Szia,
Egy kicsit fura nekem az abra Internet-es resze, nem latszik rajta az 1969-es kezdes.
Es persze akkor meg nem veletlenul volt ARPAnet a neve.
ui. talan az sem teljesen kozismert, hogy az egesz microsoft ceg csak azert letezik, mert egy jo nagy erteku szolgaltatast sikerult ellopniuk az USA hadseregtol: egy akkor igen draga, a hadsereg tulajdonaban levo szamitogepet ingyen hasznalhattak a foiskolasok abban az esetben, ha a rajta fejlesztett programokat ingyenesse tettek. Bill Gatesek kifejlesztettek egy basic ertelmezo programot, aminek a nem mukodo(!) verziojat ingyenesse tettek, a mukodo verziojat meg eladtak sok penzert. Az egesz ceg mukodeset ez alapozta meg.
A pletykak szerint ez utan par evvel az IBM ugy gondolta, hogy a Motorolla ceg rendkivul sikeres, es ha a varhato bevetelet visszaforgatja, akkor nehany even belul az IBM konkurenseve valhat. Ezert azt talaltak ki, hogy adja a nevet egy olyan projekthez, amivel 5-10 evvel vissza lehet vetni a technologiai fejlodest es addig se a Motorolla processzorait veszik, de hogy ne egyedul "vigye el a balhet", ezert valasztott egy masodvonalbeli hardveres ceget (Intel) es egy harmadik vonalbeli szoftveres ceget (Digital Research). Azonban amikor felhivtak a DR-t, akkor epp elment golfozni, aki erdemi dontest tudott volna hozni, ezert inkabb egy masik 3. vonalbeli ceggel szerzodtek le a DOS elkeszitesere.
Amugy a terv alapvetoen bejott, a hardver fejlesztest kb. 6 evvel visszavetette: 1986-ban jelent meg a 386-os, addig komolytalan (vagyis virtualis memoriakezelest nem tamogato, az IBM-nel gyartott mainframe-ekhez hasonlitva a 60-as evek szintjen levo) processzorokat gyartott az Intel. A szofvert meg sokkal tobbel: 1993-ban jott ki a Windows NT elso valtozata, vagyis az elso operacios rendszernek nevezheto Windows verzio (ami kepes volt onmagat vedeni a futo programoktol), de kompatibilitasi okokbol meg ezt is ugy terveztek meg, hogy kepesek legyenek benne szaporodni a virusok. Ugyan formalisan mar ez elott (1991-ben) megjelent a Linux, de az elso evekben meg nem volt kiforott (profi felhasznalasra alkalmas) rendszer.
Es hogy legalabb egy kicsi koze legyen a hozzaszolasnak az urkutatashoz, az elozo bekezdesben emlegetett "60-as evek szintjen levo IBM mainframe" csucsmodeljet (S/360-Model 95) a NASA vette meg es a teljes holdraszallassal kapcsolatos szamitasait azon vegezte. Ha valaki ismeri az 1981-ben megjelent Commodore-64-et (ami a 64 kB memoriajarol kapta a nevet), es ismeri a Moore torvenyet, ami szerint 1.5 evente ketszer annyi memoriat lehet venni ugyanannyi penzert, az konnyen ki tudja szamolni, hogy 1967 es 1981 kozott volt 14 ev, lekerekitve 9-szer 1.5 ev, ami azt jelenti, hogy ugyanakkora erteken 512-szer kevesebb memoriat, 128 Byte-ot (0,125 kB-ot) lehetett venni. De a NASA ezeket a gepeket nem 0.125 kB-tal, hanem 5000 kB-tal vette meg, ezzel ara'nyos volt nagyjabol a mainframe-ek csucsa, es a divatos otthoni szamitogepek kozotti kulonbseg.
Es szerintem ebbol azt is lehet sejteni, hogy vajon melyik rendszerhez mennyire innovativ.
Bel
