Sokáig abban a kényelmes pozícióban voltak, hogy ők voltak az Amerikaiakkal szemben az egyetlen alternativa. Aztán idővel persze megjelent még az ArianeGroup, meg Kína, de a piac így is jól felosztott volt közöttük. A hordozórakéta szegmensben viszonylag stabilan álltak. Persze műholdas elektronikában/technológiában már ekkor lépéshátrányban voltak az USA, a Europa, és Japánnal szemben, de ez nem volt látványos. Közben az amerikaiak meg Kína megvették a maradék értékes technológiájukat is, meg székeket a szojuzokra, szóval fojt a jó kis valuta Moszkvába.
Csak közben a kereskedelmi szektor szintet lépett, keresletben, és technológiában is. A SpaceX megjelenésével pedig a magán szektor berúgta az ajtót a rakéta piacon.
Ezt még egy 2019-es Eu tanulmányból olloztam ki, jól mutatja a rakéta generációk árképzését.
Közben a Szojuz székek nemhogy csökkentek, hanem egyre drágultak...
Talán ezt előre látva a NASA időben elkezdte támogatni a kereskedelmi partnereit, aminek eredményét jól látni az árképzésekben. Még az ULA is viszonylag jó ütemben regált, de ők egyébként is biztos állami megrendeléseken állnak.
Sorra jelennek meg az újabb rakéta startup cégek. Még Kína is rájött, hogy a magánszektort is be kell vonni a hatékony piac szerzéshez, és az innováció ösztönzéséhez.
A Roszkozmos a külföldön bevált példák ellenére továbbra is ódzkodik a magáncégekkel való partnerségtől, attól tartva, hogy ennek nyomán elszivárognak majd az "állami űrköltségvetés tételei és fix szerződései"
Ehhez hozzá jön még a kapkodás, a rendszeres variálás, a futó projektek alul finanszírozása, és a korrupció a Roszkoszmosznál, meg az épülő rakéta központ körül.
De azért legyen új rakéta, új szállító kapszula is kell, ja meg akkor már önálló állomás, újrahasználható szuper heavy rakéta is kell, meg nukleáris vontató, holdbázis, meg toronyóra lánccal... Mindezt tizedannyi pénzből, autókrata vezetéssel..