Űrkutatás

Szerintem ez, netto marketing. Nem akarom alábecsülni őket, de jelenleg még túl kicsik egy ilyen projekthez +anyagilag sem állnak úgy.

Több, mint 1 milliárd dollárt kalapoztak össze az elmúlt évben, plusz 21 darab Electron-ra van megrendelésük.
Még kicsik, de én már az ULA mellé tenném őket. Szemben az ULA-val van életképes jövőképük...

A BlueOrigine gyakorlatilag végtelen forrása miatt nem kell kapkodnia, főleg mióta megnyerték a ULA Vulcant a hajtóművüknek.

A baj az, hogy a BO is pályázott a Nemzetbiztonsági Rakétaindítási tender 2. fázisában, és alulmaradt - az ULA-val és a SpaceX-el szemben. Ez alsó hangon is 3-4 milliárd dollár bevételkiesés. A hajtómű-üzlet nem rossz pénz, de a nagy zsozsó a hordozórakéta-szegmensben lett volna, ott pedig jelenleg még nincsenek...

Ezzel szerintem a Boeing/Lockheed veszít majd a legtöbbet hosszútávon, mert pont a közepes hordozórakéta szegmensben (@10t LEO) szinte versenytárs nélkül hadják a SpaceX-et, a nehéz hordozóknál meg versenyezhetnek majd két teljesen ujrahasznàlható rakétával.. (nyilvàn a szövetségi/katonai megrendelésekre a kövőben is számíthatnak majd)
Az külön poén, hogy a maradék Atlas rakéta indítást meg lekötötte a BO.

Nem a BO kötötte le, hanem az Amazon. Noha mindkét cégnek Jeff Bezos az igazgatója, azért nem egy cég. :)
A 10 tonnás LEO kategória kb. nem létezik a SpaceX-nél, hiszen újra felhasználva is 15 tonna feletti a teherbírásuk. Ezért léptek ők is a rideshare piacra minél inkább kihasználva a teherbírást.

A 10 tonna @ LEO egy olyan szegmens, amit szerintem kb. nagyon nehéz lenne kihasználni. Aki apró műholdakból akar sokat felvinni, annak a minél hatékonyabb költség lenne a lényeg. Az meg nagy rakétát jelent, a OneWeb is a New Glenn-t nézte ki magának, nem a Szojuzt, csak az NG csúszik, mint csiga a takonyban...

A személyszállító űrhajóknak megint nem jó, mert azok (a SzenCsou-t és a Szojuzt leszámítva) inkább 12-14 tonnásak...

Kicsit az az érzésem, hogy a ULA elkényelmesedett a monopol helyzetében, és ezért a több fura döntés, mint a Lockheed megveszi az Aerojet Rocketdynt, de ők a saját rakétájukhoz a konkurenstől vesznek motort...

Rossz az időrendiség.
Az ULA-nak 2014-ben nagyon kellett egy amerikai hajtómű. Ment a verseny az AR-1 és a Be-4 között, és az előrehaladottabb állapot miatt nyert a Be-4. Az Aerojet Rocketdyne-t a Lockheed Martin 2020-ban próbálta felvásárolni, de a tranzakciót 2021 elején a Raytheon megtámadta.
Ha az ULA vagy valamelyik anyavállalata valóban saját hajtóműfejlesztést akart volna, akkor 2014-2015-ben kellett volna az AR-t megvásárolni és arra építeni a Vulcan-t. Most már más a helyzet, nehéz lenne az elnyert Nemzetbiztonsági tendert teljesíteni, ha hajtóművet váltanának...

Az ok, hogy politikailag kellemetlen volt az Atlas orosz RD180 motorja, de arra kidolgozott koncepció volt, hogy haladnak majd tovább, és akàr maguk is gyárthatták volna, hiszen a terveket és a gyártási technológiát is megvették anno.
IMG-20220112-192415.jpg

Mondjuk a elképzelés itt is egy Vulcan tipusú rakéta volt.

Ez még a pre-ULA koncepció volt, amikor volt verseny :)
Az ULA létrejötte megölte a versenyt, az Atlas V. felfele való bővítése nem volt opció, mert felosztották, hogy a Lockheed-féle Atlas V. lesz a közepes, a Boeing féle Delta IV Heavy pedig a nehéz hordozórakéta. Egységes rakétacsaládot nem állt szándékukba kifejleszteni, mert akkor sérült volna a két cég érdeke.

Mindenesetre az Atlas kivezetésével, az Falcon9 egyedüluralkodóvà válik az amerikai piacon, és vilàgviszonylatban is csak a Soyuz marad alternatíva abban a szegmensben. (A beigért olcsóbb Ariane6 vagy H3 meg kérdéses, hogy bele tud szólni majd a meccsbe)

Beta, GSLV Mark III., és a Hosszú Menetelés - 8... Azért van itt mi közül szemezgetni :)
 
Több, mint 1 milliárd dollárt kalapoztak össze az elmúlt évben, plusz 21 darab Electron-ra van megrendelésük.
Még kicsik, de én már az ULA mellé tenném őket. Szemben az ULA-val van életképes jövőképük...
Ez szép és jó, és drukkolok is nekik, de nem úgy tűnik, hogy annyira nagy üzlet lenne a Electronok indítása, eddig minden évben veszteséges volt a cég, és ez még így is marad egy darabig, persze ha a befektetők kitartanak...
Nem a BO kötötte le, hanem az Amazon. Noha mindkét cégnek Jeff Bezos az igazgatója, azért nem egy cég. :)
Jogos!
A 10 tonnás LEO kategória kb. nem létezik a SpaceX-nél, hiszen újra felhasználva is 15 tonna feletti a teherbírásuk. Ezért léptek ők is a rideshare piacra minél inkább kihasználva a teherbírást.
A 10 tonna @ LEO egy olyan szegmens, amit szerintem kb. nagyon nehéz lenne kihasználni. Aki apró műholdakból akar sokat felvinni, annak a minél hatékonyabb költség lenne a lényeg. Az meg nagy rakétát jelent, a OneWeb is a New Glenn-t nézte ki magának, nem a Szojuzt, csak az NG csúszik, mint csiga a takonyban...

A személyszállító űrhajóknak megint nem jó, mert azok (a SzenCsou-t és a Szojuzt leszámítva) inkább 12-14 tonnásak...
A 10 tonnát mint középértéket gondoltam, de ha már szóba került, hogyan kategóriáznád a hordozórakétákat?
Én kb így; payload to LEO
<500kg - szuperlight pl. Electron
500kg - 2t - light? Pl.Vega, Firefly
2t - 15t - Medium Falcon9, Szojúz
15t - 30t Heavy pl. Ariane 5-6, CZ5
30t szuperheavy pl. New Glenn

Mondjuk a saját starlink küldetésektől eltekintve ritkàn használják ki a Falcon9 kapacitását.
Rossz az időrendiség.
Az ULA-nak 2014-ben nagyon kellett egy amerikai hajtómű. Ment a verseny az AR-1 és a Be-4 között, és az előrehaladottabb állapot miatt nyert a Be-4. Az Aerojet Rocketdyne-t a Lockheed Martin 2020-ban próbálta felvásárolni, de a tranzakciót 2021 elején a Raytheon megtámadta.
Ha az ULA vagy valamelyik anyavállalata valóban saját hajtóműfejlesztést akart volna, akkor 2014-2015-ben kellett volna az AR-t megvásárolni és arra építeni a Vulcan-t. Most már más a helyzet, nehéz lenne az elnyert Nemzetbiztonsági tendert teljesíteni, ha hajtóművet váltanának...
Ok, de ha jól tudom a Rd180 gyártási tehnológiája ekkor már a Lockheedhoz került a a General Dynamicstól akik a Pratt & Whitney-vel tervezték gyártatni...
Ez ismerjük, hogy végül miért hiusúlt meg?
Beta, GSLV Mark III., és a Hosszú Menetelés - 8... Azért van itt mi közül szemezgetni :)
Persze, de a komolyabb pénzeket és technikàt mozgató Nyugati cégeknek aligha engedik meg hogy Indiai, pláne Kínai rakétára tegyék a hardverüket.
 
Ez szép és jó, és drukkolok is nekik, de nem úgy tűnik, hogy annyira nagy üzlet lenne a Electronok indítása, eddig minden évben veszteséges volt a cég, és ez még így is marad egy darabig, persze ha a befektetők kitartanak...

Pont erről szólt a tőkebevonás. Ahogy anno a Musk, most Beck sem akar a kisrakéták szintjén maradni, mert abban nincs nagy pénz.

A különbség, hogy az Electron egy sikeres kisrakéta, stabil megrendelés állománnyal. Szvsz ha nem fejlesztenének agresszív módon, talán nyereséget is termelhetnének, de a konkurencia miatt azzal beszorulnának, lásd SpaceX Transporter küldetések.

A 10 tonnát mint középértéket gondoltam, de ha már szóba került, hogyan kategóriáznád a hordozórakétákat?
Én kb így; payload to LEO
<500kg - szuperlight pl. Electron
500kg - 2t - light? Pl.Vega, Firefly
2t - 15t - Medium Falcon9, Szojúz
15t - 30t Heavy pl. Ariane 5-6, CZ5
30t szuperheavy pl. New Glenn

Nem igazán szeretem a kategóriában sorolást, noha én is használom. A fő gondom vele, hogy igazából nincs jelentősége. A megrendelőnek X tömeget Y pályára kell állítani, erre pedig Z mennyiségű rakéta képes.

Hiába sorolnánk egy kategóriába a Szojuzt és a Falcon 9-et, ha egy Crew Dragon vagy DreamChaser űrhajót az előbbi nem tud felvinni.

Én például régen a 30 tonna feletti LEO képességre használtam a szuper nehéz besorolást, egyszerűen azért, mert nagyjából csak a Saturn V, N1 és az Enyergia volt ott. Hozzávetőlegesen hasonló képeségekkel. De most már kicsit bő a lista, és akkor ha a New Glenn szupernehéz, akkor a Starship mi? Ultranehéz? :)

Ok, de ha jól tudom a Rd180 gyártási tehnológiája ekkor már a Lockheedhoz került a a General Dynamicstól akik a Pratt & Whitney-vel tervezték gyártatni...
Ez ismerjük, hogy végül miért hiusúlt meg?

Politikusok. Az RD-180 balhé idejében született egy olyan ügyes passzus a nemzetbiztonsági indításokra vonatkozó törvényi szabályozásba, hogy nem lehet idegen gyártású vagy tervezésű hajtóművet használó rakétával pályázni.

Persze, de a komolyabb pénzeket és technikàt mozgató Nyugati cégeknek aligha engedik meg hogy Indiai, pláne Kínai rakétára tegyék a hardverüket.

A NASA vagy USSF megrendelésnél csak Amerikai rakéta jöhet szóba, de civil megbízásnál csak az számít, hogy nincs-e teljes embargó alatt az ország. Sem Kína, sem India nem esik ilyen korlátozás alá
 
Nemrég szó volt az műholdak meghibásodási rátájáról. Ennek kapcsán, egy 2021 márciusi indítású 60 starlink műholdból, 12 állítottak áz deorbit-ra, ami 20% ráta!

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Hatalmas Tonga víz alatti vulkánkitörést rögzítették egy lenyűgöző műholdas videóban
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
The Khrunichev Space Center will end production of Proton-M heavy-lift launch vehicles in 2022, the company’s press service told TASS.

"Ten Proton-M launch vehicles have been produced to date and are stored on the Moscow manufacturing site of the Khrunichev Center and in the Baikonur Cosmodrome. Four rockets undergo manufacturing. The year of 2022 is the scheduled deadline for completion," the press service said.

It was reported earlier that operations of the Proton-M will end in 2025. After that all launches of heavy spacecraft will be made using the Angara launch vehicle as a more eco-friendly one.
 
Kanadai kutatók közelebb jutottak annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre. Megállapították, hogy az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és a veszteség folytatódik, akármilyen hosszú az utazás - írta a BBC hírportálja.
Forrás: https://kuruc.info/r/58/238670/
.
.
Az emberi hardwaret lathatoan nem a vilagurben hosszabb tartozkodasra tervezte az, aki minket tervezett..... Szerintem maga az ember lesz vegul a gyenge lancszem, aki miatt a Mars es egyeb tavoli utazasok elegge ketsegesek.
 
.
.
Az emberi hardwaret lathatoan nem a vilagurben hosszabb tartozkodasra tervezte az, aki minket tervezett..... Szerintem maga az ember lesz vegul a gyenge lancszem, aki miatt a Mars es egyeb tavoli utazasok elegge ketsegesek.

Ez nem tervezés kérdése szerintem.
Az emberi szervezett a Földi körülményekhez alkalmazkodott, nem a súlytalansághoz. Ha súlytalanságban vagy alacsony gravitációnál lesz kénytelen boldogulni, akkor ahhoz fog alkalmazkodni pár generáció után. Legfeljebb 1G-n a Földön lesz utána bajban...
 
Ez nem tervezés kérdése szerintem.
Az emberi szervezett a Földi körülményekhez alkalmazkodott, nem a súlytalansághoz. Ha súlytalanságban vagy alacsony gravitációnál lesz kénytelen boldogulni, akkor ahhoz fog alkalmazkodni pár generáció után. Legfeljebb 1G-n a Földön lesz utána bajban...
A pár alatt pár ezret értesz?
 
Meg kell oldani a tolerábilis környezetet az űrben. De az drága.
.
.
Végülis Poljakov a MIR-en 94-95-ben lenyomott egy 438 napos rekordot, nagyobb bajok nélkül, és talán még lábra is tudott állni leszállás után. Sőt azóta is él, lassan 80 éves.
.
Viszont egy Mars oda-vissza időben és sugárzásban is nagyon feladat...!
 
Ez nem tervezés kérdése szerintem.
.
.
Szerintem azért a "hardware" is sokat számit pro és kontra. Gondoljunk pl a nyelésre, na ott pl pont jól jön, hogy izommozgás, a perisztaltika viszi le a falatot, és nem csak a gravitáció, perisztaltika nélkül azért lennénk gondban. :) Ezért tudunk a Földön is akármilyen testhelyzetben, akár kézenállva is nyelni.
 
Nem, alapszintű alkalmazkodáshoz (lásd vörös vérsejtek halandósága) pár generáció is elég lehet.
pár generáció még az állattenyésztésnél sem elég a kívánt tulajdonságok fixálásához kis beltenyészett zárt csoportban sem. pár generáció még igen vagy vagy.
 
  • Tetszik
Reactions: gafzhu
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Szittya
Nem, alapszintű alkalmazkodáshoz (lásd vörös vérsejtek halandósága) pár generáció is elég lehet.
Elnézést, hogy szólok, de az ember mint faj már csak minimálisan alkalmazkodik valamihez, erősen specializált. Ha nagyot változik a világ, akkor kihal, vagy mesterséges környezetbe menekül. Ugyan úgy mint a gepárdok vagy elefántok vagy akármik.
A "nemesíteni" lehetne, már létező hasznos tulajdonságokat felszaporítani, kombinálni. Nem kivántakat meg kiszelektálni. Na de mennyi nő vállalná a tenyészállat szerepet?
 
  • Tetszik
Reactions: jani22 and Szittya