A hagyományos fegyvereknél is lehet venni a pontokat.
Először is a nagykaliber, a 7,62-esektől kezdődők szimplán átütik a célszemélyt, addig a "kiskaliber", mint az 556 / 545 és a 9 x 19-es azok direkt úgy vannak megtervezve, hogy célszemélybe csapódás után elkezdjenek bukdácsolni, a nagyobb roncsolás miatt, és magát a széttöredezett lövedéket is ki kell műteni a meglőtt katonából.
Akkor a gyomrot ért lövés is ronda dolog, rekonstrukciós műtét után garantált a rokkantság. És a légmell, nekem ugyan csak civilként volt olyanom, de aki katonailag szenved olyant, a mellkaslövés miatt, és kell a légmelles tűt beszúrnia, az is rémes. Nekem van légmelles tűm, és kívánom, ne kelljen senkin használni, semmilyen helyzetben. És lövedékálló mellény sem csodaszer, azt viselve is lehet érezni, mintha kalapáccsal ütnének, bordatöréshez hasonló sérüléseket szenved az illető.
A kézigránátokat nem kell részletezni, hogy 20 műtéttel szedegetik a repeszeket, de még 76 évesen is a testében hordoz 30 - 40 repeszdarabkát az illető, mégsem lehet betiltani.
A harckocsizók sérüléseit nem ismétlem, és ezen kívül a szénné égés is probléma, post mortem, morálromboló, mint az IDF harckocsizóinál.