<blockquote rel="Mackensen">A másik kérdés, hogy menyi az élettartama egy rakétahajtóműnek? Az ürsikló habár újrahasznosítható volt, minden küldetés után annyit vizsgálták és szervizelték, hogy már nem is érte meg annyira. Ezeknél, mi a helyzet?
A SpaceX-nél azt nyilatkozták, hogy 10-20 alkalommal simán újra lehet használni majd a visszajutott első fokozatokat, ha fel is újítják közben, akkor akár 100 felszállást is kibírhat. Elvileg csak rutin átvizsgálás és tesztelés kell majd két indítás között. Ezt az első fokozatot egyébként már újra akarják hasznosítani, ha jól emlékszem, jövőre már rutinszerűen. A hatalmas előnye, hogy az egész első fokozat (60 millió $) gyártása helyett gyakorlatilag a hajtóanyag az egyetlen költség (pár 100 ezer $), ami radikálisan csökkenti a kilövés és következőleg a rakomány egységnyi súlyra eső költségét. A rakétának pedig van annyi teljesítménytartaléka, hogy vigyen magával egy kis extra üzemanyagot, ami a lassítást és utána a landolást biztosítja. Legutóbb azért nem sikerült a leszállás, mert pont nem volt elég az üza. a leszállás végső fázisában. (gyakorlatilag ballisztikus pálya, némi korrigációval)
@zsolti: az ejtőernyő azért nem jó, mert 1) nem tud állóra lefékezni, így sérül a szerkezet, 2) nem tudod irányítani, 3) kb ugyanannyi súlyú üzemanyaggal megoldod az irányított leszállást.
A tengervíz pedig értelemszerűen nagyon nem tesz jót a hajtóműnek meg semminek. Ez a drónhajó egy frappáns megoldás, nem kell személyzet (-et veszélyeztetni), pár nap alatt visszajuttatják vele a szárazföldre. Eddig sem a hajó eltalálásával volt probléma, hanem egyéb gondok voltak. Ezeket panoz nagyjából leírta.
A rakéta kiúsztatása szerintem nem igazán jó ötlet, az összeszedése bőven elég.</blockquote>
Köszi neked is az infot!.
Nyilván valami ilyesmi van mögötte, igen. Frappáns megoldás, ha ez üzemszerűen fog működni, akkor nagy potenciál van ebben, ha a költségeket tényleg ilyen arányban le lehet vele faragni. Nekem egy picit túl szépnek tűnik így elsőre, mert valóban ahogy Mac is írta, úgy tudom, anno a SLS-t is ezzel reklámozták odahaza, hogy mennyivel olcsóbb lesz az újrahasznosítás miatt, mint az 1x hasznosítható, faék egyszerűségű rendszerek, aztán kiderült, a hosszú évek üzemeltetési tapasztalatai alapján, hogy nem ilyen egyszerű a dolog, mert vagy nagyon alaposan át kell vizsgálni, ÉS költeni rá, itt ott anyagfáradás, hőálló burkolatot javítani, és ez sok pénz, vagy lehet nagyvonalúan eltekinteni ezektől, hogy ne legyen nagy anyagi teher/a programban csúszás, de akkor meg jöhetnek azok a problémák, mint a Challengernél és a Columbianál.
Bízom a program sikerében, ha sikerül olcsó és üzembiztos megoldást találni, az valóban mérföldkő lesz!