Űrkutatás

[gacsat]

Mese lenne az orosz/szovjet űrkutatás?

Hát az. Ráadásul rémmese. Visszafejlődés.

 

[Wilson]

Hát az. Ráadásul rémmese. Visszafejlődés.

Bevallom neked,hogy ilyen velős, semmilyen konkrétumot/tényt sem tartalmazó kijelentésekkel nem tudok mit kezdeni....

 

[Wilson]

Az Európai Űrügynökség (ESA) közétett egy videót amikor a James Vebb elhagyja az Ariane-5-t és elkezdi beüzemelni a napelemet....

https://twitter.com/i/web/status/1476584214434914308

 

[gacsat]

Bevallom neked,hogy ilyen velős, semmilyen konkrétumot/tényt sem tartalmazó kijelentésekkel nem tudok mit kezdeni....

Ezt a szemellenzőt.
Egy rávezető kérdés: Mikor is volt sz oroszoknak az utolsó sikeres bolygóközi akciójuk?

 

[Nemerson]

Oroszország fel akarja mondani 16 létesítmény bérletét Bajkonurban – mondta egy forrás

Россия хочет отказаться от аренды 16 объектов Байконура, сообщил источник

Россия собирается вывести из аренды 16 объектов на космодроме Байконур, их передадут Казахстану до конца 2022 года, сообщил РИА Новости источник на космодроме. РИА Новости, 31.12.2021

ria.ru

 

[Wilson]

Ezt a szemellenző.
Egy rávezető kérdés: Mikor is vost sz oroszoknak az utolsó sikeres bolygóközi akciójuk?

Két kérdés mi számít neked bolygóközi akciónak és miért lenne rémmese az orosz/szovjet űrkutatás annak minden eredményével?

 

[gergo55]

Frissítés - 12.30. 21:14

A legfrissebb hírek alapján az űrteleszkóp napvédő pajzsát takaró védőréteg eltávolítása megfelelően lezajlott, így ismét egy lépéssel közelebb kerültünk a James Webb űrtávcső teljeskörű beüzemeléséhez. A többi eseményhez hasonlóan ezt is a mérnökök manuálisan aktiválták egy parancs továbbításával. A közel egy órán át tartó folyamat során a Webb napfóliája először lett kitéve a világűr vákuumának és kietlen körülményeinek. A következő folyamat a pajzs hátoldali és kormányoldali tartókarjának a kiengedése lesz, és ezzel egyben ekkor fogják először kifeszíteni az ötétegű pajzsot a világűrben.

Jelen sorok írásakor a James Webb űrtávcső 650 ezer kilométerre volt a Földtől, 0,78 km/s sebességgel száguldott (~2800 km/h) és útjának körülbelül 45%-át már megtette úticélja felé.

(spacejunkies.hu)

Where Is Webb? NASA/Webb

'WhereIsWebb' shows the status of Webb on its journey to L2 orbit. The page constantly updates as Webb travels, deploys, and cools to operating temperature. The most recently completed deployment step for Webb is displayed along a timeline that also indicates the major deployment phases. Note...

webb.nasa.gov

 

[enzo]

Nem tudom milyen szakmai tudás az, amit pluszba az oroszok hozzá tudnak adni a kínaiékhoz.

Tudnak azért a kínaiak felporszívózni szerintem dolgokat még (pl. rakétahajtóművek?). Aztán vagy felhasználják vagy tudnak jobbat, részletkérdés. Sok katonai projektjük is máig orosz alapokra építkezett, J-20-as kicsit ihletett a MiG 1.44 által, J-10 is sokáig orosz hajtóművel repült, ahogy a JF-17 is azzal, J-31 is, Y-20 szállítógép egy Il-76 amit kicsit átdizájnoltak kívülről, hogy hasonlítson a C-17-hez, Z-20 harci helit állítólag eredetileg a Kamov tervezte nekik és így tovább. Vagy meg lehet nézni az SSBN-jeiket (Type 094 kicsit hasonlít a Deltákhoz nem? Bár az amcsik állítása szerint hangosabb a Delta III-nál is. Persze simán lehet ipari kémkedés eredménye, nem biztos, hogy kormányszinten átadták nekik a terveket, megvették kéz alatt... az első nuki tengóikat még az amerikaiakról koppintották láthatóan)

 

[Cifu]

Tudnak azért a kínaiak felporszívózni szerintem dolgokat még (pl. rakétahajtóművek?). Aztán vagy felhasználják vagy tudnak jobbat, részletkérdés. Sok katonai projektjük is máig orosz alapokra építkezett, J-20-as kicsit ihletett a MiG 1.44 által, J-10 is sokáig orosz hajtóművel repült, ahogy a JF-17 is azzal, J-31 is, Y-20 szállítógép egy Il-76 amit kicsit átdizájnoltak kívülről, hogy hasonlítson a C-17-hez, Z-20 harci helit állítólag eredetileg a Kamov tervezte nekik és így tovább. Vagy meg lehet nézni az SSBN-jeiket (Type 094 kicsit hasonlít a Deltákhoz nem? Bár az amcsik állítása szerint hangosabb a Delta III-nál is. Persze simán lehet ipari kémkedés eredménye, nem biztos, hogy kormányszinten átadták nekik a terveket, megvették kéz alatt... az első nuki tengóikat még az amerikaiakról koppintották láthatóan)

Pont ez a lényeg: amiket emlegetsz, az a múlt.
Ma már a Kínai haditengerészet előremutatóbb hajóegységeket épít, mint az Orosz hadiflotta. Az atommeghajtású tengók terén most még kicsivel lemaradásban vannak, de az AIP tengók terén messze leelőzték az oroszokat.

A témánál maradva, a Long March 1, 2, 3 és 4 család még az 1950-es, 60-as évek technológiájára épült az UDMH üzemanyaggal és szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétákkal, ezt a technológiát tökéletesítette. A Long March 5, 6 és 7 viszont már egy új korszak, amit az oroszok az Angara A5-el még csak demóznak, azt a kínaiak simán, ütemszerűen megvalósították.
Az, hogy 56 indítást (volt egy plusz hivatalosan nem jegyzett indításuk) sikeresen, kudarc nélkül megvalósítottak 2021-ben, azért minimum megsüvegelendő. Teszik mindezt öles lépésekkel...

Mit tudnának tehát ehhez pluszba adni az oroszok, ami már nincs meg Kínának?
Nagyon maximum a tapasztalatokat a tartós űrbéli emberi küldetésekről, amelyben tényleg páratlan az orosz tudás jelenleg.
Viszont kétlem, hogy az ezekhez köthető tudást már nem szerezték meg a kínaiak.
Csak a gyakorlatba átültetés az, ami még hiányzik...

És most vissza az első lépésre: mi az, ami pluszt tud nyújtani az Orosz űripar Kínának egy Holdbázis terén?
Nincs nagyobb teljesítményű rakétájuk, Kína vezet.
Nincs jobb űrhajójuk, az Orelnek még tesztpéldánya sem járt a világűrben, a kínai következő generációs űrhajó már tavaly járt odafent.
Nincs saját LEO űrállomásuk, az ISS-re az Egyesült Államok nem engedi be Kínát. Kínának van viszont saját űrállomása.

Oroszországnak arra kell felkészülnie, hogy Kína mellett másodhegedűs legyen ebben a Hold-programban, valahogy úgy, ahogy Európa és Japán is másodhegedűs az Egyesült Államok mellett a közös űrprogramokban.
Azonban szerintem az Orosz politikusok (és hangadók) nehezen fogják megemészteni ezt, és itt jön az, amit hangoztatok: Kínának maximum politikai okokból lehet szüksége az Oroszokra. Ha maga mellé állítja Őket, azzal kivonja a nyugati űrprogramok képletéből az oroszokat, és mondhatja, hogy van egy "saját" nemzetközi űrprogramja (ahogy az Artemis az USA "saját" nemzetközi űrprogramja) - de ennél többet az oroszok, legalábbis a jelen állás szerint, nem fognak jelenteni ebben a témakörben.

 

[Nemerson]

Pont ez a lényeg: amiket emlegetsz, az a múlt.
Ma már a Kínai haditengerészet előremutatóbb hajóegységeket épít, mint az Orosz hadiflotta. Az atommeghajtású tengók terén most még kicsivel lemaradásban vannak, de az AIP tengók terén messze leelőzték az oroszokat.

A témánál maradva, a Long March 1, 2, 3 és 4 család még az 1950-es, 60-as évek technológiájára épült az UDMH üzemanyaggal és szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétákkal, ezt a technológiát tökéletesítette. A Long March 5, 6 és 7 viszont már egy új korszak, amit az oroszok az Angara A5-el még csak demóznak, azt a kínaiak simán, ütemszerűen megvalósították.
Az, hogy 56 indítást (volt egy plusz hivatalosan nem jegyzett indításuk) sikeresen, kudarc nélkül megvalósítottak 2021-ben, azért minimum megsüvegelendő. Teszik mindezt öles lépésekkel...

Mit tudnának tehát ehhez pluszba adni az oroszok, ami már nincs meg Kínának?
Nagyon maximum a tapasztalatokat a tartós űrbéli emberi küldetésekről, amelyben tényleg páratlan az orosz tudás jelenleg.
Viszont kétlem, hogy az ezekhez köthető tudást már nem szerezték meg a kínaiak.
Csak a gyakorlatba átültetés az, ami még hiányzik...

És most vissza az első lépésre: mi az, ami pluszt tud nyújtani az Orosz űripar Kínának egy Holdbázis terén?
Nincs nagyobb teljesítményű rakétájuk, Kína vezet.
Nincs jobb űrhajójuk, az Orelnek még tesztpéldánya sem járt a világűrben, a kínai következő generációs űrhajó már tavaly járt odafent.
Nincs saját LEO űrállomásuk, az ISS-re az Egyesült Államok nem engedi be Kínát. Kínának van viszont saját űrállomása.

Oroszországnak arra kell felkészülnie, hogy Kína mellett másodhegedűs legyen ebben a Hold-programban, valahogy úgy, ahogy Európa és Japán is másodhegedűs az Egyesült Államok mellett a közös űrprogramokban.
Azonban szerintem az Orosz politikusok (és hangadók) nehezen fogják megemészteni ezt, és itt jön az, amit hangoztatok: Kínának maximum politikai okokból lehet szüksége az Oroszokra. Ha maga mellé állítja Őket, azzal kivonja a nyugati űrprogramok képletéből az oroszokat, és mondhatja, hogy van egy "saját" nemzetközi űrprogramja (ahogy az Artemis az USA "saját" nemzetközi űrprogramja) - de ennél többet az oroszok, legalábbis a jelen állás szerint, nem fognak jelenteni ebben a témakörben.

Az oroszoknak ott van a nukleáris zűrvontatójuk, ami a kínaiknál is gondolom készülget, de az oroszok jó pár év előnyben vannak hozzájuk képest. Másrészt az oroszok is dolgoznak a szupernehéz rakétájukon, ami újrafelhasználható lesz metánüzemű hajtóművekkel. Nagy kuss van róla, asszem hírzárlatot rendeltek el.
Néhány napja jelentették be, hogy az Angara A5 hidrogénüzemű felső szakasz megnövelt teljesítményű változatát sikeresen tesztelték. Ezzel majd 40 tonnát tudnak alacsony földkörüli pályára juttatni.
A holdraszállást egyenlőre 4 Angara A5 indításával tervezik megvalósítani.
Bőven egyenrangú partnerekként vésznek részt ebben a Kínával közös programban.

 

[koppany]

Ezt a szemellenzőt.
Egy rávezető kérdés: Mikor is volt sz oroszoknak az utolsó sikeres bolygóközi akciójuk?

Csak úgy halkan megkérdem, te értesz bármit is az űrkutatáshoz?

 

[gafzhu]

Az oroszoknak ott van a nukleáris zűrvontatójuk, ami a kínaiknál is gondolom készülget, de az oroszok jó pár év előnyben vannak hozzájuk képest. Másrészt az oroszok is dolgoznak a szupernehéz rakétájukon, ami újrafelhasználható lesz metánüzemű hajtóművekkel. Nagy kuss van róla, asszem hírzárlatot rendeltek el.
Néhány napja jelentették be, hogy az Angara A5 hidrogénüzemű felső szakasz megnövelt teljesítményű változatát sikeresen tesztelték. Ezzel majd 40 tonnát tudnak alacsony földkörüli pályára juttatni.
A holdraszállást egyenlőre 4 Angara A5 indításával tervezik megvalósítani.
Bőven egyenrangú partnerekként vésznek részt ebben a Kínával közös programban.

Tervezni olcsó. Megvalósítani már drágább. De az ismeretek megszerzése, hogy mevalósítható dolgot tudjanak tervezni talán a legdrágább. De tervezni ez utóbbi nélkül is lehet, hanem kell megvalósítani...

 

[Szittya]

Foleg az utobbi 2-3 ev lepesi. /nem hiszem hanem ugy latom./torokorszag, sziria, irak, iran./ emellett gazra es atomeromuvekre egyre nagyobb az igeny. Ahony a nemesfemek ara is fel fog menni a kozeljovoben. A szankcioknak hala egyre onellattobbak. Az eszaki utvonal es az eszaki sarkor is nyilni latszik ahogy kina is a vasuttal./ami tovabbi kiepulese nagyban erositi az orszag gazdasagat./ emellett a repulogep iparnak is egy jokora lokest ad az uj cimbora iran./ sziria sok penzt vitt el meg egy akkora orszagnak is mint oroszorszag. Ha!arosan megkezdodik a hosszu betakaritas./ en egy elegge felivelo palya kezdeten latom az orosz foderaciot barmily furan is hasson ez most sokaknak./igen lehet ellen peldat hozni nem tagadom hogy nincs./

cifu a tarsulassal szerintem beletalaltal. Csak kihagytal par szereplot esa val tradicionalisan jo kapcsolatot apolnak az oroszok ez a jovoben szerintem tovabb fog erosodni. A masik a feltorekvo urprogrammal rendelkezok. Iran mint az egyik ilyen./sokadszor irom le iran nevet mert en jelentos elorrelepesnek tartom ezt az uj baratsagot a ket orszag szempontjabol./ tudom az irani urprogram koltsegvetese csokkent az utobbi idobe a szankcioknak hala de ha aztmondom hogy ez a szankciosdi nem sokaig essz betartva azthiszem nem irok hulyeseget. Es a legfontosabb partnert akivel a legszorosabbak lesznek a szalak es van tudas technologia fiatal kora ellenere az a torok urugynokseg... Szerintem itt meg latunk erdekeset a jovobe. /a torokoknek van mit bepotolni az egbekuldessel kapcsolatba./ azt hogy egy csomo orszak par eve nyitott urugynokseget es ezek az altalaban szegenyebb orszagok orosz vagy kinai befolyas allatt alnak es emiatt ez a ket orszag kuldi fel nagyvaloszinuseggel az eszkozeiket a kozeljovoben ugyan csak penzt jelent az oroszoknak megha apropenzt is.../ hosszan lehetne sorolni es persze semmi sincs kobevesve tudom es ez egyenlore csak egy meglatas. Es sokmindenbe bele lehet kotni a fenti hozzazolasomba. De en nem irnam meg le az oroszokat urteren. /van meg mit leporolni nekik a polcon./hogy ez mennyire fejlodes mennyire nem szerintem csak azon mullik hogy mennyit adnak hozza./ persze lehet hogy tevedek es az oroszok vegkep lemaradnak... A klipper lehet torolve lett de a tervezes eleg elorehaladott fazisaba jartak ha joltudom. Ha 1:1 be nem is veszik ujra elo en nagy eselyt latok hogy elemei szerzett tudas repulni fognak./ ha a japanokkal sikerul rendezni a viszonyt ami korea miatt igen valoszinu .... /a japanok eddig se zarkoztak el az oroszoktol./ egyebkent a meg mindig a kinaiakba latom a legnagyobb potencialt urkutatas teren a jovobe.../tudom a multkor emiatt is kilettem oktatva hogy zavaros a programjuk.../

Jobban mondva az oroszok nem is magaban a holdbazisban hanem az oda vezeto utban tudnanak segiteni a kinaiaknak...

az első kommentem végén a Kínaiakra való hivatkoztam (2018) igazából azt a komment cunamimat keresem... (cunami miatt sajnos már nincs meg) de emlékszem hogy kaptam hideget meleget mert a kínaiak előrretőrését vizionáltam skiccek és félinfók alapján...
kár érte... Gondoltam magamba hogy jolvan akkor majd meglátjuk.

 

[Cifu]

Az oroszoknak ott van a nukleáris zűrvontatójuk, ami a kínaiknál is gondolom készülget, de az oroszok jó pár év előnyben vannak hozzájuk képest.

Van? Dehogy van. Fejlesztik. Az nem igazán "van"...
A TEM meglehetősen lassan készülget, és a jelen tervek is arról szólnak, hogy 2030 előtt nem fog sor kerülni az első útjára. A TEM egyébként első sorban bolygóközi küldetésekre van tervezve tudomásom szerint.
Szóval ez is egy olyan példa, ahol a meglehetősen ködös jövőben talán majd lesz valami, ami előremutatónak tűnik ma.

Másrészt az oroszok is dolgoznak a szupernehéz rakétájukon, ami újrafelhasználható lesz metánüzemű hajtóművekkel. Nagy kuss van róla, asszem hírzárlatot rendeltek el.

Tervezik.
A kínaiak is, csak nekik ott van a Hosszú Menetelés-5, ami már üzemszerűen viszi a világűrbe a Holdszondákat és Űrállomás elemeket. A hasonló képességű Angara A5 pedig még mindig csak tesztrepülések szintjén jár...
Amíg az Angara A5 nem lesz teljesen harcképes, az oroszoknak marad a meglehetősen elavult Proton család e téren...

Néhány napja jelentették be, hogy az Angara A5 hidrogénüzemű felső szakasz megnövelt teljesítményű változatát sikeresen tesztelték. Ezzel majd 40 tonnát tudnak alacsony földkörüli pályára juttatni.

Nem néztél valamit el?
Egy 800 tonna körüli induló tömegű rakéta (Angara A5) aligha fog 40 tonnát felvinni, az új felső fokozat a GEO / Molnyija pályára való indításnál jelenthet nagyobb felvihető tömeget.
Az Angara A7 esetén ígértek hajdanában-danában 35 majd 50 tonnát, az általad említett fokozattal. Az A7 viszont hat URM-1 gyorsító fokozattal rendelkezik, és jelenleg még csak tervek vannak róla, hogy talán majd egyszer megépítik. Per pillanat az Angara A5 a legnagyobb teherbírású orosz, valóban létező rakéta.

A holdraszállást egyenlőre 4 Angara A5 indításával tervezik megvalósítani.

Tervezni tervezhetik, azért, mert a Jenyiszei (mikor éppen melyik változata) továbbra is a ködös jövőbe veszik.
Tehát egyszerűen nincs belátható időn belül más opciójuk. Még tervek szintjén sem nagyon...

Bőven egyenrangú partnerekként vésznek részt ebben a Kínával közös programban.

Nagyon határozott kijelentés, csak éppen nem látom azt a betonerős tényt, ami ezt alátámasztaná.
Ahogy írtam, a Kína űrprogram nagyjából mindenben előrébb jár jelenleg már, mint az Orosz űrprogram.
Saját űrállomás, Holdszondák és roverek, személyzettel repülő űrhajó, rakéták és a nyers indítási mennyiségben is előttük járnak (szemben a 56 kínaival, az oroszok 25 indítást tudnak felmutatni, amibe beleszámolunk egy, az ArianeSpace által rendelt 'Euro-Soyuz' küldetést is)...

 

[Wilson]

A szakmai tudás alatt elsősorban azt értettem, hogy Oroszország nem nyeretlen két évesként vág bele a projektbe, van még ott szakmai tőke, amit az alulfinanszírozottság és a vezetés inkompetenciája miatt nem tudnak az oroszok kihasználni.

És még egy dolgot nem szabad elfelejteni ennek a programnak illetve együttműködésnek a katonai vonatkozását ami szerintem legalább olyan jelentős lesz mint a tudományos része a programnak....

Itt az orosz közlemény az együttműködésről....

A Roscosmos és a KNKA elkészíti a 2023-2027 közötti együttműködési program projektlistáját.​

A Roscosmos állami vállalat a Kínai Nemzeti Űrhivatallal (KNKA) közösen kidolgozza azon aktuális, kölcsönösen előnyös projektek listáját, amelyek bekerülnek a 2023-2027-es új együttműködési programba.

Ez a munka a 2018-2022 közötti időszakra szóló orosz-kínai együttműködési program folytatása az űrkutatásban. Működése során a program az orosz-kínai interakció ipari szintű ösztönzésének és ellenőrzésének hatékony eszközévé vált.

A rendszeres kormányfői találkozókat előkészítő Orosz-Kínai Bizottság keretein belül működik egy Űrügyi Együttműködési Albizottság, amelynek üléseit rendszeresen tartják.

Így 2017 novemberében, Oroszország és Kína kormányfőinek 22. találkozója keretében a Roszkozmosz és a KNKA együttműködési programot írt alá a 2018-2022 közötti időszakra az űrben, amely hat részből áll: a Hold és a mélyűr tanulmányozása, űrtudomány és kapcsolódó technológia; műholdak és alkalmazásaik; elemalap és anyagok; együttműködés a földi távérzékelési adatok területén; „űrszemét” és egyéb témák megfigyelése. A program keretében mindkét fél együttműködő szervezetei megkezdték a projektek megvalósítását.

Jelenleg az orosz-kínai együttműködés legambiciózusabb projektje az űr terén a Nemzetközi Tudományos Holdállomás létrehozása, amely kísérleti kutatási létesítmények komplexumának felépítését biztosítja a felszínen és a pályán végzett tudományos munkák széles köréhez. a Hold körül 2035-re. A projekt sajátossága, hogy más nemzetközi partnerek is nyitottak a részvételre.

E tekintetben folyamatban van a megfelelő szabályozási keret létrehozása. Idén márciusban kormányközi egyetértési megállapodást írtak alá a Nemzetközi Tudományos Holdállomás létrehozására irányuló együttműködésről.

Kidolgozás alatt van egy jogilag kötelező erejű orosz-kínai kormányközi megállapodás tervezete ebben a témában, amelynek aláírását 2022-re tervezik.

Feltételezhető, hogy az MLNS a következőket tartalmazza:

• Repülési rendszer a Föld és a Hold között;
• segédrendszer hosszú ideig tartó működéshez a Hold felszínén;
• rendszer a Hold felszínén való mozgáshoz és műveletek végrehajtásához;
• automata eszközök tudományos berendezés komplexumokkal;
• földi támogatási és alkalmazási szoftverrendszerek stb.

Lehetséges együttműködési területek:

• A Hold feltárásával és használatával kapcsolatos stratégia kidolgozása és koordinálása, az együttműködési és tervezési területek meghatározása, beleértve a Hold feltárásával és használatával kapcsolatos következő lépések kidolgozását;
• tudományos és mérnöki feladatok közös megalapozása az MLNS létrehozása keretében;
• kapcsolatokat szabályozó jogi dokumentumok közös fejlesztése;
• az MLNS létrehozásához használható meglévő szabványok tanulmányozása;
• az MLNS és összetevői közös elvi és előzetes tervezése, modellezése és validálása;
• közös tudományos és műszaki kutatás, űrjárművek fejlesztése és létrehozása, beleértve az MLNS-alkatrészek összeszerelését, integrációját és tesztelését;
• együttműködés az MLNS-komponensek beindításában, közös üzemeltetésben, kezelésben, beleértve a földi állomások és egyéb tevékenységek támogatását;
• tudományos és műszaki adatok cseréje, közös tudományos kutatások és űrkísérletek, amelyeket a felek exportellenőrzésre vonatkozó jogszabályaival összhangban végeznek.

A Roszkozmosz Állami Corporation és a KNKA már megkezdte a tárcaközi együttműködési megállapodások végrehajtását a Luna-Resource-1 (OA) orbitális űrhajóval folytatott orosz misszió és a Hold sarki régiójának feltárására irányuló kínai misszió, a "Chang'e" koordinációja keretében. -7", valamint a 2019. szeptember 17-én aláírt együttműködésről a hold- és mélyűrkutatás közös adatközpontjának létrehozására.

Emellett folyamatban van az orosz-kínai együttműködés fejlesztése a műholdas navigáció területén, különösen a GLONASS és a Beidou navigációs rendszerek kompatibilitásának és kiegészítő jellegének biztosítása terén.

A végéhez közeledik a GLONASS és a Beidou rendszerek kiegészítő jellegének biztosítására irányuló együttműködési tárcaközi megállapodás kínai féllel való koordinálása a rendszeridő-skálák tekintetében.

Emellett a tervek között szerepel a nemzeti műholdas rendszerek földi szegmensének fejlesztése is. Ezzel kapcsolatban az orosz és kínai oldal kijelölt szervezetei eddig meghatározták a GLONASS és a Beidou földi mérőállomások kölcsönös elhelyezésének helyszíneit, amelyeket 2022-ben terveznek telepíteni.

2021. november 29-én aláírták a 2021-2025 közötti időszakra szóló orosz-kínai együttműködési ütemtervet a műholdas navigáció terén, amely a GLONASS és a Beidou rendszerek integrált és innovatív fejlesztésére vonatkozó terveket tartalmaz.

Новости. Роскосмос и КНКА разработают перечень проектов для Программы сотрудничества на 2023-2027 гг.

Госкорпорация «Роскосмос» совместно с Китайской национальной космической администрацией (КНКА) разработает перечень актуальных взаимовыгодных проектов, которые будут включены в новую Программу сотрудничества на 2023-2027 года.

www.roscosmos.ru

 

[Nemerson]

Van? Dehogy van. Fejlesztik. Az nem igazán "van"...
A TEM meglehetősen lassan készülget, és a jelen tervek is arról szólnak, hogy 2030 előtt nem fog sor kerülni az első útjára. A TEM egyébként első sorban bolygóközi küldetésekre van tervezve tudomásom szerint.
Szóval ez is egy olyan példa, ahol a meglehetősen ködös jövőben talán majd lesz valami, ami előremutatónak tűnik ma.



Tervezik.
A kínaiak is, csak nekik ott van a Hosszú Menetelés-5, ami már üzemszerűen viszi a világűrbe a Holdszondákat és Űrállomás elemeket. A hasonló képességű Angara A5 pedig még mindig csak tesztrepülések szintjén jár...
Amíg az Angara A5 nem lesz teljesen harcképes, az oroszoknak marad a meglehetősen elavult Proton család e téren...



Nem néztél valamit el?
Egy 800 tonna körüli induló tömegű rakéta (Angara A5) aligha fog 40 tonnát felvinni, az új felső fokozat a GEO / Molnyija pályára való indításnál jelenthet nagyobb felvihető tömeget.
Az Angara A7 esetén ígértek hajdanában-danában 35 majd 50 tonnát, az általad említett fokozattal. Az A7 viszont hat URM-1 gyorsító fokozattal rendelkezik, és jelenleg még csak tervek vannak róla, hogy talán majd egyszer megépítik. Per pillanat az Angara A5 a legnagyobb teherbírású orosz, valóban létező rakéta.



Tervezni tervezhetik, azért, mert a Jenyiszei (mikor éppen melyik változata) továbbra is a ködös jövőbe veszik.
Tehát egyszerűen nincs belátható időn belül más opciójuk. Még tervek szintjén sem nagyon...



Nagyon határozott kijelentés, csak éppen nem látom azt a betonerős tényt, ami ezt alátámasztaná.
Ahogy írtam, a Kína űrprogram nagyjából mindenben előrébb jár jelenleg már, mint az Orosz űrprogram.
Saját űrállomás, Holdszondák és roverek, személyzettel repülő űrhajó, rakéták és a nyers indítási mennyiségben is előttük járnak (szemben a 56 kínaival, az oroszok 25 indítást tudnak felmutatni, amibe beleszámolunk egy, az ArianeSpace által rendelt 'Euro-Soyuz' küldetést is)...

Angara (rocket family) - Wikipedia

en.m.wikipedia.org

Az Angara A5V a KVTK Hidrogénes fokozattal 37.5 tonnát lesz képes földközeli pályára juttatni, nincs tévedés.
Az A7 verziót elvetették mert túl költséges lett volna, ehelyett fejlesztik a hidrogénes felső fokozatot.
Az indítópad az Angara A5-höz elkészül az új űrrepterükön Vosztocsniban 2023-ra.

 

[LMzek 2.0]

Én továbbra is abban látom az oroszoknak a kitörési --de inkább túlélési-- utat, hogy a meglévő hordozót teszik megbízhatóbbá és olcsóbben gyárthatóvá, olcsóbban felbocsájthatóbbá, üzemeltethetőbbé. Ezzel fél-/két-tucat űrturistányi pénz is nyernek és emellett a korábban általuk is említett föld-körüli tanker-/össze-LEGOzó-/szerviz-űrállomást legóznám először össze. Itt egyl automatikusan dokkoló elemekből össze tudnál állítani azt a méretű --vagy a jóval nagyobb-- továbbinduló űreszközt is, amit a többiek a rendelkezésükre álló anyagi forrásaikkal --iszonyú összegből-- náluk gyorsabban ki tudnak fejleszteni.
Ezek a többiek --USA, Kína, Eu, által iszonyú pénzekből fejlesztett-- Giga-rakéták összességükben azonban drágábbak lesznek, drágábban üzemeltethetők lesznek, és bonyolultságuk miatt összességében kockázatosabbak lesznek --szerintem--, mintha az oroszok a már rendelkezésre álló

1. automatikus dokkoló rendszereiket,
2. nem "korszerű", de megbízható hordozóikat,
3. fenntartható --gazdaságos-- fejlődés: gazdaságos üzemeltetés szempontú -nem pedig az örökölt politikai: mindenáron-eredményt-- szemléletű fejlesztéseiket

kicsi lépésekkel, de összegezve/összeadódva meglepően jobb hatékonyságot, jobb fajlagos költséget, jobb megbízhatóságot felmutatva rakják össze, egy Föld-körüli pályán, jórészt automatikusan, mindezt közben jelentős részben űrturistákkal finanszírozva.

Az atomos dolgot pedig megnyomnám a helyükben erősen, mert ha gyorsabbak, olcsóbbak lesznek másoknál, akkor gyakorlatilag el-/bérbe-adhatják ezt a szolgáltatásukat a hosszabb űrközi utakra!

A Giga-rakétákat én ugyanúgy zsákutcának tartom, mint tartottam az Airbus A-380-asát.
A tévedés jogát fenntartom, de ezen véleményem is.




U.i.: Az űr-atom-erőműnek szerintem a következő 5-10 évben stratégiai jelentősége lesz föld-körüli pályán keringő légvédelmi radar-rendszerek --energia ellátása-- miatt, ami légvédelmi rendszerek a lopakodó gépek lopakodó előnyeit gyakorlatilag lenullázzák majd!

Én ezt gyanítom, amögött, hogy miért nem tolják jobban a lopakodókat, gyakorlatilag csak továbbképzés/szinten-tartás célokat és nagyságrendet fejlesztenek és gyártanak.

 

[Cifu]

Angara (rocket family) - Wikipedia

en.m.wikipedia.org

Az Angara A5V a KVTK Hidrogénes fokozattal 37.5 tonnát lesz képes földközeli pályára juttatni, nincs tévedés.
Az A7 verziót elvetették mert túl költséges lett volna, ehelyett fejlesztik a hidrogénes felső fokozatot.
Az indítópad az Angara A5-höz elkészül az új űrrepterükön Vosztocsniban 2023-ra.

Jajj...
Az Angara A5V NEM a KVTK miatt lett volna képes 37.5 tonnát LEO-ra felvinni, hanem az URM-2V (a KVTK-hez hasonlóan HidroLox hajtóanyagú) második fokozat miatt.
Az URM-2V fejlesztése tudomásom szerint jelenleg parkolópályán van, nincs rá pénz.
Szóval megint előkerült egy papíron lévő terv, ami nem tart sehol...

 

[Zaphod Beeblebrox]

Például szolgálnak a kétoldalú együttműködés olyan kiemelkedő kezdeményezései, mint a Nemzetközi Holdkutató Állomás, amelynek külpolitikai vonatkozásai is vannak. Oroszország - bár az Egyesült Államok meghívta a részvételre - bírálta a NASA hasonló Hold-kutatási projektjét, és az "Artemis" projektet hibáztatja. exkluzív jellege miatt, egy űralapú NATO-t utánozva” – jegyezte meg Bochkov.

"Bár Oroszország és az Egyesült Államok közötti együttműködés az űrszektorban még mindig folyik, az Egyesült Államok elnyomja Oroszország űrhatalmát" - jegyezte meg Song Zhongping. "Inkább arról van szó, hogy megkapják egymástól, amit akarnak, ami valójában nem együttműködés a valódi értelemben, csak kölcsönös gyanakvás."

Ekkora blődséget amit ez a kínai nyom! Szegény orosz űrkutatást elnyomja a csúnya USA!
Az SZU szétesése után az amerikaiak nyújtottak kezet, (nyilván nem teljesen önzetlenűl) ,hogy ne széledjenek szét az orosz szakemberek.
Az ISS-ben is olyan előnytelen szerződést kötöttek, hogy amíg Oroszország a teljes összeg kevesebb mint tíz százalékát fizette, ennek ellenére a nemzetközi megállapodások alapján erőforrásainak körülbelül egy harmadához juthatott.

Szinte probléma mentes volt a két fél eggyüttműködése Krím megszállásáig.

Az, hogy most Kína és Oo egymásra talált azért van, mert Oo politikailag eltávolodik a nyugattól, és ez kapóra jön Kínának.
Az űrkutatásban komolyan vehető szereplők rajtuk kívül mind az USA oldalán áll.

Szép ez az eggyezmény, kellett is mint egy falat kenyér az oroszoknak, mert màra szinte minden területen egyre jobban lemaradnak, ígéretből meg tervből meg tele a padlás, miközben jóformán semmi innovatív ujdonságot, érdemi új képességre nem tettek szert az elmúlt 30 évben.

Én azt mondom várjuk ki a végét mi lesz ebből a házasságból..

 

[Zaphod Beeblebrox]

Én továbbra is abban látom az oroszoknak a kitörési --de inkább túlélési-- utat, hogy a meglévő hordozót teszik megbízhatóbbá és olcsóbben gyárthatóvá, olcsóbban felbocsájthatóbbá, üzemeltethetőbbé. Ezzel fél-/két-tucat űrturistányi pénz is nyernek és emellett a korábban általuk is említett föld-körüli tanker-/össze-LEGOzó-/szerviz-űrállomást legóznám először össze. Itt egyl automatikusan dokkoló elemekből össze tudnál állítani azt a méretű --vagy a jóval nagyobb-- továbbinduló űreszközt is, amit a többiek a rendelkezésükre álló anyagi forrásaikkal --iszonyú összegből-- náluk gyorsabban ki tudnak fejleszteni.
Ezek a többiek --USA, Kína, Eu, által iszonyú pénzekből fejlesztett-- Giga-rakéták összességükben azonban drágábbak lesznek, drágábban üzemeltethetők lesznek, és bonyolultságuk miatt összességében kockázatosabbak lesznek --szerintem--, mintha az oroszok a már rendelkezésre álló

1. automatikus dokkoló rendszereiket,
2. nem "korszerű", de megbízható hordozóikat,
3. fenntartható --gazdaságos-- fejlődés: gazdaságos üzemeltetés szempontú -nem pedig az örökölt politikai: mindenáron-eredményt-- szemléletű fejlesztéseiket

kicsi lépésekkel, de összegezve/összeadódva meglepően jobb hatékonyságot, jobb fajlagos költséget, jobb megbízhatóságot felmutatva rakják össze, egy Föld-körüli pályán, jórészt automatikusan, mindezt közben jelentős részben űrturistákkal finanszírozva.

Egyértelműen fejleszteni kell, hogy versenyben tudjanak lenni. A poén az, hogy pl a 60 éves Szojuz rakétában még mindíg van potenciàl, akàr kb +2tonna és akkor még több is lehetne egy egyenlítő közeli állásból.

Az atomos dolgot pedig megnyomnám a helyükben erősen, mert ha gyorsabbak, olcsóbbak lesznek másoknál, akkor gyakorlatilag el-/bérbe-adhatják ezt a szolgáltatásukat a hosszabb űrközi utakra!

Ez jól hangzik, de jelenleg és a következő évtizedekben sem mutatkozik erre jelentős kereslet.
Mondjuk ha halmokban állna az arany a Holdon akkor sem lenne gazdaságos lehozni mert többe kerülne mint itt kitermelni, a mélyűri küldetésekből pedig jó ha van évente egy.

A Giga-rakétákat én ugyanúgy zsákutcának tartom, mint tartottam az Airbus A-380-asát.
A tévedés jogát fenntartom, de ezen véleményem is.

Minden attól függ mekkora tömeget kell mozgatni.
Az A380 sem volt zsákutca, csak túl későn jött, és az üzemanyagárak közben elszaladtak. Egyébként sok 380nál kifejlesztett technologia került át pl. a 350be.

U.i.: Az űr-atom-erőműnek szerintem a következő 5-10 évben stratégiai jelentősége lesz föld-körüli pályán keringő légvédelmi radar-rendszerek --energia ellátása-- miatt, ami légvédelmi rendszerek a lopakodó gépek lopakodó előnyeit gyakorlatilag lenullázzák majd!

Wut?
LEOn túl drága és felesleges a napelemek miatt, és a hozzávaló hasadó anyag sem játék...