Vadászgépek (2. világháború)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
BMW 801D (Fw 190A-3-tól A-8ig)
BMW 801E (Fw 190A-9)
BMW 801TJ (Ju 388)
teljesítménygörbék és rövid leírás. A szaggatott vonal a maximális teljesítmény, a cikk cakkos vonal a GM-1 nitrogén-oxid befecskendezést jelöli.
BMW 801E (Fw 190A-9)
BMW 801TJ (Ju 388)
teljesítménygörbék és rövid leírás. A szaggatott vonal a maximális teljesítmény, a cikk cakkos vonal a GM-1 nitrogén-oxid befecskendezést jelöli.
Ki-61
224th Sentai's 2nd Lt. Itakura ,Chofu Airfield. 1944
224th Sentai's 2nd Lt. Itakura ,Chofu Airfield. 1944
hehehe lol
hehe
Még egy fantasztikus német találmány, ami több németet nyírt ki, mint akik ellen szánták
hehe
Még egy fantasztikus német találmány, ami több németet nyírt ki, mint akik ellen szánták
Joachim Müncheberg 153 légigyőzelmet elérő német ász jól megérdemelt pihenését tölti egy sikeres légiharc után, illetve sikeres légiharcot vív egy Hawker Hurricane ellen Málta közelében.
A légiharc felvételen egyébként feltűnő, milyen precíz kis eszköz volt a 2cm-es Oerlikon MG FF (Fest, Flügel - rögzített, szárny[fegyverzerzet]) gépágyú
A légiharc felvételen egyébként feltűnő, milyen precíz kis eszköz volt a 2cm-es Oerlikon MG FF (Fest, Flügel - rögzített, szárny[fegyverzerzet]) gépágyú
A neten olvastam, hogy 1944 után az angol vadászok teljesítményfölénye szinte teljesen annak tudható be., hogy "felhúzták" az addig szigorúan betartott motor-fordulatszám korlátokat az üzemeltetés során. Mivel azonban ekkor már jelentős mennyiségi fölény volt a rep-gép-motor gyártási számokat tekintve az angol-USA oldalon, ezért nem (annyira) számított már a gyakoribb motorcsere, viszont a pilóta-veszteség jelentős része légi-győzelembe fordult át ezzel a húzással (ha igaz).
Ennek a teljesen logikus folyamatnak a tükrében teljesen meglepő, hogy a németek ezt nem lépték meg, hiszen náluk az elolvadó technikai/technológia fölény mellett az üzemanyag-hiány is duplázta-triplázta a pilóta-veszteségek mellet ezt a folyamatot.
Valóban ekkora esik (nagyjából) a győzelmi arányok átfordulása, és sok német Ász --és jelentős számú, még jobban kiképzett pilóta-- elvesztése.
Csak érdekesség képen!
.
Ennek a teljesen logikus folyamatnak a tükrében teljesen meglepő, hogy a németek ezt nem lépték meg, hiszen náluk az elolvadó technikai/technológia fölény mellett az üzemanyag-hiány is duplázta-triplázta a pilóta-veszteségek mellet ezt a folyamatot.
Valóban ekkora esik (nagyjából) a győzelmi arányok átfordulása, és sok német Ász --és jelentős számú, még jobban kiképzett pilóta-- elvesztése.
Csak érdekesség képen!
.
Ez így nem teljesen pontos. A fordulatszámhoz nem nyúltak, az stabil volt és a motorok is nehezen viselték volna az óriási erőket.
A motor szívótér nyomását viszont növelték, ami ezt lehetővé tette kopogás nélkül az a 1944 közepén új "100/150 grade"-nek nevezett jobb minőségű üzemanyag volt (a jelzés azt muttata, hogy a szokásos 100 oktános repbenzinhez képest a gyakorlatban 50%-al magasabb oktánszámnak felelt volna meg, ha lenne 100 oktán felett skála), amit vadászaalakulatoknál vezettek be (igaz, némileg korlátozottan, mert sosem volt belőle elég az igényekhez)
- 44 közepén a 8. légihadsereg vadászparancsnokságánál a Merlin motoros P-51-es vadászok, igaz, az angolokhoz képest mérsékelten növelt, 67" -> 72" Hgmm szívótérnyomással, így kb 1700 LE-ről 1800 LE-re fokozták a teljesítményt. A 9. és 15. légihadseregnél, a Távol Keleten nem alkalmazták logisztikai megfontolásokból és mert egyszerűen nem volt elég, sok probléma is volt vele. Kezdetben kb. 25 óra, azaz pár bevetés után tönkretette a gyertyákat a Mustangokban, a későbbi módosított, etilén-bromidos adalékanyaggal készült üzemanyag keverék megette a szelepeket, ezért visszálltak az eredetire.
- az angoloknál a 44 nyarán induló V-1 hadjárat idejére az ellenük elsősorban honi légtérben tevékenyskedő, honi légvédelmi feladatok ellátó Fighter Command / ADGB kb. 5-10 vadásszázadnál, majd valamikor az ősszel leállítak vele, amikor abbamaradtak a támadások. Német vadászokkal szemben nemigen találkoztak ezek az alakulatok.
- Később 45 januártól, de inkább februártól a kontinensen bevetett angol 2. Harcászati Légierő kb. 35 Spitfire IX/XIV/XVI vadásszázazada is megkapta az új üzemanyagot, és ők már légiharcban is alkalmazták - igaz, addigra a Luftwaffe nagyrészt áttelepült a keleti frontra, alig maradt pár vadászezred nyugaton. A háború befejezése előtt nem sokkal itt is leálltak vele, mivel a magas ólomadalék itt is tönkretette/eltömítette a gyertyákat alacsony fordulaton , felszálláskor halálos balesetek is előfordultak ha túl hozzú melegítés után felszálláskor egyszerűen leállt a motor.. viszont ők jóval nagyobb kakaót is adtak le vele, 1700 LE-ről 2000 LE-re sikerült felhúzni a Merlint, a jóval ritkább Griffont pedig 2300 LE körülire. Mondjuk ez kellett is, mert a gerincet adó Merlin motoros Spitfire-k addigra eléggé lemaradtak teljesítményben a közben szintén felpimpelt német vadászoktól (lásd lenntebb).
Ez nem igaz, szinte hónapra pontosan párhuzamosan folytak az ő teljesítményfokozó fejlesztéseik is. Az üzemanyagon nem kellett változtatniuk, mert az ipari háttér miatt (szintetikus-üzemanyag) ők már a háború elején bevezették a szövi 100/150 grade repbenzinnel egyenértékű saját szintetikus, C-3 jelőlésű és nagyon magas kopogástűrésű üzemanyagot a vadászaikhoz, csak a motorfejlesztéseiknek sok idő kellett, amíg az üzemanyaguk teljes potenciálja kiaknázható lett (vannak angol jelentések, ahol vakarják a fejüket, hogy miért is ilyen magas a kopogástűrő képessége a német "zöld" színezékű, aromás benzinnek).
Mellette 44 tavaszától széles körben bevezettek különböző teljesítményfokozó rendszereket és/vagy megnövelt teljesítményű feltöltőket a 109-eseknél (metanol - víz befecskendezés, "MW 50"), és a 190-eseknél (sima üzemanyag befecskendezés), amik egyszerűsítve a szívótorokba fecskendezett folyadékokkal biztosították a motor jobb belső hűtését és ezáltal a magasabb szívótérnyomást:
DB 605 (Bf 109G/K): 1,42 ata -> 1.7 ata -> 1.8ata - 1.98ata (1475 LE -> 1800 LE -> 1850 LE -> 2000 LE)
BMW 801 (Fw 190A): 1.42ata -> 1.65ata, (1800 LE -> 2000 LE)
Jumo 213 (Fw 190D): 1.50 ata -> 1.80 ata (1776 LE -> 2100 LE)
és így sikerült ezeknek a motoroknak, így a vadászgépek a teljesítményét is igen nagymértékben megnövelni.
Nagyjából azt lehet mondani, hogy szinte párhuzamosan folytak a fejlesztések mind a két oldalon, és ha az egyik fél előnyre is tett szert, egy két hónapon belül a másik fél lereagálta, és 1944/45-ben többé-kevésbé pariban voltak teljesítményben a német és szövetséges vadászok (a sugaras gépeket nem számítva).
Inkább azt mondanám hogy az addigi meggyőző német teljesítményfölény elvesztése, kiegyenlítése a németek szempontjából szerencsétlenül egybeesett a 8th AAF bevetései számának növekedésével, az immár tényleg potens szövi/szovjet vadászok / kísérővadászok nagy számú rendszeresítésével, és főleg hogy az amerikaiak a Big Week-el kíméletlen anyagháborúba kezdtek 44 tavaszán a németek ellen, amit végső soron erősen kivéreztette a német vadászlégierő tapasztalt magját. Utána már hiába volt meg a mennyiség (bőven tudták pótolni a veszteségeket, számban még erősödött is a vadászlégierő) a pilóták átlagos minősége már nem volt a régi.