Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
9 838
39 333
113
A Nasa Artemis 1 Moon rakétaindítását elhalasztották a motorprobléma után
A NASA hozzátette, hogy a következő indítási kísérlet első lehetősége szeptember 2-án lesz, attól függően, hogy a motor probléma hogyan alakul.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 550
16 568
113
Az SLS központi fokozatának egyik RS25 2058 hajtóművén akadt probléma. (engine 3)
IMG-20220815-185030.jpg


Az indítás elött elő kell hűteni a hajtóművet, amit a központi üzemanyag tankból kriogén hidrogénnel végeznek, egy úgynevezett 'bleed valve" szelepen keresztül. A szelepet a hajtómű PCA -pneumatikus rendszere működteti.
IMG-20220829-171306.jpg

Az átfolyó hidrogén áramlási sebessége közel sem került az ideálishoz, ezért nem hült le kellően a hajtómű.
Megpróbálták a PCA-val növelni a nyomást úgy, hogy lezárták a másik három hajtóművet, de nem vezetett eredményre.

Lehet tényleg csak egy kis WD40 kellett volna annak a szelepnek.
Akárhogy is a boosteren kapaszkodó BATstronautának várnia kell a következő próbálkozásra. :)
IMG-20220829-173131.jpg


Fun fackt; 2009-ben STS119 hasonlóan üzemanyag problémák miatt csúszott. És mi a közös a mostani indításban? Nos akkor is egy denevér kapaszkodott fel a rakétára, ès az űrsikló egyik hajtóműve ugyanez a 2058-as volt! o_O
Bq4-TS4-W42-Jzb-XY8gz5p-Y2-U-650-80-jpg.webp
 
K

kamm

Guest
Leaders | A financial black hole

NASA’s newest rocket is a colossal waste of money

Launching people into space should be left to private industry

20220827_LDP001.jpg


Aug 28th 2022

Editor’s note: On August 29th, a couple of hours before the scheduled take-off, NASA postponed the launch of Artemis because of engine problems. The agency’s next opportunity to send the rocket into space would be on September 2nd. Scientists, engineers, policymakers and space fans have waited over a decade for the SLS’s maiden launch. They will have to wait at least a few more days.

In his new book, “The Crux”, Richard Rumelt, a professor of business strategy, writes about a conversation he once had with an air-force colonel. What, Mr Rumelt asked, is the perfect fighter jet? The colonel replied: “The perfect design would have contractors in each state and a part made in each congressional district.” The tale is told after Mr Rumelt has described the waste and incoherence of NASA’s Space Shuttle programme—something he blames squarely on Congress.

Alas, Congress never learns. On August 29th or soon after, more than a decade after the shuttle programme came to an end, nasa will test its newest rocket for the first time. The Space Launch System (SLS) is the first step in the agency’s Artemis programme, which aims to take humans back to the Moon and, eventually, to Mars. SLS is the successor to the Space Shuttle and heir to the legendary Saturn V rocket that took Apollo astronauts to the Moon.

It is also a colossal boondoggle. The conception and execution of the project has been a near-perfect example of pork-barrel politics. The result is a rocket that privately built models will probably outclass soon after its maiden launch. Don’t blame the scientists and engineers at nasa for the debacle, though. The fault lies, once again, with Congress.

The Space Shuttle was cancelled by President George W. Bush in 2004. The following year, nasa announced the vehicle’s successor—the Constellation programme. This was tasked with completing the International Space Station and returning humans to the Moon by 2020 and Mars at some point thereafter. By 2010, Constellation’s costs had ballooned so much that President Barack Obama decided to cancel it. The contracts for the programme’s development, however, had already been doled out to various aerospace companies, as well as some nasa institutes. In what Lori Garver, a former nasa official, calls “the relentless momentum of the status quo”, the SLS programme was created in 2010 to ensure that contracts from the defunct Constellation programme kept going.

Developing the SLS has cost American taxpayers around $23bn in the past decade. Over the same period, the commercial-launch industry has boomed—Elon Musk’s SpaceX, for instance, has shown it is possible to build reusable rockets that can send astronauts and cargo into space for around $50m per launch, far less than the projected $2bn (or more) for each ride aboard the SLS. Within the next six months, SpaceX will put Starship into orbit. Its biggest rocket yet, the heavy-lift vehicle will be able to carry similar payloads into space as the sls for, Mr Musk reckons, just a few million dollars a launch. Given the increasing competition from companies such as Blue Origin, owned by Jeff Bezos, it is hard to see a role for NASA’s bloated SLS.

Pork barrels may be good politics, but they are lousy ways to advance technology. If Congress cared about space science, the rocket programme would therefore be scrapped. nasa would concentrate instead on defining the mission architecture for the Artemis programme and buy in transport where needed. This was an idea floated in 2019 by Jim Bridenstine, then the NASA administrator, who also argued that private rockets could get Artemis to the Moon sooner than the sls.

Likewise, President Joe Biden’s administration should aim to target NASA’s efforts at the things only it can bring about and for which there is not already a market: high-risk scientific research; technology for space missions that push the limits of current knowledge; or finding better ways to understand and monitor global threats, such as climate change. Just a fraction of the $23bn spent on the SLS could make an enormous difference.

Were NASA stripped of pork, it might slip down Congress’s list of priorities and hence suffer budget cuts. But if lawmakers are not interested in a rational approach to space, so be it. There is no God-given reason for NASA to be as large as it is.

It is telling that the seeds for America’s flourishing commercial space industry were sown by the same nasa administration that got lumbered with the SLS. In 2010 Ms Garver and her colleagues decided to accept a compromise with the SLS in order to eke out a small percentage of the Constellation money to finance their real goal: to support private-launch startups and drastically reduce the cost of getting people into low-Earth orbit. That bet paid off handsomely. SpaceX, for example, would have got nowhere without it. How perverse for NASA to fail to reap the benefits of that gamble and for Congress to insist on sticking to the old ways. ■
 
  • Tetszik
Reactions: endre

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 550
16 568
113
Leaders | A financial black hole

NASA’s newest rocket is a colossal waste of money

Launching people into space should be left to private industry

20220827_LDP001.jpg


Aug 28th 2022

Editor’s note: On August 29th, a couple of hours before the scheduled take-off, NASA postponed the launch of Artemis because of engine problems. The agency’s next opportunity to send the rocket into space would be on September 2nd. Scientists, engineers, policymakers and space fans have waited over a decade for the SLS’s maiden launch. They will have to wait at least a few more days.

In his new book, “The Crux”, Richard Rumelt, a professor of business strategy, writes about a conversation he once had with an air-force colonel. What, Mr Rumelt asked, is the perfect fighter jet? The colonel replied: “The perfect design would have contractors in each state and a part made in each congressional district.” The tale is told after Mr Rumelt has described the waste and incoherence of NASA’s Space Shuttle programme—something he blames squarely on Congress.

Alas, Congress never learns. On August 29th or soon after, more than a decade after the shuttle programme came to an end, nasa will test its newest rocket for the first time. The Space Launch System (SLS) is the first step in the agency’s Artemis programme, which aims to take humans back to the Moon and, eventually, to Mars. SLS is the successor to the Space Shuttle and heir to the legendary Saturn V rocket that took Apollo astronauts to the Moon.

It is also a colossal boondoggle. The conception and execution of the project has been a near-perfect example of pork-barrel politics. The result is a rocket that privately built models will probably outclass soon after its maiden launch. Don’t blame the scientists and engineers at nasa for the debacle, though. The fault lies, once again, with Congress.

The Space Shuttle was cancelled by President George W. Bush in 2004. The following year, nasa announced the vehicle’s successor—the Constellation programme. This was tasked with completing the International Space Station and returning humans to the Moon by 2020 and Mars at some point thereafter. By 2010, Constellation’s costs had ballooned so much that President Barack Obama decided to cancel it. The contracts for the programme’s development, however, had already been doled out to various aerospace companies, as well as some nasa institutes. In what Lori Garver, a former nasa official, calls “the relentless momentum of the status quo”, the SLS programme was created in 2010 to ensure that contracts from the defunct Constellation programme kept going.

Developing the SLS has cost American taxpayers around $23bn in the past decade. Over the same period, the commercial-launch industry has boomed—Elon Musk’s SpaceX, for instance, has shown it is possible to build reusable rockets that can send astronauts and cargo into space for around $50m per launch, far less than the projected $2bn (or more) for each ride aboard the SLS. Within the next six months, SpaceX will put Starship into orbit. Its biggest rocket yet, the heavy-lift vehicle will be able to carry similar payloads into space as the sls for, Mr Musk reckons, just a few million dollars a launch. Given the increasing competition from companies such as Blue Origin, owned by Jeff Bezos, it is hard to see a role for NASA’s bloated SLS.

Pork barrels may be good politics, but they are lousy ways to advance technology. If Congress cared about space science, the rocket programme would therefore be scrapped. nasa would concentrate instead on defining the mission architecture for the Artemis programme and buy in transport where needed. This was an idea floated in 2019 by Jim Bridenstine, then the NASA administrator, who also argued that private rockets could get Artemis to the Moon sooner than the sls.

Likewise, President Joe Biden’s administration should aim to target NASA’s efforts at the things only it can bring about and for which there is not already a market: high-risk scientific research; technology for space missions that push the limits of current knowledge; or finding better ways to understand and monitor global threats, such as climate change. Just a fraction of the $23bn spent on the SLS could make an enormous difference.

Were NASA stripped of pork, it might slip down Congress’s list of priorities and hence suffer budget cuts. But if lawmakers are not interested in a rational approach to space, so be it. There is no God-given reason for NASA to be as large as it is.

It is telling that the seeds for America’s flourishing commercial space industry were sown by the same nasa administration that got lumbered with the SLS. In 2010 Ms Garver and her colleagues decided to accept a compromise with the SLS in order to eke out a small percentage of the Constellation money to finance their real goal: to support private-launch startups and drastically reduce the cost of getting people into low-Earth orbit. That bet paid off handsomely. SpaceX, for example, would have got nowhere without it. How perverse for NASA to fail to reap the benefits of that gamble and for Congress to insist on sticking to the old ways. ■
Köszönjük a könyvpromós hangulatkeltő cikket, ugyan nem túl elegáns komplett angol cikket bemasolni. Elég a link is. Egyébkent jópárszor ki lett tárgyalva az SLS dolog.

A lényeg, hogy a koncepció jó, a megvalósítás nem.
Amikor az SLS programot kitalálták és elindult mèg a kanyarban sem volt a kereskedelmi repülés.
Ettől még az SLS egy kész rakéta a Starships meg még nem több mint egy fènyés acélcső - és még fényévekre van az emberes repülestől bármit is állítson Musk!
Az SLS drága, ha csak a számlán szereplő összeget nézzük. Ha az így a rendszerbe visszaforgatott dollárokat, már nem annyira.
Amerika már elkötelezett magát az SLS mellett, többe kerülne és nagyobb veszteség lenne minden tekintetben a program beszántasa, innentől az árán rugózni, nem több mint indokolatlan hangulatkeltés.
 
K

kamm

Guest
Köszönjük a könyvpromós hangulatkeltő cikket, ugyan nem túl elegáns komplett angol cikket bemasolni. Elég a link is. Egyébkent jópárszor ki lett tárgyalva az SLS dolog.

A lényeg, hogy a koncepció jó, a megvalósítás nem.
Amikor az SLS programot kitalálták és elindult mèg a kanyarban sem volt a kereskedelmi repülés.
Ettől még az SLS egy kész rakéta a Starships meg még nem több mint egy fènyés acélcső - és még fényévekre van az emberes repülestől bármit is állítson Musk!
Az SLS drága, ha csak a számlán szereplő összeget nézzük. Ha az így a rendszerbe visszaforgatott dollárokat, már nem annyira.
Amerika már elkötelezett magát az SLS mellett, többe kerülne és nagyobb veszteség lenne minden tekintetben a program beszántasa, innentől az árán rugózni, nem több mint indokolatlan hangulatkeltés.
Szivesen, baszki. Elofizetos cikk, nemcsak halatlan, de meg faragatlan is vagy, de hat ilyen ez a magyar ertelmiseg, kicsit savanyu, kicsit sarga, de a mienk, nem is veszem mar magamra, mert ismerlek titeket. :p

Ami a cikket illeti, leginkabb csak kritizalni sikerult, de ez is (hasonlo) allaspont, semmi baj vele.
A lenyeg az volt, amire ramutatott, hogy szerintuk a piaci verseny oda jutott, hogy ez egy qrva nagy penzpazarlas ahelyett, hogy valodi, profit nelkuli, de az emberiseget szolgalo expediciokra fokuszalnanak. Azaz nem azt mondja, amit te olvastal ki (bele?), hanem a tipikus britton kapitalista megkozelitessel azt mondja, hogy ezert a raketaert meg expedicioert kar volt ennyit elqrni, mert ezt a SpaceX meg masok is megoldjak tizedennyibol, inkabb pl climate-related vagy hasonlo missionre mehetett volna (amit mas nem fog megcsinalni.) Emogott persze a kongresszusi osztogatosdi van, ezt is nagyon pontosan latja.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 550
16 568
113
Szivesen, baszki. Elofizetos cikk, nemcsak halatlan, de meg faragatlan is vagy, de hat ilyen ez a magyar ertelmiseg, kicsit savanyu, kicsit sarga, de a mienk, nem is veszem mar magamra, mert ismerlek titeket. :p
Ha a véleményedet írod a cikk kapcsán, azt sokkal többre becsülöm, és nem is kell egyet ertsünk. Azt, hogy komplett angol cikket bedobsz továbbra is tartom, nem túl elegáns dolog! -És ez csak megjegyzés, semmi sértés nincs benne.
Ami a cikket illeti, leginkabb csak kritizalni sikerult, de ez is (hasonlo) allaspont, semmi baj vele.
Mert nem értek vele egyet! Ugye leírtam mièrt.
A lenyeg az volt, amire ramutatott, hogy szerintuk a piaci verseny oda jutott, hogy ez egy qrva nagy penzpazarlas ahelyett, hogy valodi, profit nelkuli, de az emberiseget szolgalo expediciokra fokuszalnanak. Azaz nem azt mondja, amit te olvastal ki (bele?), hanem a tipikus britton kapitalista megkozelite5ssel azt mondja, hogy ezert a raketaert meg expedicioert kar volt ennyit elqrni, mert ezt a SpaceX meg masok is megoldjak tizedennyibol, inkabb pl climate-related vagy hasonlo missionre mehetett volna (amit mas nem fog megcsinalni.) Emogott persze a kongresszusi osztogatosdi van, ezt is nagyon pontosan latja.
Az szerző kritikaja Valid, nem tagadtam!
Ugyanakkor csak ismetelni tudom magam, a már elköltött dollárok függvényében most kiszálni az SLS-ből, anyagi és presztízsveszteség lenne, nem beszélve, hogy a rakéta kész van, a Starship emberes repülésre meg 2030 elött nem sok esély van.

Ilyenformán ma megjelentetni egy könyvet, hogy mennyire drága az SLS szerintem nettó hangulatkeltés, és érdemi új információ sincs benne. Ezt eddig is tudtuk.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
12 000
35 218
113

Musk felkötheti a gatyáját... A Tesla nem tervez "über" - járatot a Holdra meg a Marsra? Lehetne esetleg holdi Luna-ban, vagy marsi Anikóban fizetni? :rolleyes:
 
  • Vicces
Reactions: gafzhu and gergo55

ms07

Well-Known Member
2012. október 19.
3 867
6 063
113
Ugyanakkor csak ismetelni tudom magam, a már elköltött dollárok függvényében most kiszálni az SLS-ből, anyagi és presztízsveszteség lenne, nem beszélve, hogy a rakéta kész van, a Starship emberes repülésre meg 2030 elött nem sok esély van.

Jelenleg nem úgy van, hogy a holdkomp egy Starship lesz? Ha 2030-ra tippeled az emberes repülését, hogyan fognak vele 2025 körül a Holdra menni? Vajon mi lesz akkor az Artemis projekttel, ha a Starship továbbra is eldurran mndig, és a Musk lefújja?
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 550
16 568
113
Jelenleg nem úgy van, hogy a holdkomp egy Starship lesz? Ha 2030-ra tippeled az emberes repülését, hogyan fognak vele 2025 körül a Holdra menni? Vajon mi lesz akkor az Artemis projekttel, ha a Starship továbbra is eldurran mndig, és a Musk lefújja?
Indulásnak akkor kezdjük azzal, Starship=/=Hold komp. Nyilván lesz jópár közös metszete a dolognak, de fundamentálisan különbözik a kettő. A Starship egy ujrafelhasználható és légkörbe visszatérő függölegesen leszállni képes hajó. Addig a Hold változat csak a Hold és annak pálya közötti emberes szállításra tervezik. Nincs légköri leszállás, nincs emberes indítás-visszatérés, más a hővèdelem, pl. nincs hőpajzs.

A jelenlegi fejlesztési ütemből persze nehéz megitèlni, hogy képesek lesznek-e 25-26-ra elkészülni, de akad pár intő előjel.

A Musk vizionálta ütemtervek jellzően túlzottan optimisták.
Ez alól a Starship eddigi fejlesztési lépcsői sem voltak kivételek.

A Raptor hajtóművekkel még mindig vannak alapvető problémák, persze lehet a rapid fejlesztési tempó miatt pukkanak el szinte hetente a tesztpadon, vagy mennek tönkre már beépítve egy statikus teszten, de az bizonyos, hogy még sok munka van velük. A pár hopp tesztet leszámítva ami jobbára a navigálás, leszállásról szólt, nincs velük érdemi tapasztalat.

A legutolsó alkalommal, alig pár napja épp az indító padon álló egyhajtóműves statikus teszt alatt ette meg a vezérlés a hajtóművet;

A Falcon9 erősségét a Merlin relatív egyszerűsége adja, amivel koncepció szintjén megy szembe a Raptor a komplex kétkörös-betáp rendszerével.

Bár úgy tűnhet, hogy a Booster, csak egy felskálázott F9. A mèret és az alkalmazott kriogén üzemanyag, valamint az új elkapó leszálló torony miatt azonban még nagyon kezdetleges állapotban van.

És akkor még ott az új kipróbálatlan hővédő pajzs, hogy az élet fentartó rendszerek hosszútávú valamint ilyen nagyméretű üzemeltetéséről nem is beszéltünk.

Az egészet a Navy új Ford hordozójához annak fejlesztéséhez tudnám hasonlítani. Koncepció szinten remek ötlet, de túl sok radikálisan új technológiát akar alkalmazni egyszerre.

Könnyen lehet, hogy a a NASA ha kap némi extra forrást beszáll a sokkal előre haladottabb állapotban lévő és talán egyszerűbb BlueOrigine koncepciójába is.
Ettől függetlenül, őszintén drukkolok a SpaceX-nek, minden jel szerint ez a koncepció a jövő, és már az nagy dolog lenne, ha az első orbitális repülés - visszatérés sikerülne 3-4 éven belül, (nem prototipus szinten) az emberes utazás meg mondjuk az évtized vége előtt.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 294
113
Indulásnak akkor kezdjük azzal, Starship=/=Hold komp. Nyilván lesz jópár közös metszete a dolognak, de fundamentálisan különbözik a kettő. A Starship egy ujrafelhasználható és légkörbe visszatérő függölegesen leszállni képes hajó. Addig a Hold változat csak a Hold és annak pálya közötti emberes szállításra tervezik. Nincs légköri leszállás, nincs emberes indítás-visszatérés, más a hővèdelem, pl. nincs hőpajzs.

A jelenlegi fejlesztési ütemből persze nehéz megitèlni, hogy képesek lesznek-e 25-26-ra elkészülni, de akad pár intő előjel.

A Musk vizionálta ütemtervek jellzően túlzottan optimisták.
Ez alól a Starship eddigi fejlesztési lépcsői sem voltak kivételek.

A Raptor hajtóművekkel még mindig vannak alapvető problémák, persze lehet a rapid fejlesztési tempó miatt pukkanak el szinte hetente a tesztpadon, vagy mennek tönkre már beépítve egy statikus teszten, de az bizonyos, hogy még sok munka van velük. A pár hopp tesztet leszámítva ami jobbára a navigálás, leszállásról szólt, nincs velük érdemi tapasztalat.

A legutolsó alkalommal, alig pár napja épp az indító padon álló egyhajtóműves statikus teszt alatt ette meg a vezérlés a hajtóművet;

A Falcon9 erősségét a Merlin relatív egyszerűsége adja, amivel koncepció szintjén megy szembe a Raptor a komplex kétkörös-betáp rendszerével.

Bár úgy tűnhet, hogy a Booster, csak egy felskálázott F9. A mèret és az alkalmazott kriogén üzemanyag, valamint az új elkapó leszálló torony miatt azonban még nagyon kezdetleges állapotban van.

És akkor még ott az új kipróbálatlan hővédő pajzs, hogy az élet fentartó rendszerek hosszútávú valamint ilyen nagyméretű üzemeltetéséről nem is beszéltünk.

Az egészet a Navy új Ford hordozójához annak fejlesztéséhez tudnám hasonlítani. Koncepció szinten remek ötlet, de túl sok radikálisan új technológiát akar alkalmazni egyszerre.

Könnyen lehet, hogy a a NASA ha kap némi extra forrást beszáll a sokkal előre haladottabb állapotban lévő és talán egyszerűbb BlueOrigine koncepciójába is.
Ettől függetlenül, őszintén drukkolok a SpaceX-nek, minden jel szerint ez a koncepció a jövő, és már az nagy dolog lenne, ha az első orbitális repülés - visszatérés sikerülne 3-4 éven belül, (nem prototipus szinten) az emberes utazás meg mondjuk az évtized vége előtt.
még mindig ott tart a starship eggyenlőre még ott tart mint a DC-X vagy talán még ott se...
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 550
16 568
113
Az SLS központi fokozatának egyik RS25 2058 hajtóművén akadt probléma. (engine 3)
IMG-20220815-185030.jpg


Az indítás elött elő kell hűteni a hajtóművet, amit a központi üzemanyag tankból kriogén hidrogénnel végeznek, egy úgynevezett 'bleed valve" szelepen keresztül. A szelepet a hajtómű PCA -pneumatikus rendszere működteti.
IMG-20220829-171306.jpg

Az átfolyó hidrogén áramlási sebessége közel sem került az ideálishoz, ezért nem hült le kellően a hajtómű.
Megpróbálták a PCA-val növelni a nyomást úgy, hogy lezárták a másik három hajtóművet, de nem vezetett eredményre.
Ez lenne a 'beragadt' 'bleed valve' ami miatt elhalasztották tegnap az SLS indítását:
IMG-20220830-201314.jpg

IMG-20220830-201317.jpg

A sematikus ábrán jól átjön, hogy egy ilyen relatív egyszerű alkatrész is milyen szinten összetett. Köszönhető ez persze elsősorban a kriogén hidrogén tulajdonságának, hogy könnyen szökik ami miatt kellenek a különleges és extra szigetelések.
IMG-20220830-201320.jpg

Ezt gondolom cserélik. Nagyobb bajunk ne legyen, és akkor sikeres lesz a start.
 

Vlad

Well-Known Member
2020. november 22.
1 921
7 300
113
Amíg van szabadidőm, hadd beszéljek a Delta V-ről is, amely Törökország 2. szonda rakétáját fejlesztette ki. Saját szavaikkal élve építik a világ legnagyobb hibrid rakétamotorját. A vállalat az SSB leányvállalata, amelyet a Virgin Galactic egykori alkalmazottja vezet. Nemrégiben átlépték a 100 km-es határt, és saját motorjukat tesztelték vákuumos környezetben való használatra. A küldetés fő célja, amelyet az elmúlt években hallott Törökország holdprojektjéről, ennek a motornak a tesztelése, a holdmisszió csak ürügy erre.

delta-v-sonda-roketi.jpg
SORS_17.07.2021.jpg

thumbs_b2_3e13eec3024770b0ecc30f08d6285190.jpg
EvTYo50WgAE1mzN.jpg


Ez a körülbelül 600 mm átmérőjű szonda rakéta, amelyet a vállalat fejlesztett ki. Van még egy motor, amely felkészült a vákuumkörnyezetre, amit megosztok vele.