A Prometheus egy "olcsó" hajtóműnek készül, a cél az, hogy a ~10 millió eurós Vulcain 2/2.1 hajtómű helyett legyen egy ~1 millió eurós Prometheus, amellyel csökkenthető az Ariane 6 ára.
Ezekben a tervekben én látok egy hegy méretű fekvőrendőrt, nevezetesen a Vulcain LOX/LH2 hajtóanyagot éget, a Prometheus pedig ugye LOX/CH4-et. Tehát nem lehet egyszerűen csak kicserélni a hajtóművet, át kell tervezni a tartályokat, amely egyben méretezést is jelent, hiszen térfogat terén sokkal kisebb helyet foglal a szükséges CH4, mint az LH2. Akkor lehet az egész rakétát újra tesztelni és így tovább.
Az már csak a margóra, hogy a konkurens hajtóművek (Raptor, Be-4, AR-1) mind zárt működésűek, tehát a turbopumpában felhasznált égéstermékek visszajutnak az égéstérbe, míg ez jól láthatóan nyitott működésű, tehát a turbopumpából kiáramló gázok minimális tolóerőt nyújtanak csak (a "trombita" az égéstér mellett). A francia / német mérnökök az olcsóbb gyárthatóság és egyszerűbb szerkezet miatt dönthettek így, de ez rosszabb hatásfokot hoz...
A "mókás" az, hogy a fent említett üzemanyagváltás problémáját se nagyon feszegetik.
A Prometheus anyagban találkoztam egy "Ariane Next" koncepcióval, amely már a Prometheus-ra épülne. Ez alapján az Ariane 6 feltehetően rövid életű lenne:
Ebben szó van egy A6 evolution verzióról (egy lenne az, ahol a Vulcain-t lecserélik Prometheusra) és egy A6 reusable verzióról (hosszabb rakétatest, két visszatérő "Pod-ba" két-két hajtómű lenne, amelyet a fő rakétatestből táplálnak, feltehetően valahol az emelkedési pálya felénél, 50-60km magasan a két pod leválik, és a rakéta már csak egy hajtóművel repül tovább), valamint az Ariane Next-ről, amely 7 hajtóművel rendelkezne. Feltehetően ez lenne a Falcon 9 / BFR / New Glenn féle függőlegesen leszálló fokozatú megoldás.
Apró probléma, hogy ez így nagyon alsó hangon is minimum tíz év késés. De inkább több. Addig pedig az Ariane 6-al kellene bohóckodni, ami nem versenyképes a piacon...
