Űrkutatás

A karácsonyi Angara-5 repülés szomorú végeredménye:
.
"Part of a Russian rocket that launched into space late last month is now careening back down to Earth in an uncontrolled reentry."
A 170km pályán beragadt Persei jön vissza a súlymakettel.
2021-133-A-005-L-5.png


Kis eséllyel ugyan de úgy nézem akár hazánkból is látható lehetne a visszatérés.
Ha valakit érdekel itt lehet nyomon követni; https://aerospace.org/reentries/ipm-3persey-id-50505
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
A Dream Chaser új korszakot nyit a kereskedelmi űrutazásban
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and jani22

Most lett a szaksajtóban publikálva, de maga az észlelés 2020-as.

2020 nyarán első alkalommal sikerült elcsípni egy vörös óriást a szupernóva-robbanás előtti pillanataiban. A Hawaii szigeteki Keck obszervatórium, valamint a Pan-STARRS programra dolgozó távcsövekkel egy vörös óriás lett megfigyelve az innen 120 millió fényévnyire lévő, az Ökörhajcsár csillagképben látszó NGC5731 galaxisban. A vörös óriás által kibocsátott komoly fényintenzitás alapján szúrták ki ha jól értelmeztem. A 10 naptömegűre taksált csillag aztán 130 nappal később 2-es típusú szupernóvát produkált.

Az észlelés abból a szempontból is érdekes a csillagászoknak, hogy ez a vörös óriás eléggé másképp viselkedett, mint azok, amiket korábban sikerült detektálni a robbanás előtt. A cikkekben olvashatóak alapján az ezidáig észlelt, szupernóvát produkált vörös óriások a robbanás előtt relatíve nyugiban voltak, ezzel szemben az SN 2020tlf megjelölést kapott szupernóvát produkáló vörös óriás egyrészt a már említett módon felfényesedett, illetve ezzel párhuzamosan anyagkilövelést is detektáltak. Ebből egyelőre arra következtetnek, hogy a vörös óriások legalább egy részének belsejében jelentős változások következnek be a robbanás előtt, ami ezt okozza.
 

Most lett a szaksajtóban publikálva, de maga az észlelés 2020-as.

2020 nyarán első alkalommal sikerült elcsípni egy vörös óriást a szupernóva-robbanás előtti pillanataiban. A Hawaii szigeteki Keck obszervatórium, valamint a Pan-STARRS programra dolgozó távcsövekkel egy vörös óriás lett megfigyelve az innen 120 millió fényévnyire lévő, az Ökörhajcsár csillagképben látszó NGC5731 galaxisban. A vörös óriás által kibocsátott komoly fényintenzitás alapján szúrták ki ha jól értelmeztem. A 10 naptömegűre taksált csillag aztán 130 nappal később 2-es típusú szupernóvát produkált.

Az észlelés abból a szempontból is érdekes a csillagászoknak, hogy ez a vörös óriás eléggé másképp viselkedett, mint azok, amiket korábban sikerült detektálni a robbanás előtt. A cikkekben olvashatóak alapján az ezidáig észlelt, szupernóvát produkált vörös óriások a robbanás előtt relatíve nyugiban voltak, ezzel szemben az SN 2020tlf megjelölést kapott szupernóvát produkáló vörös óriás egyrészt a már említett módon felfényesedett, illetve ezzel párhuzamosan anyagkilövelést is detektáltak. Ebből egyelőre arra következtetnek, hogy a vörös óriások legalább egy részének belsejében jelentős változások következnek be a robbanás előtt, ami ezt okozza.
Köszi.

Nagy mákuk volt, hogy végig tudták követni a nagy teljesítményű eszközökkel ezen csillagfejlődés utolsó fázisát.

A II típusú szupernóvák esetében több esetben sikerült (utólag, a szupernóva környékéről korábban készült felvételek átvizsgálásával) azonosítani a progenitort, azaz a robbanást kiváltó csillagot a nagy fényességének köszönhetően. Ilyen szupernóvákat utólag, igen nagy távolságban (akár 9 milliárd fényévre) is sikerült azonosítani, régebbi felvételek újrafeldolgozásával és összehasonlításával.
 
Rossz hír a konteó hívőknek! Kiderült, hogy a rejtélyes kocka alakú izé, csak egy nagy darab szikla!

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

...bocs nem bírtam kihagyni a konteo-hívőknek címzett humort. ;) :D :D :D
Nincs itt túl sok, de remélem (meg-)értik. :oops:
 
Kellemes Újévi Liktömködést kívánt nekik
.
.
Jelenleg a nagyobb probléma, hogy a Nauka modul integráció nem teljes az ISS-hez, és főleg, hogy a Naukára szerelendő európai robotkarral (ERA) nagyon bementek az erdőbe, és az ISS-hez dokkolás óta egész mostanáig nem sikerült az elektronikai (sőt alap áramellátási) problémákat megoldani. Ha követitek az ISS kapcsán a NASA elég vázlatos felsorolásszerűen megirt status reportjait, ott hónapok óta visszatérően ilyenek mennek az oroszokról, mint pl: "Dubrov had a physical fitness test then moved on and checked electrical connections between the Zvezda service module and the Nauka multipurpose laboratory module."
Ez azért van, mert a Naukat nem tudták mostanáig rendesen az ISS rendszereihez kapcsolni. :(
.
Rogozin újévi jókivánsága is főleg a Naukáról szólt, mert igy folytatta: "Remélem, kivánom, hogy az ERA működjön! Minden probléma ismert és kezelhető. Biztos vagyok benne, hogy végül minden rendben lesz!"
.
Tény, hogy decemberben sikerült valami tervet nagy nehezen kidolgozni az ERA megoldására is, és ehhez sokat várnak a mostani januárra tervezett űrsétától, de mivel a terv csak terv, az sincs teljesen kizárva, hogy ez az űrséta halasztásra kerül. Képlékeny az ügy, ráadásul az európai partner felé is kellemetlen.
 
Nagyon jó animáció a Sojuz felépítéséről, működéséről. És még az összes eddig épített típust is felsorolja. Cifu majd megmondja, hogy nem hagyott-e ki valamit:)


To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

A fickónak vannak még jó videói.
A mótvá, akkor elnézést.
 
Frissítés - 01.05. 12:00

A NASA legfrissebb blogbejegyzése szerint a mai nap folyamán fogják megkísérelni a segédtükör tartókarjainak lehajtását. A folyamatot a tegnapi napvédő pajzs kifeszítéshez hasonlóan élőben fogják közvetíteni a baltimore-i központból, maga az élő adás pedig magyar idő szerint 15 óra 45 perckor fog kezdődni (ottani idő szerint ez reggel 9 óra 45 perc). A folyamat során a segédtükröt tartó szerkezet a helyére kerül, ami két merev és egy nyitható karból áll. Ennek a manővernek a pontossága rendkívül fontos, ugyanis a segédtükör lesz azért felelős, hogy a 6,5 méter átmérőjű berilliumból készült főtükör által összegyűjtött fényt a teleszkóp műszereihez eljuttassa.





Frissítés - 01.04. 19:26

Újabb mérföldkő! A NASA csapata sikeresen kiadta a parancsot az ötödik napvédő réteg kifeszítésére, ami magyar idő szerint 17 óra 58 perckor ért véget, ezzel teljesen befejeződött a James Webb űrtávcső napvédő pajzsának a kicsomagolása. Ez űrtörténelem is egyben, ugyanis ilyen bonyolult folyamatot még sosem hajtottak végre egyetlen űrszondával sem.

A napellenzők kibontásához és feszítéséhez a Webb 178 kioldómechanizmusából 139-et, 70 csuklóegységet, nyolc kioldómotort, nagyjából 400 csigát és 90 egyedi kábelt használtak, amelyek összesen nagyjából 400 méter hosszúak voltak.

Az ötrétegű napellenző pajzs a távcsövet a Nap, a Föld és a Hold fényétől és hőjétől fogja megvédeni. Az egyes kaptonból készült lapok körülbelül olyan vékonyak, mint egy emberi hajszál, és egy speciális fényvisszaverő fémmel vannak bevonva. Ha mindennapi dolgokban kellene gondolkodunk, akkor körülbelül olyan effektív a JWST napdvédő pajzsa, mint egy egymillió faktoros naptej. Az öt réteg együttesen több mint 200 kilowattnyi napenergiából származó sugárzást mindössze egyetlen egy watt töredékére csökkenti.

A következő fontos lépés a segédtükör lehajtása lesz, várhatóan a következő napokban.

Jelen sorok írásakor a James Webb űrtávcső 918 ezer kilométerre volt a Földtől, 0,51 km/s sebességgel száguldott (~1830 km/h) és útjának körülbelül 63%-át már megtette úticélja felé.

phY7SK60iMJ5ry8JEOs9OQivQjUxg4yihz6IRn67.png


A Webb űrtávcső a jelenlegi helyzetben. Kép forrása: NASA

Frissítés - 01.04. 15:23

Egy rövid blogbejegyzésben bejelentette a NASA, hogy az utolsó két napvédő membrán feszesítését is megkezdték a mai nap, valamint hogy az utolsó réteg kifeszítését élőben fogják közvetíteni az űrhivatal YouTube-csatornáján, magyar idő szerint 15:30-tól.



Jelen sorok írásakor a James Webb űrtávcső 911 ezer kilométerre volt a Földtől, 0,51 km/s sebességgel száguldott (~1830 km/h) és útjának körülbelül 63%-át már megtette úticélja felé.

Frissítés - 01.04. 15:04

Magyarországról is lefotózták a James Webb űrtávcsövet


Mezei Balázs zalaegerszegi amatőrcsillagász 2022. január 1-jén sikeresen lencsvégre kapta a James Webb űrtávcsövet, amit az egyik első hazai észlelések közé sorolhatunk. Az éppen az Orion csillagképben járó űrteleszkópot egy 250/960-as Newton távcsővel sikerült elkapnia a késő esti órákban, amikor kedvezőek voltak a körülmények. Mezei Balázs mellett a világon több amatőrnek is sikerült már megörökíteni a Webbet kozmikus útja során, amit annak is köszönhetünk, hogy a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) kutatóközpontja közzétette az űrtávcső pályaadatait, így bárki elő tudja magának hívni a szükséges adatokat az észleléshez.

3sSPtNRr8GVNZ2EE0Amcf1mhNaHmSFNltNzE6wlv.gif






Frissítés - 01.04. 9:15

Újabb remek hírek! Magyar idő szerint tegnap 21:48-kor sikeresen befejezték az első, Nap felé néző (és egyben legnagyobb) membrán feszesítését, a művelet minden probléma nélkül zajlott le. Ezután egyből megkezdték először a második majd harmadik réteg feszesítését is (22:09-kor és 23:48-kor), amik szintén sikeresek voltak, így az 5-ből már 3 napvédő réteg a végső pozícióban van. A folyamat a második rétegnél 74 percet, a harmadiknál pedig 71 percet vett igénybe. Ma folytatják az utolsó két réteg feszesítését.

Jelen sorok írásakor a James Webb űrtávcső 899 ezer kilométerre volt a Földtől, 0,52 km/s sebességgel száguldott, és útjának körülbelül 62%-át már megtette az L2 pont felé.

MVDlPYIuNh6bEln2VcPGifixPVLGyDz85mcPlXnH.jpg


A teleszkóp napvédő rétegei

Frissítés - 01.03. 19:18

A NASA legfrissebb közleménye szerint a mérnökök a mai nap folyamán megkezdték a napvédő rétegek feszesítését. Körülbelül 2-3 napig fog tartani az egész folyamat, amialatt mind az öt ezüstszínű, kaptonból készült réteget kifeszítik. A mai közlemény mellett egy telekonferenciát is tartott az űrhivatal, amiben összefoglalták a Webb eddigi teljesítményét. Bill Ochs, a James Webb űrtávcső programvezetője elmondta, hogy eddig kiemelkedően jól teljesített az űrteleszkóp. Elárulta, hogy a távcsővel dolgozó mérnökök 12 órás műszakokban váltakozva felügyelik a folyamatokat, és a lehető legtöbb információt próbálják begyűjteni a JWST rendszereinek világűrben való viselkedéséről.

Részletezte, hogy a tegnapi közleményben az "energiaellátó rendszernek az optimalizálása" alatt azt értették, hogy egy kisebb probléma miatt újra kellett konfigurálni a távcső napelemtábláját (ami ugyebár az összes energiát szolgáltatja), ami azóta sikeresen meg is történt. A másik gond a feszítést végző motorok hőmérséklete volt, ugyanis azok csak ma érték el az üzemképes hőmérsékletüket. Ochs továbba kifejtette, hogy ha a tervek szerint halad a napvédő réteg kifeszítése a következő napokban, akkor az űrteleszkóp kritikus egyedi hibapontjainak 70-75%-án már túljutottak.

Jelen sorok írásakor a James Webb űrtávcső 872 ezer kilométerre volt a Földtől, 0,55 km/s sebességgel száguldott (~1980 km/h) és útjának körülbelül 60%-át már megtette úticélja felé.

Frissítés - 01.03. 9:00


A NASA új blogbejegyzése szerint tegnap végül nem kezdődött el a napvédő rétegek feszesítése, helyette inkább a teleszkóp energiaellátó rendszerének optimalizálására fókuszáltak, illetve a távcső alrendszereinek az űrben való viselkedését tanulmányozták. Ezzel szeretnék biztosítani, hogy a JWST kiváló állapotban legyen a következő fontos műveletek előtt - például a feszesítést végző motorok is a megfelelő hőmérsékletre kerüljenek. A rétegek feszesítését legkorábban a mai nap kezdhetik el, és bár a halasztás nem volt előre tervezett, de a kinyitási folyamatba előzőleg belekalkuláltak ilyen lehetőségeket. Mike Menzel, a Goddard Űrközpont munkatársa, és a Webb vezető rendszermérnöke szerint az eddig végrehajtott műveletek a lehető leginkább zökkenőmentesen történtek, és most a csapat szeretett volna arra időt szakítani, hogy teljesen megérthessék a teleszkóp eddig üzembe helyezett elemeinek a működését és űrbéli viselkedését, mielőtt a következő fontos műveletbe belekezdenek.

Jelen sorok írásakor a James Webb űrtávcső 852 ezer kilométerre volt a Földtől, 0,57 km/s sebességgel száguldott, és útjának körülbelül 59%-át már megtette az L2 pont felé.

(spacejunkies.hu)

 
Frissítés - 01.08. 17:11

Űrtörténelem: 14 nappal a felbocsátása után véget ért a James Webb űrtávcső kicsomagolásának fázisa, az utolsó nagyobb elemnek számító jobb oldali türkörszárny is rendben kinyílt! Ezzel az emberiség eddigi legnagyobb és legmodernebb űrtávcsöve végleges formát öltött, és egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy megpróbálhassunk fényt deríteni az univerzum keletkezésére, és saját kozmikus eredetünk mivoltára.


/Értelmet nyert a rengeteg ember rengeteg munkája! Respect! :-) /szerk./


A tükörszárnyak kinyitására szóló parancsot is a Space Telescope Science Institute (STSci) baltimore-i központjából küldték az űrtávcső fedélzeti rendszereinek, ami egyben a Webb küldetését irányító központ is. A mai sikerrel együtt a teleszkóp mind a 175 kritikusnak számító egyedi hibapontján is túljutottak a mérnökök. Az elkövetkező tíz napban egyenként fogják beállítani mind a 18 tükörszegmenst, amit egy nagyjából 5,5 hónapos beüzemelési időszak fog követni. Ezekben a hónapokban a napvédő pajzsnak köszönhetően folyamatosan hűlni fognak a Webb optikai egységei és rendszerei, az irányítók pedig fokozatosan fogják működésbe hozni a távcső tudományos műszereit. A távcső első képei, amiket már a nagyközönség is láthat, várhatóan nyáron fognak megérkezni.

Természetesen mindezekelőtt a távcsőnek még egy utolsó fékezésre szüksége lesz: nagyjából 26-29 nappal az indítás után hajtóművét beindítva a Webb pályára áll az Nap-Föld rendszer L2 Lagrange-pontja köré, ahol akár több mint tíz éves küldetését is teljesítheti majd.

XezrmJ9aGhxeXR5BFL1sVIFWX2OERxcHrtpNIbNY.png


A Webb űrtávcső művészi ábrázolása. Kép forrása: Astronomy.com

Frissítés - 01.08. 10:51

A James Webb űrtávcső ikonikus főtükre hamarosan végleges formát ölthet! Tegnap magyar idő szerint este 8 óra 11 perckor sikeresen kinyílt és stabilizálódott a főtükör bal oldali szárnya, amivel már csak egy lépésnyire vagyunk a teleszkóp teljes kicsomagolásától. A mai nap folyamán várható a jobb oldali szárny kihajtása, az erről szóló élő közvetítés pedig hazai idő szerint délután, 15 órakor fog kezdődni. Fontos kiemelni, hogy a közvetítésben nem láthatunk majd élő kameraképet a távcső fedélzetéről, hanem a különböző szenzorokból és műszerekeből érkező telemetria alapján egy háromdimenziós modellen mutatja be majd a NASA a végső történéseket.

A Webb főtükrét úgy tervezték, hogy a két oldalsó szárnya behajtható legyen, így csökkentve az egész távcső méretét összecsomagolt állapotban (ennek köszönhetően fért be az Ariane-5 rakéta orrkúpja alá). Mindkét szárny 3-3 berilliumból készült, és egy szupervékony aranyréteggel bevont tükörszegmensnek ad helyet, amiket a középső tartószerkezeten elhelyezett tükrökkel együtt fognak alkalmazni a távcső tudományos munkája során. Minden egyes szegmens saját motorral is rendelkezik, hogy a kicsomagolás után egyenként is finomhangolhassák őket.

Jelen sorok írásakor a James Webb űrtávcső 1 millió 61 ezer kilométerre volt a Földtől, 0,40 km/s sebességgel száguldott (~1440 km/h) és útjának körülbelül 73%-át már megtette úticélja felé.

4Auv7MhREETXEWYoJec1L7wZc8tkqBOfStb6tgeq.png


A Webb űrtávcső a jelenlegi helyzetben. Kép forrása: NASA





Frissítés - 01.07. 17:30

Tegnap sikeresen kinyílt a teleszkóp hátsó radiátora (Aft Deployable Instrument Radiator - ADIR) is, ami a hőleadásért felel. A mai nap a főtükör 3 baloldali (port) szegmensét tartó szerkezetet nyitják ki, és rögzítik a középen lévő 12 szegmenshez. A kinyitás kb. 5 percig tart, majd a rögzítés aprólékos folyamata kezdődik, ezt várhatóan két óra alatt hajtják végre. Magyar idő szerint holnap 15:00-tól a másik oldalon lévő, a maradék 3 főtükör-szegmenst tartó szerkezet kinyitására és rögzítésére kerül sor, amit a NASA majd élőben közvetít. Ha sikerrel járnak, akkor ezzel befejeződnek a James Webb űrteleszkóp kinyitásának főbb műveletei!

Jelen sorok írásakor a James Webb űrtávcső 1 millió 36 ezer kilométerre volt a Földtől, 0,42 km/s sebességgel száguldott (~1510 km/h) és útjának körülbelül 72%-át már megtette úticélja felé.

IIJUWR1p3z4Jm6TysgdKgD5tFk21GO31Ev8cREPa.jpg


Frissítés - 01.05. 18:00

A segédtükröt stabilizáló három tartókar is helyére rögzült, ezzel teljesen befejeződött a mai folyamat!

Frissítés - 01.05. 17:50

A segédtükör rendben a helyére került, ismét problémamentesen haladt tovább a JWST üzembe helyezése! Jelenleg a tartókarok reteszelése zajlik, hogy az egész küldetés folyamán stabil helyzetben maradjanak. A segédtükröt ezután tűpontossággal kell majd beállítani, hogy a főtükör által begyűjtött fényt a műszermodulba irányítsa. A következő fontos, és már lassan az utolsó lépések közé a főtükör két szárnyának kinyitása tartozik, amivel majd végleges formáját fel fogja venni a James Webb űrtávcső.

Jelen sorok írásakor a James Webb űrtávcső 958 ezer kilométerre volt a Földtől, 0,47 km/s sebességgel száguldott (~1700 km/h) és útjának körülbelül 66%-át már megtette úticélja felé.

KXhZfMwCtwOBg26fuxLh4ICDwx6JoqfqOZWU8RsV.png


A Webb űrtávcső a jelenlegi helyzetben. Kép forrása: NASA

Frissítés - 01.05. 15:51

A NASA legfrissebb közleménye szerint a segédtükör kihajtásának élő adása magyar idő szerint 16 óra 20 perckor kezdődik az eredeti 15:45 helyett - fontos kiemelni, hogy az idővonal flexibilis, és a mérnökök csak akkor kezdik meg a folyamatokat, ha teljesen biztosak a rendszerek működésében.

cWorpSUzSPfjVTjJXnWVZ7L18Fc00iCqwTc4SAJE.gif


A segédtükör lehajtása. Kép forrása: NASA

(spacejukies.hu)


 
.
.
Jelenleg a nagyobb probléma, hogy a Nauka modul integráció nem teljes az ISS-hez, és főleg, hogy a Naukára szerelendő európai robotkarral (ERA) nagyon bementek az erdőbe, és az ISS-hez dokkolás óta egész mostanáig nem sikerült az elektronikai (sőt alap áramellátási) problémákat megoldani. Ha követitek az ISS kapcsán a NASA elég vázlatos felsorolásszerűen megirt status reportjait, ott hónapok óta visszatérően ilyenek mennek az oroszokról, mint pl: "Dubrov had a physical fitness test then moved on and checked electrical connections between the Zvezda service module and the Nauka multipurpose laboratory module."
Ez azért van, mert a Naukat nem tudták mostanáig rendesen az ISS rendszereihez kapcsolni. :(
.
Rogozin újévi jókivánsága is főleg a Naukáról szólt, mert igy folytatta: "Remélem, kivánom, hogy az ERA működjön! Minden probléma ismert és kezelhető. Biztos vagyok benne, hogy végül minden rendben lesz!"
.
Tény, hogy decemberben sikerült valami tervet nagy nehezen kidolgozni az ERA megoldására is, és ehhez sokat várnak a mostani januárra tervezett űrsétától, de mivel a terv csak terv, az sincs teljesen kizárva, hogy ez az űrséta halasztásra kerül. Képlékeny az ügy, ráadásul az európai partner felé is kellemetlen.
.
.
Ahogy most kinéz az ügy, január 11-én, kedden lesz egy (válság?)megbeszélés a Roszkozmosz és az ESA képviselői között, hogy megvitassák az oroszok által december elejétől január elejéig kidolgozott új mentőtervet, ekkor derül ki, megy-e az űrséta.
Közben a Naukán belül az űrhajósok keritettek egy Sony videokamerát tesztelni, és a videojel átmenetet próbálják rendbetenni az ERA vezérlőpulttal, ami szintén egy neuralgikus pont sajnos, de talán itt is látszik már valami fény az alagút végén.
 
Nagyon jó animáció a Sojuz felépítéséről, működéséről. És még az összes eddig épített típust is felsorolja. Cifu majd megmondja, hogy nem hagyott-e ki valamit:)


To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

A fickónak vannak még jó videói.
A mótvá, akkor elnézést.
Alapvető bemutatásnak nagyon jó a videó, sok Szojuz verzió volt még, de azok jobbára vagy nem repültek személyzettel, vagy egyáltalán nem repültek...