Űrkutatás

Ez gőzhajtású rakéta hogy működött?
Itt lebeg előttem a kép, hogy lapátolja a kazánba a szenet::....
 
Főleg @Cifu kedvében járva: ma este 8-kor a Cinemaxon. ;) :)

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

A látványvilága miatt érdemes megnézni. A történet viszont csak annyiban kapcsolódik a valósághoz, hogy volt egy Szojuz T-13 út, amely a működésképtelen Szaljut-7 űrállomás újra működésbe hozását célozva ment fel, és sikerrel járt. Kis túlzással minden más kitaláció. Még az űrhajósok neveit is megváltoztatták....
 
Ez gőzhajtású rakéta hogy működött?
Itt lebeg előttem a kép, hogy lapátolja a kazánba a szenet::....

Leegyszerűsítve egy zárt tartályba túlnyomáson (ami ugye megakadályozza, hogy gőzzé váljon) túlhevített (akár 500-700°C-os) vizet szivattyúzol, majd egy szelepen át egy fúvókán keresztül kiengeded - ahogy kiér, egyből gőzzé válik, kiterjed, és így tolóerőt ad le. Csodát nem szabad várni tőle, a kémiai reakciókra épülő rakétahajtóművekhez képest sehol sincs (egy ekkora kémiai rakétával Mad Mike talán 10km-re is feljuthatott volna), viszont pofon egyszerű...

TB2%20Rocket.GIF
 
  • Tetszik
Reactions: endre and Python
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd and fip7
A látványvilága miatt érdemes megnézni. A történet viszont csak annyiban kapcsolódik a valósághoz, hogy volt egy Szojuz T-13 út, amely a működésképtelen Szaljut-7 űrállomás újra működésbe hozását célozva ment fel, és sikerrel járt. Kis túlzással minden más kitaláció. Még az űrhajósok neveit is megváltoztatták....
Egy vasfűrésszel többre jutottak volna.
 
Az egész koncepció balsors kísérte.
  1. Hiper-szuper teljesítményű LH2/LOX hajtómű, amitől először azt várták, hogy csak 25 repülésenként kelljen kiszerelni az űrrepülőgépből. Nem jött össze.
  2. Olyan hővédő pajzs, ami minimális karbantartást igényel, miközben akár 100 repülést kibir. Nem jött össze.
  3. Az űrrepülőgéptől azt várták, hogy olyan legyen, mint egy Boeing 707. A fentiek miatt ez messze nem jött össze.
A hajtómű új, a hővédő pajzs új, az egész küldetésprofil új. Mindet rögtön élőben, az űrrepülőgépen tudtak csak kipróbálni. Más szóval a NASA betlizet és rajta vesztett.
Lehetett volna sikeres is, de több előkészítés kellett volna, amit nem tudtak / akartak bevállalni.

Paradox, hogy később az X-33 program esetén ebből okulva akartak olcsóbb és egyszerűbb megoldást (az X-33 feladata lett volna az új technológiák tesztelése). Az a program pedig azért lett elkaszálva, mert egy adott tétel (kompozit LH2 tartály) nem valósult meg....

Olykor a túl sok merészségen veszítettek rajta, olykor a túlzott óvatosságon...




A kisebb szárny kisebb cross-range-t (siklótávot) jelent, amivel nem tudtak volna megfelelni az USAF elvárásainak.
Voltak egyszerűbb, logikusabb, okosabb, innovatívabb ötletek, de akkor és ott nem voltak elég vonzóak.
Már csak a szilikáttégla alapú hővédelmet elhagyva is teljesen más vége lehetett volna az űrrepülőgép-programnak. De hát ezek ilyen döntések. Siker vagy kudarc az eredményük.



Lehetni lehet. De úgy kell megtervezni...
Hátha a Sabre bejön.
Párolgó vízhűtéssel próbálkoztak?
 
Tök jó ez a kép:
19740323_b4ce98af67b7185b7e4ce34b044deb15_wm.png

#its_so_big

Mi a probléma a képpel?
Mondjuk az, hogy a Hold-űrállomás - amit William Gerstenmaier felhozott példának, mint hasznos teher, amit csak az SLS-el lehet indítani - nincs se véglegesített terven, se a költségvetésben. Se más olyan program az Orion tesztrepüléseken túl, amelyhez valóban szükség lenne az SLS-re. Márpedig az SLS már bőven 10 milliárd dollár felett jár...

A kritika arra vonatkozott, hogy amit az SLS-re költöttek, azt nem lehetne-e hasznosabb dolgokra fordítani. Gerstenmaier (és az SLS) lobby az ilyen ábrákkal válaszol. Csak ez olyan dolog, minthogyha megkérdeznék, hogy finom-e a dinnye, mire azt válaszolná, hogy kerek....
 
Mi a probléma a képpel?
Mondjuk az, hogy a Hold-űrállomás - amit William Gerstenmaier felhozott példának, mint hasznos teher, amit csak az SLS-el lehet indítani - nincs se véglegesített terven, se a költségvetésben. Se más olyan program az Orion tesztrepüléseken túl, amelyhez valóban szükség lenne az SLS-re. Márpedig az SLS már bőven 10 milliárd dollár felett jár...

A kritika arra vonatkozott, hogy amit az SLS-re költöttek, azt nem lehetne-e hasznosabb dolgokra fordítani. Gerstenmaier (és az SLS) lobby az ilyen ábrákkal válaszol. Csak ez olyan dolog, minthogyha megkérdeznék, hogy finom-e a dinnye, mire azt válaszolná, hogy kerek....
Ha odaadják azt a lóvét Muszklinak, már rég a Holdon sütögetnének. Ötvenen.
 
Még nem néztem végig.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Erősen karcsúsított Szojuz-variáns strartja:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Lehet, hogy nem akarattal, de a videó vágói igen ügyesen úgy vágták meg, hogy a hajtóművet egy másodpercig nem lehetett látni.
Elvben ugye az N1F rakétához szánt NK-33 hajtómű egy példánya volt az első fokozatban. Ezek azok, amiket Kuznyecov épített a Holdprogramhoz, majd Glusko parancsára meg kellett volna semmisíteni, de Kuznyecov elrejtette őket. A hidegháború után egy maréknyi amerikában kötött ki, egy részük az Aerojet AJ26-62 jelöléssel az Antares rakétákban lett felhasználva, egy részük meg eredetileg a SpaceX mellett másik CRS tendergyőztes Kistler Aerospace használta volna fel teljesen újrafelhasználható rakétáihoz (ők ugye végül kibuktak a megfelelő saját pénzügyi háttér meglétének hiánya miatt, helyettük jött az Orbital az Antares / Cygnus párossal).

IMG_9721_1a_Antares_Ken-Kremer.jpg

Antares rakéta két AJ26-62 hajtóművel, hevenyészetten lefestve ott van még az NK-33 típusjelzés is....​