Űrkutatás

The first module of Russia's new orbital Space Station is the Science Power Module. It will provide energy, oxygen and the workplace for cosmonauts.
It is planned that the module will be launched by Angara carrier-rocket. At first it was designed to be a part of the ISS, so specialists will need about 2 years to modernize the module: update the flight control, power and docking systems; make it habitable.
There is the Science Power Module’s mockup on the photo.
187021813_2953976274857040_1499848048114630666_n.jpg
Az SPP eredetileg a MIR-2 űrállomáshoz lett tervezve, de az nem valósult meg. Az ISS esetén eredetileg azért született újjá, hogy az orosz modulok áramellátását biztosítsa. Ez a 2000-es évek közepén kezdődött, hogy aztán a mai napig ne valósuljon meg...
 
A Glavkosmosnál eladó lett egy 2018-ban repült Szojuz kapszula!
Jól mutatna a nappaliban..


 
"Oroszország új orbitális űrállomásának első modulja a tudományos erőmodul. Energiát, oxigént és munkahelyet nyújt majd az űrhajósoknak.
A tervek szerint Angara hordozó-rakéta indítja a modult. Először az ISS részének tervezték, így a szakembereknek körülbelül 2 évre lesz szükségük a modul modernizálására: frissíteni a repülésirányítást, áramot és dokkolási rendszereket, lakhatóvá tenni.
A fényképen ott van a tudományos erőmodul makettje."

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Nemerson
Most, hogy lassan kivonják a Proton rakétát, még tudtak közel két tonnányit "lefaragni" róla...
Kompozit anyagok alkalmazásával másfél tonnával lett könnyebb csak a fairing.

Mennyire lehetnek már az alkalmazott gyártási anyagokat tekintve az ilyen régi rakéták elavultak, ha egy relativ egyszerű" komponens mint a fairing lehet másfél tonnával könnyebb a modernebb anyagok miatt..

 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
A SpaceX bemutatja a Starship tervezett orbitális tesztrepülésének részleteit
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero and BJani
Most, hogy lassan kivonják a Proton rakétát, még tudtak közel két tonnányit "lefaragni" róla...
Kompozit anyagok alkalmazásával másfél tonnával lett könnyebb csak a fairing.

Mennyire lehetnek már az alkalmazott gyártási anyagokat tekintve az ilyen régi rakéták elavultak, ha egy relativ egyszerű" komponens mint a fairing lehet másfél tonnával könnyebb a modernebb anyagok miatt..


Nagyon, de még egy ilyen egyszerű dolog, mint az áramvonalazó kúp is összetett dolog, sok tesztelés szükséges, nehogy élesben derüljön ki, hogy nem bírja a rezonanciát a nyomásváltozásokat vagy a zajt.
A Szovjet (és egyes nyugati típusokra is igaz ez) megközelítés meglehetős tartalékokat hagyott éppen azért, mert a minőségbiztosítás terén voltak (vannak...) gondjaik, így a beépített tartalék elég lehetett arra, hogy egy-egy necces helyzetben se legyen baleset.

Ennek hátulütője a kevésbé kicentizett hatékonyság.

Érdemes ilyen téren ugye a SpaceX-et megfigyelni, hogy a Falcon 9-nél mennyi mindent végigpróbáltak. Hosszabb első fokozat, áttervezett hajtómű-elrendezés, mélyhűtött üzemanyag, stb...

Szóval ha kicsivel bátrabban állnának neki, az oroszoknál is lehetne továbblépni, de ők ezt csinálják is. A Szojuz családdal. A Protonnal nem, mert annak már van utódja. Vagyis lesz. Vagy valami...
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Az újdonság a videóban egy fotó ami egy Bolygóközi Űrhajó változatot mutat be. 1perc 3másodperc.
A nukleáris energiablokk mögé betettek egy új nukleáris meghajtó egységet, az elején pedig egy szolgáltató rendszer modul, еgy űrállomás (lakómodul) és egy dokkoló egység látható. A dokkoló egységhez egy újfajta szárnyas űrhajó csatlakozik ami nagyon hasonlít a Kliper-re.
A Molnija cég már fejleszt egy új szárnyas újra felhasználható űrsiklót, olyan 2025-26 táján már repülnie kéne, valószínűleg az új Amúr rakétával.
Ezt a nukleáris modult pályára lehet állítani az új Angara A5 rakétával és a további modulokat hozzá lehet illeszteni az űrben. Van egy olyan érzésem az oroszok ezt a nukleáris vontatót sorozatban fogják gyártani különböző konfigurációban. A hadsereg is tudja használni, ami elsődleges szempont és lehet vele röpködni a Holdra, Marsra, Vénuszra, vagy akár a Jupiter ,vagy a Szaturnusz holdjaira.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Tegnap éjjel elugrottam űrkutatni a Farkashegyi repülőtér mellé.
Pedig nem is ott lakom.
Akkora meteort (nagyon leánykori nevén hullócsillagot) láttam, hogy ekkorát még sohasem.
Ipari volt.
Az ISS meg pont a zeniten tűnt el, mindenféle elhalványulási fázis nélkül.
A 20x80-as binokulárom viszont szép képet ad.
 
Tegnap éjjel elugrottam űrkutatni a Farkashegyi repülőtér mellé.
Pedig nem is ott lakom.
Akkora meteort (nagyon leánykori nevén hullócsillagot) láttam, hogy ekkorát még sohasem.
Ipari volt.
Az ISS meg pont a zeniten tűnt el, mindenféle elhalványulási fázis nélkül.
A 20x80-as binokulárom viszont szép képet ad.
pár napja este futás közben láttam egy hatalmasat, a legnagyobbat eddig életemben.
 
Csak mondom, hogy volt velem egy 30/60x 60mm-es monokulár távcső is, az volt épp a kezemben, 60-as nagyításra álltva, épp próbáltam kézből csillagokat nézni, mikor ez jött. Nem, ilyenkor az ember csak bámul és nézi, mi fog ebből az egyre fényesebb istennyilából kisülni.
Ha akkor a 20x80-as van a kezemben és nem az állványon bámul magában, lehet én lettem volna az első, általam ismert ember, aki egy ekkora tűzgömböt távcsővel is lekísér.
Minden esetre azt határozottan állítom, hogy zöldeskék vakító csóvája és egy azt követő narancsvöröses csóvája volt.
Ebből lehet találgatni az összetevőire. Vas valószínű volt benne.