A szemünk láttára előzheti a marsi autózás a holdit
Ha minden jól alakul, vasárnap történelmet ír az emberiség, és első alkalommal reptet meg egy repülő eszközt egy másik bolygón. Az Ingenuity helikopter első útja nagy esemény lesz, de gazdája, a Perseverance marsjáró is azon dolgozik, hogy a saját műfajában beírja magát a történelembe. Repülni ugyan nem tud, de a tudományos munkái végzése közben méterről-méterre közelebb kerül egy sajátos rekordhoz.
A Perseverance még a Földön, egy kaliforniai laborban
Az első érintés
Bár az Apollo-11 sikeres holdraszállása miatt az utókor űrverseny-emlékezetében a szovjetek a vesztesek, nem árt tisztában lenni azzal a nem mellékes ténnyel, hogy valamennyi huszadik században az emberiség által megérintett égitesten a vörösök jártak először. A jártak persze erős eufemizmus, valójában tervezetten vagy tervezetlenül, de csúnya becsapódásokkal köszöntek be előbb a Luna-2-vel a Holdra, majd a Venyera-3-mal a Vénuszra, végül a Marsz-2-vel a Marsra, hogy ott kisebb-nagyobb krátereket robbantva, messzire szórt alkatrészeik képében letegyék az emberiség névjegyét. Ugyanakkor ezen félérdemeken túl meg kell adni, hogy ezekre az égitesteken aztán az első sikeres landolás is mind a szovjetekhez kötődik.
Emlékbélyeg a Marsz-2 útjáról
A három szomszédos égitest közül a Mars volt az utolsó, ahova - ha rideg fémeszközökkel is - de elért az emberiség. Nem volt egy könnyű menet, ami 1962-ben, a Marsz-1-gyel indult. Ez volt az első szonda, amit a külső szomszédoz küldtünk, de még az odaúton, már a Marshoz nagyon közel megszakadt vele a kapcsolat. Két évvel később aztán az amerikai Mariner-4-nek sikerült tízezer kilométeres távolságom belül elrohannia a Mars mellett, és hazaküldenie az első fotókat. Ezek voltak az első egyértelmű bizonyítékok arra, amit a tudósok már nyilván sejtettek: épített környezetnek nincs nyoma a bolygón, Holdéhoz hasonló kráterekkel viszont tele van, ami nem volt jó előjel egy későbbi landoláshoz. Hét évvel később aztán, a Marsz-3-nak mégis összejött egy történelmi, sima Marsot érés. Szomorú mellékszál, hogy húsz másodperccel a landolás után el is némult a szonda.
Az első gurulások
A két szomszéd bolygó és a holdunk felfedezésének evolúciója nagyjából hasonló menet szerint zajlott: előbb egy közeli elrepülés, majd több-kevesebb sikertelen próbálkozás után egy sikeres landolás. Az épségben leért szondák aztán mértek, fotóztak, de az ilyen megfigyelések tudományos értékét részben beárazta, hogy éppen hova sikerült leejteni egy-egy szondát. A következő szint egy felszínen mozgó jármű volt, ami a Holdon és a Marson összejött már az előző évezredben. Furcsamód előbb az emberes séta sikerült a Holdon 1969-ben, rá egy évre a Földről irányított Lunohod-1 megtette első métereit, 1971-ben, az Apollo-15 küldetésén pedig elkezdtük őrült tempóban gyűjteni a kilométereket az űrhajósok által vezetett holdroverekkel.
Egy LRV - ezekkel gyűltek a leggyorsabban a kilométerek odafent
Az első marsi gurulásig még el kellett telnie pár évtizednek. 1997-ben, a mindössze 11,5 kilós, egy talicskánál is kisebb Sojournernek sikerült elsőként, és három hónapos pályafutása alatt apró kerekeivel összesen 100 métert taposott a marsi porba. Nem kellett sokat várni, hogy óriásit ugorjon a színvonal a Marson, 2012-ig ugyanis három marsjáró is landolt arrafelé: a Spirit és az Opportunity két azonos felépítésű rover 2004-ben, a Curiosity pedig 2012-ben. A Spirit hat évig húzta, az Opportunity pedig tizennégy évig. Eredetileg mindkettőt 90 napos működésre tervezték, de az történt velük, amit még az építői sem reméltek: a vártál erősebb marsi légköri aktivitás rendre levitte a port a napelemtábláikról, így tudtak hosszú éveken át működésben maradni. Az Opportunity 45,16 kilométert gyűjtött be, mígnem 2018 augusztusában megszakadt vele a kapcsolat. Ekkora távolságot idegen égitesten semmilyen ember alkotta szerkezet nem tett meg addig és azóta sem.
Családi portré a Perseverance-en: egy képen az összes marsjáró méretarányos rajza
A 2012-ben Marsot ért Curiosity napelemek helyett radioizotópos termoelektromos generátorral (RTG) működik, akárcsak a nemrég landolt Perseverance, így ezek nem függnek az éjszakáktól vagy a hosszú viharoktól. A Curiosity méretben nagy lépés volt előre a korábbi marsjáróktól, de még az Opportunity által megtett táv közelébe sem jutott: 24,98 kilométernél jár és szorgosan gyűjtögeti a métereket (itt tudod követni az útját).