Űrkutatás

[sirdavegd]

ESA hőszivattyúval teremtene meleget és áramot a Holdon:
A General Studies Programme keretében szimulálják annak működőképességét, hogy mi lenne, ha Hold-szinkron pályán keringő tükrökkel melegítenék a felszínt és az alatta lévő csőhálózatot, ami egy nem melegített, hideg területtel lenne összekötve, biztosítva a bázis árammal és meleggel történő ellátását a hosszú hideg holdi éjszakákon.

Aztán reméljük nem jár úgy a tükör mint az Expanseben.

 

[sirdavegd]

Miért voltak a Geminiket feljuttató Titán 2 rakéta oldalán lyukak című oktató videó:

- hát ha jól emlékszem a gázok tágulása miatt ami talán üa lehet. pedig figyeltem.

 

[sirdavegd]

Ja igen, most van a 33. Űr szimpózium az USAban, tegnap pedig élőben közvetítették a ULA főn főnöke által prezentált CisLunar panelt (2 ipari ember, 1 kutató, 1 légierő):

Az utolsó 10 percet leszámítva megnéztem, utána bealudtam. Ennyi közhelyet egymásra dobálva már rég hallottam, magukat komolyan vevő emberektől. Nem azt várom, hogy konkrét üzleti tervet adjanak elő, de ha valaki marha drága optikai szálakat szeretne gyártani L1 ponton, az mondjuk beszélhetne arról, hogy ezt most egy űrállomás moduljaként vagy hogy a tökbe képzelik el. Úgyhogy inkább javaslom az előző TITános videót, mert ezen a panelesen csak felcsesződni lehet.
Viszont március 28-án a Nasa belengette a Hold körüli (L1 nincs odaírva asszem) Deep Space Gateway űrállomas tervét:
- áramtelep (power bus)
- kis lakótér (small habitat to extend crew time)
- dokk (docking capability, an airlock)
- K+F modul (serviced by logistics modules to enable research).
A meghajtása ion hajtóművel történik, amivel változatos Hold körüli pályákra tudnak mozogni (transfer among a family of orbits in the lunar vicinity)
A pályára állítást az SLS végzi, illetve nyitva áll majd az üzleti és a nemzetközi partnerek előtt is.
Ehhez kapcsolódna egy újrahasznosítható mélyűri jármű elektromos (gondolom ion) és kémiai meghajtással, aminek ez az állomás lenne a kikötője ("honállomás"). A projekt befejezésének céldátuma a 2020as évek vége (ISS 2024ig van).

 

[fulcrum11]

A Cassini lassan küldetésének végéhez közeledik, szeptemberben tervezik a belépését a Szaturnusz légkörébe. (20 éve indult útnak!!!) Gyönyörű a videó.

 

[sirdavegd]

Kiderült még néhány finomság a 30-i SpaceX misszióról:
- a 3 misibe kerülő alu-kompozit orrkúpot (fairing) is megpróbálták visszahozni (ezt az egyik társtulaj kotyogta el, de sehol nincs megerősítve)
- A Falcon 9 Block 5 (2.5) változatánál a áerodinamikai gofrisütő lapátot (grid fin) titánból kovácsolják (forged) majd, mert az áláméneum szépen meggyullad és elég kormos lesz. Továbbá 7-10% többlet teljesítményt húznak ki a hajtóműből szoftveresen, illetve integrálják a NASA emberszállítós elvárásait (Incorporate a number of upgrades important to NASA)
- ezt a visszatért fokozatot a Cape múzeumának adományozzák
- idén 6 újrahasznosított F9 indítást terveznek, jövőre 12-t (átlagosan egy évben az indítasok 3/4-e lesz Re)
- árak közép távon ket nagyságrendet csökkenhetnek
- 10 indítás után kell teljes nagyjavítani, amúgy csak a farán kell kicserélni a hőpajzsot és újra kell festeni
- az első fokozat a teljes költség 75%-a
- Falcon Heavy: nehezebb mint gondolták a 27 hajtómű miatt, a középső, mag fokozatot újra kellett tervezni, csak a két szélső jön vissza. Mérnökileg készen vannak, késő nyáron várható (FH sounded easy; actually no, crazy hard. Required redesign of center core. Done with testing. Cores are in final prep. Finished in 2-3 months. Late summer launch.)

 

[jani22]

OFF
Ha valaki azt mondja, hogy megélek 87 évet és így nézek ki, akkor én lehet, hogy aláírnám, hogy OK, ez jó lesz. Mármint az orvostudomány mai állása mellett.

ON

Ami a képen fura, hogy mennyire magas a 3 pilóta tőle balra. Jó szűk lehet nekik a kabin.

Nagyon hasonló gondolatok jutottak nekem is eszembe a kép láttán. A fej és a testméret aránya. Biztos nagyon értelmes.

Nem szabad elfelejteni, hogy a hosszú évek alatt az idősödő ember gerincoszlopa sokat rövidül. Több cm-t rövidül.

Ragyogóan tartja magát.

Ettől függetlenül - hajdanán - Armstrong szimpatikusabb volt.

Michael Collins meg tette a dolgát.

 

[Luthero]

Hogy tettszik nektek sorozat? Nekem nagyon be jön a második évad eddig.

 

[sirdavegd]

Hogy tettszik nektek sorozat? Nekem nagyon be jön a második évad eddig.

Igeeeen. A könyveket anno szép sorban megvette az Asszony, de én nem akarok spojlerezni (megteszi helyettem ő). A 2. évad előtt újra ledaráltam az elsőt és tetsziiiik. Battlesar Galactica és Csillagkapu óta várok egy ilyen scifire.

 

[molnibalage]

 

[Luthero]

 

[papajoe]

A rakéta hajtóművek tolóerejét át lehet számítani teljesítményre,kw,le?

 

[Allesmor Obranna]

A rakéta hajtóművek tolóerejét át lehet számítani teljesítményre,kw,le?

Igen, de az eredmény nem lesz túl beszédes, lévén a rakéták általában gyorsulnak, amíg hajtóművük dolgozik, mivel - ha tolóerjeük fix - a tömegük az üzemanyag elégetésével egyre csökken. Csökkenő tömeg, fix tolóerő = gyorsulás. Ehhez jön még az űrhajózási rakéták repülési pályája, ami a földfelszíni légnyomástól a világűr vákuumáig tart, azaz a rakéta fúvócsövének nyomásviszonya még fix kamranyomás mellett is növekszik, mivel a környezeti légnyomás lényegében a nulláig csökken = azaz a tolóerő is nő.
Ehhez jön még hozzá a szerkezet légellenállásának közel nulláig csökkenése.
Tehát sem a tömeg nem állandó, sem a tolóerő, sem az össz-ellenállás. Ebből az következik, hogy egy űrhajózási rakéta tolóerő/tömeg aránya és tolóerő/légellenállás aránya intenzíven emelkedik, míg légellenállás/tömeg aránya csökken.

Namármost, a kérdésedre közvetlenül válaszolva, igen, át lehet számítani, neve is van, a magyar szaknyelv tolóteljesítménynek, míg az angolszász területen propulsive power-nak, vagy power available-nak nevezik.
Értéke pedig a mindenkori tolóerő és az aktuális sebesség szorzata.
Namost, a fentiekből látszik, hogy egy, a világűr irányába repülő űrhajózási (vagy akár ballisztikus) rakéta tolóereje és sebessége sem állandó, így a kérdésedre egy kérdés a válasz: Igen, át lehet számítani, de a repülés melyik pillanatában?

 

[zeal]

Csökkenő tömeg, fix tolóerő = gyorsulás.

Valojaban a nem csokkeno tomeg is gyorsul fix toloero hatasara.
A csokkeno tomeg csak a gyorsulas valtozasahoz jarul hozza. (Ezert van az, hogy nem a felloves pillanataban gyorsul a legnagyobbat a raketa, hanem mindig az egyes fokozatok kifogyasa elotti pillanatban.)

 

[Allesmor Obranna]

Valojaban a nem csokkeno tomeg is gyorsul fix toloero hatasara.
A csokkeno tomeg csak a gyorsulas valtozasahoz jarul hozza. (Ezert van az, hogy nem a felloves pillanataban gyorsul a legnagyobbat a raketa, hanem mindig az egyes fokozatok kifogyasa elotti pillanatban.)

Ez így igaz.

 

[papajoe]

Igen, de az eredmény nem lesz túl beszédes, lévén a rakéták általában gyorsulnak, amíg hajtóművük dolgozik, mivel - ha tolóerjeük fix - a tömegük az üzemanyag elégetésével egyre csökken. Csökkenő tömeg, fix tolóerő = gyorsulás. Ehhez jön még az űrhajózási rakéták repülési pályája, ami a földfelszíni légnyomástól a világűr vákuumáig tart, azaz a rakéta fúvócsövének nyomásviszonya még fix kamranyomás mellett is növekszik, mivel a környezeti légnyomás lényegében a nulláig csökken = azaz a tolóerő is nő.
Ehhez jön még hozzá a szerkezet légellenállásának közel nulláig csökkenése.
Tehát sem a tömeg nem állandó, sem a tolóerő, sem az össz-ellenállás. Ebből az következik, hogy egy űrhajózási rakéta tolóerő/tömeg aránya és tolóerő/légellenállás aránya intenzíven emelkedik, míg légellenállás/tömeg aránya csökken.

Namármost, a kérdésedre közvetlenül válaszolva, igen, át lehet számítani, neve is van, a magyar szaknyelv tolóteljesítménynek, míg az angolszász területen propulsive power-nak, vagy power available-nak nevezik.
Értéke pedig a mindenkori tolóerő és az aktuális sebesség szorzata.
Namost, a fentiekből látszik, hogy egy, a világűr irányába repülő űrhajózási (vagy akár ballisztikus) rakéta tolóereje és sebessége sem állandó, így a kérdésedre egy kérdés a válasz: Igen, át lehet számítani, de a repülés melyik pillanatában?

Úgy 40km magasan érdekelne.

 

[Allesmor Obranna]

Úgy 40km magasan érdekelne.

Nem elég, mert kéne tudni hozzá az aktuális kamranyomást, ebből a nyomásviszonyt, a közegáramot, ezekből a tolóerőt és azt, hogy mekkora tömegű és légellenállású rakétáról beszélünk (a sebességhez), aminek egyátalán milyen és hány darab hajtóműve van.
Ha mindez megvan, meg lehet mondani, hogy kerek 40km-en, arra a pár másodperces intervallumra épp mi volt a tolóteljesítmény.

 

[panoz]

Nem elég, mert kéne tudni hozzá az aktuális kamranyomást, ebből a nyomásviszonyt, a közegáramot, ezekből a tolóerőt és azt, hogy mekkora tömegű és légellenállású rakétáról beszélünk (a sebességhez), aminek egyátalán milyen és hány darab hajtóműve van.
Ha mindez megvan, meg lehet mondani, hogy kerek 40km-en, arra a pár másodperces intervallumra épp mi volt a tolóteljesítmény.

Csak mondj egy számot, ez a lényeg.

Gyerekként olvastam a 2. orosz űrhajós German Tyitov könyvét, talán abba volt hogy említett "millió lóerő"-t. De régen volt már nem emlékszem.

 

[papajoe]

Nem elég, mert kéne tudni hozzá az aktuális kamranyomást, ebből a nyomásviszonyt, a közegáramot, ezekből a tolóerőt és azt, hogy mekkora tömegű és légellenállású rakétáról beszélünk (a sebességhez), aminek egyátalán milyen és hány darab hajtóműve van.
Ha mindez megvan, meg lehet mondani, hogy kerek 40km-en, arra a pár másodperces intervallumra épp mi volt a tolóteljesítmény.

Akkor az 1 szar,még lóerő sincs benne.
Bezzeg a primerámról tudom,hogy mennyi.


Az elégetett üzemanyag energia tartalmát ismerjük? Pl x liter,vagy tonna ég el y km-en,az adna egy átlagot,nem?
Vagy abból nem lehet következtetni,hogy x tonna súlyt,y idő alatt,z távolságra hordozott?
Hol vannak a fizikusok?
Akkora arcberendesű fórumozók döngetik itt a mellkast,folyamatosan,hogy a 2 elemis traktorosnak kell meg goglizni a végen?

 

[Luthero]

 

[jani22]

https://twitter.com/i/web/status/852140746853552128