Meghalt Michael Collins, a holdra szállás elfeledett űrhajósa
Az Apollo–11 űrmisszió tagja volt, de sosem lépett a Holdra.
telex.hu
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ezek az ötletek szerintem mindenkiben felmerülhetnek, de ahogy már utaltam rá, a józan paraszti ész nem működik az orbitális mechanikánál.Alacsony pályáról (legyen mondjuk 250km), körülbelül mekkora -deltav kell, hogy egy szemétdarab biztosan viszonylag hamar (max hónapok) visszaérjen a légkörbe?
Lehet hülye elgondolás, de nem lehet valami nagy "visszafele lökéssel" belassítani a szemetet? Rugós mechanikával, vagy ágyú mintára.
És akkor ugyanakkora impulzussal a befogó kukás műhold meg gyorsulna/emelkedne egyet, aztán mehetne az ionjával a következőhöz. Kvázi "belökdösné" a szemetet a légkörbe.
Ezen elmélázva, különben nem is biztos, hogy olyan rossz ötlet amit leír. Igazság szerint az lehet még egy jó ötlet, ha a befogó műhold egyszerre több befogó kar/háló készletet vinne magával. Képzeljünk el egy olyan megoldást, mint amikor a tollaslabdákat egymásba rakjuk! A képzeletbeli tollaslabdák működnének befogó eszközként. Minden ilyen tollaslabda kaphatna egy mini rakéta hajtóművet. Mondjuk szilárd hajtóanyagút, hogy olcsó és egyszerű legyen.Ezek az ötletek szerintem mindenkiben felmerülhetnek, de ahogy már utaltam rá, a józan paraszti ész nem működik az orbitális mechanikánál.
Amugy szerintem a 250 km-es pályán nem kell sok idő magától is lejön az, persze függ a méretétől és a tömegétől.
Az ISS-t is pár havonta meg kell emelni pedig az 400+ km-en kering, mondjuk jó nagy felülettel az is igaz..
Sokkal egyszerűbb és praktikusabb ötlet az, hogy lézerrel meglövik az egyik oldalukat és az ki elpárolgó anyag ad egy impulzust.Alacsony pályáról (legyen mondjuk 250km), körülbelül mekkora -deltav kell, hogy egy szemétdarab biztosan viszonylag hamar (max hónapok) visszaérjen a légkörbe?
Lehet hülye elgondolás, de nem lehet valami nagy "visszafele lökéssel" belassítani a szemetet? Rugós mechanikával, vagy ágyú mintára.
És akkor ugyanakkora impulzussal a befogó kukás műhold meg gyorsulna/emelkedne egyet, aztán mehetne az ionjával a következőhöz. Kvázi "belökdösné" a szemetet a légkörbe.
Ezek az ötletek szerintem mindenkiben felmerülhetnek, de ahogy már utaltam rá, a józan paraszti ész nem működik az orbitális mechanikánál.
Amugy szerintem a 250 km-es pályán nem kell sok idő magától is lejön az, persze függ a méretétől és a tömegétől.
Az ISS-t is pár havonta meg kell emelni pedig az 400+ km-en kering, mondjuk jó nagy felülettel az is igaz..
Egy komolyabb lézer nagy, nehéz. Eltalálja az objektumot, annak egy akkumlátorát, vagy üzemanyag tankját, az meg kontrolálatlanúl elkezdhet pörögni vagy pályát módosítani a kiáramló gázok miatt. A kompozitot meg lehet csak simán átégetné. Szerintem nem véletlen, hogy nincsenek ilyen irányú tervek.Sokkal egyszerűbb és praktikusabb ötlet az, hogy lézerrel meglövik az egyik oldalukat és az ki elpárolgó anyag ad egy impulzust.
Ezzel egy hold igen sok célpontra tud tüzelni és ha megfelelő pályára teszed, akkor igen sok célpontot lesöpörhet.
A probléma az, hogy ez kvázi űrbe telepített fegyver lenne, mert ehhez több kW-os lézer kell.
2:42
Beszarás, ezekről soha nem hallottam.
2000 körül még a Magyar Nemzet is írt erről. Őszintén szólva ehhez képest egyik űrszemét takarító technológiát sem tudom komolyan venni. Mert ez az egyetlen, ami évtizedekig működő holdat eredményez és úgy, hogy széles sávot képes lenne tisztára söpörni. A többi hülye ötlet több szemetet termelne talán, mint amit eltakarít.Egy komolyabb lézer nagy, nehéz. Eltalálja az objektumot, annak egy akkumlátorát, vagy üzemanyag tankját, az meg kontrolálatlanúl elkezdhet pörögni vagy pályát módosítani a kiáramló gázok miatt. A kompozitot meg lehet csak simán átégetné. Szerintem nem véletlen, hogy nincsenek ilyen irányú tervek.
2000 körül még a Magyar Nemzet is írt erről. Őszintén szólva ehhez képest egyik űrszemét takarító technológiát sem tudom komolyan venni. Mert ez az egyetlen, ami évtizedekig működő holdat eredményez és úgy, hogy széles sávot képes lenne tisztára söpörni. A többi hülye ötlet több szemetet termelne talán, mint amit eltakarít.
De ennek pont semmi értelme. Több tízezer vagy százezer igen kis szemét van. Azzal semmit nem tud kezdeni ez.Nemrég volt egy küldetés ami két azonos méretű tömegű Cubesat-ot állított pályára, de az eggyiknek volt egy kiengedhető hosszú szalag kábele. Pont azt vizsgálták, hogy a drag különbséggel hogyan alakul a de-orbit. Az antennás pár hét alatt lejött, míg a simának hónapok kellettek.
Én ennek nyomán olyan műholdba gondolkoznék ami ilyen kihajtható, kitekerhető extra felületet kapcsolna a LEO-n levő szeméthez, megnövelve a felületét. Olcsó könnyű kompozit, vagy műanyag is lehet, többet is vihetne magával, csak a rögzítést kellene kitalálni.
Szerinted.De ennek pont semmi értelme. Több tízezer vagy százezer igen kis szemét van. Azzal semmit nem tud kezdeni ez.
A lézeres meg az aprónak és nagynak is ad delta V-t és ha olyan pályán van, ami szemét pályára merőleges, akkor idővel szépen kitakarít több sávot is.
Ez a fizikai marhulás értelmezhetetlen. A nagyon nagy darabok ellen jó, de ott hány cubasat kéne ennek és mi viszi fel őket? Sok rakéta = szemét.
És ezt hogyan képzeled el? Ehhez mennyi delta V kell?Szerinted.
A cubesat csak teszt volt.
Egy nagyobb műhold akár száz előre feltekert, felületnövelő eszközt is vihetne magával különböző méretben a különböző objektumokhoz.
De tényleg lézzerrel lövöldözni mennyivel jobb ötlet, összeviszza elkezdhet pörögni, a felülete akár visszaverheti, ha félremegy a nyaláb párszáz vagy ezer kilométerre lévő másik objektumba is kárt tehet. Alighanem egy nagyságrendel drágább, komplexebb..
Amerika egyre inkább átállni igyekszik a kereskedelmi űrkutatásra, ami már berúgta az űrszektor ajtaját. Hatalmas potenciál van benne, nem véletlen, hogy kína is próbálkozik nyitni az irányba is.Nem tudoom en meg mindig azt latom hogy a kinaiak menetet hangoztatnak mikozbe futnak az oroszok ballagnak az amerikaiak totyorognak de sprintnek allitjak be.
Jo tudom a kinai mir. De akkor is egy uj urallomas es nincsenek elszallva tolle nem a vegtelennek tervezik. Nem adok 5 evet es mar keszul nekik a kovetkezo generacios allomas amit a szerzett tapasztalatok alapjan kezdenek el majd epiteni.
Itt is alkalmazhato az ion hajtómű, nem kell kapkodni, randevúzni egy objektummal nem uj technologia. A rögzítést ahogy már említettem ki kell találni.És ezt hogyan képzeled el? Ehhez mennyi delta V kell?
Ha gyenge lézerrel tervezel akkor ehhez is ugyanúgy kell a deltaV a manőverezéshez, pályakorrekciókhoz mint az én ötletemhez. Szvsz
- A lézer igen kis teljesítményű lennem, néhány kW.
- Több száz km-re el sem tudna lőni emiatt.
- Az, hogy véletenül pont eltalál valamit annak matematikai esélye közel 0, de még ha ez megtörténne a teljesítménye 0 közelében lenne.