Pont erről szólt a tőkebevonás. Ahogy anno a Musk, most Beck sem akar a kisrakéták szintjén maradni, mert abban nincs nagy pénz.
A különbség, hogy az Electron egy sikeres kisrakéta, stabil megrendelés állománnyal. Szvsz ha nem fejlesztenének agresszív módon, talán nyereséget is termelhetnének, de a konkurencia miatt azzal beszorulnának, lásd SpaceX Transporter küldetések.
Nem igazán szeretem a kategóriában sorolást, noha én is használom. A fő gondom vele, hogy igazából nincs jelentősége. A megrendelőnek X tömeget Y pályára kell állítani, erre pedig Z mennyiségű rakéta képes.
Hiába sorolnánk egy kategóriába a Szojuzt és a Falcon 9-et, ha egy Crew Dragon vagy DreamChaser űrhajót az előbbi nem tud felvinni.
Én például régen a 30 tonna feletti LEO képességre használtam a szuper nehéz besorolást, egyszerűen azért, mert nagyjából csak a Saturn V, N1 és az Enyergia volt ott. Hozzávetőlegesen hasonló képeségekkel. De most már kicsit bő a lista, és akkor ha a New Glenn szupernehéz, akkor a Starship mi? Ultranehéz?
Politikusok. Az RD-180 balhé idejében született egy olyan ügyes passzus a nemzetbiztonsági indításokra vonatkozó törvényi szabályozásba, hogy nem lehet idegen gyártású vagy tervezésű hajtóművet használó rakétával pályázni.
A NASA vagy USSF megrendelésnél csak Amerikai rakéta jöhet szóba, de civil megbízásnál csak az számít, hogy nincs-e teljes embargó alatt az ország. Sem Kína, sem India nem esik ilyen korlátozás alá
