Űrkutatás

[jani22]

Visszatért a második magyar műhold.

A várt élettartam háromszorosát teljesítette a kedd hajnalban a Föld légkörébe csapódott SMOG-P, amely a világ első elektroszmog térképét készítette.

https://index.hu/techtud/2020/09/29/smog-p/

 

[fip7]

A sötét anyag mégsem bocsát ki az interakciói során gammasugarakat? - Egy új tanulmány mérési eredményei alaposan ellentmondanak annak, amit eddig feltételeztünk erről a láthatalan matériáról.

A rejtélyes sötét anyag sajnos közvetlenül nem figyelhető meg. Legalábbis eddig még senkinek nem sikerült ez a mutatvány - valószínűleg nem is fog. Pont ezért régóta borzolja a tudomány kedélyét a sötét anyag mibenléte, alig tudunk róla pár dolgot. Semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, a jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk. Ugyanakkor fontos lenne sokkal alaposabban megismernünk, mert a Világmindenség tömegének mindössze mintegy 4%-át alkotja a megfigyelhető anyag, kb. 22% a sötét anyag aránya, és kb. 74% a sötét energia. Egyelőre nincs túl sok szerencsénk a kutakodásaink során, sőt gyakran érzik úgy az asztrofizikusok, hogy a sötét anyag csupán játszadozik velük. Ahogy szorgalmasan gyűjtögetik az egyik adott tulajdonságára utaló implicit bizonyítékokat, a későbbi, új bizonyítékok már egészen mást sugallnak. Így történt ez egy nemrégiben közzétett tanulmány esetén is, mely dolgozat azt vette górcső alá, hogyan viselkedhet a galaxisunk központjánál fellelhető sötét anyag.

Bizonyára sok olvasóm nem érti, miért ilyen piszkosul nehéz tanulmányoznunk ezt a láthatatlan matériát. Mindez arra a tényre vezethető vissza, hogy a sötét anyagot egyelőre kizárólag közvetett módon lehet tanulmányoznunk, mivel nem lép kölcsönhatásba a fénnyel, és közvetlenül még soha nem észleltünk egyértelműen bizonyítható módon sötét anyag részecskéket. A sötét anyag létezését először Jacobus Kapteyn holland csillagász feltételezte majdnem 100 éve, 1922-ben. A rejtélyes matériával kapcsolatos új hipotézist Kapteyn munkatársa, Jan Oort részletesebben is kifejtette 1932-ben a Tejútrendszerre vonatkozó megfigyelései alapján. Az elméleti elképzeléseket Fritz Zwicky svájci asztrofizikus 1934-ben gyakorlati detektálásokkak is igazolta a Coma galaxishalmaz vizsgálata nyomán. A galaxishalmaz peremén levő galaxisok sebességéből, a galaxishalmaz fényességéből, valamint a galaxisok száma alapján két tömegbecslést kalkulált ki. A kettőt összehasonlítva tűnt szembe számára, hogy a sebességeloszlásból számított tömeg 400-szor nagyobb, mint a távcsővel mért. Ezért volt szükség bevezetni a sötét anyag fogalmát az asztrofizikában, ami ugyan bármilyen hullámhosszon vizsgálódó távcsővel láthatatlan számunkra, viszont elég nagy tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy a megfigyelt sebességeloszlással hírt adjon magáról.

A cseresznye a habon pedig az volt, mikor Vera Rubinnak azt sikerült megmérnie, hogy az Androméda galaxis korongjában, a központból kifelé haladva hogyan változik a csillagok keringési sebessége. A klasszikus newtoni mechanika szabályai szerint a csillagok sebességének bentről kifelé haladva csökkennie kellene. A mérési eredmények viszont azt mutatták, hogy a csillagok sebessége a központi magtól kifelé majdnem hogy egyforma. Ez alapvetően azért baj, mert a keringésből származó centrifugális erő a csillagokat kihajítaná a galaxisból, mivel egyedül a gravitációs erő áll ellen ennek, ám az Androméda galaxis általunk "látható" anyagmennyisége nem generál akkora vonzáseffektust. Így valami másnak kell a galaxisban egyben tartania a csillagokat. Ez vagy egy eddig nem ismert erő, vagy rettenetesen sok, számunkra láthatatlan anyag (pl fekete lyukak) a galaxis külső régiójában. A mérési eredményeket Vera Rubin több, más galaxison is elvégezte, (összesen 200 mérése volt) és mindenhol ugyanezt az eredményt kapta, tehát ez nem specifikus anomália lokálisan az Andromédában, hanem minden galaxisban észlelhető a jelenség. Vagyis logikusnak tűnik feltételeznünk egy láthatatlan matériát, és annak az elemzésével, hogy a galaxisok hogyan viselkednek a gakaxishalmazokban, és a sötét anyag gravitációja hogyan lép kölcsönhatásba a fénnyel, azt már tudjuk, hogy a sötét anyag hidegnek tekinthető, és leginkább ott található meg, ahol a galaxisok összetömörülnek. Azonban ezen túl a dolgok egyre zavarosabbá válnak.

 

[fip7]

Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint a sötét anyag ún. WIMP-ekből, azaz magyarul Gyengén Kölcsönható Nehéz (elemi) Részecskékből áll. Ilyeneket soha nem figyeltek még meg egyértelműen bizonyítva, így ezek olyan hipotetikus részecskéknek számítanak, melyek leginkább a gravitációs kölcsönhatásban vehetnek részt, a többiben csak elhanyagolható mértékben, a tömegük ezért kifejezetten nagy. A Földön jelenleg rengeteg kutatólaboratórium várja a WIMP-ek detektálását. Mivel ennek az anyagnak a normál anyaggal való találkozása elképesztően apró (gyakorlatilag szinte nulla) eséllyel következik be, nagyon sokat kell várni a hőn várt adatokra. A legfőbb probléma az, hogy eddig sikerült összesen 3 darab WIMP-ekre utaló jelet kapni, ami még arra is kevés, hogy megállapítsuk, ezek valóban WIMP-ek-e, vagy a rendszerben valamiféle anomália, mérési hiba. Ha a jövőben már elég sok idő el fog telni, és mérni is sikerül többszáz ilyen jelet, akkor már lehet valami újat mondani, azonban jelenleg még az sem biztos, hogy léteznek ilyen WIMP részecskék, melyek viselkedése rendkívüli módon hasonlít a neutrínókéhoz.

Minden esetre ezekből a hipotetikus WIMP-ekből indult ki egy kínai-amerikai kutatócsoport, hogy a sötét anyagot lemodellezzék. Arra akartak rájönni, hogy hogyan oszlik el a sötét anyag a Világmindenségben. A nemrég publikált tanulmányukban a sötét anyag egy olyan számítógépes szimulációjáról írnak, mely azt mutatja meg számunkra, hogy a sötét anyag hajlamos egyfajta sűrű kozmikus halojelenséggé koncentrálódni a galaxisok és galaktikus halmazok körül. Egy másik, szintén nemrég közzé tett tanulmány szerint a sötét anyag a galaxisok körül szorosan összetömörül - a szuperhalmazokon belül. Mindkettő publikálás arra utal, hogy a sötét anyag kölcsönhatásba léphet önmagával olyan módon, hogy hideg “zsebeket” képez az anyagon. Ezt úgy érdemes elképzelni, mint ha a sötét anysg egy láthatatlan, kozmikus csontváz lenne, ami összetartja a körülöttünk lévő, látható Világmindenséget. Vagyis nélküle az Univerzum egyáltalán nem úgy nézne ki, ahogy most, nem lennének se galaxisok, se csillagok, ebből következően élet sem.

Szóval akkor mi lehet mégis a sötét anyag? Ha más anyagokkal csak a gravitáció útján érintkezik, akkor lehetséges, hogy valószínűleg magával is csak így lép kapcsolatba? Ez a kutatási terület azért rendkívül izgalmas, mert kapcsolódik más vizsgálatokhoz, melyek megmagyarázhatatlan gammasugarakat találtak a galaxisunk központjában. Ha a sötét anyag önmagával lép kölcsönhatásba, akkor éppen olyan gammasugarakat bocsáthat ki, mint amilyeneket megfigyeltünk. A sötét anyag által a gammasugarak formájában elveszített energia megmagyarázhatja a galaktikus szuperhalmazokban tapasztalt hideg csomósodást is. Ha azonban azt gondoljuk, végre kezd minden összeállni, óvatosságra intenék mindenkit. A cikkem elején szóba hozott legújabb tanulmány a Tejút területéről kiinduló/érkező gammasugarak eloszlását és spektrumát vizsgálta meg, és összehasonlította az eddig ismert asztrofizikai folyamatok által generált gammasugarakkal. A végső konklúzió azt a lelkesedést lehervasztó kijelentést állapította meg, hogy a gammasugarak magyarázatához tulajdonképpen nincs szükség sötét anyagra. Még akkor is szükségtelenné válik, ha a sötét anyag felé nagy adag jóindulattal nyitunk a kalkulálások szempontjából. Vagyis végeredményben, ami lehetséges forradalmi áttörésnek tűnt, most már kevésbé ígéretesnek tűnik.

 

[fip7]

Természetesen továbbra is lehetséges, hogy a sötét anyag kölcsönhatásba lép önmagával és eközben gammasugarakat bocsát ki, ám ezen túl nincs semmilyen bizonyíték ennek az elképzelésnek a megerősítésére. Tehát több kérdésünk keletkezett összességében, mint amennyi válasz, de ez nem meglepő, ha a sötét anyagról van szó. És bár ez az új tanulmány kiábrándítónak tűnhet, továbbra is van okunk reménykedni. Vannak arra utaló jelek is, hogy két sötét anyagrészecske között nemgravitációs kölcsönhatás is kibontakozhat. Ez lehet az erős kölcsönhatás is, ami sötét fotonokat termel, vagy akár egy eddig ismeretlen, ötödik sötét-anyag kölcsönhatás útján. Jelenleg azon a ponton vagyunk, hogy rengeteg adatot gyűjtsünk be a sötét anyagról, ez pedig sok év munkáját vetíti előre. Az biztos, hogy már túlléptünk azon a korszakon, hogy szinte az ég világon semmit nem tudunk róla, ami azt jelenti, hogy idővel képesnek kell lennünk megoldani a sötét anyag rejtélyét.

Kép: Ez a kompozitkép azt ábrázolja, ahogy a lebomló sötét anyagnak az elméleti részecskéi gömb alakú röntgensugárzást állítanak elő - melyet itt a Tejút centruma körül koncentrálódott színes anyagként ábrázolnak a fekete/fehér képen. Más perspektívából nézve eképpen kimutathatóvá válhat a galaxisunknak a sötét anyag szempontjából is üres területei. Zosia Rostomian és Nicholas Rodd: Berkeley Laboratórium. Christopher Dessert és Benjamin Safdi: Michigani Egyetem. (Fermi Távcső.) Kép forrása: https://in-space.ru/.../2020/03/dessert_aaw3772_image_v2.jpg
Forrás: Kevork N. Abazajian - Strong constraints on thermal relic dark matter from Fermi-LAT observations of the Galactic Center. Physical Review D 102.4, 043012. 2020.08.20. Link: https://arxiv.org/abs/2003.10416
Szöveg/szöveg: Koncz Attila

 

[Pogány]

https://www.washingtonpost.com/arch...jupiter/1075b265-120a-4d40-9493-a8c523b76927/

Possibly as Large as Jupiter





The distance from earth of a mysterious object in space was reported incorrectly in some editions yesterday. The correct figure is 50 billion miles.

By Thomas O'Toole
December 30, 1983
A heavenly body possibly as large as the giant planet Jupiter and possibly so close to Earth that it would be part of this solar system has been found in the direction of the constellation Orion by an orbiting telescope aboard the U.S. infrared astronomical satellite.

So mysterious is the object that astronomers do not know if it is a planet, a giant comet, a nearby "protostar" that never got hot enough to become a star, a distant galaxy so young that it is still in the process of forming its first stars or a galaxy so shrouded in dust that none of the light cast by its stars ever gets through.

"All I can tell you is that we don't know what it is," Dr. Gerry Neugebauer, IRAS chief scientist for California's Jet Propulsion Laboratory and director of the Palomar Observatory for the California Institute of Technology, said in an interview.

The most fascinating explanation of this mystery body, which is so cold it casts no light and has never been seen by optical telescopes on Earth or in space, is that it is a giant gaseous planet as large as Jupiter and as close to Earth as 50 trillion miles. While that may seem like a great distance in earthbound terms, it is a stone's throw in cosmological terms, so close in fact that it would be the nearest heavenly body to Earth beyond the outermost planet Pluto.

"If it is really that close, it would be a part of our solar system," said Dr. James Houck of Cornell University's Center for Radio Physics and Space Research and a member of the IRAS science team. "If it is that close, I don't know how the world's planetary scientists would even begin to classify it."

The mystery body was seen twice by the infrared satellite as it scanned the northern sky from last January to November, when the satellite ran out of the supercold helium that allowed its telescope to see the coldest bodies in the heavens. The second observation took place six months after the first and suggested the mystery body had not moved from its spot in the sky near the western edge of the constellation Orion in that time.

"This suggests it's not a comet because a comet would not be as large as the one we've observed and a comet would probably have moved," Houck said. "A planet may have moved if it were as close as 50 trillion miles but it could still be a more distant planet and not have moved in six months time."

Whatever it is, Houck said, the mystery body is so cold its temperature is no more than 40 degrees above "absolute" zero, which is 456 degrees Fahrenheit below zero. The telescope aboard IRAS is cooled so low and is so sensitive it can "see" objects in the heavens that are only 20 degrees above absolute zero.

When IRAS scientists first saw the mystery body and calculated that it could be as close as 50 trillion miles, there was some speculation that it might be moving toward Earth.

"It's not incoming mail," Cal Tech's Neugebauer said. "I want to douse that idea with as much cold water as I can."

Then, what is it? What if it is as large as Jupiter and so close to the sun it would be part of the solar system? Conceivably, it could be the 10th planet astronomers have searched for in vain. It also might be a Jupiter-like star that started out to become a star eons ago but never got hot enough like the sun to become a star.

While they cannot disprove that notion, Neugebauer and Houck are so bedeviled by it that they do not want to accept it. Neugebauer and Houck "hope" the mystery body is a distant galaxy either so young that its stars have not begun to shine or so surrounded by dust that its starlight cannot penetrate the shroud.

"I believe it's one of these dark, young galaxies that we have never been able to observe before," Neugebauer said.

"If it is, then it is a major step forward in our understanding of the size of the universe, how the universe formed and how it continues to form as time goes on."

The next step in pinpointing what the mystery body is, Neuegebauer said, is to search for it with the world's largest optical telescopes. Already, the 100-inch diameter telescope at Cerro del Tololo in Chile has begun its search and the 200-inch telescope at Palomar Mountain in California has earmarked several nights next year to look for it. If the body is close enough and emits even a hint of light, the Palomar telescope should find it since the infrared satellite has pinpointed its position.

 

[SilvioD]

Mars bázis épül az Egyesült Arab Emirátusok sivatagjában
https://index.hu/techtud/2020/09/28/mars_bazis_epul_az_egyesult_arab_emiratusok_sivatagjaban/

 

[milagro]

https://www.washingtonpost.com/arch...jupiter/1075b265-120a-4d40-9493-a8c523b76927/

Possibly as Large as Jupiter





The distance from earth of a mysterious object in space was reported incorrectly in some editions yesterday. The correct figure is 50 billion miles.

By Thomas O'Toole
December 30, 1983
A heavenly body possibly as large as the giant planet Jupiter and possibly so close to Earth that it would be part of this solar system has been found in the direction of the constellation Orion by an orbiting telescope aboard the U.S. infrared astronomical satellite.

So mysterious is the object that astronomers do not know if it is a planet, a giant comet, a nearby "protostar" that never got hot enough to become a star, a distant galaxy so young that it is still in the process of forming its first stars or a galaxy so shrouded in dust that none of the light cast by its stars ever gets through.

"All I can tell you is that we don't know what it is," Dr. Gerry Neugebauer, IRAS chief scientist for California's Jet Propulsion Laboratory and director of the Palomar Observatory for the California Institute of Technology, said in an interview.

The most fascinating explanation of this mystery body, which is so cold it casts no light and has never been seen by optical telescopes on Earth or in space, is that it is a giant gaseous planet as large as Jupiter and as close to Earth as 50 trillion miles. While that may seem like a great distance in earthbound terms, it is a stone's throw in cosmological terms, so close in fact that it would be the nearest heavenly body to Earth beyond the outermost planet Pluto.

"If it is really that close, it would be a part of our solar system," said Dr. James Houck of Cornell University's Center for Radio Physics and Space Research and a member of the IRAS science team. "If it is that close, I don't know how the world's planetary scientists would even begin to classify it."

The mystery body was seen twice by the infrared satellite as it scanned the northern sky from last January to November, when the satellite ran out of the supercold helium that allowed its telescope to see the coldest bodies in the heavens. The second observation took place six months after the first and suggested the mystery body had not moved from its spot in the sky near the western edge of the constellation Orion in that time.

"This suggests it's not a comet because a comet would not be as large as the one we've observed and a comet would probably have moved," Houck said. "A planet may have moved if it were as close as 50 trillion miles but it could still be a more distant planet and not have moved in six months time."

Whatever it is, Houck said, the mystery body is so cold its temperature is no more than 40 degrees above "absolute" zero, which is 456 degrees Fahrenheit below zero. The telescope aboard IRAS is cooled so low and is so sensitive it can "see" objects in the heavens that are only 20 degrees above absolute zero.

When IRAS scientists first saw the mystery body and calculated that it could be as close as 50 trillion miles, there was some speculation that it might be moving toward Earth.

"It's not incoming mail," Cal Tech's Neugebauer said. "I want to douse that idea with as much cold water as I can."

Then, what is it? What if it is as large as Jupiter and so close to the sun it would be part of the solar system? Conceivably, it could be the 10th planet astronomers have searched for in vain. It also might be a Jupiter-like star that started out to become a star eons ago but never got hot enough like the sun to become a star.

While they cannot disprove that notion, Neugebauer and Houck are so bedeviled by it that they do not want to accept it. Neugebauer and Houck "hope" the mystery body is a distant galaxy either so young that its stars have not begun to shine or so surrounded by dust that its starlight cannot penetrate the shroud.

"I believe it's one of these dark, young galaxies that we have never been able to observe before," Neugebauer said.

"If it is, then it is a major step forward in our understanding of the size of the universe, how the universe formed and how it continues to form as time goes on."

The next step in pinpointing what the mystery body is, Neuegebauer said, is to search for it with the world's largest optical telescopes. Already, the 100-inch diameter telescope at Cerro del Tololo in Chile has begun its search and the 200-inch telescope at Palomar Mountain in California has earmarked several nights next year to look for it. If the body is close enough and emits even a hint of light, the Palomar telescope should find it since the infrared satellite has pinpointed its position.

Akkor tényleg jönnek az Annunakik!
1983. óta tudják.
..

 

[milagro]

 

[milagro]

https://www.washingtonpost.com/arch...jupiter/1075b265-120a-4d40-9493-a8c523b76927/

Possibly as Large as Jupiter





The distance from earth of a mysterious object in space was reported incorrectly in some editions yesterday. The correct figure is 50 billion miles.

By Thomas O'Toole
December 30, 1983
A heavenly body possibly as large as the giant planet Jupiter and possibly so close to Earth that it would be part of this solar system has been found in the direction of the constellation Orion by an orbiting telescope aboard the U.S. infrared astronomical satellite.

So mysterious is the object that astronomers do not know if it is a planet, a giant comet, a nearby "protostar" that never got hot enough to become a star, a distant galaxy so young that it is still in the process of forming its first stars or a galaxy so shrouded in dust that none of the light cast by its stars ever gets through.

"All I can tell you is that we don't know what it is," Dr. Gerry Neugebauer, IRAS chief scientist for California's Jet Propulsion Laboratory and director of the Palomar Observatory for the California Institute of Technology, said in an interview.

The most fascinating explanation of this mystery body, which is so cold it casts no light and has never been seen by optical telescopes on Earth or in space, is that it is a giant gaseous planet as large as Jupiter and as close to Earth as 50 trillion miles. While that may seem like a great distance in earthbound terms, it is a stone's throw in cosmological terms, so close in fact that it would be the nearest heavenly body to Earth beyond the outermost planet Pluto.

"If it is really that close, it would be a part of our solar system," said Dr. James Houck of Cornell University's Center for Radio Physics and Space Research and a member of the IRAS science team. "If it is that close, I don't know how the world's planetary scientists would even begin to classify it."

The mystery body was seen twice by the infrared satellite as it scanned the northern sky from last January to November, when the satellite ran out of the supercold helium that allowed its telescope to see the coldest bodies in the heavens. The second observation took place six months after the first and suggested the mystery body had not moved from its spot in the sky near the western edge of the constellation Orion in that time.

"This suggests it's not a comet because a comet would not be as large as the one we've observed and a comet would probably have moved," Houck said. "A planet may have moved if it were as close as 50 trillion miles but it could still be a more distant planet and not have moved in six months time."

Whatever it is, Houck said, the mystery body is so cold its temperature is no more than 40 degrees above "absolute" zero, which is 456 degrees Fahrenheit below zero. The telescope aboard IRAS is cooled so low and is so sensitive it can "see" objects in the heavens that are only 20 degrees above absolute zero.

When IRAS scientists first saw the mystery body and calculated that it could be as close as 50 trillion miles, there was some speculation that it might be moving toward Earth.

"It's not incoming mail," Cal Tech's Neugebauer said. "I want to douse that idea with as much cold water as I can."

Then, what is it? What if it is as large as Jupiter and so close to the sun it would be part of the solar system? Conceivably, it could be the 10th planet astronomers have searched for in vain. It also might be a Jupiter-like star that started out to become a star eons ago but never got hot enough like the sun to become a star.

While they cannot disprove that notion, Neugebauer and Houck are so bedeviled by it that they do not want to accept it. Neugebauer and Houck "hope" the mystery body is a distant galaxy either so young that its stars have not begun to shine or so surrounded by dust that its starlight cannot penetrate the shroud.

"I believe it's one of these dark, young galaxies that we have never been able to observe before," Neugebauer said.

"If it is, then it is a major step forward in our understanding of the size of the universe, how the universe formed and how it continues to form as time goes on."

The next step in pinpointing what the mystery body is, Neuegebauer said, is to search for it with the world's largest optical telescopes. Already, the 100-inch diameter telescope at Cerro del Tololo in Chile has begun its search and the 200-inch telescope at Palomar Mountain in California has earmarked several nights next year to look for it. If the body is close enough and emits even a hint of light, the Palomar telescope should find it since the infrared satellite has pinpointed its position.

Ja, hogy arhív...
Óúúú...

 

[Pogány]

Ja, hogy arhív...
Óúúú...

Csak hogy meglegyen itt a cikk.

 

[milagro]

Csak hogy meglegyen itt a cikk.

Van reged?
Én nem tudtam a linkről megnyitni...
Holnap kikeresem, hogy magyar sajtóban volt-e erről hír akkor 1983-ban!

 

[Wilson]

Szívárog a levegő a Nemzetközi Űrálomáson.

"Az ISS "légköréből" származó levegőszivárgás helyének elemzése és megkeresése után kiderült, hogy ez a hely a Zvezda szervizmodulban található, amely tudományos felszerelést tartalmazza. A szivárgás a szervizmodul munkatérében található" - jelentette a Roszkoszmosz.

 

[milagro]

Régen voltak katasztrófák/ütközések a Naprendszerben.

https://twitter.com/i/web/status/1309432278108590080

Az Uránusz gyakorlatilag "gurul".
I. Velikovsky-tól olvastad az Ütköző világokat?

 

[Wilson]

Az orosz űrhajósok elkezdték előkészíteni a Pirs modul leválasztását a Nemzetközi Űrállomásról a Pirs modul a leválasztás után a Csendes-óceánba fog zuhanni.A Pirs helyett a Nauka multifunkcionális laboratóriumi modult fogják összekapcsolni az ISS orosz szegmensével.

" Az első "kilépés" a Pirs kikötésének előkészítése céljából novemberben várható.A másodikat 2021 februárjára tervezik, ez egy nagyon komoly munka lesz " - mondta Szergej Romanov, az RSC Energia első vezérigazgató-helyettese

 

[milagro]

Ne félj barátom
https://nepszava.hu/3092151_aszteroidaktol-vedo-rendszert-epit-az-europai-urkutatasi-hivatal

"A Héra nevű bolygóvédelmi projekt célja, hogy megvédje az emberiséget, igaz, nem áll fenn akut veszély."
..
Akkor miért pont most!???

 

[Zaphod Beeblebrox]

"A Héra nevű bolygóvédelmi projekt célja, hogy megvédje az emberiséget, igaz, nem áll fenn akut veszély."
..
Akkor miért pont most!???

Egyszerű.
Egy esetleges aszteroida veszély ellen a legjobb módszer, hogy minél előbb észleljük, és legyen készenlétben a technika amivel elhárítható.

 

[Wilson]

"A Héra nevű bolygóvédelmi projekt célja, hogy megvédje az emberiséget, igaz, nem áll fenn akut veszély."
..
Akkor miért pont most!???

Mert nem lehet akkora mákunk mint 1998-n akkor éppen kéznél volt Bruce Willis. de már ő sem a régi kell egy másik alternatíva is

 

[jani22]

Az Uránusz gyakorlatilag "gurul".
I. Velikovsky-tól olvastad az Ütköző világokat?

A Merkúr úgy látszik, hogy kimaradt a buliból.

A könyvre rákerestem, érdekes lehet, sajnos nem olvastam.

 

[KoviUbi]

Mert nem lehet akkora mákunk mint 1998-n akkor éppen kéznél volt Bruce Willis. de már ő sem a régi kell egy másik alternatíva is

Csak ne Benjamin Géza Afflack...

 

[jani22]

Az Uránusz gyakorlatilag "gurul".
I. Velikovsky-tól olvastad az Ütköző világokat?

A Merkúr úgy látszik, hogy kimaradt a buliból.

A könyvre rákerestem, érdekes lehet, sajnos nem olvastam.

Még tovább keresgéltem a könyvvel kapcsolatosan. Hát sajnos, mégsem olvasnám el a könyvet. Bár állítólag igen olvasmányos.

https://www.mcse.hu/helyi-csoportok...tesek/131-velikovsky-immanuel-utkozo-vilagok/