Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
ŐŐőőőőő....
A Venture Star. Illetve annak technikai demonstrációs modellje, az X-33. Bemutató videó erre. A Lockheed 700 millió dollárt költött rá, plusz a NASA tolt bele egy hasonló összeget. De a támogatástól megfosztották, csak mert azért. Hivatalosan volt az az ok, hogy nem sikerült az LH2 tartályt kompozitból megépíteni, a könnyűfémből készült tartály a tervezett kompozit tartálynál is valamivel könnyebb volt. A másik két jelentős technológiai fejlesztés (XRS-2200 Aerospike hajtómű és a fémes hővédő pajzs) teljesen jól haladt. Szóval ez egy kongresszusi / szenátusi döntés volt, erős tippem az, hogy az egy belsős (az EELV / nem újrafelhasználható rakétákat támogató) Boeing / Lockheed lobby miatt, hiszen ekkoriban zajlott az EELV botrány is...
Az USAF kétszer próbálta újra életre hívni az X-33-at, de mindkétszer rájuk csapták az ajtót a törvényhozásban.
Persze, ezért is linkeltem be azt az oldalt, ahol bővebben kifejtették. Eléggé bűzlik a dolog. Arra azért kíváncsi lettem volna, ha sikerül a kompozit tartály, akkor is vajon elkaszálják valami másra hivatkozva, vagy nem?
Valakinek nagyon szúrhatta a szemét, de azt azért nem hinném, hogy pont a Lockheed (nyilván a VentureStar-t is ő gyártotta volna) beleharapott volna a saját kezébe egy olyan bizonytalan terület miatt, ahol még erős konkurencia is volt akkor.
Érdekes koncepció:
- 100kg mikroműholdak LEO pályára, 1 millió usd költség mellett 24 órán belül, 1,3 méter átmérőjű
- ezzel a borotva-formával mindenfajta légköri nyomás mellett hatékonyan működik (Merlin 1D vákuumban: 311s impulzus 100 bar kamranyomás mellett LOX és RP-1 égetéssel; Executor Aerospike: 314s impulzus és 16 bar kamranyomás hidrogénperoxiddal)
- egy fokozattal megy fel a rakomány
- hidrogénperoxid üzemanyag + kerozin (RP1), a nyomást folyékony hélium adja (nincs turbópumpa)
- 2018-ban repülnie kéne...
Valami indok kellett, mivel az X-33 program igazából két téren volt labilis, és a másik (az Aerospike hajtómű) esetében nem olyasmi, ami valóban kritizálható (a hajtómű makettjét ráépítették egy SR-71-esre, és folyékony oxigént engedtek ki belőle repülés közben az áramlástani jellemzők tesztelésére, a modell hajtómű begyújtására repülés közben nem került sor, hivatalosan azért, mert oxigén-szivárgást tapasztaltak, nem hivatalosan azért, mert az SR-71 pilóták nem vállalták azt, hogy szuperszonikus sebességnél egy harmadik hajtóművet beindítsanak - ez volt a LASRE teszt ), ezért erre hivatkozva kaszálták el a programot.
Érdekesség, hogy a kúpos alakú kompozit tartály a Rotary Rocket cégnek összejött a ROTON űrhajóprogram keretében, de aztán pénzügyileg ők is zátonyra futottak...
Ugyan ez a Lockheed jelentős pénzt fektetett az Atlas V programba, és az védelmi minisztérium / USAF féle EELV tenderen való részvételért. Az EELV másik nagy szereplője a Boeing volt, amely a McDonnel-Douglas megvételével szerezte meg a Delta rakétacsaládot. Ugye egy kémkedéses botrány rajzolódott ki, mikor a Lockheedtól a Boeinghoz érkező egyik emberke "véletlenül" magával vitte az Atlas V. és EELV tenderajánlat részleteit. A botrány vége az lett, hogy a Boeing és a Lockheed közös leányvállalatba olvasztotta a hordozórakéta-gyárait, ez az ULA.
Na most, a Venture Star potenciálisan veszélyeztette volna mind az Atlas V.-öt, mind a Delta IV-et, és anblokk az egyszer használatos rakéták fejlesztésére és gyártására berendezkedett részét a cégnek. Sok munkahely veszett volna oda, a potenciálisan az STS-nél jóval olcsóbb és kevesebb embert igénylő kiszolgálás és így tovább... Paradox módon az innováció lassan 20-25 éve boszorkányüldözés szintjén van távol tartva a "régi nagy" rakéta- és űrinfrastruktúra fejlesztéssel és gyártással foglalkozó cégeknél (Northrop, Lockheed, McDonnel-Douglas -> Boeing). Ebbe rondított bele először a SpaceX, most meg a Blue Origin is...
Az Aerospike nagyon régi dolog. Eredetileg a Space Shuttle fő hsjtóművének is ezt szánták.
Akkor se és húsz évvel később, a Delta Clipper tervezése idején se lett belőle semmi, különösebb érdemi magyarázat nélkül.
Az Aerospike lehet lineáris, mint a fenti videón és koncentrikus, mint itt:
Az Aerospike igazából egy inverz Laval fúvócső, de annál jobb:
A repülésben is van hasonló. Változtatható keresztmetszetű szuperszonikus inverz Laval profilra a legjobb példa talán a Koleszov RD-36-51A, ami a Tu-144D gépeket mozgatta Mach 2.1-el, bárminemű utánégetés nélkül.
Akkor se és húsz évvel később, a Delta Clipper tervezése idején se lett belőle semmi, különösebb érdemi magyarázat nélkül.
Az Aerospike lehet lineáris, mint a fenti videón és koncentrikus, mint itt:
Az Aerospike igazából egy inverz Laval fúvócső, de annál jobb:
A repülésben is van hasonló. Változtatható keresztmetszetű szuperszonikus inverz Laval profilra a legjobb példa talán a Koleszov RD-36-51A, ami a Tu-144D gépeket mozgatta Mach 2.1-el, bárminemű utánégetés nélkül.
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a Space Shuttle program első fázisában a VTVL (Vertical Take-off / Vertical Landing, tehát függőleges fel- és leszállás) tervek között előfordult. Ha jól rémlik már a második fázisban se volt aerospike hajtóműves terv, mindenki a harang alakú fúvócsöves megoldást preferálta, a NASA is.
Érdekes egyébként, mert a Rocketdyne csinált a J-2-esből is gyűrűs aerospike hajtóművet, a J-2T-200K és -250K-t, a Saturn V. harmadik fokozatához. A hajtóműveket tesztelték, de a NASA nem vállalta be az új technológia tesztelését egy embert szállító rakétán...
Az XRS-2200 volt a Venture Star / X-33 program hajtóműve...
Amennyire én utána olvastam, a legtöbb esetben nem vállalták be a nem kiforrott technológiában rejlő rizikót. Az XRS-2200 az első nagyobb méretű, működőképes linear aerospike hajtómű. A fent említett J-2T-200K és -250K már 1967-en tesztelés alatt volt, mégse kértek belőle. Azóta nagyobb rakétánál nem is nagyon merült fel a használata.... Kár, mert amúgy nagy rajongója vagyok...
Összeszedtem pár számomra érdekesnek tűnő indítást 2018-ban.
2018 márciusában indul Chandrayaan-2 indiai holdszonda, leszállóegység és rover a Holdra.
Ugyancsak 2018 márciusában indulna a TESS exobolygókereső űrtávcső.
2018 májusában indul az InSight misszió (+ 2 cubesat) a Mars felszínére.
2018.07.31-én indul a Parker Solar Probe a Nap közvetlen közelébe.
2018 októberében indul a BepiColombo misszió a Merkúrhoz, melyben Európa és Japán egy-egy űrszondával képviselteti magát.
2018 év végére ígérik a kínai Chang'e 4 landert a Hold túloldalára (ami az előző misszió tartaléka volt).
2018 márciusában indul Chandrayaan-2 indiai holdszonda, leszállóegység és rover a Holdra.
Ugyancsak 2018 márciusában indulna a TESS exobolygókereső űrtávcső.
2018 májusában indul az InSight misszió (+ 2 cubesat) a Mars felszínére.
2018.07.31-én indul a Parker Solar Probe a Nap közvetlen közelébe.
2018 októberében indul a BepiColombo misszió a Merkúrhoz, melyben Európa és Japán egy-egy űrszondával képviselteti magát.
2018 év végére ígérik a kínai Chang'e 4 landert a Hold túloldalára (ami az előző misszió tartaléka volt).
A Koleszov hajtóműve alacsony élettartamú volt és a Tu-144D verzió se mentette meg a Tu-144-es programot. A Tu-22M0-ba jó volt a hasonlóan alacsony élettartamú (50 óra!) NK-144-22, amiből a valamivel jobb NK-22-est, majd a Tu-22M3-ashoz a tovább javított NK-25-öst gyártotta a konkurens Kuznyecov. A Tu-160-ashoz is ők fejleszthették az NK-32-est, ami alapjaiban volt új dizájn, de a fúvócső tekintetében csak annyi történt, hogy a klasszikus ejektorosról Laval profilosra váltottak. Az inverz Laval profilos dizájn megmaradt a Koleszovnál (másnak ebben nem volt tapasztalata), aki pedig szép lassan, megrendelés hiányában felszámolódott, beolvadt az NPO Szaturnba. Pedig dolgoztak ők a nagy hatásfokú RD-36-35FVR-en is, ami a Jak-38-asok emelőhajtóműve és szuperszonikus a kompresszora első fokozata, ahogy ennek továbbfejlesztett változatán is, a Jak-141-esbe. Azaz, a Koleszov lényegében összes munkája ment a levesbe.
És Nyugaton? Ott nem volt ilyen fúvócső, de időrendben a szovjet Tu-144D hetvenes évekbeli felbukkanásakor már igény se. Se civil, se katonai vonalon. Az utolsó szuperszonikus nyugati nagygép, ami gyártásba került, a B-1B, de ennél a sebességet visszavették Mach 1.2-re, az inverz Laval profil igazi terepének számító 15 ezer méter feletti repülési magasság pedig szóba se jött.
Ez az ok.
És Nyugaton? Ott nem volt ilyen fúvócső, de időrendben a szovjet Tu-144D hetvenes évekbeli felbukkanásakor már igény se. Se civil, se katonai vonalon. Az utolsó szuperszonikus nyugati nagygép, ami gyártásba került, a B-1B, de ennél a sebességet visszavették Mach 1.2-re, az inverz Laval profil igazi terepének számító 15 ezer méter feletti repülési magasság pedig szóba se jött.
Ez az ok.
Ez itt off, de egy B-21 szintű bombázógépnek pedig lehet jól jönne a 15e méter feletti repülési magasság...
T
Törölt tag
Guest
Emberi hiba okozta a Meteor-M műhold tavalyi sikertelen fellövését. A Vosztocsnijból indított rakéta kilövési utasításaiba a programozók Bajkonur koordinátáit írták bele Vosztocsnij helyett.
http://www.sciencealert.com/45m-rus...ave-it-the-wrong-coordinates-roscosmos-meteor
http://www.sciencealert.com/45m-rus...ave-it-the-wrong-coordinates-roscosmos-meteor
Közelinek látszik, de egy ilyen trükkös átszálló pályán van a szonda (a gép dinamikusan frissül a honlapon):
Szóval kezdett a Földön, majd a Nap felé távolodott, hogy a DSM-1 pontban pálya korrekciós manőverrel a Föld felé lökje magát, majd fél évvel később nyomott gravitációs gyorsítást a Föld segítségével, hogy átlendüljön a Benu pályájára, amelynek elérése előtt lesz ismét egy hajtómű-gyújtás, mielőtt megérkezik.
Lehet tenni a téteket lassan, hogy vajon a repülés melyik fázisában fog kudarcot vallani... 
Remélem nem a startnál, mert akkor túl rövid lenne. A Max Q-tól jobban tartok, meg a boosterek leválasztásától (hidraulikus cucc végzi majd nem pirotöltet). De leszállásnál a core tuti durranni fog egy szépet.Lehet tenni a téteket lassan, hogy vajon a repülés melyik fázisában fog kudarcot vallani...
Remélem nem a startnál, mert akkor túl rövid lenne. A Max Q-tól jobban tartok, meg a boosterek leválasztásától (hidraulikus cucc végzi majd nem pirotöltet). De leszállásnál a core tuti durranni fog egy szépet.
Mármint melyik a három közül?
