Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 711
10 649
113
Ahol most is előnyben van az ULA, az a LH2/LOX második fokozat, alias Centaur. A SpaceX Falcon Heavy rakétájának RP-1 üzemanyagot égető második fokozata egyszerűen sokkal kevésbé hatékony, ha például GEO műholdakat kell pályára állítani, lásd USSF-47 például.

Viszont sokkal olcsóbb...
 

kamov

Well-Known Member
2018. augusztus 17.
242
688
93
Ez nem vitás, én csak arra szeretek rámutatni, hogy a SpaceX nem pusztán magántőkéből (adott esetben Musk pénzéből) hozta létre azt, amit...



  1. Az alap Vulcan egy kissé felfújt Atlas V., és ennyi. GEM-63XL boosterek, a 3,05m átmérőjű fokozat helyett 5,4 méter lesz és lecserélik az RD-180-at két Be-4-re. De még az ACES fokozatot is lelőtték, helyette egy továbbfejlesztett Centaur fokozattal fog repülni.
  2. Pont emiatt a Vulcan Centaur kvázi le is válthatja a Delta IV. Heavy-t már most (~28,8 tonnát tudott a Delta IV. Heavy LEO-n, a Vulcan Centaur a jelen tervek szerint cirka 27 tonnát fog tudni 6 boosterrel).
  3. A 3 Core verzió legfőbb problémája, hogy amíg nincs újrafelhasználás, piszok drága lesz...
  4. Ahol most is előnyben van az ULA, az a LH2/LOX második fokozat, alias Centaur. A SpaceX Falcon Heavy rakétájának RP-1 üzemanyagot égető második fokozata egyszerűen sokkal kevésbé hatékony, ha például GEO műholdakat kell pályára állítani, lásd USSF-47 például.

Egy üzleti versengésben nem a fokozatok tömegarányai számítanak hatékonynak, hanem hogy mekkora terhet, mennyiért tud célba juttatni.
A FH már a központi fokozatot eldobó konfigurációban is nagyobb terhet olcsóbban juttat GEO-ra,mint egy Delta 4 Heavy, vagy egy 541, 551 konfigurációjú Atlas-5.

Az ULA kettő rakétával kapcsolatos területen van jelenleg üzleti előnyben. Egyik sem a Centaur.
1. Nagyobb méretű orrburkolat.
2. Függőleges rakomány integráció.

Az NSSL megrendeléssel pont ezekben fog a SpaceX felzárkózni.

Ami a régebben említett pénzügyi részt illeti, a BO-val szemben a SpaceX a kezdetektől rá volt kényszerülve hogy minden fillérért lehajoljon.
 

hayate

Well-Known Member
2012. december 3.
343
1 750
93
A jónevű Tory Bela újabb infografikája, ezúttal a Crew-1 misszióról:

SpaceX%20Crew1.jpg


A legutóbbi Atlas-V indítása:

125344713_10218582944504700_8026035930431745340_o.jpg


125236810_2745141662393460_4698661036221424198_o.jpg
 

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
7 053
14 079
113
Starlink... ... elég húzós árú, de a semmi közepén így működik:

Hopsssz: ..."pont" elfér a Reaper/Predator púpjában. Tíz év technikai fölény egy fontos területen. Meg vagyok lepődve.
Ez a "világmegmentő"-ötletes Musk-"gyerek", hogy miket nem hoz össze "véletlen" :rolleyes:
Mintha közben "kicsit" tolnák (kormányzatilag ? ) a háttérből a Tesla-t.
...vagy csak húzzák vissza a németeket?
...Áh, csak konteo...

Csak néhány gondolat, a lehetséges /valós összefüggésekről.
 

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
7 408
20 565
113
Érdekes, hogy elvileg a Starlink latency lehet kisebb, mint földi üvegszálat használva...

Lehet, ha nem főkörön van fektetve a kábel. Mivel az út hossza hosszabb lehet, ha nem főkörön megy a kábel, hanem kacskaringósan... Persze legtöbbször valóban nem a legrövidebb úton megy. :)

De szerintem inkább gyakorlatilag, nem elvileg lehet lehet gyorsabb.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Hopsssz: ..."pont" elfér a Reaper/Predator púpjában. Tíz év technikai fölény egy fontos területen. Meg vagyok lepődve.
Ez a "világmegmentő"-ötletes Musk-"gyerek", hogy miket nem hoz össze "véletlen" :rolleyes:
Mintha közben "kicsit" tolnák (kormányzatilag ? ) a háttérből a Tesla-t.
...vagy csak húzzák vissza a németeket?
...Áh, csak konteo...

Csak néhány gondolat, a lehetséges /valós összefüggésekről.

Lehet hogy újdonság, de a jelenlegi szilícium völgyet IS a hadiipar hozta létre...

The-Secret-History-of-Silicon-Valley-022411-mp4-snapshot-00-09-56-2020-11-15-10-06-51.jpg


... hosszú, de érdemes megnézni.
 

bel

Well-Known Member
2020. augusztus 24.
1 907
4 664
113

Szia,

Egy kicsit fura nekem az abra Internet-es resze, nem latszik rajta az 1969-es kezdes.
Es persze akkor meg nem veletlenul volt ARPAnet a neve. :)

ui. talan az sem teljesen kozismert, hogy az egesz microsoft ceg csak azert letezik, mert egy jo nagy erteku szolgaltatast sikerult ellopniuk az USA hadseregtol: egy akkor igen draga, a hadsereg tulajdonaban levo szamitogepet ingyen hasznalhattak a foiskolasok abban az esetben, ha a rajta fejlesztett programokat ingyenesse tettek. Bill Gatesek kifejlesztettek egy basic ertelmezo programot, aminek a nem mukodo(!) verziojat ingyenesse tettek, a mukodo verziojat meg eladtak sok penzert. Az egesz ceg mukodeset ez alapozta meg.

A pletykak szerint ez utan par evvel az IBM ugy gondolta, hogy a Motorolla ceg rendkivul sikeres, es ha a varhato bevetelet visszaforgatja, akkor nehany even belul az IBM konkurenseve valhat. Ezert azt talaltak ki, hogy adja a nevet egy olyan projekthez, amivel 5-10 evvel vissza lehet vetni a technologiai fejlodest es addig se a Motorolla processzorait veszik, de hogy ne egyedul "vigye el a balhet", ezert valasztott egy masodvonalbeli hardveres ceget (Intel) es egy harmadik vonalbeli szoftveres ceget (Digital Research). Azonban amikor felhivtak a DR-t, akkor epp elment golfozni, aki erdemi dontest tudott volna hozni, ezert inkabb egy masik 3. vonalbeli ceggel szerzodtek le a DOS elkeszitesere.

Amugy a terv alapvetoen bejott, a hardver fejlesztest kb. 6 evvel visszavetette: 1986-ban jelent meg a 386-os, addig komolytalan (vagyis virtualis memoriakezelest nem tamogato, az IBM-nel gyartott mainframe-ekhez hasonlitva a 60-as evek szintjen levo) processzorokat gyartott az Intel. A szofvert meg sokkal tobbel: 1993-ban jott ki a Windows NT elso valtozata, vagyis az elso operacios rendszernek nevezheto Windows verzio (ami kepes volt onmagat vedeni a futo programoktol), de kompatibilitasi okokbol meg ezt is ugy terveztek meg, hogy kepesek legyenek benne szaporodni a virusok. Ugyan formalisan mar ez elott (1991-ben) megjelent a Linux, de az elso evekben meg nem volt kiforott (profi felhasznalasra alkalmas) rendszer.

Es hogy legalabb egy kicsi koze legyen a hozzaszolasnak az urkutatashoz, az elozo bekezdesben emlegetett "60-as evek szintjen levo IBM mainframe" csucsmodeljet (S/360-Model 95) a NASA vette meg es a teljes holdraszallassal kapcsolatos szamitasait azon vegezte. Ha valaki ismeri az 1981-ben megjelent Commodore-64-et (ami a 64 kB memoriajarol kapta a nevet), es ismeri a Moore torvenyet, ami szerint 1.5 evente ketszer annyi memoriat lehet venni ugyanannyi penzert, az konnyen ki tudja szamolni, hogy 1967 es 1981 kozott volt 14 ev, lekerekitve 9-szer 1.5 ev, ami azt jelenti, hogy ugyanakkora erteken 512-szer kevesebb memoriat, 128 Byte-ot (0,125 kB-ot) lehetett venni. De a NASA ezeket a gepeket nem 0.125 kB-tal, hanem 5000 kB-tal vette meg, ezzel ara'nyos volt nagyjabol a mainframe-ek csucsa, es a divatos otthoni szamitogepek kozotti kulonbseg.
Es szerintem ebbol azt is lehet sejteni, hogy vajon melyik rendszerhez mennyire innovativ.

Bel
 

hayate

Well-Known Member
2012. december 3.
343
1 750
93
Biztos láttátok már páran, de ezek a számok elképesztőek az SLS-el kapcsolatban (46:20-től a videóban):
- Minden költséget elosztva rakétahajtóművenként a végösszeg : 100 millió dollár / 1 darab RS-25
- 2.500 millió dollár 16 SRB-re, ezek már megvannak, fel kellett újítani/kiegészíteni őket
- ML-1 mobil indító állás: 927 millió dollár. És még sok egyéb elhangzik.
Értem én hogy politika meg hátszél, de ezek az összegek bődületesek.

 
T

Törölt tag 1711

Guest
ismeri a Moore torvenyet, ami szerint 1.5 evente ketszer annyi memoriat lehet venni ugyanannyi penzert, az konnyen ki tudja szamolni, hogy 1967 es 1981 kozott volt 14 ev, lekerekitve 9-szer 1.5 ev, ami azt jelenti, hogy ugyanakkora erteken 512-szer kevesebb memoriat, 128 Byte-ot (0,125 kB-ot) lehetett venni. De a NASA ezeket a gepeket nem 0.125 kB-tal, hanem 5000 kB-tal vette meg, ezzel ara'nyos volt nagyjabol a mainframe-ek csucsa, es a divatos otthoni szamitogepek kozotti kulonbseg.

Moore törvénye a processzorokról szólt, hogy a tranzisztorszámuk 1,5 évente megduplázódik, mellesleg az Intel alapítója és sokáig vezetője volt.

Memóriák méretét legfőképp memóriacímzés korlátozta, 8 bit-tel nem lehetett sok memóriát megcímezni, ebben volt forradalmi a C64 a lapozgatós módszerével, ami lehetővé tette nagyobb memória használatát régi cpu-val.
 

bel

Well-Known Member
2020. augusztus 24.
1 907
4 664
113
Memóriák méretét legfőképp memóriacímzés korlátozta

Szia,

Termeszetesen a memoriacimzes is korlat, de szerintem fontosabb korlat, hogy azt a memoriat ki is kell fizetni.

Par adatot osszeszedtem a memoriak arara, kezdem egy "regi" technologiaval: 1953, Williams tube: 1$/bit.

Ferritgyuru gyartasi koltseg valtozasok 1953-1970 kozott:
1953: 33 cent
1955: 5 cent
1960: 0.5 cent
1965: 0.2 cent
1966: 0.1 cent
1970: 0.03 cent

1 GB memoria az 8 (esetleg hibakezelessel 9) milliard bit.
Tehat pl. a SAGE rendszerbe ha igeny lett volna ra, akkor bele tudtak volna tervezni 30 bites memoriacimzest, azonban az 1 GB memoria az (akkori aron!) 450 millio dollar, amit ki is kellett volna fizetnie az USA legvedelmenek. Ezert inkabb kb 16 kB memoriat tettek bele a 250 tonna sulyu szamitogepbe.

ui. Forrasok: IBM's early computers, IBM's 360 and early 370 systems.
 

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 573
26 477
113
"A miskolci ADMATIS Kft. – egy nagyobb magyar beszállítócsapat vezetőjeként – fedélzeti eszközöket, és az Ariel építéséhez és földi logisztikai feladatokhoz szükséges berendezéseket fog szállítani. Ők készítik azt a speciális radiátort, amelynek az a funkciója, hogy a műhold belsejében lévő kritikus eszközök – jellemzően a detektor és az elektronikák – hőmérsékletét nagyon pontosan szabályozza. Három olyan konténert is készítenek majd, amelyekben az űrtávcsövet szállítják közúton Európa-szerte, biztosítva a benne lévő több százmillió euró értékű műhold megfelelő hőmérsékletét és vibrációmentes környezetét, tisztaszobai körülmények között.
Szintén magyar hozzájárulás lesz az űreszköz angliai összeszereléséhez használandó különböző szerelőkeretek, pozicionáló berendezések és állványok gyártása."

https://minap.hu/cikk/miskolci-admatis-kft-reszt-vesz-az-exobolygokutato-ariel-programban
 

Fade

Well-Known Member
2010. április 20.
3 662
3 514
113
Biztos láttátok már páran, de ezek a számok elképesztőek az SLS-el kapcsolatban (46:20-től a videóban):
- Minden költséget elosztva rakétahajtóművenként a végösszeg : 100 millió dollár / 1 darab RS-25

analógiát alkalmazva a "flyaway" ára 100m$ egy RS-25nek. Anélkül 3.500m$ / 24darab = 145m$ /darab.
Ennyiből simán kijön nem egy darab merlin hanem egy komplett falcon indítás. Mi falcon indítás ennyiből kijön egy Falcon Heavy indítás... Egy nyomi RS-25 árából.

De a core stage fejlesztése, 2db gyártásának ára 6.6b$, az indító állás 927m$os összege is wtf, értelmezhetetlen.

Ennyi pénzből Musk már kolonizálta volna a Marsot. Meg terraformálás után a Vénuszt. És most pont a Kepler akárhány elérésére gyártanák az első hiperhajtóművet.
 
  • Tetszik
Reactions: enzo and yrkon

Fade

Well-Known Member
2010. április 20.
3 662
3 514
113
Memóriák méretét legfőképp memóriacímzés korlátozta, 8 bit-tel nem lehetett sok memóriát megcímezni, ebben volt forradalmi a C64 a lapozgatós módszerével, ami lehetővé tette nagyobb memória használatát régi cpu-val.

IBM 360 ami még erősen a hőskor meg tudott címkézni 8MB ramot. A memória ára volt a korlátozó tényező és nem a címzés.
Lapozás és címfordítás meg kb mindenhol van. Ez alól kb a single level storages rendszerek a kivételek abból meg nincs sok. Ezért van mármint az ebből következő IO/ tranzakciós teljesítmény... hogy AS400 a mai napig használatban van. (Meg hogy elképesztően robosztus.)