Nem figyelted még meg?: az ilyenekből soha se lessz semmi. Kár is rá két sornál többet vesztegetni.
Persze elképzelhető, hogy zátonyra fut a projekt még az indulás előtt.
De látok arra utaló jeleket, hogy lehet belőle valami;
Új vezetője van az ESA-nak. Még tele ambíciókkal.
- Egyre nagyobb az ESA költségvetése is.
- Csak idén a CNES (FR Űrügy) +25% emeli a költsègvetését.
- Pont most fut ki az Ariane6 fejlesztési projekt.
- Az Orosz pelda nyomán ez is egyfajta függetlenségi kezdeményezés.
- A szükséges technológia szinte már zsebben van.
- Az igèny aligha fog csökkeni, sőt!
Ami a technológiai megvalósítást illeti, sok részegység, és képesség már kifejlesztèsre került különböző ESA projektek során;
Európa már epített egy teher űrhajót az ATV-t amivel sok képességet is elsjátitott mint, az autonóm állomás megközelítés, dokkolás, 6hónapos űrben tartózkodás, sőt még ISS pálya emelést is végeztek a járművel. Az eszköz háromszor nagyobb kapacitású volt mint egy Progress teherhajó.
(Ennek kapcsán jut eszembe a NASA épp megoldást keres az ISS 2030 utani de-Orbit, lehozására, amire ez is szóba jöhetne)
2008ban dokkolt Jules Verne ATV az ISS Zvezda moduljához. A hajó nagy mérete így talán jobban érzékelhető.
A hajó paraméterei már nagy közelítés mutatnak a SUSIE tervekhez 48m3 nyomás alatti térrel birt, 4.5m átmerővel. A szerviz moduljaban található a hajtómű, az energiaellátó berendezések és akkumulátorok, a vezérlőszámítógépek, a kommunikációs és avionikai eszközök. Az SM-hez kapcsolódó, X alakban elhelyezett négy napelemtábla felülete összesen 33,6 m², egyenként 22,3 m hosszúak, átlagos összteljesítményük 4800 watt. A napelemtáblák vezérlése teljesen független egymástól.
Bővebben az ATV űrhajó paramétereiről, képességeiről, műszerezettségéről.
Az ATV szervíz moduljából lett kialakítva az SLS Orion űrhajó szervíz modulja is, ez lett az ESM.
A 15 tonnás ESM felel az Orion űrhajó meghajtásáért, energiaellátásáért és hőszabályozásáért, valamint a személyzet számára elengedhetetlen oxigént és vizet is itt tárolják.
Említenünk kell még a Space Rider programot, ami egy autonóm mini űrsikló volt, amivel szintén sok újfajta képességet próbalhatott ki az ESA.
A Francia-Olasz Thales Alenia építette siklóval tesztelték a lifting body kepesseget-visszatèrést, hosszútávú autonóm üzemmódot-vezérlést.
Még a járvány elött lőttem ezeket a képeket egy valódi repült példányról a Torinoi repülőtéren. Lucky me!
Ugyan ez még Ablativ hőpajzsal szerelték ami lényegeben úgy működik, hogy a felülete megolvad es/vagy elpárolog és a levallo részecskék adják le a hőt. A SUSIE-t már az űrsiklón alkalmazott hővédő panelekkel szerelik majd. Az alkalmazni kívánt aerodinamikai kormányszerv (lábbal integrálva) viszont már visszaköszön ezen a példányok is.
Részletesebben a programról;
Volt még ugye egy jobb sorsra érdemes Hermes űrsikló program is. Az elképzelés életre hívasa mutat némi hasonlóságot a mostani tervekhez, még ha ugyan a Landolást technikailag máshogy is képzelik el.
Talán az arra lekötött euró milliók se vesznek így kárba a SUSIE megalkotásával.
És meg kell említeni a az aktív hajtóműs függőleges leszállást. Erre az ESA már elkülönített
Themis programján dolgozik, aminek jövőre kezdődnek az első aktív tesztjei.
Az Ariane6-hoz tervezett SUSIE űrhajóval kapcsolatos kétségeimet már vázoltam korábban. Ami a megvalósitas technológia részét illeti, számomra úgy tűnik minden adott, illetve már fejlesztès alatt ami ahhoz kell, hogy az első európai emberes Űrhajó megvalósítható legyen. Ha megkapja a támogatást és a szükséges forrást, reálisan valamikor 2030 utánra szolgálatba is állhatna. Akárhogyan is alakul majd, kíváncsian várjuk majd a fejleményeket.
