Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 190
50 593
113
<blockquote rel="Mackensen">A másik kérdés, hogy menyi az élettartama egy rakétahajtóműnek? Az ürsikló habár újrahasznosítható volt, minden küldetés után annyit vizsgálták és szervizelték, hogy már nem is érte meg annyira. Ezeknél, mi a helyzet?

A SpaceX-nél azt nyilatkozták, hogy 10-20 alkalommal simán újra lehet használni majd a visszajutott első fokozatokat, ha fel is újítják közben, akkor akár 100 felszállást is kibírhat. Elvileg csak rutin átvizsgálás és tesztelés kell majd két indítás között. Ezt az első fokozatot egyébként már újra akarják hasznosítani, ha jól emlékszem, jövőre már rutinszerűen. A hatalmas előnye, hogy az egész első fokozat (60 millió $) gyártása helyett gyakorlatilag a hajtóanyag az egyetlen költség (pár 100 ezer $), ami radikálisan csökkenti a kilövés és következőleg a rakomány egységnyi súlyra eső költségét. A rakétának pedig van annyi teljesítménytartaléka, hogy vigyen magával egy kis extra üzemanyagot, ami a lassítást és utána a landolást biztosítja. Legutóbb azért nem sikerült a leszállás, mert pont nem volt elég az üza. a leszállás végső fázisában. (gyakorlatilag ballisztikus pálya, némi korrigációval)

@zsolti: az ejtőernyő azért nem jó, mert 1) nem tud állóra lefékezni, így sérül a szerkezet, 2) nem tudod irányítani, 3) kb ugyanannyi súlyú üzemanyaggal megoldod az irányított leszállást.
A tengervíz pedig értelemszerűen nagyon nem tesz jót a hajtóműnek meg semminek. Ez a drónhajó egy frappáns megoldás, nem kell személyzet (-et veszélyeztetni), pár nap alatt visszajuttatják vele a szárazföldre. Eddig sem a hajó eltalálásával volt probléma, hanem egyéb gondok voltak. Ezeket panoz nagyjából leírta.

A rakéta kiúsztatása szerintem nem igazán jó ötlet, az összeszedése bőven elég.</blockquote>
Köszi neked is az infot!.
Nyilván valami ilyesmi van mögötte, igen. Frappáns megoldás, ha ez üzemszerűen fog működni, akkor nagy potenciál van ebben, ha a költségeket tényleg ilyen arányban le lehet vele faragni. Nekem egy picit túl szépnek tűnik így elsőre, mert valóban ahogy Mac is írta, úgy tudom, anno a SLS-t is ezzel reklámozták odahaza, hogy mennyivel olcsóbb lesz az újrahasznosítás miatt, mint az 1x hasznosítható, faék egyszerűségű rendszerek, aztán kiderült, a hosszú évek üzemeltetési tapasztalatai alapján, hogy nem ilyen egyszerű a dolog, mert vagy nagyon alaposan át kell vizsgálni, ÉS költeni rá, itt ott anyagfáradás, hőálló burkolatot javítani, és ez sok pénz, vagy lehet nagyvonalúan eltekinteni ezektől, hogy ne legyen nagy anyagi teher/a programban csúszás, de akkor meg jöhetnek azok a problémák, mint a Challengernél és a Columbianál.

Bízom a program sikerében, ha sikerül olcsó és üzembiztos megoldást találni, az valóban mérföldkő lesz!
 

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 828
4 126
113
Még egy kicsit a Federacija űrhajóról. Találtam egy tavaly nyári ismertető filmet róla. A film címe, a Jövő Űrhajójának Ergonómiája. Mivel oroszul van, ezért először inkább írok egy fordítást,a filmben elhangzottakról. Az űrhajót az RKK Enyergia cég fejleszti. A fejlesztést Mark Szerov( Jelena Szerova űrhajósnő férje)vezeti. Az új űrhajóhoz új irányítórendszert fejlesztettek ki, három, független digitális kijelzőn jelenik meg minden fontos adat. Az új rendszer miatt már nem lesz többé szükség a Szojuzokból jól ismert vastag kezelési útmutatók lapozgatására, minden fontos infó az űrhajósok szeme előtt lesz, köztük a kezelési útmutatók is digitálisan lesznek megjelenítve, így az ilyen jellegű dokumentumok a jövőben száműzésre kerülnek a fedélzetről.Minden lehetségeset megtesznek a személyzet kényelme érdekében. A három képernyőből álló új irányítópult kettő állásban lesz rögzíthető. Ha a személyzet ki akar szállni az ülésekből,akkor a rögzítő fület kioldva felhajthatják,majd a felső állásban rögzíthetik az egész pultot. Így kényelmesen ki tudnak szállni az ülésekből.A Szokol KV-2 szkafanderben a tesztelést végző Jevgenyij Prokopjev, az RKK Enyergia egyik tesztmérnöke, aki a cég repülő kísérleti osztályán dolgozik. Mint mondta nem csak akar ezzel az űrhajóval repülni, hanem ez a legnagyobb álma. Ezután beszél a fejlesztés állomásairól, amiben az első a cég egyik irodájában felépült működő kabinmodell, majd ezt követi a prototípus felépítése, és annak a gyárban végzett földi tesztelése, majd ha ezen is túl van, jöhet a személyzet nélküli repülés, és végül a személyzettel való repülés.Ezután újra Mark Szerov veszi át a szót, és az űrhajó kézi irányítására szolgáló botkormányról, joystickról beszél. Az új többcsatornás eszköz a parancsnok és a másodpilóta ülései között lesz egy mozgatható pulton. A Szojuzon még kettő irányítókar volt, itt ez az egy tudni fogja annak a kettőnek az összes funkcióját. Az eszközt "neutrálisra" tervezték,ami azt jelenti, hogy bal és jobb kézzel is egyformán jól irányítható lesz. A parancsnok pilóta az üléséből jobb kézzel tudja majd mozgatni, a mellette ülő kollégája pedig bal kézzel. A neutrális kialakításnak köszönhetően mindkettőjük számára jól kézre fog állni, kényelmesen tudnak majd vele dolgozni. A videón ezután Oleg Artyemjevet, a Szojuz TMA-12M űrhajó parancsnokát látjuk, aki dokkolási tesztet végez az új joystick prototípusával egy szimulátorban.Az ő feladata a joystick összes előnyét és hátrányát kiderítenia tesztelés során. Utána Mark Szerov mutatja be az új eszközt: a joyt a függőleges tengelye körül forgatva az űrhajó orientációját változtathatjuk(a funkciója ugyanaz mint az oldalkormánypedáloknak a repülőgépen, csak más a név),majd oldalirányba döntve a bedöntés(kren),előrenyomva,hátrahúzva pedig az űrhajó bólintási szögén(tangazs) tudunk változtatni. A Szojuznál ezekre a funkciókra még kettő külön kar van, egy az orientációnak, egy másik pedig a bedöntés, és a bólintási szög vezérlésére. Az új űrhajó az Angara rakétára szerelve fog majd a világűrbe emelkedni,a Vosztocsnij űrrepülőtérről. A filmben látható,hogy az irodában lévő működő kabinmodellen kívül elkészült az első földi tesztelési célokat szolgáló prototípus,amely talpakon áll.Az űrhajó főbb műszaki adatai is elhangzanak: magasság:6m átmérő:4,5m a hermetikus rész térfogata:18 köbméter.Az űrhajó tömege Föld körüli pályán 12 tonna lehet.Az űrhajó kinyitható lábakat fog kapni, ami még könnyebbé,puhábbá teszi a leszállást.A személyzete föld körüli pályán 6 fő lesz, a bolygóközi utazásokra pedig 4 főre redukálódik.Az űrhajó többször felhasználható lesz: föld körüli pályára 10 alkalommal, bolygóközi utakra pedig három alkalommal példányonként. Az űrhajót a személyzet a tetején elhelyezett nyíláson keresztül hagyhatja majd el( ahogy a Szojuznál),de jelenleg a prototípuson kísérleteznek olyan alternatív eljárásokkal, hogy az űrhajó oldalán elhelyezett ajtón keresztül, alpintechnikával is ki tudjon szállni a személyzet. Ezután ismét Mark Szerov beszél a fejlesztési folyamatról, hogy ha van egy ötlet, akkor azt előzetesen vizsgálni kell, majd ha jó annyira, akkor a gyakorlatban megvalósítani és tesztelni, majd lépni a következő részegység irányába, és így lépésről lépésre haladva alakul ki a nagy egész végeredmény.Az űrhajó prototípusa kiállításra került a MAKSZ-2015 légi és űrhajózási szalonon, ahol az orosz szakemberek az összes szakmai és civil érdeklődő számára bemutatták azt. Az űrhajó első, pilóta nélküli indítására a tervek szerint 2021-ben kerülhet sor a Vosztocsnijról, majd pedig 2024-ben az első személyzettel végzett repülésre. Ez utóbbi személyzetének része lehet, a videón szereplő Jevgenyij Prokopjev tesztmérnök is, amennyiben addigra megszerzi az űrhajós minősítést,és engedélyezik neki a részvételt. A riporternőt Natalja Burcevának hívják, ha valakit ez is érdekel :)
Elnézést, hogy ilyen hosszú lett, de ez hangzott el a filmen. A sok szöveg után pedig jöhet a film:
https://www.youtube.com/watch?v=53IdflEZQ5k

Szintén köszi. :)
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
<blockquote rel="Mackensen">A másik kérdés, hogy menyi az élettartama egy rakétahajtóműnek? Az ürsikló habár újrahasznosítható volt, minden küldetés után annyit vizsgálták és szervizelték, hogy már nem is érte meg annyira. Ezeknél, mi a helyzet?

A SpaceX-nél azt nyilatkozták, hogy 10-20 alkalommal simán újra lehet használni majd a visszajutott első fokozatokat, ha fel is újítják közben, akkor akár 100 felszállást is kibírhat. Elvileg csak rutin átvizsgálás és tesztelés kell majd két indítás között. Ezt az első fokozatot egyébként már újra akarják hasznosítani, ha jól emlékszem, jövőre már rutinszerűen. A hatalmas előnye, hogy az egész első fokozat (60 millió $) gyártása helyett gyakorlatilag a hajtóanyag az egyetlen költség (pár 100 ezer $), ami radikálisan csökkenti a kilövés és következőleg a rakomány egységnyi súlyra eső költségét. A rakétának pedig van annyi teljesítménytartaléka, hogy vigyen magával egy kis extra üzemanyagot, ami a lassítást és utána a landolást biztosítja. Legutóbb azért nem sikerült a leszállás, mert pont nem volt elég az üza. a leszállás végső fázisában. (gyakorlatilag ballisztikus pálya, némi korrigációval)

@zsolti: az ejtőernyő azért nem jó, mert 1) nem tud állóra lefékezni, így sérül a szerkezet, 2) nem tudod irányítani, 3) kb ugyanannyi súlyú üzemanyaggal megoldod az irányított leszállást.
A tengervíz pedig értelemszerűen nagyon nem tesz jót a hajtóműnek meg semminek. Ez a drónhajó egy frappáns megoldás, nem kell személyzet (-et veszélyeztetni), pár nap alatt visszajuttatják vele a szárazföldre. Eddig sem a hajó eltalálásával volt probléma, hanem egyéb gondok voltak. Ezeket panoz nagyjából leírta.

A rakéta kiúsztatása szerintem nem igazán jó ötlet, az összeszedése bőven elég.</blockquote>

Én kicsit szkeptikus vagyok az olcsóságban. A Space Shuttle is jóval olcsóbb volt az elején, aztán ahogy történtek vele balesetek, egyre több ráfordítást ígényelt az átvizsgálása és a végére nagyon drága lett.
Az az érzésem, hogy ezzel is így lesz majd. Bár ami bíztató, az az, hogy ez magáncég, míg a NASA állami és azért tudjuk, hogy milyen túlárazások szoktak ott lenni.
A másik bíztató dolog, hogy ez a hajtómű jóval alacsonyabb pályáról kell visszatérjen, így kisebb terhelés éri, kevesebb dolog romolhat el egy-egy út során.
A hajó mennyire biztonságos? Ha hullámzik a tenger, nem fog eldölni a rakéta?
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 190
50 593
113
Az idő eldönti majd ezt is. Ha beváltja a hozzá fűzött reményeket, ez valóban korszakos mérföldkő lehet.
 

fulcrum11

Well-Known Member
2015. április 17.
246
293
63
Én kicsit szkeptikus vagyok az olcsóságban. A Space Shuttle is jóval olcsóbb volt az elején, aztán ahogy történtek vele balesetek, egyre több ráfordítást ígényelt az átvizsgálása és a végére nagyon drága lett.
Az az érzésem, hogy ezzel is így lesz majd. Bár ami bíztató, az az, hogy ez magáncég, míg a NASA állami és azért tudjuk, hogy milyen túlárazások szoktak ott lenni.
A másik bíztató dolog, hogy ez a hajtómű jóval alacsonyabb pályáról kell visszatérjen, így kisebb terhelés éri, kevesebb dolog romolhat el egy-egy út során.
A hajó mennyire biztonságos? Ha hullámzik a tenger, nem fog eldölni a rakéta?

Nem fog eldőlni olyan könnyen. Ha belegondolsz, nagyon alacsonyan van a súlypont, hiszen a törzsnek a lehető legkönnyebbnek kell lennie. Gyakorlatilag a hajtómű(vek) és némi "vas" az egész :) A biztonság kedvéért pedig lehegesztették a lábakat.
A STS-hez nem lehet szerintem hasonlítani, mert annál sokkal egyszerűbb szerkezet.
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 578
85 083
113
Új hatomu, RD-170 teszt a Kuznyecovnál a Kozmonautika napján
https://www.youtube.com/watch?v=U0IYKIZYAng
 

jani2

Active Member
2013. február 11.
999
1
38
Új hatomu, RD-170 teszt a Kuznyecovnál a Kozmonautika napján
https://www.youtube.com/watch?v=U0IYKIZYAng
Nem hallom, nem értem, csörög a sárhányó. :)

(Jó lenne tudni, hogy miről van szó, tehát kérlek, hogy a lényeget írd le, légyszíves.)
 

jani2

Active Member
2013. február 11.
999
1
38
Ha megoldják, hogy hajóról is indítság és egy másik hajón szálljon le, akkor pont az egyenítőről is indíthatnák. Még több üzemanyagot spórolnának ezzel.
Energia szempontjából nagyszerű lenne, csak szólni kéne az óceánnak, hogy legyen csendes. :)

Szerintem azért használtak úszó platformot, hogy ne kelljen környezetszennyezési díjat, vagy tűzoltókat fizetni, ha nem jön össze a leszállás.
 

szuvorov

Well-Known Member
2014. május 16.
7 490
24 011
113
Érdekesen hangzik :
http://www.origo.hu/tudomany/20160412-alpha-centauri-nanohajo-lezersugar-breakthrough-starshot-csillagaszat-urkutatas-stephen.html
 

jani2

Active Member
2013. február 11.
999
1
38
Érdekesen hangzik :
http://www.origo.hu/tudomany/20160412-alpha-centauri-nanohajo-lezersugar-breakthrough-starshot-csillagaszat-urkutatas-stephen.html

Köszi, érdekes.

A célterület nem kettős-, hanem hármas csillag. (3. Proxima Centauri)

Valahogy el kell kezdeni a csillagközi utazást, új módszerekkel.
Az egyik még az életében egy utolsó nagyot akar, a másik meg meg most kezdi.

Asszongya: "„Ez még csak az első lépés, egyelőre én szponzorálom az egészet. Ha valóban meg tudjuk tenni a következő lépést, akkor sokkal nagyobb összegekre lesz szükségünk” – mondta Milner"

Buli van.

A nanokat útra engedjük gigaenergiával, majd kiderül, hogy küldeni kell egy felderítő űrhajót, amely fogja majd a begyorsult nano-k észlelési anyagát. Stb.
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Érdekesen hangzik :
http://www.origo.hu/tudomany/20160412-alpha-centauri-nanohajo-lezersugar-breakthrough-starshot-csillagaszat-urkutatas-stephen.html

És ha még meg is oldják a fékezést ezeknek a kis kütyüknek mekkora teljesítmény kéne hogy hazasugározzák az infókat úgy, hogy 4,5 év múlva idehaza abból még bármit is fogni lehessen?
A Voyagereknek van egy kb. 3,5 méteres parabola antennájuk és egy 23 wattos rádiójuk, és már 17 fényóra távolságból is alig megy a kapcsolattartás.
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
<blockquote rel="Mackensen">Ha megoldják, hogy hajóról is indítság és egy másik hajón szálljon le, akkor pont az egyenítőről is indíthatnák. Még több üzemanyagot spórolnának ezzel.
Energia szempontjából nagyszerű lenne, csak szólni kéne az óceánnak, hogy legyen csendes. :)

Szerintem azért használtak úszó platformot, hogy ne kelljen környezetszennyezési díjat, vagy tűzoltókat fizetni, ha nem jön össze a leszállás.
</blockquote>

Energia szempontjából az egyenlítőről történő indítás a legelőnyösebb, nem a tenger miatt. Többek közt azért építették Francia Guineába az űrkikötőt, nem csak azért mert alacsonyabb a népsűrűség.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Érdekesen hangzik :
http://www.origo.hu/tudomany/20160412-alpha-centauri-nanohajo-lezersugar-breakthrough-starshot-csillagaszat-urkutatas-stephen.html

Jó látni, hogy vannak milliárdosok, akik olyan dolgokba is fektetnek, amiből számukra nem nagyon származhat haszon.
Stephen Hawking meg egy igazi csoda. Hihetetlen, hogy mekkora életereje van. Ilyen betegen is mikre képes.

Régebben már láttam egy műsort amiben a lézermeghajtást mutatták be. Lézer segítségével egy alma méretű kis űrhajót felemeltek a földről.
Előremutató projekt. Az egyedüli problémát én abban látom, hogy egy ilyen kicsi űrhajón hogyan fogják rajtatartani a lézersugarat több milliárd kilóméter távolságra a Földtől?
 

Capslock

Member
2010. december 30.
579
2
18
Hawking erösen celebesedik (vagy epul lefele a betegsege kapcsan) es mintha egyre több lenne körulötte a mediafelhajtas. Korabban biztosan topkoponya volt, de ujabban a robotok fellazadasaval riogato es hasonlo bulvarmelysegu, tul gyakori mediaszerepleseivel szepen epiti le a mitoszt maga körul. Nemreg meg eppen azt mondta erös bulvarszinten, hogy maradjunk csendben, mert nem biztos az idegenek joindulataban. Most meg akkor megis oda kene menni, es ne maradjunk csendben? :)
Egyre nagyobb ketkedessel nyitok mar meg minden cikket, aminek a felkonfjaban ra hivatkoznak.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
<blockquote rel="szuvorov">Érdekesen hangzik :
http://www.origo.hu/tudomany/20160412-alpha-centauri-nanohajo-lezersugar-breakthrough-starshot-csillagaszat-urkutatas-stephen.html

És ha még meg is oldják a fékezést ezeknek a kis kütyüknek mekkora teljesítmény kéne hogy hazasugározzák az infókat úgy, hogy 4,5 év múlva idehaza abból még bármit is fogni lehessen?
A Voyagereknek van egy kb. 3,5 méteres parabola antennájuk és egy 23 wattos rádiójuk, és már 17 fényóra távolságból is alig megy a kapcsolattartás.
</blockquote>

Fékezés nem kell. A projekt "csak" arról szól, hogy párszáz nanohajót elindítanak a Proxima Centauri felé, azok 60000 km/s sebességgel végigszáguldanak a csillagrendszeren, miközben adatokat gyűjtenek, fényképeznek és mennek tovább a csillagközi űrben amíg egyszer össze nem ütköznek egy bolygóval vagy csillaggal, vagy E.T.-vel.

A Voyagerrel tudtommal a kevés energia miatt nehéz a kommunikáció.
Tudtommal a rádióhullámok nagyon messzire eljutnak az űrben, a SETI program ebből kiindulva keresi az értelmes életet.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Hawking erösen celebesedik (vagy epul lefele a betegsege kapcsan) es mintha egyre több lenne körulötte a mediafelhajtas. Korabban biztosan topkoponya volt, de ujabban a robotok fellazadasaval riogato es hasonlo bulvarmelysegu, tul gyakori mediaszerepleseivel szepen epiti le a mitoszt maga körul. Nemreg meg eppen azt mondta erös bulvarszinten, hogy maradjunk csendben, mert nem biztos az idegenek joindulataban. Most meg akkor megis oda kene menni, es ne maradjunk csendben? :)
Egyre nagyobb ketkedessel nyitok mar meg minden cikket, aminek a felkonfjaban ra hivatkoznak.

Lehet, hogy néha vírust kap a beszédprogramja. :)

Kicsi rá a valószínűség, hogy kelljen másnak is a mi bolygónk. Ha nyersanyag kell nekik, semmi értelme, hogy idejőjjenek, az űr végtelen és mindenhol ugyanazok a fémek megtalálhatók. A mi bolygónk meg szinte biztosan nem lakható számukra, mint ahogy valószínűleg mi sem fogunk soha olyan bolygót találni, ami számunkra lakható.
Hacsak nem az Ősök már terraformálták őket. :)
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
"ujabban a robotok fellazadasaval riogat"

Vagy már át is vették a széke fölötti irányítást.


Elnézést, hogy ilyenekkel poénkodok.
 

Python

Well-Known Member
2010. augusztus 8.
26 684
7 996
113
A legközelebbi csillaghoz, az alfa Centaurihoz készül Stephen Hawking és Jurij Milner közös projektje, a Breakthrough Starshot. Olyan új és létező technológiákat kombinálnak, amelyek segítségével meglovagolhatjuk a napszelet, és fotonenergiával juthatunk el az eddigi legtávolabbi célunkig. Nanohajókat küldünk lézersugarak segítségével a világűr mélységeibe.
http://www.origo.hu/tudomany/20160412-alpha-centauri-nanohajo-lezersugar-breakthrough-starshot-csillagaszat-urkutatas-stephen.html


Apró robotokat küldene csillagközi útra Stephen Hawking
https://www.youtube.com/watch?v=RjwxEaTJXMo