W
Wilson
Guest
Két kérdés mi számít neked bolygóközi akciónak és miért lenne rémmese az orosz/szovjet űrkutatás annak minden eredményével?
Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Frissítés - 12.30. 21:14
A legfrissebb hírek alapján az űrteleszkóp napvédő pajzsát takaró védőréteg eltávolítása megfelelően lezajlott, így ismét egy lépéssel közelebb kerültünk a James Webb űrtávcső teljeskörű beüzemeléséhez. A többi eseményhez hasonlóan ezt is a mérnökök manuálisan aktiválták egy parancs továbbításával. A közel egy órán át tartó folyamat során a Webb napfóliája először lett kitéve a világűr vákuumának és kietlen körülményeinek. A következő folyamat a pajzs hátoldali és kormányoldali tartókarjának a kiengedése lesz, és ezzel egyben ekkor fogják először kifeszíteni az ötétegű pajzsot a világűrben.
Jelen sorok írásakor a James Webb űrtávcső 650 ezer kilométerre volt a Földtől, 0,78 km/s sebességgel száguldott (~2800 km/h) és útjának körülbelül 45%-át már megtette úticélja felé.
(spacejunkies.hu)
A legfrissebb hírek alapján az űrteleszkóp napvédő pajzsát takaró védőréteg eltávolítása megfelelően lezajlott, így ismét egy lépéssel közelebb kerültünk a James Webb űrtávcső teljeskörű beüzemeléséhez. A többi eseményhez hasonlóan ezt is a mérnökök manuálisan aktiválták egy parancs továbbításával. A közel egy órán át tartó folyamat során a Webb napfóliája először lett kitéve a világűr vákuumának és kietlen körülményeinek. A következő folyamat a pajzs hátoldali és kormányoldali tartókarjának a kiengedése lesz, és ezzel egyben ekkor fogják először kifeszíteni az ötétegű pajzsot a világűrben.
Jelen sorok írásakor a James Webb űrtávcső 650 ezer kilométerre volt a Földtől, 0,78 km/s sebességgel száguldott (~2800 km/h) és útjának körülbelül 45%-át már megtette úticélja felé.
(spacejunkies.hu)
Where Is Webb? NASA/Webb
'WhereIsWebb' shows the status of Webb on its journey to L2 orbit. The page constantly updates as Webb travels, deploys, and cools to operating temperature. The most recently completed deployment step for Webb is displayed along a timeline that also indicates the major deployment phases. Note...
webb.nasa.gov
Tudnak azért a kínaiak felporszívózni szerintem dolgokat még (pl. rakétahajtóművek?). Aztán vagy felhasználják vagy tudnak jobbat, részletkérdés. Sok katonai projektjük is máig orosz alapokra építkezett, J-20-as kicsit ihletett a MiG 1.44 által, J-10 is sokáig orosz hajtóművel repült, ahogy a JF-17 is azzal, J-31 is, Y-20 szállítógép egy Il-76 amit kicsit átdizájnoltak kívülről, hogy hasonlítson a C-17-hez, Z-20 harci helit állítólag eredetileg a Kamov tervezte nekik és így tovább. Vagy meg lehet nézni az SSBN-jeiket (Type 094 kicsit hasonlít a Deltákhoz nem? Bár az amcsik állítása szerint hangosabb a Delta III-nál is. Persze simán lehet ipari kémkedés eredménye, nem biztos, hogy kormányszinten átadták nekik a terveket, megvették kéz alatt... az első nuki tengóikat még az amerikaiakról koppintották láthatóan)
Pont ez a lényeg: amiket emlegetsz, az a múlt.
Ma már a Kínai haditengerészet előremutatóbb hajóegységeket épít, mint az Orosz hadiflotta. Az atommeghajtású tengók terén most még kicsivel lemaradásban vannak, de az AIP tengók terén messze leelőzték az oroszokat.
A témánál maradva, a Long March 1, 2, 3 és 4 család még az 1950-es, 60-as évek technológiájára épült az UDMH üzemanyaggal és szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétákkal, ezt a technológiát tökéletesítette. A Long March 5, 6 és 7 viszont már egy új korszak, amit az oroszok az Angara A5-el még csak demóznak, azt a kínaiak simán, ütemszerűen megvalósították.
Az, hogy 56 indítást (volt egy plusz hivatalosan nem jegyzett indításuk) sikeresen, kudarc nélkül megvalósítottak 2021-ben, azért minimum megsüvegelendő. Teszik mindezt öles lépésekkel...
Mit tudnának tehát ehhez pluszba adni az oroszok, ami már nincs meg Kínának?
Nagyon maximum a tapasztalatokat a tartós űrbéli emberi küldetésekről, amelyben tényleg páratlan az orosz tudás jelenleg.
Viszont kétlem, hogy az ezekhez köthető tudást már nem szerezték meg a kínaiak.
Csak a gyakorlatba átültetés az, ami még hiányzik...
És most vissza az első lépésre: mi az, ami pluszt tud nyújtani az Orosz űripar Kínának egy Holdbázis terén?
Nincs nagyobb teljesítményű rakétájuk, Kína vezet.
Nincs jobb űrhajójuk, az Orelnek még tesztpéldánya sem járt a világűrben, a kínai következő generációs űrhajó már tavaly járt odafent.
Nincs saját LEO űrállomásuk, az ISS-re az Egyesült Államok nem engedi be Kínát. Kínának van viszont saját űrállomása.
Oroszországnak arra kell felkészülnie, hogy Kína mellett másodhegedűs legyen ebben a Hold-programban, valahogy úgy, ahogy Európa és Japán is másodhegedűs az Egyesült Államok mellett a közös űrprogramokban.
Azonban szerintem az Orosz politikusok (és hangadók) nehezen fogják megemészteni ezt, és itt jön az, amit hangoztatok: Kínának maximum politikai okokból lehet szüksége az Oroszokra. Ha maga mellé állítja Őket, azzal kivonja a nyugati űrprogramok képletéből az oroszokat, és mondhatja, hogy van egy "saját" nemzetközi űrprogramja (ahogy az Artemis az USA "saját" nemzetközi űrprogramja) - de ennél többet az oroszok, legalábbis a jelen állás szerint, nem fognak jelenteni ebben a témakörben.
Az oroszoknak ott van a nukleáris zűrvontatójuk, ami a kínaiknál is gondolom készülget, de az oroszok jó pár év előnyben vannak hozzájuk képest. Másrészt az oroszok is dolgoznak a szupernehéz rakétájukon, ami újrafelhasználható lesz metánüzemű hajtóművekkel. Nagy kuss van róla, asszem hírzárlatot rendeltek el.
Néhány napja jelentették be, hogy az Angara A5 hidrogénüzemű felső szakasz megnövelt teljesítményű változatát sikeresen tesztelték. Ezzel majd 40 tonnát tudnak alacsony földkörüli pályára juttatni.
A holdraszállást egyenlőre 4 Angara A5 indításával tervezik megvalósítani.
Bőven egyenrangú partnerekként vésznek részt ebben a Kínával közös programban.
Tervezni olcsó. Megvalósítani már drágább. De az ismeretek megszerzése, hogy mevalósítható dolgot tudjanak tervezni talán a legdrágább. De tervezni ez utóbbi nélkül is lehet, hanem kell megvalósítani...
az első kommentem végén a Kínaiakra való hivatkoztam (2018) igazából azt a komment cunamimat keresem... (cunami miatt sajnos már nincs meg) de emlékszem hogy kaptam hideget meleget mert a kínaiak előrretőrését vizionáltam skiccek és félinfók alapján...
kár érte... Gondoltam magamba hogy jolvan akkor majd meglátjuk.
Van? Dehogy van. Fejlesztik. Az nem igazán "van"...
A TEM meglehetősen lassan készülget, és a jelen tervek is arról szólnak, hogy 2030 előtt nem fog sor kerülni az első útjára. A TEM egyébként első sorban bolygóközi küldetésekre van tervezve tudomásom szerint.
Szóval ez is egy olyan példa, ahol a meglehetősen ködös jövőben talán majd lesz valami, ami előremutatónak tűnik ma.
Tervezik.
A kínaiak is, csak nekik ott van a Hosszú Menetelés-5, ami már üzemszerűen viszi a világűrbe a Holdszondákat és Űrállomás elemeket. A hasonló képességű Angara A5 pedig még mindig csak tesztrepülések szintjén jár...
Amíg az Angara A5 nem lesz teljesen harcképes, az oroszoknak marad a meglehetősen elavult Proton család e téren...
Nem néztél valamit el?
Egy 800 tonna körüli induló tömegű rakéta (Angara A5) aligha fog 40 tonnát felvinni, az új felső fokozat a GEO / Molnyija pályára való indításnál jelenthet nagyobb felvihető tömeget.
Az Angara A7 esetén ígértek hajdanában-danában 35 majd 50 tonnát, az általad említett fokozattal. Az A7 viszont hat URM-1 gyorsító fokozattal rendelkezik, és jelenleg még csak tervek vannak róla, hogy talán majd egyszer megépítik. Per pillanat az Angara A5 a legnagyobb teherbírású orosz, valóban létező rakéta.
Tervezni tervezhetik, azért, mert a Jenyiszei (mikor éppen melyik változata) továbbra is a ködös jövőbe veszik.
Tehát egyszerűen nincs belátható időn belül más opciójuk. Még tervek szintjén sem nagyon...
Nagyon határozott kijelentés, csak éppen nem látom azt a betonerős tényt, ami ezt alátámasztaná.
Ahogy írtam, a Kína űrprogram nagyjából mindenben előrébb jár jelenleg már, mint az Orosz űrprogram.
Saját űrállomás, Holdszondák és roverek, személyzettel repülő űrhajó, rakéták és a nyers indítási mennyiségben is előttük járnak (szemben a 56 kínaival, az oroszok 25 indítást tudnak felmutatni, amibe beleszámolunk egy, az ArianeSpace által rendelt 'Euro-Soyuz' küldetést is)...
W
Wilson
Guest
Itt az orosz közlemény az együttműködésről....
A Roscosmos és a KNKA elkészíti a 2023-2027 közötti együttműködési program projektlistáját.
A Roscosmos állami vállalat a Kínai Nemzeti Űrhivatallal (KNKA) közösen kidolgozza azon aktuális, kölcsönösen előnyös projektek listáját, amelyek bekerülnek a 2023-2027-es új együttműködési programba.Ez a munka a 2018-2022 közötti időszakra szóló orosz-kínai együttműködési program folytatása az űrkutatásban. Működése során a program az orosz-kínai interakció ipari szintű ösztönzésének és ellenőrzésének hatékony eszközévé vált.
A rendszeres kormányfői találkozókat előkészítő Orosz-Kínai Bizottság keretein belül működik egy Űrügyi Együttműködési Albizottság, amelynek üléseit rendszeresen tartják.
Így 2017 novemberében, Oroszország és Kína kormányfőinek 22. találkozója keretében a Roszkozmosz és a KNKA együttműködési programot írt alá a 2018-2022 közötti időszakra az űrben, amely hat részből áll: a Hold és a mélyűr tanulmányozása, űrtudomány és kapcsolódó technológia; műholdak és alkalmazásaik; elemalap és anyagok; együttműködés a földi távérzékelési adatok területén; „űrszemét” és egyéb témák megfigyelése. A program keretében mindkét fél együttműködő szervezetei megkezdték a projektek megvalósítását.
Jelenleg az orosz-kínai együttműködés legambiciózusabb projektje az űr terén a Nemzetközi Tudományos Holdállomás létrehozása, amely kísérleti kutatási létesítmények komplexumának felépítését biztosítja a felszínen és a pályán végzett tudományos munkák széles köréhez. a Hold körül 2035-re. A projekt sajátossága, hogy más nemzetközi partnerek is nyitottak a részvételre.
E tekintetben folyamatban van a megfelelő szabályozási keret létrehozása. Idén márciusban kormányközi egyetértési megállapodást írtak alá a Nemzetközi Tudományos Holdállomás létrehozására irányuló együttműködésről.
Kidolgozás alatt van egy jogilag kötelező erejű orosz-kínai kormányközi megállapodás tervezete ebben a témában, amelynek aláírását 2022-re tervezik.
Feltételezhető, hogy az MLNS a következőket tartalmazza:
- Repülési rendszer a Föld és a Hold között;
- segédrendszer hosszú ideig tartó működéshez a Hold felszínén;
- rendszer a Hold felszínén való mozgáshoz és műveletek végrehajtásához;
- automata eszközök tudományos berendezés komplexumokkal;
- földi támogatási és alkalmazási szoftverrendszerek stb.
- A Hold feltárásával és használatával kapcsolatos stratégia kidolgozása és koordinálása, az együttműködési és tervezési területek meghatározása, beleértve a Hold feltárásával és használatával kapcsolatos következő lépések kidolgozását;
- tudományos és mérnöki feladatok közös megalapozása az MLNS létrehozása keretében;
- kapcsolatokat szabályozó jogi dokumentumok közös fejlesztése;
- az MLNS létrehozásához használható meglévő szabványok tanulmányozása;
- az MLNS és összetevői közös elvi és előzetes tervezése, modellezése és validálása;
- közös tudományos és műszaki kutatás, űrjárművek fejlesztése és létrehozása, beleértve az MLNS-alkatrészek összeszerelését, integrációját és tesztelését;
- együttműködés az MLNS-komponensek beindításában, közös üzemeltetésben, kezelésben, beleértve a földi állomások és egyéb tevékenységek támogatását;
- tudományos és műszaki adatok cseréje, közös tudományos kutatások és űrkísérletek, amelyeket a felek exportellenőrzésre vonatkozó jogszabályaival összhangban végeznek.
Emellett folyamatban van az orosz-kínai együttműködés fejlesztése a műholdas navigáció területén, különösen a GLONASS és a Beidou navigációs rendszerek kompatibilitásának és kiegészítő jellegének biztosítása terén.
A végéhez közeledik a GLONASS és a Beidou rendszerek kiegészítő jellegének biztosítására irányuló együttműködési tárcaközi megállapodás kínai féllel való koordinálása a rendszeridő-skálák tekintetében.
Emellett a tervek között szerepel a nemzeti műholdas rendszerek földi szegmensének fejlesztése is. Ezzel kapcsolatban az orosz és kínai oldal kijelölt szervezetei eddig meghatározták a GLONASS és a Beidou földi mérőállomások kölcsönös elhelyezésének helyszíneit, amelyeket 2022-ben terveznek telepíteni.
2021. november 29-én aláírták a 2021-2025 közötti időszakra szóló orosz-kínai együttműködési ütemtervet a műholdas navigáció terén, amely a GLONASS és a Beidou rendszerek integrált és innovatív fejlesztésére vonatkozó terveket tartalmaz.
Новости. Роскосмос и КНКА разработают перечень проектов для Программы сотрудничества на 2023-2027 гг.
Госкорпорация «Роскосмос» совместно с Китайской национальной космической администрацией (КНКА) разработает перечень актуальных взаимовыгодных проектов, которые будут включены в новую Программу сотрудничества на 2023-2027 года.
www.roscosmos.ru
Angara (rocket family) - Wikipedia
Az A7 verziót elvetették mert túl költséges lett volna, ehelyett fejlesztik a hidrogénes felső fokozatot.
Az indítópad az Angara A5-höz elkészül az új űrrepterükön Vosztocsniban 2023-ra.
Én továbbra is abban látom az oroszoknak a kitörési --de inkább túlélési-- utat, hogy a meglévő hordozót teszik megbízhatóbbá és olcsóbben gyárthatóvá, olcsóbban felbocsájthatóbbá, üzemeltethetőbbé. Ezzel fél-/két-tucat űrturistányi pénz is nyernek és emellett a korábban általuk is említett föld-körüli tanker-/össze-LEGOzó-/szerviz-űrállomást legóznám először össze. Itt egyl automatikusan dokkoló elemekből össze tudnál állítani azt a méretű --vagy a jóval nagyobb-- továbbinduló űreszközt is, amit a többiek a rendelkezésükre álló anyagi forrásaikkal --iszonyú összegből-- náluk gyorsabban ki tudnak fejleszteni.
Ezek a többiek --USA, Kína, Eu, által iszonyú pénzekből fejlesztett-- Giga-rakéták összességükben azonban drágábbak lesznek, drágábban üzemeltethetők lesznek, és bonyolultságuk miatt összességében kockázatosabbak lesznek --szerintem--, mintha az oroszok a már rendelkezésre álló
kicsi lépésekkel, de összegezve/összeadódva meglepően jobb hatékonyságot, jobb fajlagos költséget, jobb megbízhatóságot felmutatva rakják össze, egy Föld-körüli pályán, jórészt automatikusan, mindezt közben jelentős részben űrturistákkal finanszírozva.
Az atomos dolgot pedig megnyomnám a helyükben erősen, mert ha gyorsabbak, olcsóbbak lesznek másoknál, akkor gyakorlatilag el-/bérbe-adhatják ezt a szolgáltatásukat a hosszabb űrközi utakra!
A Giga-rakétákat én ugyanúgy zsákutcának tartom, mint tartottam az Airbus A-380-asát.
A tévedés jogát fenntartom, de ezen véleményem is.
U.i.: Az űr-atom-erőműnek szerintem a következő 5-10 évben stratégiai jelentősége lesz föld-körüli pályán keringő légvédelmi radar-rendszerek --energia ellátása-- miatt, ami légvédelmi rendszerek a lopakodó gépek lopakodó előnyeit gyakorlatilag lenullázzák majd!
Én ezt gyanítom, amögött, hogy miért nem tolják jobban a lopakodókat, gyakorlatilag csak továbbképzés/szinten-tartás célokat és nagyságrendet fejlesztenek és gyártanak.
Ezek a többiek --USA, Kína, Eu, által iszonyú pénzekből fejlesztett-- Giga-rakéták összességükben azonban drágábbak lesznek, drágábban üzemeltethetők lesznek, és bonyolultságuk miatt összességében kockázatosabbak lesznek --szerintem--, mintha az oroszok a már rendelkezésre álló
- automatikus dokkoló rendszereiket,
- nem "korszerű", de megbízható hordozóikat,
- fenntartható --gazdaságos-- fejlődés: gazdaságos üzemeltetés szempontú -nem pedig az örökölt politikai: mindenáron-eredményt-- szemléletű fejlesztéseiket
kicsi lépésekkel, de összegezve/összeadódva meglepően jobb hatékonyságot, jobb fajlagos költséget, jobb megbízhatóságot felmutatva rakják össze, egy Föld-körüli pályán, jórészt automatikusan, mindezt közben jelentős részben űrturistákkal finanszírozva.
Az atomos dolgot pedig megnyomnám a helyükben erősen, mert ha gyorsabbak, olcsóbbak lesznek másoknál, akkor gyakorlatilag el-/bérbe-adhatják ezt a szolgáltatásukat a hosszabb űrközi utakra!
A Giga-rakétákat én ugyanúgy zsákutcának tartom, mint tartottam az Airbus A-380-asát.
A tévedés jogát fenntartom, de ezen véleményem is.
U.i.: Az űr-atom-erőműnek szerintem a következő 5-10 évben stratégiai jelentősége lesz föld-körüli pályán keringő légvédelmi radar-rendszerek --energia ellátása-- miatt, ami légvédelmi rendszerek a lopakodó gépek lopakodó előnyeit gyakorlatilag lenullázzák majd!
Én ezt gyanítom, amögött, hogy miért nem tolják jobban a lopakodókat, gyakorlatilag csak továbbképzés/szinten-tartás célokat és nagyságrendet fejlesztenek és gyártanak.
Az Angara A5V a KVTK Hidrogénes fokozattal 37.5 tonnát lesz képes földközeli pályára juttatni, nincs tévedés.Angara (rocket family) - Wikipedia
en.m.wikipedia.org
Az A7 verziót elvetették mert túl költséges lett volna, ehelyett fejlesztik a hidrogénes felső fokozatot.
Az indítópad az Angara A5-höz elkészül az új űrrepterükön Vosztocsniban 2023-ra.
Jajj...
Az Angara A5V NEM a KVTK miatt lett volna képes 37.5 tonnát LEO-ra felvinni, hanem az URM-2V (a KVTK-hez hasonlóan HidroLox hajtóanyagú) második fokozat miatt.
Az URM-2V fejlesztése tudomásom szerint jelenleg parkolópályán van, nincs rá pénz.
Szóval megint előkerült egy papíron lévő terv, ami nem tart sehol...
Ekkora blődséget amit ez a kínai nyom! Szegény orosz űrkutatást elnyomja a csúnya USA!
Az SZU szétesése után az amerikaiak nyújtottak kezet, (nyilván nem teljesen önzetlenűl) ,hogy ne széledjenek szét az orosz szakemberek.
Az ISS-ben is olyan előnytelen szerződést kötöttek, hogy amíg Oroszország a teljes összeg kevesebb mint tíz százalékát fizette, ennek ellenére a nemzetközi megállapodások alapján erőforrásainak körülbelül egy harmadához juthatott.
Szinte probléma mentes volt a két fél eggyüttműködése Krím megszállásáig.
Az, hogy most Kína és Oo egymásra talált azért van, mert Oo politikailag eltávolodik a nyugattól, és ez kapóra jön Kínának.
Az űrkutatásban komolyan vehető szereplők rajtuk kívül mind az USA oldalán áll.
Szép ez az eggyezmény, kellett is mint egy falat kenyér az oroszoknak, mert màra szinte minden területen egyre jobban lemaradnak, ígéretből meg tervből meg tele a padlás, miközben jóformán semmi innovatív ujdonságot, érdemi új képességre nem tettek szert az elmúlt 30 évben.
Én azt mondom várjuk ki a végét mi lesz ebből a házasságból..
Egyértelműen fejleszteni kell, hogy versenyben tudjanak lenni. A poén az, hogy pl a 60 éves Szojuz rakétában még mindíg van potenciàl, akàr kb +2tonna és akkor még több is lehetne egy egyenlítő közeli állásból.
Ez jól hangzik, de jelenleg és a következő évtizedekben sem mutatkozik erre jelentős kereslet.
Mondjuk ha halmokban állna az arany a Holdon akkor sem lenne gazdaságos lehozni mert többe kerülne mint itt kitermelni, a mélyűri küldetésekből pedig jó ha van évente egy.
Minden attól függ mekkora tömeget kell mozgatni.
Az A380 sem volt zsákutca, csak túl későn jött, és az üzemanyagárak közben elszaladtak. Egyébként sok 380nál kifejlesztett technologia került át pl. a 350be.
Wut?
LEOn túl drága és felesleges a napelemek miatt, és a hozzávaló hasadó anyag sem játék...
Az URM 2V fokozat nyugodtan használhatja ugyanazt a hajtóművet amit a felső szakasz használ РД-0146Д1 a jelenlegi változata, ezt tesztelték néhány napja. Mindkét szakasz vákumban müködik.
A harmadik fokozatra felraknak kettőt a KVTK-ra meg egyet. Az meg nehogy nehézséget okozzon nekik, hogy összeeszkábáljanak egy hidrogéntartályt oszt betegyék az oxigéntartály mellé a modulba és rávarázsolják a hajtóműveket.
W
Wilson
Guest
Nagyjából egyetértek veled,én azon nem lepődök meg ,hogy a kínaiak maximálisan kimaxolják az ebben a helyzetben lévő propaganda lehetőségét ez természetes velejàrója a dolognak, az viszont tény, hogy az orosz űrkutatás alulfinanszírozott és ennek tetejébe még egy inkompetens vezetésű és egy korrupcióval erősen átszőtt szervezeti struktúra jellemzi.Úgyhogy lesz hova fejlődniük....
Az pedig, hogy mi sül ki ebből a dologból az nagyrészt az oroszokon múlik, ha reálisan mérik fel a jelenlegi helyzetüket és hajlandóak beállni a kínaiak mellé "melózni" akkor sikeres lehet az együttműködésük....
A napelemek már annyira jók, hogy úgy tűnik, a nuki meghajtás a Jupiterig fölösleges.
Egyetlen papírnak hiszek. Azon Benjamin Franklin van.Pedig (ezen cikkből kiindulva) kénytelen lesznek megemelni a Roszkoszmosz költségvetését....
Exkluzív: Kína és Oroszország új 5 éves űr-együttműködési programot ír alá, 2035-ig nemzetközi holdállomást építenek: Roszkoszmosz........
Kína és Oroszország jövőre ír alá egy új, 2023-2027 közötti időszakra szóló űr-együttműködési programot, amely magában foglalja egy nyitott és inkluzív Nemzetközi Holdkutató Állomás (ILRS) 2035-ig történő létrehozásának tervét is – közölte a Roszkozmosz orosz nemzeti űrügynökség exkluzív közleményében a Global Timesnak. interjú.
Az új program tartalmazni fogja a két ország nemzeti műholdrendszere, az orosz GLONASS és a kínai BeiDou Navigation Satellite System (BDS) jövőre telepítendő földi szegmensének fejlesztését, valamint egy sor izgalmas projektet, a Roscosmost is. és a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) a következő évtizedekben azon fog dolgozni, ahogy a két ország egyesíti erőit, hogy új csúcsokat érjen el az űrkutatás területén.
Ellentétben az Egyesült Államok „Artemis Megállapodás” néven ismert holdkutatási projektjével, amely a szakértők szerint felfedi „exkluzív jellegét az űralapú NATO imitálására”, Kína és Oroszország partnersége azt hangsúlyozza, hogy mindenki számára előrelépést hoz a közösségépítés víziójával. az emberiség közös jövőjével.
Hold előőrsének létrehozása mindenki számára
Az ILRS a két "régi és megbízható partner" jelenlegi legnagyobb együttműködési projektjeként az űrkutatás területén, 2035-ig egy állomás felépítését biztosítja a Hold felszínén, míg kísérleti és kutatási létesítményeket széles körben. számos tudományos munka működne a Hold körüli pályán – közölte az orosz nemzeti űrügynökség sajtószolgálata a Global Times érdeklődésére adott közleményében.
A Roscosmos felfedte a Global Timesnak, hogy feltételezések szerint az ILRS tartalmazni fog egy Föld-Hold közötti repülési rendszert, egy kiegészítő, hosszú távú működési rendszert a Hold felszínén, egy holdfelszíni utazási és műveleti rendszert, valamint automata berendezéseket tudományos műszerek komplexumával.
A projektben a Peking és Moszkva közötti együttműködés kiterjedne a holdkutatással és -használattal kapcsolatos stratégia kidolgozására és koordinációjára, az együttműködési és tervezési területek meghatározására, valamint az ILRS összetevőinek elindításával kapcsolatos együttműködésre, a közös műveletekre, az ellenőrzésre, beleértve a földi állomások támogatását is. , és egyéb tevékenységek, valamint az ILRS és összetevőinek közös elvi és előzetes tervezése, modellezése és validálása.
Kína és Oroszország a projektről szóló, jogilag kötelező érvényű kormányközi megállapodás tervezetén dolgozik, amelyet 2022-ben írnak alá – közölte a Roszkoszmosz.
Song Zhongping űrelemző és tévékommentátor szerdán a Global Timesnak azt mondta, hogy a Kína és Oroszország által kidolgozott kiterjedt együttműködési tervek magas szintű politikai kölcsönös bizalomra, valamint a tudomány és technológia iránti kölcsönös bizalomra utalnak. Ez a fajta együttműködés nemcsak mindkettőjük javát szolgálja, hanem nagyobb segítséget is hoz az emberiség megértésének gazdagításához a hatalmas univerzum iránt.
Idén márciusban a két kormány jóváhagytaA CNSA és a Roszkozmosz két vezetője egyetértési nyilatkozatot írt alá egy nemzetközi holdkutató állomás közös felépítéséről videokapcsolaton keresztül, amely hangsúlyozta a közös konzultáció, építés és megosztás alapelveit az együttműködés előmozdítása érdekében. nemzetközi kutatóállomás a Holdon.
Ezt követően Kína és Oroszország közös nyilatkozatot adott ki az ILRS létrehozásáról áprilisban , a Kínai Űrnap 2021 nemzeti ünnepe közepette, hangsúlyozva, hogy a projekt nyitott minden együttműködésben érdekelt nemzetközi partner előtt.
Fázis-4 küldetések
Wu Yanhua, a CNSA helyettes adminisztrátora a közelmúltban közölte a médiával, hogy az állami hatóságok jóváhagyták a kínai holdküldetés negyedik szakaszát, amely magában foglalja az új Chang'e-6, 7 és 8 küldetéseket is, amelyeket várhatóan következő évtizedben.
Kína azt tervezi, hogy a Chang'e-7 szondát először a Hold Déli-sarkra indítja, majd a Chang'e-6 mintavételi és visszatérési küldetése a Hold déli sarkáról.
És a Chang'e-8, a negyedik fázis utolsó darabja, az ILRS elsődleges formáját fogja megépíteni.
Wu elmondta, bár Kína fogja vezetni ezt a három holdküldetést, a folyamat során várható Oroszország együttműködése az ILRS közös létrehozásában, és összefogunk, hogy feltárjuk a Hold környezetét és erőforrásait annak érdekében, hogy megtudjuk, hogyan lehet békésen használni a Holdat. forrásokat, hogy szilárd talajt teremtsen a jövő számára.
Wu hangsúlyozta, hogy a nyitottság és a befogadás a kulcsfontosságú út a világűr színpadának középpontjába kerüléshez, Kína pedig mintegy 160 együttműködési megállapodást írt alá közel 60 országgal és nemzetközi szervezettel világszerte.
A közelgő Chang'e holdkutatási sorozattal való együttműködés mellett a Roszkozmosz bejelentette, hogy megkezdték az ügynökségek közötti megállapodások végrehajtását a CNSA-val az orosz Luna-Resurs-1 (OA) orbitális űrszonda és a kínai Chang'e-7 küldetés koordinálására. valamint a közös Hold- és Mélyűrkutatási Adatközpont létrehozásával kapcsolatos együttműködésről, amelyet 2019. szeptember 17-én írtak alá.
„E projekt sajátos jellemzője, hogy nyitott más nemzetközi partnerek részvételére” – mondta a Roscosmos.
Danil Bocskov, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának szakértője a Global Timesnak azt mondta, hogy Moszkva "az űrkutatási kezdeményezésektől nyitottabbnak és együttműködőbbnek kell lennie, és nem segíti elő a "NATO-űrben" politikai projekteket.
Például szolgálnak a kétoldalú együttműködés olyan kiemelkedő kezdeményezései, mint a Nemzetközi Holdkutató Állomás, amelynek külpolitikai vonatkozásai is vannak. Oroszország - bár az Egyesült Államok meghívta a részvételre - bírálta a NASA hasonló Hold-kutatási projektjét, és az "Artemis" projektet hibáztatja. exkluzív jellege miatt, egy űralapú NATO-t utánozva” – jegyezte meg Bochkov.
"Bár Oroszország és az Egyesült Államok közötti együttműködés az űrszektorban még mindig folyik, az Egyesült Államok elnyomja Oroszország űrhatalmát" - jegyezte meg Song Zhongping. "Inkább arról van szó, hogy megkapják egymástól, amit akarnak, ami valójában nem együttműködés a valódi értelemben, csak kölcsönös gyanakvás."
"Ezzel szemben Kína és Oroszország azon dolgozik, hogy tükrözze a játékosok közös igényeit világszerte, egy olyan közösség felépítésének víziójával, amelynek közös jövője van az emberiségnek" - mondta Song.
Kompatibilitás és komplementaritás
A 2018-2022 közötti időszakra szóló orosz-kínai űrügyi együttműködési program jövőre zárul le – közölte a Roszkoszmosz, hozzátéve, hogy a program hatékony eszköznek bizonyult a kétoldalú együttműködés ösztönzésére az iparági szinten.
A Global Times megtudta, hogy a CNSA a Roscosmosszal közösen kidolgozza a kölcsönösen előnyös projektek listáját, amelyek bekerülnek a 2023-2027 közötti új együttműködési programba.
Emellett folyamatban van az orosz-kínai együttműködés fejlesztése a műholdas navigáció területén, különös tekintettel a GLONASS és a BeiDou (BDS) navigációs rendszerek kompatibilitására és kiegészítő jellegére.
2021. november 29-én aláírták a 2021-2025 közötti időszakra szóló orosz-kínai együttműködési ütemtervet a műholdas navigációban, amely a GLONASS és a BDS integrált és innovatív fejlesztésére vonatkozó terveket tartalmazza.
Konkrétan a nemzeti műholdas rendszerek földi szegmensének fejlesztését tervezik. Ezzel kapcsolatban mindkét fél meghatározta a GLONASS és a BDS kölcsönös földi mérőállomásainak helyét, amelyeket 2022-ben kell telepíteni – közölte a Roszkozmos.
