Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
9 241
37 091
113
Jajj...
Az Angara A5V NEM a KVTK miatt lett volna képes 37.5 tonnát LEO-ra felvinni, hanem az URM-2V (a KVTK-hez hasonlóan HidroLox hajtóanyagú) második fokozat miatt.
Az URM-2V fejlesztése tudomásom szerint jelenleg parkolópályán van, nincs rá pénz.
Szóval megint előkerült egy papíron lévő terv, ami nem tart sehol...
Az URM 2V fokozat nyugodtan használhatja ugyanazt a hajtóművet amit a felső szakasz használ РД-0146Д1 a jelenlegi változata, ezt tesztelték néhány napja. Mindkét szakasz vákumban müködik.
A harmadik fokozatra felraknak kettőt a KVTK-ra meg egyet. Az meg nehogy nehézséget okozzon nekik, hogy összeeszkábáljanak egy hidrogéntartályt oszt betegyék az oxigéntartály mellé a modulba és rávarázsolják a hajtóműveket.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 690
14 653
113
Pont ez a lényeg: amiket emlegetsz, az a múlt.
Ma már a Kínai haditengerészet előremutatóbb hajóegységeket épít, mint az Orosz hadiflotta. Az atommeghajtású tengók terén most még kicsivel lemaradásban vannak, de az AIP tengók terén messze leelőzték az oroszokat.

A témánál maradva, a Long March 1, 2, 3 és 4 család még az 1950-es, 60-as évek technológiájára épült az UDMH üzemanyaggal és szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétákkal, ezt a technológiát tökéletesítette. A Long March 5, 6 és 7 viszont már egy új korszak, amit az oroszok az Angara A5-el még csak demóznak, azt a kínaiak simán, ütemszerűen megvalósították.
Az, hogy 56 indítást (volt egy plusz hivatalosan nem jegyzett indításuk) sikeresen, kudarc nélkül megvalósítottak 2021-ben, azért minimum megsüvegelendő. Teszik mindezt öles lépésekkel...

Mit tudnának tehát ehhez pluszba adni az oroszok, ami már nincs meg Kínának?
Nagyon maximum a tapasztalatokat a tartós űrbéli emberi küldetésekről, amelyben tényleg páratlan az orosz tudás jelenleg.
Viszont kétlem, hogy az ezekhez köthető tudást már nem szerezték meg a kínaiak.
Csak a gyakorlatba átültetés az, ami még hiányzik...

És most vissza az első lépésre: mi az, ami pluszt tud nyújtani az Orosz űripar Kínának egy Holdbázis terén?
Nincs nagyobb teljesítményű rakétájuk, Kína vezet.
Nincs jobb űrhajójuk, az Orelnek még tesztpéldánya sem járt a világűrben, a kínai következő generációs űrhajó már tavaly járt odafent.
Nincs saját LEO űrállomásuk, az ISS-re az Egyesült Államok nem engedi be Kínát. Kínának van viszont saját űrállomása.

Oroszországnak arra kell felkészülnie, hogy Kína mellett másodhegedűs legyen ebben a Hold-programban, valahogy úgy, ahogy Európa és Japán is másodhegedűs az Egyesült Államok mellett a közös űrprogramokban.
Azonban szerintem az Orosz politikusok (és hangadók) nehezen fogják megemészteni ezt, és itt jön az, amit hangoztatok: Kínának maximum politikai okokból lehet szüksége az Oroszokra. Ha maga mellé állítja Őket, azzal kivonja a nyugati űrprogramok képletéből az oroszokat, és mondhatja, hogy van egy "saját" nemzetközi űrprogramja (ahogy az Artemis az USA "saját" nemzetközi űrprogramja) - de ennél többet az oroszok, legalábbis a jelen állás szerint, nem fognak jelenteni ebben a témakörben.
Az űrruha az egyetlen ami eszembe jut. Ionhajtóval hogy állnak a csájnízok?
 
W

Wilson

Guest
Ekkora blődséget amit ez a kínai nyom! Szegény orosz űrkutatást elnyomja a csúnya USA!
Az SZU szétesése után az amerikaiak nyújtottak kezet, (nyilván nem teljesen önzetlenűl) ,hogy ne széledjenek szét az orosz szakemberek.
Az ISS-ben is olyan előnytelen szerződést kötöttek, hogy amíg Oroszország a teljes összeg kevesebb mint tíz százalékát fizette, ennek ellenére a nemzetközi megállapodások alapján erőforrásainak körülbelül egy harmadához juthatott.

Szinte probléma mentes volt a két fél eggyüttműködése Krím megszállásáig.

Az, hogy most Kína és Oo egymásra talált azért van, mert Oo politikailag eltávolodik a nyugattól, és ez kapóra jön Kínának.
Az űrkutatásban komolyan vehető szereplők rajtuk kívül mind az USA oldalán áll.

Szép ez az eggyezmény, kellett is mint egy falat kenyér az oroszoknak, mert màra szinte minden területen egyre jobban lemaradnak, ígéretből meg tervből meg tele a padlás, miközben jóformán semmi innovatív ujdonságot, érdemi új képességre nem tettek szert az elmúlt 30 évben.

Én azt mondom várjuk ki a végét mi lesz ebből a házasságból..
Nagyjából egyetértek veled,én azon nem lepődök meg ,hogy a kínaiak maximálisan kimaxolják az ebben a helyzetben lévő propaganda lehetőségét ez természetes velejàrója a dolognak, az viszont tény, hogy az orosz űrkutatás alulfinanszírozott és ennek tetejébe még egy inkompetens vezetésű és egy korrupcióval erősen átszőtt szervezeti struktúra jellemzi.Úgyhogy lesz hova fejlődniük....

Az pedig, hogy mi sül ki ebből a dologból az nagyrészt az oroszokon múlik, ha reálisan mérik fel a jelenlegi helyzetüket és hajlandóak beállni a kínaiak mellé "melózni" akkor sikeres lehet az együttműködésük....
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Cifu

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 690
14 653
113
Az oroszoknak ott van a nukleáris zűrvontatójuk, ami a kínaiknál is gondolom készülget, de az oroszok jó pár év előnyben vannak hozzájuk képest. Másrészt az oroszok is dolgoznak a szupernehéz rakétájukon, ami újrafelhasználható lesz metánüzemű hajtóművekkel. Nagy kuss van róla, asszem hírzárlatot rendeltek el.
Néhány napja jelentették be, hogy az Angara A5 hidrogénüzemű felső szakasz megnövelt teljesítményű változatát sikeresen tesztelték. Ezzel majd 40 tonnát tudnak alacsony földkörüli pályára juttatni.
A holdraszállást egyenlőre 4 Angara A5 indításával tervezik megvalósítani.
Bőven egyenrangú partnerekként vésznek részt ebben a Kínával közös programban.
A napelemek már annyira jók, hogy úgy tűnik, a nuki meghajtás a Jupiterig fölösleges.
 
  • Tetszik
Reactions: Bleroka

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 690
14 653
113
Pedig (ezen cikkből kiindulva) kénytelen lesznek megemelni a Roszkoszmosz költségvetését....

Exkluzív: Kína és Oroszország új 5 éves űr-együttműködési programot ír alá, 2035-ig nemzetközi holdállomást építenek: Roszkoszmosz........

Kína és Oroszország jövőre ír alá egy új, 2023-2027 közötti időszakra szóló űr-együttműködési programot, amely magában foglalja egy nyitott és inkluzív Nemzetközi Holdkutató Állomás (ILRS) 2035-ig történő létrehozásának tervét is – közölte a Roszkozmosz orosz nemzeti űrügynökség exkluzív közleményében a Global Timesnak. interjú.

Az új program tartalmazni fogja a két ország nemzeti műholdrendszere, az orosz GLONASS és a kínai BeiDou Navigation Satellite System (BDS) jövőre telepítendő földi szegmensének fejlesztését, valamint egy sor izgalmas projektet, a Roscosmost is. és a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) a következő évtizedekben azon fog dolgozni, ahogy a két ország egyesíti erőit, hogy új csúcsokat érjen el az űrkutatás területén.

Ellentétben az Egyesült Államok „Artemis Megállapodás” néven ismert holdkutatási projektjével, amely a szakértők szerint felfedi „exkluzív jellegét az űralapú NATO imitálására”, Kína és Oroszország partnersége azt hangsúlyozza, hogy mindenki számára előrelépést hoz a közösségépítés víziójával. az emberiség közös jövőjével.

Hold előőrsének létrehozása mindenki számára

Az ILRS a két "régi és megbízható partner" jelenlegi legnagyobb együttműködési projektjeként az űrkutatás területén, 2035-ig egy állomás felépítését biztosítja a Hold felszínén, míg kísérleti és kutatási létesítményeket széles körben. számos tudományos munka működne a Hold körüli pályán – közölte az orosz nemzeti űrügynökség sajtószolgálata a Global Times érdeklődésére adott közleményében.

A Roscosmos felfedte a Global Timesnak, hogy feltételezések szerint az ILRS tartalmazni fog egy Föld-Hold közötti repülési rendszert, egy kiegészítő, hosszú távú működési rendszert a Hold felszínén, egy holdfelszíni utazási és műveleti rendszert, valamint automata berendezéseket tudományos műszerek komplexumával.

A projektben a Peking és Moszkva közötti együttműködés kiterjedne a holdkutatással és -használattal kapcsolatos stratégia kidolgozására és koordinációjára, az együttműködési és tervezési területek meghatározására, valamint az ILRS összetevőinek elindításával kapcsolatos együttműködésre, a közös műveletekre, az ellenőrzésre, beleértve a földi állomások támogatását is. , és egyéb tevékenységek, valamint az ILRS és összetevőinek közös elvi és előzetes tervezése, modellezése és validálása.

Kína és Oroszország a projektről szóló, jogilag kötelező érvényű kormányközi megállapodás tervezetén dolgozik, amelyet 2022-ben írnak alá – közölte a Roszkoszmosz.

Song Zhongping űrelemző és tévékommentátor szerdán a Global Timesnak azt mondta, hogy a Kína és Oroszország által kidolgozott kiterjedt együttműködési tervek magas szintű politikai kölcsönös bizalomra, valamint a tudomány és technológia iránti kölcsönös bizalomra utalnak. Ez a fajta együttműködés nemcsak mindkettőjük javát szolgálja, hanem nagyobb segítséget is hoz az emberiség megértésének gazdagításához a hatalmas univerzum iránt.

Idén márciusban a két kormány jóváhagytaA CNSA és a Roszkozmosz két vezetője egyetértési nyilatkozatot írt alá egy nemzetközi holdkutató állomás közös felépítéséről videokapcsolaton keresztül, amely hangsúlyozta a közös konzultáció, építés és megosztás alapelveit az együttműködés előmozdítása érdekében. nemzetközi kutatóállomás a Holdon.

Ezt követően Kína és Oroszország közös nyilatkozatot adott ki az ILRS létrehozásáról áprilisban , a Kínai Űrnap 2021 nemzeti ünnepe közepette, hangsúlyozva, hogy a projekt nyitott minden együttműködésben érdekelt nemzetközi partner előtt.

Fázis-4 küldetések

Wu Yanhua, a CNSA helyettes adminisztrátora a közelmúltban közölte a médiával, hogy az állami hatóságok jóváhagyták a kínai holdküldetés negyedik szakaszát, amely magában foglalja az új Chang'e-6, 7 és 8 küldetéseket is, amelyeket várhatóan következő évtizedben.

Kína azt tervezi, hogy a Chang'e-7 szondát először a Hold Déli-sarkra indítja, majd a Chang'e-6 mintavételi és visszatérési küldetése a Hold déli sarkáról.

És a Chang'e-8, a negyedik fázis utolsó darabja, az ILRS elsődleges formáját fogja megépíteni.

Wu elmondta, bár Kína fogja vezetni ezt a három holdküldetést, a folyamat során várható Oroszország együttműködése az ILRS közös létrehozásában, és összefogunk, hogy feltárjuk a Hold környezetét és erőforrásait annak érdekében, hogy megtudjuk, hogyan lehet békésen használni a Holdat. forrásokat, hogy szilárd talajt teremtsen a jövő számára.

Wu hangsúlyozta, hogy a nyitottság és a befogadás a kulcsfontosságú út a világűr színpadának középpontjába kerüléshez, Kína pedig mintegy 160 együttműködési megállapodást írt alá közel 60 országgal és nemzetközi szervezettel világszerte.

A közelgő Chang'e holdkutatási sorozattal való együttműködés mellett a Roszkozmosz bejelentette, hogy megkezdték az ügynökségek közötti megállapodások végrehajtását a CNSA-val az orosz Luna-Resurs-1 (OA) orbitális űrszonda és a kínai Chang'e-7 küldetés koordinálására. valamint a közös Hold- és Mélyűrkutatási Adatközpont létrehozásával kapcsolatos együttműködésről, amelyet 2019. szeptember 17-én írtak alá.

„E projekt sajátos jellemzője, hogy nyitott más nemzetközi partnerek részvételére” – mondta a Roscosmos.

Danil Bocskov, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának szakértője a Global Timesnak azt mondta, hogy Moszkva "az űrkutatási kezdeményezésektől nyitottabbnak és együttműködőbbnek kell lennie, és nem segíti elő a "NATO-űrben" politikai projekteket.

Például szolgálnak a kétoldalú együttműködés olyan kiemelkedő kezdeményezései, mint a Nemzetközi Holdkutató Állomás, amelynek külpolitikai vonatkozásai is vannak. Oroszország - bár az Egyesült Államok meghívta a részvételre - bírálta a NASA hasonló Hold-kutatási projektjét, és az "Artemis" projektet hibáztatja. exkluzív jellege miatt, egy űralapú NATO-t utánozva” – jegyezte meg Bochkov.

"Bár Oroszország és az Egyesült Államok közötti együttműködés az űrszektorban még mindig folyik, az Egyesült Államok elnyomja Oroszország űrhatalmát" - jegyezte meg Song Zhongping. "Inkább arról van szó, hogy megkapják egymástól, amit akarnak, ami valójában nem együttműködés a valódi értelemben, csak kölcsönös gyanakvás."

"Ezzel szemben Kína és Oroszország azon dolgozik, hogy tükrözze a játékosok közös igényeit világszerte, egy olyan közösség felépítésének víziójával, amelynek közös jövője van az emberiségnek" - mondta Song.

Kompatibilitás és komplementaritás

A 2018-2022 közötti időszakra szóló orosz-kínai űrügyi együttműködési program jövőre zárul le – közölte a Roszkoszmosz, hozzátéve, hogy a program hatékony eszköznek bizonyult a kétoldalú együttműködés ösztönzésére az iparági szinten.

A Global Times megtudta, hogy a CNSA a Roscosmosszal közösen kidolgozza a kölcsönösen előnyös projektek listáját, amelyek bekerülnek a 2023-2027 közötti új együttműködési programba.

Emellett folyamatban van az orosz-kínai együttműködés fejlesztése a műholdas navigáció területén, különös tekintettel a GLONASS és a BeiDou (BDS) navigációs rendszerek kompatibilitására és kiegészítő jellegére.

2021. november 29-én aláírták a 2021-2025 közötti időszakra szóló orosz-kínai együttműködési ütemtervet a műholdas navigációban, amely a GLONASS és a BDS integrált és innovatív fejlesztésére vonatkozó terveket tartalmazza.

Konkrétan a nemzeti műholdas rendszerek földi szegmensének fejlesztését tervezik. Ezzel kapcsolatban mindkét fél meghatározta a GLONASS és a BDS kölcsönös földi mérőállomásainak helyét, amelyeket 2022-ben kell telepíteni – közölte a Roszkozmos.

Egyetlen papírnak hiszek. Azon Benjamin Franklin van.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 690
14 653
113
az első kommentem végén a Kínaiakra való hivatkoztam (2018) igazából azt a komment cunamimat keresem... (cunami miatt sajnos már nincs meg) de emlékszem hogy kaptam hideget meleget mert a kínaiak előrretőrését vizionáltam skiccek és félinfók alapján...
kár érte... Gondoltam magamba hogy jolvan akkor majd meglátjuk.
Az atomerőműveken kívül mindenben tévedsz. Pl Irán nem rendelt orosz repülőket, sőt, látványosan nem érdekli őket. Az Aeroflott is csak úgy hajlandó venni belőlük, hogy a költségvetésből miliárd dolláros kompenzációt kap. Csak púp a hátukon.
 

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
7 056
14 204
113
Egyértelműen fejleszteni kell, hogy versenyben tudjanak lenni. A poén az, hogy pl a 60 éves Szojuz rakétában még mindíg van potenciàl, akàr kb +2tonna és akkor még több is lehetne egy egyenlítő közeli állásból.

Én a fejlesztési folyamatok alapján becsültem, hogy a hordozó-rakéta gyártási, biztonsági és üzemeltetési fejlesztéseinél egymást erősítő gazdaságossági fejlesztéseket tesznek, akkor azok emiatt a szinergia miatt a ráfordított erőforrásokhoz képest nagyságrendi --piaci sikert/túlélést jelentő-- javulást(költségcsökkenést) eredményeznek, más hasonló területek, hasonló folyamatait analógként véve.

...és bizony ez is a maga módján egy háború --látszólag-- kevésbé véres része, és a döntő itt is az a szokásos három dolog: pénz, pénz, pénz...



Űr-atom-erőmű...
Ez jól hangzik, de jelenleg és a következő évtizedekben sem mutatkozik erre jelentős kereslet.
Mondjuk ha halmokban állna az arany a Holdon akkor sem lenne gazdaságos lehozni mert többe kerülne mint itt kitermelni, a mélyűri küldetésekből pedig jó ha van évente egy.
A űrhadviselésben most futják az "elődöntőket", én ezt a területet az energia-ellátás szempontjából döntőnek tartom, ahol az oroszok az elektronikai hátrányukat ismét csak brutális energia bevitellel fogják tudni ellensúlyozni, sok rádio-elektronikai részterületen.
A civil felhasználás itt csak "mellék-vágány" lesz --szerintem-- ezért a fejlesztési költségek nem érdekesek, "csak" a civil területre történő adaptálás "gombjai" --az egész fejlesztéshez képest--!
Ezen a területen komoly múltjuk van, az USA-n kívül mindenki más (Kína, Eu (?), Japán(?)...) a nulláról indul!





OFF

A Giga-rakéták zsákutca, mint az Airbus A-380-asa.
Minden attól függ mekkora tömeget kell mozgatni.
Az A380 sem volt zsákutca, csak túl későn jött, és az üzemanyagárak közben elszaladtak. Egyébként sok 380nál kifejlesztett technologia került át pl. a 350be.

Volt még azért azért néhány nem kis megoldandó probléma az A-380-as üzemeltetésénél:
  1. jelentősen hosszabb kifutópálya igény
  2. jelentősen szélesebb az A-380, mint amire a reptereket építették,
  3. kiszolgáló infrastruktúra igény más/sokkal több(utas-mozgatás, kiszállás...)
  4. karbantartás, javítás, gondok, hangárméret, egyebek miatt...
  5. majd mindehhez valóban jöttek gondnak az üa-árak majd +Covid,
amik együtt gyorsan megásták az A-380 sírját.

Velem együtt sok "kívülálló" egy --a korábbi/jelenleg is gyártott géptípus elemeit felhasználó-- kettős-törzsű repgépben látta/látja a következő civil repülést érintő fejlődési szintet, az iszonyú infrastrukturális --világ-szinten száz-milliárd $-os reptérátépítési-- költségeket elégető "egyszerű" méretnövelés helyett, amit az A-380 esetében --szintén nem gombokért-- megvalósítottak.

ON





Űr-atom-erőmű-höz
Wut?
LEOn túl drága és felesleges a napelemek miatt, és a hozzávaló hasadó anyag sem játék...
Az oroszok korábban is gyártottak üzemeltettek, fellőtek elyen energia-ellátással bíró űr-járművet, évtizedes előnyüket használhatják ki, ha pedig Tóriumot használnak, sok kockázatot mérsékelnel.
Valamennyi kockázat mindig, mindegyik szereplőnek lesz, de előnyül most, még nekik van, egy kevés az USA előtt is. Kb, és szerintem.


.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 690
14 653
113
Én továbbra is abban látom az oroszoknak a kitörési --de inkább túlélési-- utat, hogy a meglévő hordozót teszik megbízhatóbbá és olcsóbben gyárthatóvá, olcsóbban felbocsájthatóbbá, üzemeltethetőbbé. Ezzel fél-/két-tucat űrturistányi pénz is nyernek és emellett a korábban általuk is említett föld-körüli tanker-/össze-LEGOzó-/szerviz-űrállomást legóznám először össze. Itt egyl automatikusan dokkoló elemekből össze tudnál állítani azt a méretű --vagy a jóval nagyobb-- továbbinduló űreszközt is, amit a többiek a rendelkezésükre álló anyagi forrásaikkal --iszonyú összegből-- náluk gyorsabban ki tudnak fejleszteni.
Ezek a többiek --USA, Kína, Eu, által iszonyú pénzekből fejlesztett-- Giga-rakéták összességükben azonban drágábbak lesznek, drágábban üzemeltethetők lesznek, és bonyolultságuk miatt összességében kockázatosabbak lesznek --szerintem--, mintha az oroszok a már rendelkezésre álló
  1. automatikus dokkoló rendszereiket,
  2. nem "korszerű", de megbízható hordozóikat,
  3. fenntartható --gazdaságos-- fejlődés: gazdaságos üzemeltetés szempontú -nem pedig az örökölt politikai: mindenáron-eredményt-- szemléletű fejlesztéseiket

kicsi lépésekkel, de összegezve/összeadódva meglepően jobb hatékonyságot, jobb fajlagos költséget, jobb megbízhatóságot felmutatva rakják össze, egy Föld-körüli pályán, jórészt automatikusan, mindezt közben jelentős részben űrturistákkal finanszírozva.

Az atomos dolgot pedig megnyomnám a helyükben erősen, mert ha gyorsabbak, olcsóbbak lesznek másoknál, akkor gyakorlatilag el-/bérbe-adhatják ezt a szolgáltatásukat a hosszabb űrközi utakra!

A Giga-rakétákat én ugyanúgy zsákutcának tartom, mint tartottam az Airbus A-380-asát.
A tévedés jogát fenntartom, de ezen véleményem is.




U.i.: Az űr-atom-erőműnek szerintem a következő 5-10 évben stratégiai jelentősége lesz föld-körüli pályán keringő légvédelmi radar-rendszerek --energia ellátása-- miatt, ami légvédelmi rendszerek a lopakodó gépek lopakodó előnyeit gyakorlatilag lenullázzák majd!

Én ezt gyanítom, amögött, hogy miért nem tolják jobban a lopakodókat, gyakorlatilag csak továbbképzés/szinten-tartás célokat és nagyságrendet fejlesztenek és gyártanak.
Ahhoz, hogy a földi radarokat kiváltsák, többszáz radarműhold kellene. A legtöbb eddig 4 volt.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 690
14 653
113
Én továbbra is abban látom az oroszoknak a kitörési --de inkább túlélési-- utat, hogy a meglévő hordozót teszik megbízhatóbbá és olcsóbben gyárthatóvá, olcsóbban felbocsájthatóbbá, üzemeltethetőbbé. Ezzel fél-/két-tucat űrturistányi pénz is nyernek és emellett a korábban általuk is említett föld-körüli tanker-/össze-LEGOzó-/szerviz-űrállomást legóznám először össze. Itt egyl automatikusan dokkoló elemekből össze tudnál állítani azt a méretű --vagy a jóval nagyobb-- továbbinduló űreszközt is, amit a többiek a rendelkezésükre álló anyagi forrásaikkal --iszonyú összegből-- náluk gyorsabban ki tudnak fejleszteni.
Ezek a többiek --USA, Kína, Eu, által iszonyú pénzekből fejlesztett-- Giga-rakéták összességükben azonban drágábbak lesznek, drágábban üzemeltethetők lesznek, és bonyolultságuk miatt összességében kockázatosabbak lesznek --szerintem--, mintha az oroszok a már rendelkezésre álló
  1. automatikus dokkoló rendszereiket,
  2. nem "korszerű", de megbízható hordozóikat,
  3. fenntartható --gazdaságos-- fejlődés: gazdaságos üzemeltetés szempontú -nem pedig az örökölt politikai: mindenáron-eredményt-- szemléletű fejlesztéseiket

kicsi lépésekkel, de összegezve/összeadódva meglepően jobb hatékonyságot, jobb fajlagos költséget, jobb megbízhatóságot felmutatva rakják össze, egy Föld-körüli pályán, jórészt automatikusan, mindezt közben jelentős részben űrturistákkal finanszírozva.

Az atomos dolgot pedig megnyomnám a helyükben erősen, mert ha gyorsabbak, olcsóbbak lesznek másoknál, akkor gyakorlatilag el-/bérbe-adhatják ezt a szolgáltatásukat a hosszabb űrközi utakra!

A Giga-rakétákat én ugyanúgy zsákutcának tartom, mint tartottam az Airbus A-380-asát.
A tévedés jogát fenntartom, de ezen véleményem is.




U.i.: Az űr-atom-erőműnek szerintem a következő 5-10 évben stratégiai jelentősége lesz föld-körüli pályán keringő légvédelmi radar-rendszerek --energia ellátása-- miatt, ami légvédelmi rendszerek a lopakodó gépek lopakodó előnyeit gyakorlatilag lenullázzák majd!

Én ezt gyanítom, amögött, hogy miért nem tolják jobban a lopakodókat, gyakorlatilag csak továbbképzés/szinten-tartás célokat és nagyságrendet fejlesztenek és gyártanak.
Az oroszok egyetlen kitörési lehetősége a 3 körüli total fertility rate lenne a fehér nők között.
 

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
7 056
14 204
113
Ahhoz, hogy a földi radarokat kiváltsák, többszáz radarműhold kellene. A legtöbb eddig 4 volt.


Szerintem tucat nagyságrend, és 4-12 éven belül már élesben megy a verseny, addig rugnak labdába a lopakodók.

Utána az nyer, aki ezeket a rendszereket ki tudja iktatni: Űr-hadviselés.
...jéééé, már megy a főpróba? ...műhold-kiiktatások/"lelövések".

...vagy anyagilag belerokkan az egyik fél!


U.I.:

@gacsat : Az oroszok egyetlen kitörési lehetősége a 3 körüli total fertility rate lenne a fehér nők között.

...ahogy nekünk is :hadonaszos: :hadonaszos: :hadonaszos: ;)


U.I. 2.: ...nekünk mindenféle "jogállami" és LMBTQ... problémáink vannak sajnos, az oroszoknak könnyebb!!!
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 690
14 653
113
Az URM 2V fokozat nyugodtan használhatja ugyanazt a hajtóművet amit a felső szakasz használ РД-0146Д1 a jelenlegi változata, ezt tesztelték néhány napja. Mindkét szakasz vákumban müködik.
A harmadik fokozatra felraknak kettőt a KVTK-ra meg egyet. Az meg nehogy nehézséget okozzon nekik, hogy összeeszkábáljanak egy hidrogéntartályt oszt betegyék az oxigéntartály mellé a modulba és rávarázsolják a hajtóműveket.
Az oroszoknak már egy facsavar legyártása is gondot okoz.
 
  • Vicces
Reactions: boki and LMzek 2.0

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 595
25 871
113
Az oroszoknak már egy facsavar legyártása is gondot okoz.
P543702-02-x.jpg
 

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
9 241
37 091
113
Rogozin sürget hogy ne siessenek egy szuper-nehéz rakéta kifejlesztésével
 
  • Tetszik
Reactions: Wilson

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
Az URM 2V fokozat nyugodtan használhatja ugyanazt a hajtóművet amit a felső szakasz használ РД-0146Д1 a jelenlegi változata, ezt tesztelték néhány napja. Mindkét szakasz vákumban müködik.
A harmadik fokozatra felraknak kettőt a KVTK-ra meg egyet. Az meg nehogy nehézséget okozzon nekik, hogy összeeszkábáljanak egy hidrogéntartályt oszt betegyék az oxigéntartály mellé a modulba és rávarázsolják a hajtóműveket.

Hát ha nem is okozhat nehézséget, akkor miért nem csinálják meg?

Mondjuk az RD-0146D hajtóműből 5 db kellene, hogy kiváltsa az eredetileg tercezettet, és nem így működik a fokozatok fejlesztése, de lehet csak én nem értek hozzá eléggé... :D
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 531
10 162
113
Hát ha nem is okozhat nehézséget, akkor miért nem csinálják meg?

Mondjuk az RD-0146D hajtóműből 5 db kellene, hogy kiváltsa az eredetileg tercezettet, és nem így működik a fokozatok fejlesztése, de lehet csak én nem értek hozzá eléggé... :D
Az amerikaiak is gyorsan és olcsón összelegózták az SLS-t az STS alkatrészeiből, mi probléma lehet? :)
 
  • Tetszik
Reactions: Nemerson and Cifu

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 690
14 653
113
Hát ha nem is okozhat nehézséget, akkor miért nem csinálják meg?

Mondjuk az RD-0146D hajtóműből 5 db kellene, hogy kiváltsa az eredetileg tercezettet, és nem így működik a fokozatok fejlesztése, de lehet csak én nem értek hozzá eléggé... :D