Űrkutatás

[LMzek 2.0]

Ez nem tudom hova tartozna, most csak ezért nem akarok egy hamvában holt rakétahajtómű-topicot nyitni, de...

Általánosan ismert, hogy a szilárd hajtóanyagú rakétahajtóművek ugye egyszer használatos. Egyszer begyújtod őket, és aztán kiégésig működnek.

De valójában nagyon is volt létezhetne újraindítható szilárd hajtóanyagú rakétahajtómű. Két fő megoldáson kezdtek el dolgozni az 1960-as években, az egyik esetében az égőtér végén egy szűkítést alkalmaztak egy mozgó gázáram-szabályzóval. Ha a gázáram-szabályzót hirtelen visszahúzták, az égőtérben hirtelen leesett a nyomás, és az égés leállt.
A másik megoldásnál semleges gázt (jellemzően nitrogént) juttattak volna az égőtérbe, amely miatt az égés leállt volna.

Mindkét megoldásnál a hajtómű újraindításához hipergolikus gázkeveréket juttattak volna az égőtérbe, ami újragyújtotta volna a hajtótöltetett.

Persze ez első sorban a katonai alkalmazásnál lett volna hasznos, például a ballisztikus rakéták robbanótölteteinek precíz pályára állításához. Azonban hamarosan a terveket visszapakolták a fiókokba. A fő probléma az volt, hogy a szilárd rakétahajtómű szinte minden előnyét elvesztette volna - nem lett volna egyszerű és "bolondbiztos", ahogy a begyújtáshoz szükséges bonyolult rendszer miatt feltehetően olcsó sem. Miközben a hatékonysága (ISP) sem ért volna fel továbbra sem a folyékony hajtóanyagú rakétahajtóművekhez. Így ez a lehetőség csak mint érdekességként maradt fent...

Érdekes megoldás.
A mostanában "lecsendesedett" hibrid-(rakéta)hajtóművek is valamelyik komponens folyadék(gáz) formában történő adagolását vezérelve oldotta meg az újraindítást, kismértékben a tolóerő változtatást.

A "csend" láttán úgy gondolom nem ellensúlyozták a részleges előnyök a "bejelentkező" bonyolultabb technikai megoldásokat, és szerintem az ISP is jóval a folyékony üzemanyagos hajtóműveké alatt maradt, ugyanakkor elveszítve a szilárd-üzemanyagosok egyszerűséget.

 

[Cifu]

Érdekes megoldás.
A mostanában "lecsendesedett" hibrid-(rakéta)hajtóművek is valamelyik komponens folyadék(gáz) formában történő adagolását vezérelve oldotta meg az újraindítást, kismértékben a tolóerő változtatást.

Egy komolyabb hibrid-hajtóműves megoldás van, a Virgin Galactic StarShipTwo féle RocketEngineTwo. Rohadt sokáig fejlesztették és fejlesztik, és továbbra se igazán akar jól működni. A VSS Enterprise összes repülésénél megfigyelhető volt, hogy az égés tökéletlen, emiatt volt több váltás is a Virgin Galacticnál a hajtómű üzemanyagában. A Dream Chaser esetében eredetileg két hibrid-hajtóműben gondolkodtak először, majd átálltak egy folyékony hajtóanyagú megoldásra.

Jelenleg a hibrid meghajtás jövőjét az örvény-égésterű megoldásokban látják, de még csak a kis méretű laboratóriumi teszteknél járnak:

 

[kamov]

Ezt egyébként sokkal jobbnak, biztonságosabbnak és költséghatékonyabbnak tartom mint "Acél-ember"-( )-Musk helyben leszálló fokozatait.
Pár hónapja pont ilyesmiről beszéltünk barátaimmal, hogy a magyar kis-műholdakat ilyennel is pályára lehetne állítani mérete miatt akar egy kis (mesterséges) szigetről, vagy startolhatna, visszatérhetne egy átépített teher/tartályhajóról, ezeket egy-egy válság idején fillérekért adják. (A Föld más pontjai alkalmasak különböző Föld-körüli pályák gazdaságos -jelentősen kevesebb üzem-anyag felhasználással történő- elérésére: Egyenlítő körüli, stb...)

. . . egy V4 összefogás meg "lazán" . ( . . . ne ébresszetek fel )

Az hogy egy hordozórakéta újrafelhasználás milyen konfigurációban a történhet a leghatékonyabban, az nem hasraütés eredménye.

Függ a hordozórakéta felépítésétől (elsősorban hogy mikor történik fokozatváltás) és nagy mértékben függ a rendelkezésre álló indítóhelyek földrajzi adottságaitól.

Az első fokozatok visszanyerésének lehetőségeit alapvetően meghatározza, hogy mekkora sebességnél történik a fokozat leválasztása. Bizonyos sebesség (kb. 3 km/s) felett az első fokozatok költséghatékony visszanyerése már nem lehetséges a jelenlegi technikával. Ilyenkor a (újrafelhasználható)hajtómű visszanyerése még csökkentheti az indítás költségeit (Ariane-Adeline,ULA-Smart reuse).

A szárnyas visszatérés azt jelenti, hogy a fokozatot a légkörbe érkező ballisztikus pályáról fel kell tudni húzni egy olyan siklásba, ahol a szárnyak már elég felhajtóerőt tudnak termelni a repüléshez. A rakéták első fokozatai viszont jórészt hosszú csőszerű szerkezetek, amik a hosszirányú terhelést jól viselik (ezt kapják a hajtóműtől), az ettől eltérő irányú hajlító terheléseket viszont - amik egy felhúzáskor keletkeznek - már annál kevésbé. Ez azt jelenti, hogy jelentős szerkezeti megerősítés mellett is csak erősen behatárolt pályákon tud visszatérni a fokozat, anélkül hogy felhúzáskor széttörne.

A Falcon-9 visszatérésnél 3 km/s alatt ilyen problémák nincsenek, a teljes leválasztási sebességtartomány kihasználható a drónhajó megfelelő pozicionálásával. Valamint a visszatéréskor a rakétát az indításhoz hasonló terhelések érik, nem kell egyszerre rakétaként és repülőként működnie a fokozatnak.

Ehhez viszont kellenek azok a földrajzi viszonyok, amik lehetővé teszik a drónhajó működését. Olyan tenger/óceán az indítási útvonalon, ahol az év elegendő napján megfelelő a hullámzás.

Ezért a szárnyas módszerrel akkor foglalkoznak, amikor földrajzi okok miatt nem alakítható ki leszállóhely a ballisztikus visszatérési pályák végénél. Mert mondjuk hegyvidék, más ország, vagy olyan tenger van ott, ahol még szélcsendes időben is túl nagy szokott lenni a hullámzás (Vosztocsnijból indítva az Ohotszki tenger tipikusan ilyen).

Tehát mindkét módszer választásának komoly okai vannak minden esetben.

 

[tomcat1]

A víz van a holdon már nem hírértékű?
https://www.origo.hu/tudomany/20201024-nasa-viz-van-a-holdon-es-azt-is-tudjak-merre-keressek.html

 

[Zaphod Beeblebrox]

A víz van a holdon már nem hírértékű?
https://www.origo.hu/tudomany/20201024-nasa-viz-van-a-holdon-es-azt-is-tudjak-merre-keressek.html

Az origo hírfolyam amivé teszitek ezt a topikot az nem hírértékű! Nem is értem mi a cél ezzel a folyamatos promoval.

 

[molnibalage]

Az origo hírfolyam amivé teszitek ezt a topikot az nem hírértékű! Nem is értem mi a cél ezzel a folyamatos promoval.

Összekevered Loken-nel...

 

[Zaphod Beeblebrox]

Összekevered Loken-nel...

Lehet.
És őszintén még ezzel se lenne annyira bajom, ha mondjuk egy vélemény után mondjuk hivatkozásként használnák, de az, hogy csak idelinkelik a cikkeket hogy klikkeljen át az ember nettó promózás.

 

[Nemerson]

A víz van a holdon már nem hírértékű?
https://www.origo.hu/tudomany/20201024-nasa-viz-van-a-holdon-es-azt-is-tudjak-merre-keressek.html

Amerikai tudósok figyelmen kívül hagyták, hogy a Szovjetunió évtizedekkel ezelőtt felfedezte a vizet a Holdon
https://1newsday.com/science-amp-he...s-discovery-of-water-on-moon-decades-ago.html

 

[jani22]

A víz van a holdon már nem hírértékű?
https://www.origo.hu/tudomany/20201024-nasa-viz-van-a-holdon-es-azt-is-tudjak-merre-keressek.html

"Összehasonlításképpen: a szaharai sivatagban százszor annyi víz van, mint amennyi a SOFIA által kimutatott volt a holdtalajban. A kis mennyiség ellenére a felfedezés új kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a víz hogyan keletkezik és hogyan áll fenn a zord, levegőtlen holdfelületen."

https://www.nasa.gov/press-release/nasa-s-sofia-discovers-water-on-sunlit-surface-of-moon/

 

[milagro]

Lehet.
És őszintén még ezzel se lenne annyira bajom, ha mondjuk egy vélemény után mondjuk hivatkozásként használnák, de az, hogy csak idelinkelik a cikkeket hogy klikkeljen át az ember nettó promózás.

És azt, hogy víz van a Holdon nem lehet promózni?
Miért is ne?
..
Elég érdekes kérdések vetődnek fel, ha igaz!

 

[Zaphod Beeblebrox]

És azt, hogy víz van a Holdon nem lehet promózni?
Miért is ne?
..
Elég érdekes kérdések vetődnek fel, ha igaz!

Most csak direkt nem akarod megérteni, hogy mit írtam ugye?

 

[milagro]

Most csak direkt nem akarod megérteni, hogy mit írtam ugye?

Nem valóban nem teljesen értem...
Mondjuk a link mellé érdemes kivágni a kulcsmondatot, vagy kulcsszavakat kiemelni, hogy kereshető legyen a cikk. Ez igaz!
Én, ha linkelek egy hírt ezt többnyire megteszem, mert nagyban megkönnyíti a hírek keresését ha szerepel egy-egy kommentben a kulcsszó!
..
Ennél az a még hasznosabb, ha valaki úgy linkel egy hírt, hogy előtte rákeres a témára, hogy volt-e már, s ha igen, akkor ahhoz fűzi tovább!
Ha mindenki így tenne be híreket, akkor még jobb, hatékonyabb és élvezhetőbb lenne a "kerekasztal", mert össze lennének fűzve az azonos tartalmak!

 

[gacsat]

Ez nem tudom hova tartozna, most csak ezért nem akarok egy hamvában holt rakétahajtómű-topicot nyitni, de...

Általánosan ismert, hogy a szilárd hajtóanyagú rakétahajtóművek ugye egyszer használatos. Egyszer begyújtod őket, és aztán kiégésig működnek.

De valójában nagyon is volt létezhetne újraindítható szilárd hajtóanyagú rakétahajtómű. Két fő megoldáson kezdtek el dolgozni az 1960-as években, az egyik esetében az égőtér végén egy szűkítést alkalmaztak egy mozgó gázáram-szabályzóval. Ha a gázáram-szabályzót hirtelen visszahúzták, az égőtérben hirtelen leesett a nyomás, és az égés leállt.
A másik megoldásnál semleges gázt (jellemzően nitrogént) juttattak volna az égőtérbe, amely miatt az égés leállt volna.

Mindkét megoldásnál a hajtómű újraindításához hipergolikus gázkeveréket juttattak volna az égőtérbe, ami újragyújtotta volna a hajtótöltetett.

Persze ez első sorban a katonai alkalmazásnál lett volna hasznos, például a ballisztikus rakéták robbanótölteteinek precíz pályára állításához. Azonban hamarosan a terveket visszapakolták a fiókokba. A fő probléma az volt, hogy a szilárd rakétahajtómű szinte minden előnyét elvesztette volna - nem lett volna egyszerű és "bolondbiztos", ahogy a begyújtáshoz szükséges bonyolult rendszer miatt feltehetően olcsó sem. Miközben a hatékonysága (ISP) sem ért volna fel továbbra sem a folyékony hajtóanyagú rakétahajtóművekhez. Így ez a lehetőség csak mint érdekességként maradt fent...

A lőpor ugyan nem áll le a nitrogéntől.

 

[kamov]

A lőpor ugyan nem áll le a nitrogéntől.

A lőpor nem is, de a katonai szilárd hajtóanyagú rakétában égő "műguminak" és alumíniumpornak jóval nagyobb nyomás és hőmérséklet (azaz energia) kell hogy az oxidálóanyagával beinduljon.
Ha az égőtérbe kellően sok és kellően hideg gázt tudnak vezetni, akkor az elég hőt (energiát) tud elvonni, hogy az égés leálljon.

 

[jani22]

A víz van a holdon már nem hírértékű?
https://www.origo.hu/tudomany/20201024-nasa-viz-van-a-holdon-es-azt-is-tudjak-merre-keressek.html

Az origo hírfolyam amivé teszitek ezt a topikot az nem hírértékű! Nem is értem mi a cél ezzel a folyamatos promoval.

Mit nem értesz ezen?

Simán egy fontos hírt közölt, hogy jobb legyen az informáltságunk napi szinten.

Már bocsi, ha érdekli valakit, akkor a link sorában az alap infó benne van, ha nem érdekel valakit, akkor az arrogáns megjegyzéseit tartsa meg magában. Én a hírre vagyok kíváncsi, nem a minősíthetetlen megjegyzésekre!!

De ha szemelvényeket akarsz / jó, nem emelt ki a cikkből lényeges elemeket /, hogy ne kelljen a "finom modorúnak" sokat olvasni, az baj!

Inkább az Olvtárs bejegyzésére való hivatkozással tegyél be ide többlet infót a témához - vagy máshoz, ami elősegíti a Topicot -, mint ahogy én is megtettem! #6059


Legyünk segítőek és előre mutatóak!

 

[jani22]

Az hogy egy hordozórakéta újrafelhasználás milyen konfigurációban a történhet a leghatékonyabban, az nem hasraütés eredménye.

Függ a hordozórakéta felépítésétől (elsősorban hogy mikor történik fokozatváltás) és nagy mértékben függ a rendelkezésre álló indítóhelyek földrajzi adottságaitól.

Az első fokozatok visszanyerésének lehetőségeit alapvetően meghatározza, hogy mekkora sebességnél történik a fokozat leválasztása. Bizonyos sebesség (kb. 3 km/s) felett az első fokozatok költséghatékony visszanyerése már nem lehetséges a jelenlegi technikával. Ilyenkor a (újrafelhasználható)hajtómű visszanyerése még csökkentheti az indítás költségeit (Ariane-Adeline,ULA-Smart reuse).

A szárnyas visszatérés azt jelenti, hogy a fokozatot a légkörbe érkező ballisztikus pályáról fel kell tudni húzni egy olyan siklásba, ahol a szárnyak már elég felhajtóerőt tudnak termelni a repüléshez. A rakéták első fokozatai viszont jórészt hosszú csőszerű szerkezetek, amik a hosszirányú terhelést jól viselik (ezt kapják a hajtóműtől), az ettől eltérő irányú hajlító terheléseket viszont - amik egy felhúzáskor keletkeznek - már annál kevésbé. Ez azt jelenti, hogy jelentős szerkezeti megerősítés mellett is csak erősen behatárolt pályákon tud visszatérni a fokozat, anélkül hogy felhúzáskor széttörne.

A Falcon-9 visszatérésnél 3 km/s alatt ilyen problémák nincsenek, a teljes leválasztási sebességtartomány kihasználható a drónhajó megfelelő pozicionálásával. Valamint a visszatéréskor a rakétát az indításhoz hasonló terhelések érik, nem kell egyszerre rakétaként és repülőként működnie a fokozatnak.

Ehhez viszont kellenek azok a földrajzi viszonyok, amik lehetővé teszik a drónhajó működését. Olyan tenger/óceán az indítási útvonalon, ahol az év elegendő napján megfelelő a hullámzás.

Ezért a szárnyas módszerrel akkor foglalkoznak, amikor földrajzi okok miatt nem alakítható ki leszállóhely a ballisztikus visszatérési pályák végénél. Mert mondjuk hegyvidék, más ország, vagy olyan tenger van ott, ahol még szélcsendes időben is túl nagy szokott lenni a hullámzás (Vosztocsnijból indítva az Ohotszki tenger tipikusan ilyen).

Tehát mindkét módszer választásának komoly okai vannak minden esetben.

Az nagyon zavar a mondódban, hogy én megmondom és más ezt fogadja el. ... Az sem kizárt, hogy neked van igazad. :O
Igyekszem nem elfogultnak lenni, a valóság nem egyezik meg a Fikcióval!

Ez jön le nekem a korábban leírtakból.

Már, ha a korábbi évek eseményeit is figyelembe vesszük,
hogy ha az időjárási körülmények nem ideálisak, akkor - mondjuk ki - a rendszer sz@rt sem ér a légköri viszonyok hirtelenjében való alakulásánál levő problémánál és inkább a tajga a farkasokkal és a medvékkel.

Azt sugallod, hogy most már a jön a fény és minden jól alakul?
Nem értelek, technikai infókat beillesztve jön ... ?

 

[jani22]

"A kisbolygót a Hubble is megvizsgálta, ennek eredményeit hétfőn publikálták. Eszerint az aszteroida egyedülálló módon vasból és nikkelből áll. Az űrteleszkóp vas-oxidot, vagyis napszél által oxidált vasat látott a kisbolygó felszínén.

A tömege alapján értékét így tízezer kvadrillió (tízezer millió milliárd) dollárra becsülik, szemben az emberi civilizáció globális gazdaságának 142 trillió dolláros értékével. A 16 Psychén található vas mennyiségének meghatározása azonban nem egyszerű.

A NASA a Discovery-program keretében 2022 augusztusában egy SpaceX Falcon Heavyn tervezi elindítani űrszondáját az égitesthez. A Psyche-szonda 2026 elején állna pályára a kisbolygó körül."

https://index.hu/techtud/2020/10/28/a_psyche_tobbet_er_mint_az_egesz_vilaggazdasag/

 

[Zaphod Beeblebrox]

Szemezgetve az elmúlt napok eseményeiből.

Sikeres Electron indítás a Rocket Labtól. 9 földet vizsgáló cubesat +1Canon’s CE-SAT-2B Earth-imaging satellite.

Kína Long Marc 2C kétfokozatú rakéta pályára állított 3katonai kémműholdat +1cubesat
Természetesen a hivatalos közlemény szerint a műholdak "csak" a föld elektromágneses környezeti jeleit vizsgálja. A kínai kormány a Yaogan nevet használja az ország katonai műholdjainál, a feltételezések szerint a Yaogan 30 családot jelzéskutatási misszióra tervezték. Egyes elemzők azt feltételezik, hogy a Yaogan 30 műholdcsalád új elektronikus lehallgatási berendezéseket tesztelhet. A negyedik hasznos teher az űrbe utazott a Tianqi 6 névre keresztelt kis műholdat a pekingi Guodian Gaoke vállalat számára indították kereskedelmi adatok továbbítására.
https://spaceflightnow.com/2020/10/26/china-launches-three-military-spy-satellites/

Oroszország A Soyuz-2.1b rakétával Plesetskből újabb Glonass K navigációs műholdat állított pályára.

A NASA hétfő jelentette be az új emberes célindítási dátumot. A Crew Dragon űrhajó várhatóan EST november 14-én (0049 GMT november 15-én) startol a SpaceX Falcon 9 rakétával. Időközben a SpaceX megerősítette, hogy két hajtóművet kicseréltek a rakéta indító fokozatán mert problémákat fedeztek fel azok vizsgálata során.
https://spaceflightnow.com/2020/10/27/spacex-crew-launch-set-for-nov-14/



ULA november 4-én tervezi pályára állítani a NRO Nemzeti Hírszerző Iroda szupertitkos műholdját egy Atlas5 rakéta fedélzetén. A különlegességet az adja, hogy első ízben repül majd az Atlas5 a Northrop Grumman által épített szilárd hajtóanyagú booster új modelljével, amik a korábbi Aerojet Rocketdyne boostereit váltják.
https://spaceflightnow.com/2020/10/27/atlas-5-launch-from-cape-canaveral-scheduled-for-next-week/


Jan Worner, az ESA főigazgatója és Jim Bridenstine, a NASA vezetője új egyetértési megállapodást (MoU) írtak alá Párizsban "Európának" a Holdra viteléről. A történelmi megállapodás szerint az ESA tagállamai számos lényeges elemmel járulnak hozzá a Hold körüli első emberi előőrshez, a Gateway állomáshoz
https://www.moondaily.com/m/reports...rope_as_ESA_goes_forward_to_the_Moon_999.html

 

[Zaphod Beeblebrox]

Tegnapi tájékoztatón az Európai Űrügynökség további 230 millió eurót (268 millió dollárt) kér a részt vevő tagállamoktól a következő generációs Ariane 6 hordozórakéta fejlesztésére. A kiegészítő finanszírozásra a jármű fejlesztésének késése leküzdése érdekében van szükség, amely így is már 2022 második negyedévére halasztották az első repülést.
ESA által igényelt 230 millió eurós kiegészítő finanszírozás az Ariane 6 fejlesztési költségeinek 6% -os növekedését jelenti. A fejlesztés teljes költsége meghaladja a 3,8 milliárd eurót (4,4 milliárd dollárt), ami lényegesen több, mint a körülbelül 400 milló dollárért fejlesztett SpaceX Falcon 9, amellyel az Ariane 6 versenyezni fog.
https://spacenews.com/esa-request-2...for-ariane-6-as-maiden-flights-slips-to-2022/

 

[Cifu]

Tegnapi tájékoztatón az Európai Űrügynökség további 230 millió eurót (268 millió dollárt) kér a részt vevő tagállamoktól a következő generációs Ariane 6 hordozórakéta fejlesztésére. A kiegészítő finanszírozásra a jármű fejlesztésének késése leküzdése érdekében van szükség, amely így is már 2022 második negyedévére halasztották az első repülést.
ESA által igényelt 230 millió eurós kiegészítő finanszírozás az Ariane 6 fejlesztési költségeinek 6% -os növekedését jelenti. A fejlesztés teljes költsége meghaladja a 3,8 milliárd eurót (4,4 milliárd dollárt), ami lényegesen több, mint a körülbelül 400 milló dollárért fejlesztett SpaceX Falcon 9, amellyel az Ariane 6 versenyezni fog.
https://spacenews.com/esa-request-2...for-ariane-6-as-maiden-flights-slips-to-2022/

És nem újrafelhasználható.
Az ESA (és az ArianeSpace) évekkel ezelőtt kinevette a SpaceX-et, mondván, hogy az újrafelhasználás nem működőképes koncepció.
Most méregdrágán készül az Ariane-6, amely már most elavult, és az optimista becslések szerint is csak a 2020-as évek végére, 2030-as évek elejére készülhet el az újrafelhasználható verziója (Ariane Next), ami lemásolná a Falcon 9-et: