Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 525
16 440
113
...Külön érdekesség, hogy a bemutató videóban elhangzik, hogy embereket szállító járműveket is indíthatnak...
Szerintem ez, netto marketing. Nem akarom alábecsülni őket, de jelenleg még túl kicsik egy ilyen projekthez +anyagilag sem állnak úgy.

Egyébként tetszik a Neutron koncepció, làtszik, hogy alapossan átgondoltàk, a Falcon9 tapasztalataira támaszkodva.
Mondjuk az a lemez vs. Karbon is sántít kicsit, hiszen ahogy írtad is a lemezek merevítés nélküliek, pedig nyilván ahol kell a nagyfokú oldalmerevség ott ezt alkalmazzák a mérnökök.

A BlueOrigine gyakorlatilag végtelen forrása miatt nem kell kapkodnia, főleg mióta megnyerték a ULA Vulcant a hajtóművüknek.
Ezzel szerintem a Boeing/Lockheed veszít majd a legtöbbet hosszútávon, mert pont a közepes hordozórakéta szegmensben (@10t LEO) szinte versenytárs nélkül hadják a SpaceX-et, a nehéz hordozóknál meg versenyezhetnek majd két teljesen ujrahasznàlható rakétával.. (nyilvàn a szövetségi/katonai megrendelésekre a kövőben is számíthatnak majd)
Az külön poén, hogy a maradék Atlas rakéta indítást meg lekötötte a BO.

Kicsit az az érzésem, hogy a ULA elkényelmesedett a monopol helyzetében, és ezért a több fura döntés, mint a Lockheed megveszi az Aerojet Rocketdynt, de ők a saját rakétájukhoz a konkurenstől vesznek motort...

Az ok, hogy politikailag kellemetlen volt az Atlas orosz RD180 motorja, de arra kidolgozott koncepció volt, hogy haladnak majd tovább, és akàr maguk is gyárthatták volna, hiszen a terveket és a gyártási technológiát is megvették anno.
IMG-20220112-192415.jpg

Mondjuk a elképzelés itt is egy Vulcan tipusú rakéta volt.

Mindenesetre az Atlas kivezetésével, az Falcon9 egyedüluralkodóvà válik az amerikai piacon, és vilàgviszonylatban is csak a Soyuz marad alternatíva abban a szegmensben. (A beigért olcsóbb Ariane6 vagy H3 meg kérdéses, hogy bele tud szólni majd a meccsbe)

Többek között ezért is tetszik a 8t Neutron. A Light kategóriàban sok új szereplő várható és nagy verseny, a Heavy hordozóknál meg tőkeerős óriások fenik a fogukat.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Szerintem ez, netto marketing. Nem akarom alábecsülni őket, de jelenleg még túl kicsik egy ilyen projekthez +anyagilag sem állnak úgy.

Több, mint 1 milliárd dollárt kalapoztak össze az elmúlt évben, plusz 21 darab Electron-ra van megrendelésük.
Még kicsik, de én már az ULA mellé tenném őket. Szemben az ULA-val van életképes jövőképük...

A BlueOrigine gyakorlatilag végtelen forrása miatt nem kell kapkodnia, főleg mióta megnyerték a ULA Vulcant a hajtóművüknek.

A baj az, hogy a BO is pályázott a Nemzetbiztonsági Rakétaindítási tender 2. fázisában, és alulmaradt - az ULA-val és a SpaceX-el szemben. Ez alsó hangon is 3-4 milliárd dollár bevételkiesés. A hajtómű-üzlet nem rossz pénz, de a nagy zsozsó a hordozórakéta-szegmensben lett volna, ott pedig jelenleg még nincsenek...

Ezzel szerintem a Boeing/Lockheed veszít majd a legtöbbet hosszútávon, mert pont a közepes hordozórakéta szegmensben (@10t LEO) szinte versenytárs nélkül hadják a SpaceX-et, a nehéz hordozóknál meg versenyezhetnek majd két teljesen ujrahasznàlható rakétával.. (nyilvàn a szövetségi/katonai megrendelésekre a kövőben is számíthatnak majd)
Az külön poén, hogy a maradék Atlas rakéta indítást meg lekötötte a BO.

Nem a BO kötötte le, hanem az Amazon. Noha mindkét cégnek Jeff Bezos az igazgatója, azért nem egy cég. :)
A 10 tonnás LEO kategória kb. nem létezik a SpaceX-nél, hiszen újra felhasználva is 15 tonna feletti a teherbírásuk. Ezért léptek ők is a rideshare piacra minél inkább kihasználva a teherbírást.

A 10 tonna @ LEO egy olyan szegmens, amit szerintem kb. nagyon nehéz lenne kihasználni. Aki apró műholdakból akar sokat felvinni, annak a minél hatékonyabb költség lenne a lényeg. Az meg nagy rakétát jelent, a OneWeb is a New Glenn-t nézte ki magának, nem a Szojuzt, csak az NG csúszik, mint csiga a takonyban...

A személyszállító űrhajóknak megint nem jó, mert azok (a SzenCsou-t és a Szojuzt leszámítva) inkább 12-14 tonnásak...

Kicsit az az érzésem, hogy a ULA elkényelmesedett a monopol helyzetében, és ezért a több fura döntés, mint a Lockheed megveszi az Aerojet Rocketdynt, de ők a saját rakétájukhoz a konkurenstől vesznek motort...

Rossz az időrendiség.
Az ULA-nak 2014-ben nagyon kellett egy amerikai hajtómű. Ment a verseny az AR-1 és a Be-4 között, és az előrehaladottabb állapot miatt nyert a Be-4. Az Aerojet Rocketdyne-t a Lockheed Martin 2020-ban próbálta felvásárolni, de a tranzakciót 2021 elején a Raytheon megtámadta.
Ha az ULA vagy valamelyik anyavállalata valóban saját hajtóműfejlesztést akart volna, akkor 2014-2015-ben kellett volna az AR-t megvásárolni és arra építeni a Vulcan-t. Most már más a helyzet, nehéz lenne az elnyert Nemzetbiztonsági tendert teljesíteni, ha hajtóművet váltanának...

Az ok, hogy politikailag kellemetlen volt az Atlas orosz RD180 motorja, de arra kidolgozott koncepció volt, hogy haladnak majd tovább, és akàr maguk is gyárthatták volna, hiszen a terveket és a gyártási technológiát is megvették anno.
IMG-20220112-192415.jpg

Mondjuk a elképzelés itt is egy Vulcan tipusú rakéta volt.

Ez még a pre-ULA koncepció volt, amikor volt verseny :)
Az ULA létrejötte megölte a versenyt, az Atlas V. felfele való bővítése nem volt opció, mert felosztották, hogy a Lockheed-féle Atlas V. lesz a közepes, a Boeing féle Delta IV Heavy pedig a nehéz hordozórakéta. Egységes rakétacsaládot nem állt szándékukba kifejleszteni, mert akkor sérült volna a két cég érdeke.

Mindenesetre az Atlas kivezetésével, az Falcon9 egyedüluralkodóvà válik az amerikai piacon, és vilàgviszonylatban is csak a Soyuz marad alternatíva abban a szegmensben. (A beigért olcsóbb Ariane6 vagy H3 meg kérdéses, hogy bele tud szólni majd a meccsbe)

Beta, GSLV Mark III., és a Hosszú Menetelés - 8... Azért van itt mi közül szemezgetni :)
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 525
16 440
113
Több, mint 1 milliárd dollárt kalapoztak össze az elmúlt évben, plusz 21 darab Electron-ra van megrendelésük.
Még kicsik, de én már az ULA mellé tenném őket. Szemben az ULA-val van életképes jövőképük...
Ez szép és jó, és drukkolok is nekik, de nem úgy tűnik, hogy annyira nagy üzlet lenne a Electronok indítása, eddig minden évben veszteséges volt a cég, és ez még így is marad egy darabig, persze ha a befektetők kitartanak...
Nem a BO kötötte le, hanem az Amazon. Noha mindkét cégnek Jeff Bezos az igazgatója, azért nem egy cég. :)
Jogos!
A 10 tonnás LEO kategória kb. nem létezik a SpaceX-nél, hiszen újra felhasználva is 15 tonna feletti a teherbírásuk. Ezért léptek ők is a rideshare piacra minél inkább kihasználva a teherbírást.
A 10 tonna @ LEO egy olyan szegmens, amit szerintem kb. nagyon nehéz lenne kihasználni. Aki apró műholdakból akar sokat felvinni, annak a minél hatékonyabb költség lenne a lényeg. Az meg nagy rakétát jelent, a OneWeb is a New Glenn-t nézte ki magának, nem a Szojuzt, csak az NG csúszik, mint csiga a takonyban...

A személyszállító űrhajóknak megint nem jó, mert azok (a SzenCsou-t és a Szojuzt leszámítva) inkább 12-14 tonnásak...
A 10 tonnát mint középértéket gondoltam, de ha már szóba került, hogyan kategóriáznád a hordozórakétákat?
Én kb így; payload to LEO
<500kg - szuperlight pl. Electron
500kg - 2t - light? Pl.Vega, Firefly
2t - 15t - Medium Falcon9, Szojúz
15t - 30t Heavy pl. Ariane 5-6, CZ5
30t szuperheavy pl. New Glenn

Mondjuk a saját starlink küldetésektől eltekintve ritkàn használják ki a Falcon9 kapacitását.
Rossz az időrendiség.
Az ULA-nak 2014-ben nagyon kellett egy amerikai hajtómű. Ment a verseny az AR-1 és a Be-4 között, és az előrehaladottabb állapot miatt nyert a Be-4. Az Aerojet Rocketdyne-t a Lockheed Martin 2020-ban próbálta felvásárolni, de a tranzakciót 2021 elején a Raytheon megtámadta.
Ha az ULA vagy valamelyik anyavállalata valóban saját hajtóműfejlesztést akart volna, akkor 2014-2015-ben kellett volna az AR-t megvásárolni és arra építeni a Vulcan-t. Most már más a helyzet, nehéz lenne az elnyert Nemzetbiztonsági tendert teljesíteni, ha hajtóművet váltanának...
Ok, de ha jól tudom a Rd180 gyártási tehnológiája ekkor már a Lockheedhoz került a a General Dynamicstól akik a Pratt & Whitney-vel tervezték gyártatni...
Ez ismerjük, hogy végül miért hiusúlt meg?
Beta, GSLV Mark III., és a Hosszú Menetelés - 8... Azért van itt mi közül szemezgetni :)
Persze, de a komolyabb pénzeket és technikàt mozgató Nyugati cégeknek aligha engedik meg hogy Indiai, pláne Kínai rakétára tegyék a hardverüket.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Ez szép és jó, és drukkolok is nekik, de nem úgy tűnik, hogy annyira nagy üzlet lenne a Electronok indítása, eddig minden évben veszteséges volt a cég, és ez még így is marad egy darabig, persze ha a befektetők kitartanak...

Pont erről szólt a tőkebevonás. Ahogy anno a Musk, most Beck sem akar a kisrakéták szintjén maradni, mert abban nincs nagy pénz.

A különbség, hogy az Electron egy sikeres kisrakéta, stabil megrendelés állománnyal. Szvsz ha nem fejlesztenének agresszív módon, talán nyereséget is termelhetnének, de a konkurencia miatt azzal beszorulnának, lásd SpaceX Transporter küldetések.

A 10 tonnát mint középértéket gondoltam, de ha már szóba került, hogyan kategóriáznád a hordozórakétákat?
Én kb így; payload to LEO
<500kg - szuperlight pl. Electron
500kg - 2t - light? Pl.Vega, Firefly
2t - 15t - Medium Falcon9, Szojúz
15t - 30t Heavy pl. Ariane 5-6, CZ5
30t szuperheavy pl. New Glenn

Nem igazán szeretem a kategóriában sorolást, noha én is használom. A fő gondom vele, hogy igazából nincs jelentősége. A megrendelőnek X tömeget Y pályára kell állítani, erre pedig Z mennyiségű rakéta képes.

Hiába sorolnánk egy kategóriába a Szojuzt és a Falcon 9-et, ha egy Crew Dragon vagy DreamChaser űrhajót az előbbi nem tud felvinni.

Én például régen a 30 tonna feletti LEO képességre használtam a szuper nehéz besorolást, egyszerűen azért, mert nagyjából csak a Saturn V, N1 és az Enyergia volt ott. Hozzávetőlegesen hasonló képeségekkel. De most már kicsit bő a lista, és akkor ha a New Glenn szupernehéz, akkor a Starship mi? Ultranehéz? :)

Ok, de ha jól tudom a Rd180 gyártási tehnológiája ekkor már a Lockheedhoz került a a General Dynamicstól akik a Pratt & Whitney-vel tervezték gyártatni...
Ez ismerjük, hogy végül miért hiusúlt meg?

Politikusok. Az RD-180 balhé idejében született egy olyan ügyes passzus a nemzetbiztonsági indításokra vonatkozó törvényi szabályozásba, hogy nem lehet idegen gyártású vagy tervezésű hajtóművet használó rakétával pályázni.

Persze, de a komolyabb pénzeket és technikàt mozgató Nyugati cégeknek aligha engedik meg hogy Indiai, pláne Kínai rakétára tegyék a hardverüket.

A NASA vagy USSF megrendelésnél csak Amerikai rakéta jöhet szóba, de civil megbízásnál csak az számít, hogy nincs-e teljes embargó alatt az ország. Sem Kína, sem India nem esik ilyen korlátozás alá
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 613
6 083
113
The Khrunichev Space Center will end production of Proton-M heavy-lift launch vehicles in 2022, the company’s press service told TASS.

"Ten Proton-M launch vehicles have been produced to date and are stored on the Moscow manufacturing site of the Khrunichev Center and in the Baikonur Cosmodrome. Four rockets undergo manufacturing. The year of 2022 is the scheduled deadline for completion," the press service said.

It was reported earlier that operations of the Proton-M will end in 2025. After that all launches of heavy spacecraft will be made using the Angara launch vehicle as a more eco-friendly one.
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 613
6 083
113
Kanadai kutatók közelebb jutottak annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre. Megállapították, hogy az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és a veszteség folytatódik, akármilyen hosszú az utazás - írta a BBC hírportálja.
Forrás: https://kuruc.info/r/58/238670/
.
.
Az emberi hardwaret lathatoan nem a vilagurben hosszabb tartozkodasra tervezte az, aki minket tervezett..... Szerintem maga az ember lesz vegul a gyenge lancszem, aki miatt a Mars es egyeb tavoli utazasok elegge ketsegesek.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
.
.
Az emberi hardwaret lathatoan nem a vilagurben hosszabb tartozkodasra tervezte az, aki minket tervezett..... Szerintem maga az ember lesz vegul a gyenge lancszem, aki miatt a Mars es egyeb tavoli utazasok elegge ketsegesek.

Ez nem tervezés kérdése szerintem.
Az emberi szervezett a Földi körülményekhez alkalmazkodott, nem a súlytalansághoz. Ha súlytalanságban vagy alacsony gravitációnál lesz kénytelen boldogulni, akkor ahhoz fog alkalmazkodni pár generáció után. Legfeljebb 1G-n a Földön lesz utána bajban...
 
M

molnibalage

Guest
Ez nem tervezés kérdése szerintem.
Az emberi szervezett a Földi körülményekhez alkalmazkodott, nem a súlytalansághoz. Ha súlytalanságban vagy alacsony gravitációnál lesz kénytelen boldogulni, akkor ahhoz fog alkalmazkodni pár generáció után. Legfeljebb 1G-n a Földön lesz utána bajban...
A pár alatt pár ezret értesz?
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 613
6 083
113
Meg kell oldani a tolerábilis környezetet az űrben. De az drága.
.
.
Végülis Poljakov a MIR-en 94-95-ben lenyomott egy 438 napos rekordot, nagyobb bajok nélkül, és talán még lábra is tudott állni leszállás után. Sőt azóta is él, lassan 80 éves.
.
Viszont egy Mars oda-vissza időben és sugárzásban is nagyon feladat...!
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 613
6 083
113
Ez nem tervezés kérdése szerintem.
.
.
Szerintem azért a "hardware" is sokat számit pro és kontra. Gondoljunk pl a nyelésre, na ott pl pont jól jön, hogy izommozgás, a perisztaltika viszi le a falatot, és nem csak a gravitáció, perisztaltika nélkül azért lennénk gondban. :) Ezért tudunk a Földön is akármilyen testhelyzetben, akár kézenállva is nyelni.