbá nincs mindig egyetértés arról, hogy mikor és milyen időkerettel kell elérnünk ezt az Artemis-célt" - mondta Maria Cantwell szenátor (D-Wash.), A szenátus kereskedelmi bizottságának rangsorolt tagja. , november 6-i beszédében a washingtoni egyetem konferenciáján . Ha ezt 2024-ig megtesszük, óriási erőforrásokra lenne szükség.”

"Úgy gondolom, hogy a 2024-es határidő kissé rossz volt, csak a nagyszabású űrprojektek történetét figyelembe véve" - mondta egy későbbi ülésen Wendy Whitman Cobb, az Egyesült Államok Légierőjének Fejlett Légi és Űrkutatási Tanszékának professzora. a washingtoni egyetem konferenciáján. "A Biden-adminisztráció egy kicsit jobban érezheti magát, ha ezt elengedi egy kicsit."

Garver azonban arra figyelmeztetett, hogy a határidő egyszerű kitolásával hosszú távon nem lehet pénzt megtakarítani.

https://spacenews.com/biden-adminis...imate-science-over-lunar-exploration-at-nasa/

Lori Garver kvázi megkezdte a munkáját ahhoz, hogy a NASA következő igazgatója legyen. ;)
A demokratáknak tüske a szemükben az Artemis és az SLS/Orion program, ők jobban örülnének a kereskedelmi alapú emberes űrprogramoknak, mint a CCDeV. A probléma "csak" annyi, hogy ehhez szenátusi többség kell. Hiába kaszálná el a Biden-kormányzat az Artemis programot, ehhez a várhatóan republikánus többségben lévő szenátusra is szükségük lesz. Ahol meg ott vannak azok a szenátorok, akik körmükszakattáig védik az Artemist.

Azt meg tegyük hozzá, hogy Biden még kvázi egy szót sem szólt a NASA-val kapcsolatos terveiről. Minden csak találgatás...
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 697
17 371
113
Eredetileg korántsem annak indult, a korai rakétaprogramokban csak mellékesen voltak ilyenek, az első rakéták olyan neveket kaptak, mint Scout (felderítő), Viking vagy Redstone (amit a Redstone Arsenal katonai központ után neveztek el), de aztán jöttek a hangzatosabb nevek, mint Atlas, Thor, Jupiter vagy Titan, és a gyártók rá is kaptak erre, mivel erőt sugároztak.

Az első embert feljuttató program elnevezése eredetileg Project Astronaut lett volna, de több politikusnak sem tetszett, hogy az űrhajósokra helyezik a figyelmet, így, mivel a görög és római korszak akkor éppen reneszánszát élte (papucsos Hollywoodi filmkorszak olyan filmekkel, mint Quo Vadis, Julius Ceasar vagy Ben Hur), és a rakétáknál is már alkalmazásba voltak, a Mercury kézenfekvőnek tűnt, és erre is nevezték át.

Innentől már nem volt megállás, a Saturn például azért kapta ezt a nevet, mert a Jupiterből származtatott, és ugye Szaturnusz volt Jupiter apja. Az űrprogramban is innen kezdve rákaptak erre, és egyfajta hagyomány lett.
+ volt próbálkozás a Nasa részéről is, hogy az űrhajósokra bízza az aktuálisan használt űrhajójuk elnevezését, így lett Snoopy az Apollo 10 hold modulja, és Charlie Brown a parancsnoki modul neve.
Gondolom látták, hogy jobb ezt inkább nem kiadni, mert csak elkomolytalankodják. :)
 
  • Tetszik
Reactions: Wilson and dudi

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
+ volt próbálkozás a Nasa részéről is, hogy az űrhajósokra bízza az aktuálisan használt űrhajójuk elnevezését, így lett Snoopy az Apollo 10 hold modulja, és Charlie Brown a parancsnoki modul neve.
Gondolom látták, hogy jobb ezt inkább nem kiadni, mert csak elkomolytalankodják. :)

A rakéták és programok (űrhajó-típusok) elnevezése alapvetően különbözik az űrhajónevekétől.

Az űrhajók nevei nem nagyon szoktak mitológiát követni, lásd a Mercury-kabinok (Freedom7, Liberty Bell 7, stb.).

A Gemini esetében az első embert is szállító Gemini III.-at "The Molly Brown"-nak keresztelte el Gus Grissom, ami viszont aggodalmat okozott a NASA vezetőségében, mert nem akarták, hogy a II.Vh bombázókhoz hasonlóan az űrhajósok mindenféle női nevekkel lássák el az űrhajóikat (még ha Margaret Brown nem is a ledérségéről volt híres). A Gemini IV. esetében már nem volt név (American Eagle lett volna), és a NASA az Apollo küldetéseknél is megtiltotta az elnevezést (az Apollo 7 esetében Schirra eredetileg "Phoenix" nevet szeretett volna, míg az Apollo 8 esetén az űrhajósok a "Columbiad" neven goldolkodtam, ami a Jules Verne Holdutazásos regényében az űrhajósokat kilövő ágyú neve volt).

Az általad említett Apollo 10 volt az első olyan űrhajó a Gemini III. után, ahol nevet engedélyeztek, de ezt már irányítottan, tudomásom szerint nem pusztán az űrhajósoktól jött az elnevezés, hanem a programban szereplő managerek vetették fel. Az Apollo 11 esetében még nagyobb keverés volt, mert az űrhajó hivatalos neve Columbia lett (de több forrás is eltérő eredetet mond, van, ahol a Columbiad névből származtatják (lásd fent), van, ahol az Egyesült Államok területének régies nevéből származtat, míg megint más Columbus nevére asszociál. A leszállóegység Eagle nevét sem Armstrongék javasolták...
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
51 101
85 958
113
Eredetileg korántsem annak indult, a korai rakétaprogramokban csak mellékesen voltak ilyenek, az első rakéták olyan neveket kaptak, mint Scout (felderítő), Viking vagy Redstone (amit a Redstone Arsenal katonai központ után neveztek el), de aztán jöttek a hangzatosabb nevek, mint Atlas, Thor, Jupiter vagy Titan, és a gyártók rá is kaptak erre, mivel erőt sugároztak.

Az első embert feljuttató program elnevezése eredetileg Project Astronaut lett volna, de több politikusnak sem tetszett, hogy az űrhajósokra helyezik a figyelmet, így, mivel a görög és római korszak akkor éppen reneszánszát élte (papucsos Hollywoodi filmkorszak olyan filmekkel, mint Quo Vadis, Julius Ceasar vagy Ben Hur), és a rakétáknál is már alkalmazásba voltak, a Mercury kézenfekvőnek tűnt, és erre is nevezték át.

Innentől már nem volt megállás, a Saturn például azért kapta ezt a nevet, mert a Jupiterből származtatott, és ugye Szaturnusz volt Jupiter apja. Az űrprogramban is innen kezdve rákaptak erre, és egyfajta hagyomány lett.

Pedig milyen jól hangzana egy Timoty űrsikló vagy egy Jürgen rakéta...
 
  • Tetszik
Reactions: Wilson
M

molnibalage

Guest
Árulja már el nekem valaki,hogy miért van minden űrtechnológiával/űrkutatással foglalkozó vállalat beleszerelmesedve az ógörög és római megnevezésekbe?

Gondolom mert a csillagok, bolygók Görög/Római istenek után kapták a nevüket, így az űrrel is azokra asszociált az ember, így adta magát a dolog.

Eredetileg korántsem annak indult, a korai rakétaprogramokban csak mellékesen voltak ilyenek, az első rakéták olyan neveket kaptak, mint Scout (felderítő), Viking vagy Redstone (amit a Redstone Arsenal katonai központ után neveztek el), de aztán jöttek a hangzatosabb nevek, mint Atlas, Thor, Jupiter vagy Titan, és a gyártók rá is kaptak erre, mivel erőt sugároztak.

Az első embert feljuttató program elnevezése eredetileg Project Astronaut lett volna, de több politikusnak sem tetszett, hogy az űrhajósokra helyezik a figyelmet, így, mivel a görög és római korszak akkor éppen reneszánszát élte (papucsos Hollywoodi filmkorszak olyan filmekkel, mint Quo Vadis, Julius Ceasar vagy Ben Hur), és a rakétáknál is már alkalmazásba voltak, a Mercury kézenfekvőnek tűnt, és erre is nevezték át.

Innentől már nem volt megállás, a Saturn például azért kapta ezt a nevet, mert a Jupiterből származtatott, és ugye Szaturnusz volt Jupiter apja. Az űrprogramban is innen kezdve rákaptak erre, és egyfajta hagyomány lett.

Mert vagányul hangzik és a mitológia akkor még ismert volt talán, nem celebek voltak a menők.
Egyébként meg, amikor egy videókártya gyártó is TITAN-nak nevezi a termékét, akkor miről is beszélünk...? :D:rolleyes:
https://www.nvidia.com/en-us/titan/titan-v/
 
M

molnibalage

Guest
Az Apolló korszak óta csak visszafelé haladtunk. Von Braun és Koroljov bokájáig sem ér fel az azóta űrutazást mímelő banda. Azóta Musk az egyetlen valamirevaló fickó.
És ez a veretes marhaság miből jön le? Egyszerűen csak kevésbé one man show az egész.
Ezen felül must nem olyan mérnök, semmit nem tervezett ő az űreszközeiben tudomásom szerint.
Máskülönben nem szédítené a népet olyan faszságokkal, ami a középiskolás fizikával is ellenkezik.
 
  • Tetszik
Reactions: ozymandias