Űrkutatás

rudi said:
https://forum.htka.hu/threads/Űrkutatás.1156/page-50#post-303129
Kattints ide a kinyitáshoz...
Ez tök jó, csak a szokásos a helyzet.
Egy olyan szinten elméleti jelentőségű a dolog, hogy ihaj, körömpiszok mennyiség gyártása is olyan nehéz, hogy ehaj. Egyesek meg arról ábrándoznak, hogy szupravezető és húúúúúúúúúúúú...

Ennek a gyártása sanszosan többe kerülne bárhogy nézve, mint a megspórolt veszteség. Mert, ha nyomás kell és más, azt nem lehet megspórolni. Ez sok energia. Ez olyan, mintha acélt akarnál olvasztani nem létező energiával....

A hordozórakétára is igaz. Tök jól mutat, hogy milyen rakéta jön ki, de a végén még az is olcsóbb ennél, ha két rakétát indítasz helyett, odafent szerelsz és így lesz nagyobb delta V. Vagy mittomén.
 
  • Tetszik
Reactions: Zaphod Beeblebrox
molnibalage said:
Ez tök jó, csak a szokásos a helyzet.
Egy olyan szinten elméleti jelentőségű a dolog, hogy ihaj, körömpiszok mennyiség gyártása is olyan nehéz, hogy ehaj. Egyesek meg arról ábrándoznak, hogy szupravezető és húúúúúúúúúúúú...

Ennek a gyártása sanszosan többe kerülne bárhogy nézve, mint a megspórolt veszteség. Mert, ha nyomás kell és más, azt nem lehet megspórolni. Ez sok energia. Ez olyan, mintha acélt akarnál olvasztani nem létező energiával....

A hordozórakétára is igaz. Tök jól mutat, hogy milyen rakéta jön ki, de a végén még az is olcsóbb ennél, ha két rakétát indítasz helyett, odafent szerelsz és így lesz nagyobb delta V. Vagy mittomén.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Ez így van. Mind szép és jó, de ha nem lesz áttörés a gyártás technológiában nem lesz gyakorlati alkalmazása.
Akárcsak a szén nanocsövek. A világmegváltó anyag csak megbízhatóan gyártani nem tudjuk.
 
Igazából arról van szó, hogy mekkora külső erő kell az atomi potenciálfal áttöréséhez. Ha kellően nagy a nyomás, akkor atomok egymás közötti orientációját lehet úgy megváltoztatni, hogy a fémes rácsra jellemző tulajdonságokat vehet fel:
- kollektív elektronfelhő
- kristályos szerkezet (ez itt gyakorlatilag a 4 test-probléma atomi szintre transzformálva. A 4 test-probléma megoldása a tetraéderea kristályrács lesz - legalábbis a képződési entalpia alapján ennek a legkisebbb a felülete)
- a szupravezetés -ha tippelnek kellene, akkor a BCS-elmélet alapján a két elektronpár között a taszító kölcsönhatás adott, a vonzóerő könnyen létrejöhet, mert szerintem a kristályrácsba befordulás miatt a spin-momentum elfordul, így elvileg a kristály nagyobb vonzóerőt hozhat létre, mint az elektronok közötti taszítas. Emiatt az elektronok úgy gyorsulnak a rács jelenlétében, mintha gyorsító-feszültséget kapnának. Alaphelyzetben az elektron ütközéssel adja át a mozgást a másik elektronnak - ami miatt veszteség - végső soron az ellenállás keletkezik.
- ha metastabil, akkor milyen körülmények között lesz stabil? Az 1700-as arányszám alapján durva cucc.

Szerintem az állapot megtartásához a 400GPa kell, amit mondjuk elő lehet állítani nagyon kis felületen a gyémántsatun. Mondjuk ebből hogyan lesz tartály, azt nem tudom. Az ammóniaszintézishez használunk 325bar-os berendezéseket, ami 32,5MPa. Többrétegű tartályokkal elérhető a 9000bar, ami 900MPa, vagyis 0,9GPa.

Ezt a teherbírást kellene legalább ötszázszorosára emelni... Már 0,9GPa a csúcs, egy ilyen tartály akkora, mint egy gázpalack, nagyobbat a héjelmélet és a jelenleg meglévő anyagok alapján nem lehet építeni.

Ez mind szép és jól mutat egy videóban, csak megint a realitás...
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55, fip7, fishbed and 3 others
molnibalage said:
Ez tök jó, csak a szokásos a helyzet.
Egy olyan szinten elméleti jelentőségű a dolog, hogy ihaj, körömpiszok mennyiség gyártása is olyan nehéz, hogy eha
Kattints ide a kinyitáshoz...
Meglátjuk...
Amikor az alumíniumot felfedezték minimálus mennyiségekwt tudtak belőle gyártani és jóval drágább volt az aranynál.
Aztán kitalálták hogy lehet nagy mennyiségben gyártani...
 
rudi said:
Meglátjuk...
Amikor az alumíniumot felfedezték minimálus mennyiségekwt tudtak belőle gyártani és jóval drágább volt az aranynál.
Aztán kitalálták hogy lehet nagy mennyiségben gyártani...
Kattints ide a kinyitáshoz...
Az simán a tudáshiány volt. Az Alu esetén csak a módszert nem ismerték, de semmi extremitással nem jár. a termelése.

Amikor olyanokat látni, hogy sokszáz GPa és egyebek, akkor ott csodák nem lesznek. Kivéve, ha eleve félre van értve, hogy akkor ez mi. Csak akkor meg ott bicsaklik meg az egész, hogy akkor létre sem tudták volna hozni ezt a formát, ha az elmélet nem stimmelt volna részben. Csak sokkal magasabb nyomás kellett, mint amit az elmélet előre jelzett...

Tényleg jó lenne, de én nem vagyok bizakodó. Ez kb. a fúziós erőmű szintű történet. Azt is látjuk mennyire megy...
Az, ami megy én úgy látom viszonylag hamar rájön aki foglalkozik, hogy meddig lehet elmenni.
Lásd magasadás felfedezése és atomerőmű-atombomba majd H bomba.
Vagy hogyan lett MAD detektor. De azóta nem történt csoda ezen a téren sem...
 
Zapp Brannigan said:
Az origot mint hivatkozást tudományos topikban, háát...
Csak a linkre elég volt ránézni, fémmé alakították...
Nem válik fémmé! Csak tulajdonságában lesz elektromos vezető!
A szilárd fémes hidrogént atommagok (vagyis protonok) kristályrácsa alkotja. Az elektronok nem kötöttek, és úgy viselkednek, mint a fémek vezető (szabad) elektronjai. A kétatomos hidrogénmolekulához hasonlóan a fémes hidrogén egy allotrop módosulat. A folyékony fémes hidrogénben a protonok nem rendeződnek rácsba, tehát a rendszer egy olyan folyadék, amely protonokból és elektronokból áll.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Figyelem felhívásnak szántam és nem tudományos disszertációnak. Meg jeleztem, hogy régi. Igen, nem fém a hidrogén, de változhat a tulajdonsága, mint a víznek - a körülmények hatására. Értsd jó! :D
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Ha szabad szemmel szernél műholdat meglátni, akkor nagyon hasznos a https://www.heavens-above.com/main.aspx oldal. Mindenképpen szükséges beregisztrálni és akkor megadni /nagyon egyszerű a térképen, vagy ha tudod megadni/ a földrajzi helyed koordinátáidat.
Újdonság az emberi szemmel közvetlenül látható műholdakat is mutató csillagtérkép, mozognak a műholdak /jobbra az összes számodra látható/ és rákattintva kijelölődik az égi pályájuk, jobbra felhozódnak a főbb adatok, mellette a fényességük. Zavaró fényforrás nélkül az emberi szem 6 magnitúdóig /logaritmikus skála/ lát, tájékoztatásul, a Sarkcsillag 2-es. Ha mínusz van a szám előtt, az nagyon fényes, pl. ISS.

https://www.heavens-above.com/skyview/?lat=48.1035&lng=20.7784&cul=hu#/livesky
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Luthero
jani22 said:
Ha szabad szemmel szernél műholdat meglátni, akkor nagyon hasznos a https://www.heavens-above.com/main.aspx oldal. Mindenképpen szükséges beregisztrálni és akkor megadni /nagyon egyszerű a térképen, vagy ha tudod megadni/ a földrajzi helyed koordinátáidat.
Újdonság az emberi szemmel közvetlenül látható műholdakat is mutató csillagtérkép, mozognak a műholdak /jobbra az összes számodra látható/ és rákattintva kijelölődik az égi pályájuk, jobbra felhozódnak a főbb adatok, mellette a fényességük. Zavaró fényforrás nélkül az emberi szem 6 magnitúdóig /logaritmikus skála/ lát, tájékoztatásul, a Sarkcsillag 2-es. Ha mínusz van a szám előtt, az nagyon fényes, pl. ISS.

https://www.heavens-above.com/skyview/?lat=48.1035&lng=20.7784&cul=hu#/livesky
Kattints ide a kinyitáshoz...

http://www.kepfeltoltes.eu/images/2020/10/02/831Csillagt_rkep_m_369_ho.jpg
831Csillagt_rkep_m_369_ho.jpg
 
Zapp Brannigan said:
Még mindig szivárog a Zvezda modul az ISS-n. A napi levegő veszteség 270g-ról mostanra 1.4kg nőtt.
Most papír és műanyag csíkokat a modul falára ragasztva próbalják meghatározni a ~0.8-0.9mm lyukat.
https://www.spacedaily.com/m/report...onfetti_to_find_microscopic_air_leak_999.html
Kattints ide a kinyitáshoz...
.
.
Nem lehet könnyű dolguk, mert a Zvezda belül full be van épitve, tehát ha a külső burkolaton kell a lyukat megkeresni, akkor szedhetnek szét mindent, és még akkor is lehet, hogy olyan helyen van a lyuk, amihez belülről nem látnak rá.

Nem tudom, kivülről a Canadarm segitségével kamerával közelről nem lehet-e pásztázni a Zvezda külsejét, hogy látszik-e a levegő kifújása valahol? Esetleg, lehet hülye ötlet, de lezárni a Zvezdát, és valami szines füsttel, gázzal megtölteni, hátha akkor kivülről jobban látható a szivárgás helye?
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Capslock27 said:
.
.
Nem lehet könnyű dolguk, mert a Zvezda belül full be van épitve, tehát ha a külső burkolaton kell a lyukat megkeresni, akkor szedhetnek szét mindent, és még akkor is lehet, hogy olyan helyen van a lyuk, amihez belülről nem látnak rá.

Nem tudom, kivülről a Canadarm segitségével kamerával közelről nem lehet-e pásztázni a Zvezda külsejét, hogy látszik-e a levegő kifújása valahol? Esetleg, lehet hülye ötlet, de lezárni a Zvezdát, és valami szines füsttel, gázzal megtölteni, hátha akkor kivülről jobban látható a szivárgás helye?
Kattints ide a kinyitáshoz...
Vákumba atmoszferikust gázt engendeve nem hinném hogy látható jet keletkezne... max egy nagyon nagy részecskessürűségű tőmény fűst talán, de az meg lehet többet ártana mint használ.
 
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back