Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
Ez egy 2008-as grafika, az orosz urprogram azota lathatoan ismet valsagba sullyedt. Ha lesz is uj orosz urhajo a közeljövöben, biztosan nem ez. Nem kepesek mar evek ota felkuldeni az ISS-hez az MLM nevu, regota vart modult, nem boldogulnak a sikeres probaut ellenere sem az Angara raketa fejlesztesevel, egy csusznak a hataridök, lassan mar a 2025-nel is tavolabbiak az igeretek human programokban. Koncepciokkal es szamitogepes grafikakkal persze surun dobaloznak, hatha valami kulföldi partner beszall pennzel (föleg az EU a cel, anno a szinten elhalt Kliper programba majdnem behuztak öket az oroszok), de a konkretum az, hogy semmi konkretum nincs. A Vosztocsnij nevu jelenleg atadas alatt allo uj urközpontjuk epitese rengeteg penzt elnyelt, de ez nem jelent semmi erdemi elörelepest, egyelöre pont ugyanazokat a Szojuzokat fogjak onnan is fellövöldözni, amik eddig is mentek Bajkonurbol es Pleszeckböl. Angara meg majd valamikor nagy sokara....
?
Ejtőernyő nem jó, mert nem pontos a leszállás helyszíne. Egy kisebb széllökés az utolsó méteren is felboríthatja a rakétát.
Az olcsóság lényege hogy pontos helyen le legyen rakva a rakéta és szilárd talajra, mert azért jócskán kárt is okoz a sós tengervíz a szerkezetben. Ez nem olyan egyszerű szilárd hajtóanyagú rakéta mint az SRB-k voltak. Az olcsóság másik fontos tényezője hogy a visszatéréshez szükséges üzemanyag ne menjen a hasznos teher kárára. Emiatt ha Cape Canaveralból indítunk nem annyira éri meg hogy teljesen visszaforduljon a rakéta és visszaszálljon a szárazföldre. Csak az Atlanti óceánon szállhat le kevés üzemanyag befektetéssel.
Az olcsóság lényege hogy pontos helyen le legyen rakva a rakéta és szilárd talajra, mert azért jócskán kárt is okoz a sós tengervíz a szerkezetben. Ez nem olyan egyszerű szilárd hajtóanyagú rakéta mint az SRB-k voltak. Az olcsóság másik fontos tényezője hogy a visszatéréshez szükséges üzemanyag ne menjen a hasznos teher kárára. Emiatt ha Cape Canaveralból indítunk nem annyira éri meg hogy teljesen visszaforduljon a rakéta és visszaszálljon a szárazföldre. Csak az Atlanti óceánon szállhat le kevés üzemanyag befektetéssel.
A másik kérdés, hogy menyi az élettartama egy rakétahajtóműnek? Az ürsikló habár újrahasznosítható volt, minden küldetés után annyit vizsgálták és szervizelték, hogy már nem is érte meg annyira. Ezeknél, mi a helyzet?
Kíváncsi leszek hogy fognak ezzel versenyezni a konkurens cégek.
Az Ariane-6-al az ESA úgy tűnik próbálja lejjebb vinni a saját árait.
De az ULA vagy az oroszok ha nem tesznek semmit, akkor teljesen kiszorulhatnak a kereskedelmi szállításokból.
Az Ariane-6-al az ESA úgy tűnik próbálja lejjebb vinni a saját árait.
De az ULA vagy az oroszok ha nem tesznek semmit, akkor teljesen kiszorulhatnak a kereskedelmi szállításokból.
Gondolom az az állapotától függ a leszállás után. De a Grashopperrel végzett tesztek szerint egész jól túléli.
Annak ellenére hogy folyékony hajtóanyagú rakéta, azért nem olyan komplex szerkezet mint egy Shuttle, ráadásul nem orbitális pályáról hozzák vissza.
Ez egy 2008-as grafika, az orosz urprogram azota lathatoan ismet valsagba sullyedt. Ha lesz is uj orosz urhajo a közeljövöben, biztosan nem ez. Nem kepesek mar evek ota felkuldeni az ISS-hez az MLM nevu, regota vart modult, nem boldogulnak a sikeres probaut ellenere sem az Angara raketa fejlesztesevel, egy csusznak a hataridök, lassan mar a 2025-nel is tavolabbiak az igeretek human programokban. Koncepciokkal es szamitogepes grafikakkal persze surun dobaloznak, hatha valami kulföldi partner beszall pennzel (föleg az EU a cel, anno a szinten elhalt Kliper programba majdnem behuztak öket az oroszok), de a konkretum az, hogy semmi konkretum nincs. A Vosztocsnij nevu jelenleg atadas alatt allo uj urközpontjuk epitese rengeteg penzt elnyelt, de ez nem jelent semmi erdemi elörelepest, egyelöre pont ugyanazokat a Szojuzokat fogjak onnan is fellövöldözni, amik eddig is mentek Bajkonurbol es Pleszeckböl. Angara meg majd valamikor nagy sokara....</blockquote>
A háborús készülődés most picit nagyobb prioritást élvez...
Köszi. Láttam a kis videót én is, csak olyan hihetetlennek tűnt, hogy a magával vitt + hajtóanyag súlya, ami megnöveli a tömeget, csökkentve a hasznos terhelést, megéri egy sima ernyővel szemben, vízbe csobbanva. A pálya egyértelmű nekem is, persze, mondjuk hogy miért nem az egyenlítőn van a pod, az nem...
Köszi. Láttam a kis videót én is, csak olyan hihetetlennek tűnt, hogy a magával vitt + hajtóanyag súlya, ami megnöveli a tömeget, csökkentve a hasznos terhelést, megéri egy sima ernyővel szemben, vízbe csobbanva. A pálya egyértelmű nekem is, persze, mondjuk hogy miért nem az egyenlítőn van a pod, az nem...</blockquote>
Konkrétan a mostani egy ISS-t ellátó indítás volt, az ISS pályahajlása igen magas, hogy az orosz rakéták is elérhessék Bajkonurból illetve az orosz követőállomások is láthassák. Meg élő egereket is vitt ahogy olvastam, ezeket nem lehet csak úgy eltárolni míg kiúsznak az egyenlítőig.
Az az igazság a következő nagy lépés az idén remélhetőleg induló Falcon Heavy akár 53 tonnát is tud majd a világűrbe vinni, ez bőven elég a kereskedelmi indítások mindennemű igényeinek.
Egyébként a Sea Launch kivételével senki sem érez nagy késztetést hogy kiúsztassa a rakétáját. Persze idővel lehet újra igény lesz rá.
A PPTSZ már nevet is kapott azóta. Az új űrhajó neve Federacija lesz. Az orosz űrügynökség már hónapokkal ezelőtt meghirdette a saját VK (a legnépszerűbb orosz közösségi oldal, az oroszok szívesebben használják mint a Facebookot) oldalán már tavaly pályázatot hirdetett,várták az ötleteket a nevekre, majd egy több fordulós közönségszavazás után már csak kettő lehetséges név maradt az új űrhajó számára: Gagarin, és Federacija. Végül a Federacija név nyerte a szavazást. Az eredményt hivatalosan is kihirdette Igor Komarov, az Orosz Szövetségi Űrügynökség vezetője.A három legtöbb szavazatot kapott névjavaslat kitalálója jutalmul egy űrközpont látogatást,és értékes tárgynyereményeket kapott, ezen kívül pedig megtekinthetnek élőben egy űrhajó fellövést.
Még egy kicsit a Federacija űrhajóról. Találtam egy tavaly nyári ismertető filmet róla. A film címe, a Jövő Űrhajójának Ergonómiája. Mivel oroszul van, ezért először inkább írok egy fordítást,a filmben elhangzottakról. Az űrhajót az RKK Enyergia cég fejleszti. A fejlesztést Mark Szerov( Jelena Szerova űrhajósnő férje)vezeti. Az új űrhajóhoz új irányítórendszert fejlesztettek ki, három, független digitális kijelzőn jelenik meg minden fontos adat. Az új rendszer miatt már nem lesz többé szükség a Szojuzokból jól ismert vastag kezelési útmutatók lapozgatására, minden fontos infó az űrhajósok szeme előtt lesz, köztük a kezelési útmutatók is digitálisan lesznek megjelenítve, így az ilyen jellegű dokumentumok a jövőben száműzésre kerülnek a fedélzetről.Minden lehetségeset megtesznek a személyzet kényelme érdekében. A három képernyőből álló új irányítópult kettő állásban lesz rögzíthető. Ha a személyzet ki akar szállni az ülésekből,akkor a rögzítő fület kioldva felhajthatják,majd a felső állásban rögzíthetik az egész pultot. Így kényelmesen ki tudnak szállni az ülésekből.A Szokol KV-2 szkafanderben a tesztelést végző Jevgenyij Prokopjev, az RKK Enyergia egyik tesztmérnöke, aki a cég repülő kísérleti osztályán dolgozik. Mint mondta nem csak akar ezzel az űrhajóval repülni, hanem ez a legnagyobb álma. Ezután beszél a fejlesztés állomásairól, amiben az első a cég egyik irodájában felépült működő kabinmodell, majd ezt követi a prototípus felépítése, és annak a gyárban végzett földi tesztelése, majd ha ezen is túl van, jöhet a személyzet nélküli repülés, és végül a személyzettel való repülés.Ezután újra Mark Szerov veszi át a szót, és az űrhajó kézi irányítására szolgáló botkormányról, joystickról beszél. Az új többcsatornás eszköz a parancsnok és a másodpilóta ülései között lesz egy mozgatható pulton. A Szojuzon még kettő irányítókar volt, itt ez az egy tudni fogja annak a kettőnek az összes funkcióját. Az eszközt "neutrálisra" tervezték,ami azt jelenti, hogy bal és jobb kézzel is egyformán jól irányítható lesz. A parancsnok pilóta az üléséből jobb kézzel tudja majd mozgatni, a mellette ülő kollégája pedig bal kézzel. A neutrális kialakításnak köszönhetően mindkettőjük számára jól kézre fog állni, kényelmesen tudnak majd vele dolgozni. A videón ezután Oleg Artyemjevet, a Szojuz TMA-12M űrhajó parancsnokát látjuk, aki dokkolási tesztet végez az új joystick prototípusával egy szimulátorban.Az ő feladata a joystick összes előnyét és hátrányát kiderítenia tesztelés során. Utána Mark Szerov mutatja be az új eszközt: a joyt a függőleges tengelye körül forgatva az űrhajó orientációját változtathatjuk(a funkciója ugyanaz mint az oldalkormánypedáloknak a repülőgépen, csak más a név),majd oldalirányba döntve a bedöntés(kren),előrenyomva,hátrahúzva pedig az űrhajó bólintási szögén(tangazs) tudunk változtatni. A Szojuznál ezekre a funkciókra még kettő külön kar van, egy az orientációnak, egy másik pedig a bedöntés, és a bólintási szög vezérlésére. Az új űrhajó az Angara rakétára szerelve fog majd a világűrbe emelkedni,a Vosztocsnij űrrepülőtérről. A filmben látható,hogy az irodában lévő működő kabinmodellen kívül elkészült az első földi tesztelési célokat szolgáló prototípus,amely talpakon áll.Az űrhajó főbb műszaki adatai is elhangzanak: magasság:6m átmérő:4,5m a hermetikus rész térfogata:18 köbméter.Az űrhajó tömege Föld körüli pályán 12 tonna lehet.Az űrhajó kinyitható lábakat fog kapni, ami még könnyebbé,puhábbá teszi a leszállást.A személyzete föld körüli pályán 6 fő lesz, a bolygóközi utazásokra pedig 4 főre redukálódik.Az űrhajó többször felhasználható lesz: föld körüli pályára 10 alkalommal, bolygóközi utakra pedig három alkalommal példányonként. Az űrhajót a személyzet a tetején elhelyezett nyíláson keresztül hagyhatja majd el( ahogy a Szojuznál),de jelenleg a prototípuson kísérleteznek olyan alternatív eljárásokkal, hogy az űrhajó oldalán elhelyezett ajtón keresztül, alpintechnikával is ki tudjon szállni a személyzet. Ezután ismét Mark Szerov beszél a fejlesztési folyamatról, hogy ha van egy ötlet, akkor azt előzetesen vizsgálni kell, majd ha jó annyira, akkor a gyakorlatban megvalósítani és tesztelni, majd lépni a következő részegység irányába, és így lépésről lépésre haladva alakul ki a nagy egész végeredmény.Az űrhajó prototípusa kiállításra került a MAKSZ-2015 légi és űrhajózási szalonon, ahol az orosz szakemberek az összes szakmai és civil érdeklődő számára bemutatták azt. Az űrhajó első, pilóta nélküli indítására a tervek szerint 2021-ben kerülhet sor a Vosztocsnijról, majd pedig 2024-ben az első személyzettel végzett repülésre. Ez utóbbi személyzetének része lehet, a videón szereplő Jevgenyij Prokopjev tesztmérnök is, amennyiben addigra megszerzi az űrhajós minősítést,és engedélyezik neki a részvételt. A riporternőt Natalja Burcevának hívják, ha valakit ez is érdekel 
Elnézést, hogy ilyen hosszú lett, de ez hangzott el a filmen. A sok szöveg után pedig jöhet a film:
https://www.youtube.com/watch?v=53IdflEZQ5k
Elnézést, hogy ilyen hosszú lett, de ez hangzott el a filmen. A sok szöveg után pedig jöhet a film:
https://www.youtube.com/watch?v=53IdflEZQ5k
A SpaceX-nél azt nyilatkozták, hogy 10-20 alkalommal simán újra lehet használni majd a visszajutott első fokozatokat, ha fel is újítják közben, akkor akár 100 felszállást is kibírhat. Elvileg csak rutin átvizsgálás és tesztelés kell majd két indítás között. Ezt az első fokozatot egyébként már újra akarják hasznosítani, ha jól emlékszem, jövőre már rutinszerűen. A hatalmas előnye, hogy az egész első fokozat (60 millió $) gyártása helyett gyakorlatilag a hajtóanyag az egyetlen költség (pár 100 ezer $), ami radikálisan csökkenti a kilövés és következőleg a rakomány egységnyi súlyra eső költségét. A rakétának pedig van annyi teljesítménytartaléka, hogy vigyen magával egy kis extra üzemanyagot, ami a lassítást és utána a landolást biztosítja. Legutóbb azért nem sikerült a leszállás, mert pont nem volt elég az üza. a leszállás végső fázisában. (gyakorlatilag ballisztikus pálya, némi korrigációval)
@zsolti: az ejtőernyő azért nem jó, mert 1) nem tud állóra lefékezni, így sérül a szerkezet, 2) nem tudod irányítani, 3) kb ugyanannyi súlyú üzemanyaggal megoldod az irányított leszállást.
A tengervíz pedig értelemszerűen nagyon nem tesz jót a hajtóműnek meg semminek. Ez a drónhajó egy frappáns megoldás, nem kell személyzet (-et veszélyeztetni), pár nap alatt visszajuttatják vele a szárazföldre. Eddig sem a hajó eltalálásával volt probléma, hanem egyéb gondok voltak. Ezeket panoz nagyjából leírta.
A rakéta kiúsztatása szerintem nem igazán jó ötlet, az összeszedése bőven elég.