Űrkutatás

[SilvioD]

3 vasat tartva a tűzben. USA, európai és orosz.

Most néhány infó az orosz proginkról.

Magyar-orosz együttműködés: közös űrhajós missziót lengettek be

Orbán Viktor miniszterelnök 2022. február 1-jei moszkvai látogatása eredményeként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Dmitrij Olegovics Rogozin, az Oroszországi Föderáció Űrtevékenységért Felelős Roszkoszmosz Állami Vállalat vezérigazgatója kézjegyével látta el a két...

www.portfolio.hu

Az űrkutatási együttműködésről most meg is jelentek a konkrétumok. Az elmúlt években három magyar-orosz űrkutatási projekt technológia és eszköz fejlesztése kezdődött meg különböző magyar és orosz kutatóintézetek, egyetemek és vállalatok részvételével:

A Csibisz-AI egy Föld körüli pályán keringő mikroműhold, amelynek célja a villámok tulajdonságainak vizsgálata.
Az Obsztanovka-2 a Nemzetközi Űrállomás külső burkolatára tervezett mérőrendszer, amelynek célja a magnetoszférában és az ionoszférában végbemenő elektromágneses jelenségeknek, és a nagyméretű űrjárműveknek az ionoszférával történő kölcsönhatásának a vizsgálata.
A Trabant-rendszer két mikroműholdból álló flotta, amelyek az űridőjárási folyamatok és az ionoszféra dinamikáját vizsgálják, folyamatos hullám- és részecskeméréseket végezve egymástól 100 méter - 100 kilométer távolságban, körülbelül 500 kilométer magas pályán keringve. A fejlesztett rendszer egyik fontos újítása, hogy adattovábbítási sebessége egyedülállóan gyors lesz.
A magyar és orosz kutatók e három közös űrkutatási projektben végzett együttműködését a projektek megvalósításához szükséges további eszközök és források biztosítása céljából a két ország kormánya a közeljövőben külön egyezménnyel is megerősíti - áll a közleményben.

▾hirdetés
A VILÁGŰR BÉKÉS CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA TERÉN MEGLÉVŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBI ELMÉLYÍTÉSÉNEK MÁSIK IRÁNYA LEHET EGY ÚJABB MAGYAR KUTATÓ-ŰRHAJÓS MISSZIÓ, AMELY OROSZ KÖZREMŰKÖDÉSSEL VALÓSULNA MEG.

"Magyarország az Interkozmosz program keretében 1980-ban a világ hetedik nemzeteként küldhetett saját nemzeti űrhajóst a világűrbe. Országaink érdeke, hogy a nemzetek a világűrben végzett aktivitásukat állítsák bolygónk védelme és az egyetemes emberiség szolgálatába" - zárul a KKM közleménye.

 

[Capslock27]

A StarLink ötletét a WorldVu (később OneWeb) cégtől "lopta" el Musk, a két legnagyobb (civil) befektetőjével együtt, az egyik a Google (Alphabet), aki internetet szeretne vinni a világ félreeső helyeinek, a másik pedig egy befeketetési cég.

Először is a különféle távoli helyeken való nyersanyag-kitermelések, az utasszállító gépeken, tengerjáró hajókon való internet biztosításáért sokkal több ember fog fizetni, mint ahány katonai műholdas rádió igény lehetséges.

.
Kiderül, mi lesz ebből.... Nekem az a véleményem, hogy a Földön ahol jelentős fizetőképes kereslet van, ott már van jól működő internet, a városiasodott, fejlett (fizetőképes) országokban mindenképpen. Lehet, hogy Csádban vagy Gabonban, vagy az ausztrál sivatagban isten hátamögötti falvakban örülnének a netnek, csak ez kevés lesz. Az olajfúrótornyok párezer? pár tizezer?? fős személyzete sem sok, ez nem fogja megindokolni a több tizezer műhold költségeit, azok folyamatos, évi ezres nagyságrendű pótlásukat, a földi infrastruktúrát. Más lenne a helyzet, ha nem lenne földi net altenativaként, és egész Európa, az USA nagyvárosai mind a Starlinkre várnának, de én pl Észak Európában jól megvagyok a Starlink nélkül. A Starlink jelenlegi költségei, főleg ha a használható teljesitményt is igérő Prémium csomagot nézem:
.
"Starlink Premium will cost $500 a month compared to $99 per month for the standard plan. You'll also pay $2,500 for the antenna and other hardware, compared to $499 for base plan, and will need to leave a $500 deposit to reserve the Premium dish."
.
(a standard nem erős opció, az kis túlzással a betárcsázós nettel van versenyben, ezért a prémiumot nézd)
.
Ezek nagyon durva számok, majd 1 millió Ft beugró, és havi 160 ezer Ft csak netre..... Vagy le tud menni a földi telepitésű net árára, hogy piacot szerezzen, vagy szűk lesz a megcélzottak köre a költségekhez képest.
.
.
A katonai megrendelésekben viszont az a szép, hogy ott ha akarják, akkor repkednek a dollármilliárdok, függetlenül a felhasználók számától.
.
.
.
A starlinkes sztori egy kicsit emlékeztet pl az Iridium szatellit telefonos témára. Ott is ugyanez volt a sztori, hogy távoli helyekre eljuttatni a mobiltelefonálást, sivatagok, hegycsúcsok, olajfúrótornyok, stb. Az ötlet jó volt, de ugyanez volt vele a gond, a költségek nem találkoztak a fizetőképes kereslettel, igy azután csőd lett belőle, és az ezredforduló legnagyobb tech buktájaként maradt meg a köztudatban.
De ismétlem, kiderül....!

 

[Capslock27]

A Starlink civileknek szánt ajánlatához még, hogy az igen drága svéd piacon a negyedénél-ötödénél is kevesebb nekünk a havi netes otthoni költség, és nem volt beugró, vagy letét sem a korlátlan nagyongyors netért. A hardware-ért se kellett fizetni, sőt ők ajánlottak a szerződéshez egy ajándék routert is (csak nem kértem, mert az enyém jobb)
Ha a mobilnetünket hozzáadom, családi csomag, 4 fő, mindenkinek korlátlan adatforgalommal, még akkor is harmada az egész a Starlink ajánlatának. És nincs parabola a tetőn, semennyire sem szempont az időjárás, stabilan jó és gyors a minőség.

 

[Zaphod Beeblebrox]

.
Kiderül, mi lesz ebből.... Nekem az a véleményem, hogy a Földön ahol jelentős fizetőképes kereslet van, ott már van jól működő internet, a városiasodott, fejlett (fizetőképes) országokban mindenképpen. Lehet, hogy Csádban vagy Gabonban, vagy az ausztrál sivatagban isten hátamögötti falvakban örülnének a netnek, csak ez kevés lesz. Az olajfúrótornyok párezer? pár tizezer?? fős személyzete sem sok, ez nem fogja megindokolni a több tizezer műhold költségeit, azok folyamatos, évi ezres nagyságrendű pótlásukat, a földi infrastruktúrát. Más lenne a helyzet, ha nem lenne földi net altenativaként, és egész Európa, az USA nagyvárosai mind a Starlinkre várnának, de én pl Észak Európában jól megvagyok a Starlink nélkül. A Starlink jelenlegi költségei, főleg ha a használható teljesitményt is igérő Prémium csomagot nézem:
.
"Starlink Premium will cost $500 a month compared to $99 per month for the standard plan. You'll also pay $2,500 for the antenna and other hardware, compared to $499 for base plan, and will need to leave a $500 deposit to reserve the Premium dish."
.
(a standard nem erős opció, az kis túlzással a betárcsázós nettel van versenyben, ezért a prémiumot nézd)
.
Ezek nagyon durva számok, majd 1 millió Ft beugró, és havi 160 ezer Ft csak netre..... Vagy le tud menni a földi telepitésű net árára, hogy piacot szerezzen, vagy szűk lesz a megcélzottak köre a költségekhez képest.
.
.
A katonai megrendelésekben viszont az a szép, hogy ott ha akarják, akkor repkednek a dollármilliárdok, függetlenül a felhasználók számától.
.
.
.
A starlinkes sztori egy kicsit emlékeztet pl az Iridium szatellit telefonos témára. Ott is ugyanez volt a sztori, hogy távoli helyekre eljuttatni a mobiltelefonálást, sivatagok, hegycsúcsok, olajfúrótornyok, stb. Az ötlet jó volt, de ugyanez volt vele a gond, a költségek nem találkoztak a fizetőképes kereslettel, igy azután csőd lett belőle, és az ezredforduló legnagyobb tech buktájaként maradt meg a köztudatban.
De ismétlem, kiderül....!

Hát pont nem a viszonylag jól lefedett Európa lesz a legfőbb piac.

Ellenben az USA + Kanada viszont hatalmas, és ebből adódóan nagy területen sokak számára mai napig nincs elérhető net, vagy csak nagyon lassú. Austrália detto, de a fejlődő Afrikai országokat se becsülném alá, hatalmas embertömegből csak egy kis százaléknyi is milliós nagyságrendű. Aztán ott a kereskedelmi hajózási piac, egy nagyobb Cruiser több ezer utast szolgál ki egyszerre, és manapság az emberek a WCre sem mennek internet nélkül.

A $100 standard csomag pedig bőven elég gyors egy háztartásnak.

 

[Allesmor Obranna]

Megalomán megaprojekt a 70-es évek végéről:

Hatalmas űrrepülőgép, méghatalmasabb űrállomásokkal.

The Space Plane NASA Wanted to Use to Build Solar Power Plants in Orbit

1970s space dreaming at its finest: The massive Star-Raker space plane would take carry solar power satellites into orbit.

www.vice.com

Star-Raker (1978)

The story of spaceflight told through missions and programs that did not happen - that is, the great majority of them.

spaceflighthistory.blogspot.com

 

[Beni]

Én is gondoltam erre korábban, földi műsorszóró/egyéb --sok-száz kW-os-- adók teljesítménye kell jelenleg és belátható időn --1-2 évtized-- nem várható reálisan ilyen érzékenységű radartechnika elterjedése, addigra pedig már a jelenlegi StarLink renszer dinoszaurusz lesz=> kihal/meg jött a következő generáció.

Emlékeim szerint @molnibalage és @Hpasp volt akik szépen le is írták --igazuk van elfogadtam-- ezt nem is olyan régen --nekem is az én e-témájú felvetésemre--, de bocs, sajnos nem emléxem melyik téma.

A Fórum-kereső/valaki más esetleg...

U.I.: Kb egy hónapja volt...

U.I. 2.0:



...igen, így van. "Tudunk róla" (HTKA, ), de azért kösssz.

...de a nem-nyilvános military-kiegészitéseiről nem!!! Ami +szolgáltatás a jelenlegi --nem kevés-- nyilvánosságra hozottnál is nyilvánvalóan jóval több.
Ez pedig a jelen/közeljövő drón-háborúiban "game-changer"/mindent-visz szintű kommunikációs fölény!!!

Szerintem.


.

Nem akarok sokáig rugózni a témán, de... Ha a földi rádió távcső hálózatot nézem ahol sok, kicsi, ámde nagy területen szétszórt (akár az egész földön) rádió távcső (parabola antenna) adatait kombinálják össze, a teljes érzékenység és felbontás olyan, mintha egy teljes föld méretű távcső lenne (ez tulajdonképpen egy nagy parabola antenna rendszer). Igaz, hogy ezek a parabola antennák optikai kábellel vannak összekötve és ami még fontosabb szinkronizálva, de a Starlink rendszer v2-es műholdjainál már lézer átvitel van az egyes műholdak között. ami szintén képes erre. Ekkor más sokkal nagyobb érzékenység és felbontás érhető el a Starlink-kel. A jelfeldolgozási problémát már a civil szektor a rádió távcsövek miatt már megoldotta.

Esteleg nem ezen rugóznak most Amerikai - Orosz viszonylatban szokásos proxy üzemmódban? "Nem csinálok hiperszónikus bombát, ha te sem csinálsz koria előrejelző rendszert." ?

Ha teljesen elképzelhetetlen az amit írtam, akkor én kérek elnézést.

 

[Capslock27]

Hát pont nem a viszonylag jól lefedett Európa lesz a legfőbb piac.

Ellenben az USA + Kanada viszont hatalmas, és ebből adódóan nagy területen sokak számára mai napig nincs elérhető net, vagy csak nagyon lassú. Austrália detto, de a fejlődő Afrikai országokat se becsülném alá, hatalmas embertömegből csak egy kis százaléknyi is milliós nagyságrendű. Aztán ott a kereskedelmi hajózási piac, egy nagyobb Cruiser több ezer utast szolgál ki egyszerre, és manapság az emberek a WCre sem mennek internet nélkül.

A $100 standard csomag pedig bőven elég gyors egy háztartásnak.

.
.
Mit gondolsz az iridiumos hasonlatról?

 

[Cifu]

.
Kiderül, mi lesz ebből.... Nekem az a véleményem, hogy a Földön ahol jelentős fizetőképes kereslet van, ott már van jól működő internet, a városiasodott, fejlett (fizetőképes) országokban mindenképpen. Lehet, hogy Csádban vagy Gabonban, vagy az ausztrál sivatagban isten hátamögötti falvakban örülnének a netnek, csak ez kevés lesz. Az olajfúrótornyok párezer? pár tizezer?? fős személyzete sem sok, ez nem fogja megindokolni a több tizezer műhold költségeit, azok folyamatos, évi ezres nagyságrendű pótlásukat, a földi infrastruktúrát. Más lenne a helyzet, ha nem lenne földi net altenativaként, és egész Európa, az USA nagyvárosai mind a Starlinkre várnának, de én pl Észak Európában jól megvagyok a Starlink nélkül. A Starlink jelenlegi költségei, főleg ha a használható teljesitményt is igérő Prémium csomagot nézem:
.
"Starlink Premium will cost $500 a month compared to $99 per month for the standard plan. You'll also pay $2,500 for the antenna and other hardware, compared to $499 for base plan, and will need to leave a $500 deposit to reserve the Premium dish."
.
(a standard nem erős opció, az kis túlzással a betárcsázós nettel van versenyben, ezért a prémiumot nézd)
.
Ezek nagyon durva számok, majd 1 millió Ft beugró, és havi 160 ezer Ft csak netre..... Vagy le tud menni a földi telepitésű net árára, hogy piacot szerezzen, vagy szűk lesz a megcélzottak köre a költségekhez képest.
.
.
A katonai megrendelésekben viszont az a szép, hogy ott ha akarják, akkor repkednek a dollármilliárdok, függetlenül a felhasználók számától.
.
.
.
A starlinkes sztori egy kicsit emlékeztet pl az Iridium szatellit telefonos témára. Ott is ugyanez volt a sztori, hogy távoli helyekre eljuttatni a mobiltelefonálást, sivatagok, hegycsúcsok, olajfúrótornyok, stb. Az ötlet jó volt, de ugyanez volt vele a gond, a költségek nem találkoztak a fizetőképes kereslettel, igy azután csőd lett belőle, és az ezredforduló legnagyobb tech buktájaként maradt meg a köztudatban.
De ismétlem, kiderül....!

Először is, még a fejlett országokban sincs mindenhol kiépült hálózat. Ezért költ az USA is dollármilliárdokat az ilyen jellegű fejlesztésekre. A Starlink is kapott ilyen állami támogatást.
Másodszor a fejlődő világ is komoly tényező, nem véletlen, hogy a OneWeb és a Starlink versenyt fut Indiában...
Harmadrészt érdemes megjegyezni a negatív példádnál, hogy az Iridium működik jelenleg is...

 

[molnibalage]

Először is, még a fejlett országokban sincs mindenhol kiépült hálózat. Ezért költ az USA is dollármilliárdokat az ilyen jellegű fejlesztésekre. A Starlink is kapott ilyen állami támogatást.
Másodszor a fejlődő világ is komoly tényező, nem véletlen, hogy a OneWeb és a Starlink versenyt fut Indiában...
Harmadrészt érdemes megjegyezni a negatív példádnál, hogy az Iridium működik jelenleg is...

Az USA gigantikus távolságai és alacsony népsűrűsége miatt van rá igény.
Magyar szemmel felfoghatatlan, hogy a vidéki Amerikában még a 4G mobilnet sincs, nemhogy kábeles megoldás.

 

[Capslock27]

Először is, még a fejlett országokban sincs mindenhol kiépült hálózat. Ezért költ az USA is dollármilliárdokat az ilyen jellegű fejlesztésekre. A Starlink is kapott ilyen állami támogatást.
Másodszor a fejlődő világ is komoly tényező, nem véletlen, hogy a OneWeb és a Starlink versenyt fut Indiában...
Harmadrészt érdemes megjegyezni a negatív példádnál, hogy az Iridium működik jelenleg is...

.
Az eredeti, Starlinkhez hasonlitható Iridiummal ez történt, pedig ők csak 66 műholddal számoltak:
.
"Iridium, the global satellite phone company backed by Motorola (MOT), filed for bankruptcy in 1999, after the company had spent $5 billion to build and launch its infrastructure of satellites to provide worldwide wireless phone service. At the time, it was one of the 20 largest bankruptcies in US history. To work properly, the system needed 66 satellites. The creation of this enormous system forced the company to default on $1.5 billion of debt. The service had been such a failure that it only had 10,000 subscribers. This was, in part, due to technical difficulties with Iridium's first handsets. According to a Dartmouth Tuck Business School case study on the history of Iridium in 1998, the company forecast that it would have 500,000 subscribers by the following year. But, the service was expensive for customers, and the cellular phone business had started to take hold as its infrastructure was built out in most of the large developed countries. An Iridium handset cost $3,000 and talk time was as much as $5 a minute. Cellular service was not as broadly available, but it was far less expensive.Technology difficulties also made the service unpopular. Because Iridium's technology depended on line-of-sight between the phone antenna and the orbiting satellite, subscribers were unable to use the phone inside moving cars, inside buildings, and in many urban areas."
.
.
Abban teljesen igazad van, hogy az Iridium azóta is létezik, de pont az történt vele, ami a Starlinkkel is fog, hogy az eredeti koncepció bedőlésekor megtalálta őket az amerikai kormányzat, és az egyik fő ügyfél lett. Az se véletlen, hogy a második körben fellőtt, ma működő Iridium Next műholdak mind a Vandenberg légitámaszpontról lettek inditva....!
.
A U.S. Department of Defense pénzeivel már rendben vannak, például: https://www.satellitetoday.com/gove...ridium-awarded-738-5-million-us-dod-contract/

 

[LMzek 2.0]

.
Az eredeti, Starlinkhez hasonlitható Iridiummal ez történt, pedig ők csak 66 műholddal számoltak:
.
"Iridium, the global satellite phone company backed by Motorola (MOT), filed for bankruptcy in 1999, after the company had spent $5 billion to build and launch its infrastructure of satellites to provide worldwide wireless phone service. At the time, it was one of the 20 largest bankruptcies in US history. To work properly, the system needed 66 satellites. The creation of this enormous system forced the company to default on $1.5 billion of debt. The service had been such a failure that it only had 10,000 subscribers. This was, in part, due to technical difficulties with Iridium's first handsets. According to a Dartmouth Tuck Business School case study on the history of Iridium in 1998, the company forecast that it would have 500,000 subscribers by the following year. But, the service was expensive for customers, and the cellular phone business had started to take hold as its infrastructure was built out in most of the large developed countries. An Iridium handset cost $3,000 and talk time was as much as $5 a minute. Cellular service was not as broadly available, but it was far less expensive.Technology difficulties also made the service unpopular. Because Iridium's technology depended on line-of-sight between the phone antenna and the orbiting satellite, subscribers were unable to use the phone inside moving cars, inside buildings, and in many urban areas."
.
.
Abban teljesen igazad van, hogy az Iridium azóta is létezik, de pont az történt vele, ami a Starlinkkel is fog, hogy az eredeti koncepció bedőlésekor megtalálta őket az amerikai kormányzat, és az egyik fő ügyfél lett. Az se véletlen, hogy a második körben fellőtt, ma működő Iridium Next műholdak mind a Vandenberg légitámaszpontról lettek inditva....!
.
A U.S. Department of Defense pénzeivel már rendben vannak, például: https://www.satellitetoday.com/gove...ridium-awarded-738-5-million-us-dod-contract/

...Opsssz, jéééé, a Vandenberg katonai támaszpontról?

Ez a körülmények szerencsétlen összjátéka csak! +

...esetleg a "megszorult" támaszpontnak/amcsi-költségvetésnek jól jön a "mellékes"!


.

 

[Cifu]

.
Az eredeti, Starlinkhez hasonlitható Iridiummal ez történt, pedig ők csak 66 műholddal számoltak:
.
"Iridium, the global satellite phone company backed by Motorola (MOT), filed for bankruptcy in 1999, after the company had spent $5 billion to build and launch its infrastructure of satellites to provide worldwide wireless phone service. At the time, it was one of the 20 largest bankruptcies in US history. To work properly, the system needed 66 satellites. The creation of this enormous system forced the company to default on $1.5 billion of debt. The service had been such a failure that it only had 10,000 subscribers. This was, in part, due to technical difficulties with Iridium's first handsets. According to a Dartmouth Tuck Business School case study on the history of Iridium in 1998, the company forecast that it would have 500,000 subscribers by the following year. But, the service was expensive for customers, and the cellular phone business had started to take hold as its infrastructure was built out in most of the large developed countries. An Iridium handset cost $3,000 and talk time was as much as $5 a minute. Cellular service was not as broadly available, but it was far less expensive.Technology difficulties also made the service unpopular. Because Iridium's technology depended on line-of-sight between the phone antenna and the orbiting satellite, subscribers were unable to use the phone inside moving cars, inside buildings, and in many urban areas."
.
.
Abban teljesen igazad van, hogy az Iridium azóta is létezik, de pont az történt vele, ami a Starlinkkel is fog, hogy az eredeti koncepció bedőlésekor megtalálta őket az amerikai kormányzat, és az egyik fő ügyfél lett. Az se véletlen, hogy a második körben fellőtt, ma működő Iridium Next műholdak mind a Vandenberg légitámaszpontról lettek inditva....!
.
A U.S. Department of Defense pénzeivel már rendben vannak, például: https://www.satellitetoday.com/gove...ridium-awarded-738-5-million-us-dod-contract/

Nézd, ha az összeesküvés-elméletek szintjére megyünk, akkor részemről hanyagolnám innetől a témát, hobbiból nem fogok Don Quijote-t játszani, azok az idők elmúltak...

1. Az Iridium projekt 1988-ban született, 1993-ban kezdék el a fejlesztést-kiépítést és a műholdas telefonszolgáltatásról szólt (az általad idézet szövegből: "...worldwide wireless phone service..."). A maga idejében a 450Mhz-es, utólag 1G-nek nevezett mobilszolgáltatás konkurenciája lett volna.
2. Ahogy az általad beidézet szövegben is olvasható, a projekt csődjét az okozta, hogy (a 900Mhz-es) GSM mobilszolgáltatás váratlan sebességgel kezdett el terjedni, jelentősen lenyomva az árakat, ráadásul a készülékek is sokkal kisebbek és kezelhetőbbek voltak, mint az Iridium készülékei. Ez is ott van az általad idézett leírásban.
3. Az Iridium utólag kapott adatkapcsolat lehetőséget, és a maga idejében is szánalmasan alacsony sávszélességet biztosított csak.
4. A fentiek miatt egyáltalán nem értem, hogy hol kapcsolódik a Starlink jövőjéhez az, hogy az eredeti Iridium rendszer csődbe ment.
5. Én arra világítottam rá, hogy az Iridium Next által az Iridium a mai napig létezik, és igen, ezt részben a katonai megrendeléseknek köszönhetik, mivel bizonyos lobby-k elérték, hogy pl. az US NAVY bevásároljon az Iridium készülékekből, mindezt azért, mert a saját "vészhelyzeti" kommunikációs rendszerük kiépítését túl drágának tartották. A NAVY harcolt ellene, például mert a titkosítás és zavarvédelem terén nem felelt meg az elvárásoknak, de a politika lenyomta a torkán...
6. Az, hogy a Vandenberg-ről indítanak egy rakétát, nem igazán jelent semmit. Az USA területén két nagy indító komplexum van, Floridában a Cape Canaveral (és a Kennedy űrközpont) illetve a Kaliforniai Vandenberg AFB. Mindkettőnek megvannak a maga indítási korlátai, Floriából nem lehet retrograde és déli irányú pályára indítani, Kaliforniából viszont nem lehet keletre indítani például. Emiatt civil indítások is ezer éve mennek a Vandenberg AFB-ről, mindenféle katonai kapcsolat nélkül. Azért, mert ha adott pályára van szükség, az USA területén lévő infrastruktúra csak onnan teszi lehetővé...
   
   
   
   
   
   
7. Az eredeti Iridium műholdak jó részét is a Vandenberg AFB-ről indították emiatt Delta-II rakétával anno, tehát az összeesküvés-elméleted alátámasztását nem látom...

 

[molnibalage]

Abban teljesen igazad van, hogy az Iridium azóta is létezik, de pont az történt vele, ami a Starlinkkel is fog, hogy az eredeti koncepció bedőlésekor megtalálta őket az amerikai kormányzat, és az egyik fő ügyfél lett. Az se véletlen, hogy a második körben fellőtt, ma működő Iridium Next műholdak mind a Vandenberg légitámaszpontról lettek inditva....!

Ez már Cifu megválaszolta, de valahol fájdalmas volt totális semmire építkezés.
Te valahogy úgy képzeled, hogy minden sarkon van egy indításra alkalmas létesítmény...?
Viszont ebből az egy tényezőből, hogy Vandenberg az mi sikerült a végtelenbe extrapolálni.

 

[Capslock27]

Ez már Cifu megválaszolta, de valahol fájdalmas volt totális semmire építkezés.
Te valahogy úgy képzeled, hogy minden sarkon van egy indításra alkalmas létesítmény...?
Viszont ebből az egy tényezőből, hogy Vandenberg az mi sikerült a végtelenbe extrapolálni.

.
.
Az Iridiumra kb rátette a kezét a kormányzat megrendelésekkel. Ezt Cifu is elismeri a fenti hozzászólásában "Én arra világítottam rá, hogy az Iridium Next által az Iridium a mai napig létezik, és igen, ezt részben a katonai megrendeléseknek köszönhetik"
ezzel nincs is hiba, amit Cifu irt, mert én is ezt és ennyit akartam mondani. Talán annyi az aránykülönbség, hogy én a katonai megrendelések szerepét nagyobbnak gondolom a túlélésükben.
.
Az Iridium téma onnan jött fel, hogy a Starlinknél is lehet ez egy lehetséges forgatókönyv, ennyi volt a téma.
Az egy tény, hogy az első, civil témájú Iridium becsődölt, és az is tény, hogy most az amerikai kormányzat (hadsereg) az egyik fő kliens. És nem csak vészhelyzeti adónak használják, hanem sokmindenre:

U.S. Government Defense, Intelligence, & Security | Iridium

The United States government continues to count on Iridium® for real-time tactical, mission-critical connectivity anywhere on the planet.

www.iridium.com

 

[Luthero]

 

[sidewinder12]

Találtam egy régi eszközről pár videót, amit igazából nem tudom, hogy melyik topicba rakjak. Lehet,hogy a kísérleti repülőgépek közt lenne helye, ha valaki szeretné, akkor majd átteszi oda. Az eszköznek sem szárnya, sem forgószárnya nincsen. Leginkább az amerikaiak LLTV-jéhez(Lunar Landing Trainig Vehicle) hasonlítható, csak annál jóval hamarabb jelent meg. Az eszköz neve "Turboljot", illetve "Repülő Asztal". A tervezése 1955-ben már zajlott, 1958-ban, pedig a nyilvánosság is láthatta repülni,az tusinoi repülőnapon.

 

[sidewinder12]

Egy jobb videó a "Repülő Asztal"-ról. Az "Ismeretlen Repülőgépek" sorozat első részének 28:31-ig tekerni a videót.Ebből sokat megtudunk az eszközről, Arszenyij Mironov segítségével, aki 1941 óta volt a Gromov Repülő Kíségrleti Intézet munkatársa, Zsukovszkijban, ahol a gépet tervezték. A Turboljot legfőbb alkotói Matvejev, Kvasnyin és Rafaljanc mérnökök voltak. A program fő berepülő pilótája Jurij Garnajev (Alekszandr Garnajev berepülőpilóta apja) volt. Az eszközbe függőlegesen építettek be egy RD-9BP hajtóművet.A pilótafülkét a hajtómű előtt helyezték el,a hajtómű két oldalán helyezték el az üzemanyagtartályokat. Megbízható, jól kidolgozott és erős hajtómű kellett a függőleges beépítés miatt, mert a hajtómű tolóereje meg kellett haladja a szerkezet súlyát annyira, hogy függőleges felszállás során biztonságosan a levegőbe emelje, és ott is tartsa A kormányzás egy részét egy kezdetleges TVC rendszerrel oldották meg(hossztengely és kereszttengely). Valamint a gép függőleges tengelye körüli forgatást a hajtómű kompresszorából a rácsszerkezet két ágának végére kivezetett levegő segítségével oldották meg. Garnajev személyes kérésére félig fekvő helyzetben helyezték el a pilótaülést, és a kezelőszerveket is ehhez igazították. Erre a térbeli helyzet pontosabb érzékelése miatt volt szükség. Garnajev 6 repülés teljesített a Turboljottal,amiknek fejlődése a következő volt: függés, függés jobbra és balra végrehajtott 360 fokos függőleges tengely körüli elfordulással. Repülés előre, repülés hátra, repülés oldalirányba jobbra, majd balra. Az eszköz Garnajev szerint végig megfelelő működést és kormányozhatóságot mutatott mind a TVC rendszert, mind a sürített levegős kormányokat tekintve. Az eszköz egy példányban épült, és az LLTV-vel ellentétben egyszer sem zuhant le. Garnajeven kívül még Georgij Zaharov berepülőpilóta is repülte az eszközt. A Turboljot a monyinoi repülőmúzeumban tekinthető meg.
28:31-től kezdődik a Turboljottal foglalkozó rész:

 

[molnibalage]

Nem is tudtam, hogy reaction wheels helyett van már más.

 

[pöcshuszár]

Elkaszálták a LM-Rocketdyne egyesülést, így a Lockheed is paszolt az ügyben.

 

[milagro]

Meglehet...

Szijjártó: Öt év múlva embert küldünk az űrbe

Ha összejön, újra lesz Farkas Bercink, és az oroszok fogják pályára állítani.

index.hu

Szijjártó Péter: Kezdődik a magyar űrhajós kiválasztása - ORIGO

Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára.

www.origo.hu

"A jelentkezési határidő lezárásáig, 2022. január 31-ig több mint 240 érvényes pályázat érkezett a HUNOR (Hungarian to Orbit) - Magyar Űrhajós Programra, közülük az első értékelést követően 100 jelentkező jutott tovább a kiválasztási folyamat során - közölte Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa.
..
Az első szűrön továbbjutott jelentkezők közül 86 férfi és 14 nő, akik már megkezdték az online alkalmassági tesztek kitöltését. Hozzátette: a kiválasztási folyamat az Európai Űrügynökséggel (ESA) együttműködve, az ESA űrhajós politikájával (Astronaut Policy) összhangban zajlik, melynek során alapos fizikai és pszichológiai vizsgálatok, valamint szakmai felmérések várnak a jelentkezőkre."

Egy lépéssel közelebb a magyar űrhajós kiválasztásához

Új fázisába lépett a HUNOR - Magyar Űrhajós Program.

infostart.hu