Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
9 813
39 248
113
A Roscosmos tesztelt egy üzemanyagtartályt a Szojuz-5 rakétához
 
  • Tetszik
Reactions: jani22 and fishbed

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 522
16 420
113
Rossz ütemben zajlott a fokozatváltás, kudarccal zárult az hurrikánfigyelő műholdakat szállító Astra rakéta indítása.
Nem! A fokozat váltással nem volt gond, viszont a záró-második fokozat idő elött egy nagyobb 'puffanással' megadta magát és kontrollálatlanúl elkezdett pörögni. Az egység valahol Afrika nyugati partja közelében csapódhatott az óceánba.
 

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 566
26 462
113
Megint meg kellett emelni az ISS magasságát űrszeméttel való ütközés veszélye miatt.

""A Progress MS-20 teherűrhajó motorjai moszkvai idő szerint 22:03-kor kapcsoltak be. 275 s-ig működtek, az impulzus nagysága összesen 0,5 m/s. Ennek eredményeként az állomás pályájának átlagos magassága 890 méterrel nőtt" - áll a Telegramon közzétett közleményben.

A cég szerint a törmelék veszélyesen közeli megközelítését moszkvai idő szerint 00:50-re tervezték, a távolság 285 méter."

 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 522
16 420
113
Nem vagyok szakértője a pre-Kolumbián civilizációknak, de az ilyen kijelentések, hogy csillagászatuk sokkal fejlettebb lett volna az európaiaknál, meg Többet tudtak, nem tartom megalapozottnak.
Nyilván voltak alapos megfigyeléseik, és naptárt is alkottak, de ettől még nem lesznek fejlettebbek.

Kifejtettem már, hogy sok európai csillagászati megfigyelés eltünt-megsemmisült a történelem során, néhány csak az arab fordításoknak köszönhetően marad fent.

De akkor vegyük is át azt az 'elmaradott' európai csillagászatot.

Az európai csillagászok nem csak megfigyeléseket végezték, hanem azokból következtetéseket is képesek voltak levonni, és ezzel messze kimagaslottak.


Az ókori görög Hellász városállamokban a csillagászati ismereteknek elsősorban nem a mindennapi élet vagy a vallás alapfeltételeként, hanem a világ megismerését célzó törekvésekben volt fontos szerepe. Leginkább a különböző filozófiai iskolák hatása volt jelentős a tudomány fejlődésére, de néhány hellén csillagász megfigyelési eredményei is alapvető fontosságúak a csillagászat történetében.

Itt van mimdjárt az antiküthérai szerkezet mint tárgyi bizonyíték a csillagászati megfigyelések gyakorlati alkalmazására;
Antikythera-mechanism-1-805587.jpg

egy antik számológép, a Naprendszerbeli objektumok pozíciójának megállapítására, holdfogyatkozások kijelzésére alkalmas, tetszőleges dátum beállításával.
ASzerkezet hátlapja többek között egy i. e. 205. május 12-én lezajló napfogyatkozás dátumát jelzi előre, így ezen időpont előtt kellett készülnie.

Arisztarkhosz (i. e. 310–230) megfigyelései: a Nap, vagy a Hold van messzebb a Földtől?; - közismert, hogy e két égitest a Földről egyforma nagynak látszik).
Ehhez azt a holdfázist használta, mikor a Nap pontosan a Hold felét világítja meg (első negyed). Megmérte a Hold és a Nap látszó szögtávolságát, amire 87 fokot kapott.
02-aristark.jpg

Ebből (helyesen) azt a következtetést vonta le, hogy a Nap 19-szer messzebb van, mint a Hold, ennélfogva a Napnak sokkal nagyobbnak is kell lennie, mint a Hold és a Föld (valójában a Nap kb. 400-szor messzebb van, mint a Hold). Mérési eredményét továbbgondolva felvetette, hogy sokkal valószínűbb az, hogy a kicsi Föld kering a nagy Nap körül, és nem fordítva, mint azt a geocentrikus világkép állítja. Ezzel, korát messze megelőzve, elsőként jutott el a heliocentrikus világkép gondolatához.

A Föld gömb alakjának bizonyítása Eratoszthenész (Kr. e. 276–195) nevéhez fűződik. Ő a Föld kerületét ötletes szögméréssel határozta meg

A legnagyobb görög megfigyelő csillagász, Hipparkhosz (I. e. 190–120) készítette el az égbolt első csillagkatalógusát. Több mint 1000 csillag pontos pozícióját és fényességét határozta meg és foglalta táblázatba. A csillagokat 1-től 6-ig terjedő fényrendekbe sorolta (1-es volt a legfényesebb, 6-os a leghalványabb), amit a csillagászatban – némi módosításokkal – mind a mai napig használnak (magnitúdóskála).

Aztán vannak még régebbi építmények ami csillagászati megfigyelésekkel vannak összefüggésben;
Newgrange (Írország, i.e. 3000): egy dombba vájt sírkamra, melyet egy 18 méter hosszú folyosó köt össze a külvilággal. A bejárat feletti nyíláson keresztül a Nap évente egy alkalommal a folyosón át rövid időre megvilágítja a sírkamra belsejét. Ennek időpontja pontosan a téli napfordulóra (december 22.) esik, ekkor a legrövidebb a nappal és a leghosszabb az éjszaka az északi féltekén.

Stonehenge (Anglia, i.e. 2000): hatalmas kőoszlopokból álló körkörös, ún. megalit építmény, melyhez hasonló (igaz jóval kisebb méretű) számos más helyen található Európában (főleg Franciaország és Spanyolország területén). Az egész építményt egy 100 méter átmérőjű kör alakú árok határolja, ezen belül patkó alakzatba állított kőoszlopok (dolmenek) helyezkednek el. A legbelső körben az oszlopok 7 méter magasak. A középpontban lévő oltárkő felé egy ösvény (sugárút) visz, aminek másik vége a külső körön kívül található, itt áll egy nagyméretű kőoszlop (sarokkő). Az oltár felől nézve a Nap pontosan a sarokkő fölött kel fel a horizonton a nyári napforduló idején (június 22., ekkor a legrövidebb az éjszaka és a leghosszabb a nappal az északi féltekén). Az egész építmény szimmetriatengelye ebbe az irányba van beállítva.

Ezek csak a legfontosabb európai csillagászok kulturális örökségei a teljesség igénye nélkül.( Pitagorasz, Platón, Ptolemaiosz vagy Arisztotelészt nem is említettük!)

Európán kívüli pre-Kolumbián civilizációkban is a legfontosabb tudomány a csillagászat volt. Ezek közül legismertebb a maja civilizáció. A maják rendkívül fejlett matematikával és bonyolult naptárrendszerrel rendelkeztek.
A maják elképesztő pontosságot értek el csillagászati megfigyeléseikkel, amit szabad szemmel végeztek egy kilátótoronyból és pálcákat használtak hozzá. Ilyen primitív eszközök segítségével állapították meg a szinodikus holdhónap hosszát.

A Vénusz bolygó elsődleges fontosságú volt vallási szempontból. Szinodikus periódusára 584 napot állapítottak meg (a ma ismert pontos érték 583,92 nap). Felismerték, hogy az esti és a hajnali csillag (az „esthajnalcsillag”) egy és ugyanaz az égitest. Ezt a ciklust négy különböző hosszúságú részre osztották a Vénusz fázisainak megfelelően. Az első és utolsó megjelenése az égen különösen fontos volt, ezek előrejelzéseit táblázatokban rögzítették. Az előrejelzések annyira pontosak voltak, hogy az eltérés 481 év alatt legfeljebb 2 órát tett ki.

A Maják kétség kívűl komoly eredményeket értek el a megfigyeléseikkel, de azt, hogy sokkal többet tudtak volna, vagy sokkal fejlettebbek lettek volna kategórikusan visszautasítható!

Szóval kedves @Yoda, mielőtt elhamarkodott kijelentèseket tesz az európai csillagászat kulturális örökségéről, ha teheti inkább tájekozódjék! Ha pedig nem ért egyet általam vázoltakkal, érvként ne komplett könyveket linkelgessen, hanem konkrét állításokat tegyen az érveimmel szembe!
 

Yoda

Well-Known Member
2022. február 28.
1 854
2 188
113
"Nem vagyok szakértője a pre-Kolumbián civilizációknak"
Én sem, csak érdekel a téma.
Viszont köszönöm a alapos választ.
Ami oda vissza igaz a elveszett információkról.
Spanyolok a első évtizedekben kifejezetten pusztították a maja meg azték meg úgy bármilyen kódexeket /több ezer könyv is megsemmisülhetett, nem igazán kellett a konkurencia kultúra tudomány jogszokások stb. terén a hódítóknak.
Kódexeket két féle technikával készítettek harmónika szerűen voltak összehajtogatva az egyik fennmaradt példány valami 14m! hosszú.
Ugye a építményekből a naptárból /két időszámítást használtak párhuzamosan/ ilyesmikből tudnak visszakövetkeztetni szakemberek pont úgy ahogyan ön is írta a óvilági dolgokkal kapcsolatban.
Néhány évtized múlva 20-30 év múlva a megérkezésüket követően kezdtek azzal foglalkozni hogy próbálták a szokásokat vallást mindennapi élet ritmust még élő ottani írástudókkal lejegyeztetni a spanyolok meg ment néhány szerzetes is e célból.
Ez persze nagyon esetleges volt mert a politikai vallási krémből addigra már semmi nem volt a egyszerűbb emberek meg hogy évtizedek távlatából hogy mire emlékeztek...
Dél-Amerikában egyébként nem volt írás ott még több tudás tűnt el /írás egyik előde a kipu volt https://hu.wikipedia.org/wiki/Kipu.

A naptárak egyébként amiket használtak egészen biztosan sokkal pontosabbak voltak mint a akkori európai és a föld átmérőjét egyenlítő helyét stb. is a korabeli európaiakhoz képest sokkal pontosabban határozták meg.
Ezekről olvastam + ott a építmények amelyek közül több egyértelműen csillagászati célokat szolgált ezek miatt írtam amit.
A ókori vagy ókor előtt brit szigetek stb. tudás állománya meg szerintem nem volt releváns a XVI. század eleji európában. Mai technikai eszközökkel kezdik csak kitalálni hogy mi mire is szolgálhatott.
Zárszóként mert itt még is csak a űrkutatás a téma a világképükről hogy helyes volt e nem alkotható igen nem válasz.
Közép-Amerikában több szférára osztották fel a világegyetemet amelyek közül egy része érzékelhető a ember számára.
Alvilág meg menny a kettő közt meg valahol félúton nem pont ott persze:p
a jelenlegi világ amit "ismerünk".
Ez összehasonlítható a keresztény világképpel.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 522
16 420
113
"Nem vagyok szakértője a pre-Kolumbián civilizációknak"
Én sem, csak érdekel a téma.
Viszont köszönöm a alapos választ.
Ami oda vissza igaz a elveszett információkról.
Spanyolok a első évtizedekben kifejezetten pusztították a maja meg azték meg úgy bármilyen kódexeket /több ezer könyv is megsemmisülhetett, nem igazán kellett a konkurencia kultúra tudomány jogszokások stb. terén a hódítóknak.
Kódexeket két féle technikával készítettek harmónika szerűen voltak összehajtogatva az egyik fennmaradt példány valami 14m! hosszú.
Ugye a építményekből a naptárból /két időszámítást használtak párhuzamosan/ ilyesmikből tudnak visszakövetkeztetni szakemberek pont úgy ahogyan ön is írta a óvilági dolgokkal kapcsolatban.
Néhány évtized múlva 20-30 év múlva a megérkezésüket követően kezdtek azzal foglalkozni hogy próbálták a szokásokat vallást mindennapi élet ritmust még élő ottani írástudókkal lejegyeztetni a spanyolok meg ment néhány szerzetes is e célból.
Ez persze nagyon esetleges volt mert a politikai vallási krémből addigra már semmi nem volt a egyszerűbb emberek meg hogy évtizedek távlatából hogy mire emlékeztek...
Dél-Amerikában egyébként nem volt írás ott még több tudás tűnt el /írás egyik előde a kipu volt https://hu.wikipedia.org/wiki/Kipu.

A naptárak egyébként amiket használtak egészen biztosan sokkal pontosabbak voltak mint a akkori európai és a föld átmérőjét egyenlítő helyét stb. is a korabeli európaiakhoz képest sokkal pontosabban határozták meg.
Ezekről olvastam + ott a építmények amelyek közül több egyértelműen csillagászati célokat szolgált ezek miatt írtam amit.
Tény, hogy néhány megfigyelésük sokkal pontosabb volt, lásd a már említett Vénusz pontosságot. De ez nem abból fakadt, hogy fejlettebbek lettek volna, hanem abból, hogy náluk a vallás-csillagászat az államvezetés része volt, ilyenfirmán évszázadokon keresztül a papság dedikált figyelemmel tekintett az égboltra. Egyszerűen több időt és emberi erőforrást áldoztak a témára. Ezzel szemben a Hellász városállamok szabad polgárai, tudósai egyfajta Hobbiként foglalkoztak a csillagászattal sok egyéb tudományos és filozófiai probléma mellett.
A rendelkezésükre álló idő miatt nem értek el akkora pontosságot, ugyanakkor mégis sokkal komplexebb következtetéseket voltak képesek levonni az adatokból.

Továbbá a pre-Kolumbián civilizációk megfigyelésének pontosságát segítette az egyenlítői közelség, aminek nyomán évszaktól függetlenül megfigyelhették az égbolt ugyanazon szeletét.
A ókori vagy ókor előtt brit szigetek stb. tudás állománya meg szerintem nem volt releváns a XVI. század eleji európában. Mai technikai eszközökkel kezdik csak kitalálni hogy mi mire is szolgálhatott.
Sok csillagászati tudásnak a mai napig nincs relevanciája a mindennapi életünkre, akárcsak az ilyen önkényes kijelentéseknek se!
Mert ugyan hol volt relevans a vallásukon kívül a Maják Vénusz méréseinek pontossága?
Zárszóként mert itt még is csak a űrkutatás a téma a világképükről hogy helyes volt e nem alkotható igen nem válasz.
Már miért ne lehetne vélemény alkotni a rendelkezésre álló információkból, pláne a mai ismereteink tükrében?
Közép-Amerikában több szférára osztották fel a világegyetemet amelyek közül egy része érzékelhető a ember számára.
Alvilág meg menny a kettő közt meg valahol félúton nem pont ott persze:p
a jelenlegi világ amit "ismerünk".
Ez összehasonlítható a keresztény világképpel.
Ekkora zagyvaságot! Miért kell idekeverni a keresztény világképet? Párhuzamba állítani azzal, hogy azok miben hittek, pláne annak függvényében, ahogy utaltál is rá, az Űrkutatásról lenne szó és a csillagászati megfigyelésekről.
Pont a "hit" ami irteleváns a valós megfigyelések tekintetében.
 

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
11 857
32 415
113
Laikus vagyok!!!
Tényleg ennyire nélkülözhetetlenek az orosz hajtóművek az USA űrrepülésében, mint ez a kínai cikkre hivatkozó írás írja?


"Az Egyesült Államok nem tudott önállóan műholdakat Föld körüli pályára állítani. Erre a következtetésre jutottak a Baijiahao kínai kiadásának megfigyelői.

Nem is olyan régen, június 12-én történt egy incidens, amely felkeltette a kínai elemzők figyelmét. Az amerikai űrkutatási hivatal sikertelen kísérletet tett két meteorológiai műholddal a fedélzetén lévő hordozórakéta felbocsátására a Cape Canaveral űrkikötőről. Amikor az Astra Space már a levegőben volt, a második fokozat idő előtt elrepült. Ennek eredménye mindkét NASA műhold elvesztése. Baijiahao újságírók szerint az Egyesült Államok számára ez a katasztrófa nem jelentett nagy pénzügyi veszteséget. Képük azonban ismét komoly csapást kapott.

Az Egyesült Államok nagy űrhatalomként pozicionálja magát, de a valóságban ez egy kicsit másképp alakul. A NASA legtöbb sikeres rakétaindítása az RD-180 hajtóművekhez kapcsolódik, amelyeket az Egyesült Államok a 90-es évek elején kezdett megvásárolni Oroszországtól. „Az űrrepülőgép-szakértők úgy vélik, hogy az RD-180-as hajtómű a maga nemében messze a legjobb a világon, és senki sem tud neki megfelelni. Minőség, tapadás, megbízhatóság és egyéb szempontok szempontjából az RD-180 minden tekintetben felülmúlta a hasonló termékeket” – idézi a PolitRussia kiadás a Baijiahao cikk fordítását.

Jelenleg a NASA nem importál hajtóműveket az Orosz Föderációból. Ennek oka elsősorban Moszkva azon döntése, hogy leállítja az RD-180-asok szállítását az Egyesült Államokba, a viszonyok súlyosbodása közepette. Ráadásul a kínai elemzők megjegyzik, hogy az orosz szakemberek már nem végeznek karbantartást még azoknál a motoroknál sem, amelyeket korábban az amerikaiak vásároltak. Ez pedig azzal a kockázattal jár, hogy az Egyesült Államok elveszti az űrhatalom státuszát."