Vegyi fegyverek / Vegyi védelem / ABV védelem / CBRN eszközei

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 168
33 391
113
Ez lett az RPO, ami az LPO-val ellentétben már nem lángszóró, hanem egy termobárikus gyújtólövedéket célba juttató gránátvető
Nem.Az eredeti RPO Rys 4 liter napalmot tartalmazó harci résszel rendelkezett,a 70es évek elején került rendszerbe.RPO Shmel A változat thermobar robbanófejű,de az RPO-Z továbbra is gyújtó töltetű,és a 80as évek végén vetették be a tipust elösször Afganistánban.
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
886
5 056
93
Nem.Az eredeti RPO Rys 4 liter napalmot tartalmazó harci résszel rendelkezett,a 70es évek elején került rendszerbe.RPO Shmel A változat thermobar robbanófejű,de az RPO-Z továbbra is gyújtó töltetű,és a 80as évek végén vetették be a tipust elösször Afganistánban.
Igen, így bizonyára pontosabb. (Ha összefésülöm az egészet egy pdf-be, majd cizellálom az ominózus részt.)
A később fejlesztett, a klasszikus lángszórók kialakításán már túllépő szovjet lángfegyverek témájában már nem mélyedtem el, így az RPO változatainak ismertetésére sem vállalkoztam.

De ha már szóba került a rokonság, a szovjetek még az '50-es években összerakták ezt a bő 160 kilós vaddisznót is, elméletileg 140 méteres lőtávolsággal - és ránézésre is horrorisztikus vonszolhatósággal.

1024px-Verkhnyaya_Pyshma_Tank_Museum_2012_0100.jpg


Kutakodásaim végére megérett bennem a felismerés, miszerint a lángszóróknak nincs helye a modern harcászatban (Erről bővebben majd a téma végén.), de ha mégis szükségét látja néhány haderő, akkor max. harcjárművekre telepítve (ahogy föntebb már felvetetted).
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány and Negan

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
886
5 056
93
Az I. világháború harcaiban az osztrák-magyar hadsereg is használt lángszórókat. Fejlesztésükben komoly szerepet játszott a magyar mérnök, Szakáts Gábor.

A háború után újrafegyverkező Honvédség arzenáljában 1937-ben jelent meg ismét a lángszóró, amikor Olaszországból egy kísérleti, lángszórós Ansaldo könnyű harckocsi került Magyarországra. A csapatpróbákat végző piliscsabai Magyar kir. 101. Honvéd Gépkocsizó Vegyiharc Zászlóalj javasolta a harceszköz rendszeresítését, erre azonban pénzhiány miatt nem került sor.

40106_ml.jpg


1938-ban érkeztek meg a szintén olasz eredetű gyalogsági lángszórók, ezekkel fegyverezték föl az említett alakulat lángszórós szakaszát. A lángszórós szakasz már századdá növelve készült első bevetésére 1940 nyarán, amikor úgy tűnt, hogy küszöbön áll a magyar-román háború. A tervek szerint a lángszórókat a határt őrző román erődök kifüstölésére használták volna. Az összecsapásra végül nem került sor, és a későbbi háborús cselekmények során sem játszottak említésre méltó szerepet a lángszórók, noha végig a Honvédség fegyvertárában voltak.

fortepan_93758.jpg

(A harc nélkül magyar kézre jutott Károly vonal kiürített erődítményei azért részesültek némi nevelő célzatú perzselésben.)

Damó Elemér, a 115. önálló utászszázad parancsnoka harctéri tapasztalatairól szóló művében felidéz egy lángszórós akciót, amelyre már az orosz fronton, Kolomea előtt került sor. Egy, a saját peremvonaltól alig 100 méterre álló gerendaház elpusztítása volt a feladat, amelyhez a magyar rohamosztag két német gyártmányú lángszórót is kapott. A vállalkozás első lépéseként két géppuska lőni kezdte az épület ajtaját és ablakait, miközben a rohamosztag a ház sarka felől kézigránát-dobási távolságba nyomult előre. Ennek elérésekor a géppuskák beszüntették a tüzet, a honvédek pedig kézigránátokkal szórták meg az épületet. Ezután a nagy mennyiségben rendelkezésre álló páncélökölből is kapott volna pár lövést a ház, a fegyverek azonban nem működtek, ahogyan csütörtököt mondtak az utolsó mozzanatként bevetni szándékozott lángszórók is! Bár a tűzkeveréket kilőtték, az nem gyulladt meg. Így végül kannákból szétlocsolt benzinnel gyújtották föl és égették le a roham alatt egyébként üresen álló épületet.

langszoro_10.jpg


A második világháború végére a Magyar Királyi Honvédség harceszközeivel együtt gyakorlatilag megsemmisült, és az új magyar hadsereg kiépítésére évekig nem került érdemben sor.

Gyökeresen megváltozott a helyzet a kommunista hatalom kiépülése után Az ország új urai rohamtempóban láttak neki egy ütőképes tömeghadsereg felállításához. 1952-ben gyakorlatilag minden gyalogsági harceszköz (karabély, géppuska, páncélököl, puskagránát) gyártását elrendelték és utasítást adtak egy háti lángszóró gyártásának megkezdésére is.

thumb2.jpg


A magyar hadiipar azonban az erőltetett iparosítás ellenére sem volt képes az irreális elvárások teljesítésére, így a katonáknak a lángszórókra is várniuk kellett, egészen az 1970-es évek elejéig. Ekkor rendszeresítette az LPO-50 lángszórókat a Magyar Néphadsereg.
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
886
5 056
93
Ekkor rendszeresítette az LPO-50 lángszórókat a Magyar Néphadsereg.
A 220 db. LPO-50-es Romániából érkezett, a lángszórókat a brassói Breiner Béla Művek gyártotta a Varsói Szerződés államai részére. (Újabb magyar szál: a nagyváradi születésű Breiner Béla a Román Kommunista Párt egyik meghatározó alakja volt az 1930-as években.)

A Magyar Néphadseregnél rendszeresített fegyverek az 5. Hadsereg kiskőrösi, 93. Önálló Vegyivédelmi Ezred lángszórós zászlóaljához kerültek. Kiképzés is csak ennél az alakulatnál folyt a fegyverre, amit háborús helyzetben az 5. Deszant Rohamzászlóalj katonáinak is kiosztottak volna. A kiskőrösi alakulatnál 216 db. LPO-50 volt, 4 db. központi készletben maradt.
Annak ellenére, hogy a fegyver csupán egyetlen zászlóaljnál volt megtalálható, rendszeresítését követően szinte minden nagyobb hadgyakorlaton feltűnt, számos korabeli felvételen látható, nem csak a magyar, hanem a szövetséges szovjet alakulatok kezében is.
A Pajzs 79 hadgyakorlaton is nagy számban használták:

pajzs79_01.jpg


1989 őszén néhány rendszerből kivont T-54-es harckocsit széles körű lövészeti kísérleteknek vetették alá.
Egy Veszprém környéki lőtéren sor került az LPO-50 harckocsi elleni bevetésére is. A kísérlet tapasztalatairól érdemes szó szerint idézni Ocskay István mérnök ezredesnek a Haditechnika 2018/3-ban megjelent sorait:

"Az LPO–50 típusú lángszóróval a harckocsit először szemből, majd folyamatosan oldalazva az oldaláról, illetve a farpáncél irányából lőtte 2-2 fő lángszórós katona. A harckocsi éghető külső alkatrészei nem kaptak lángra, a motortérbe befolyó gyúelegy sem okozott tüzet. A harckocsi futógörgőjére irányított lángsugár sem okozott tüzet, a gyúelegy elégését követően az nem táplálta az égést tovább. Egyedüliként a torony és a test találkozásához irányított lángszóró okozott tüzet a küzdőtérben azzal, hogy a vízalatti átkelésnél használt gumitömítés lángra kapott. Ezen felül a harckocsi festése megpörkölődött, a lövegcső műanyag védőhuzata égett le, illetve bekormozódtak az optikai figyelőműszerek üvegfelületei.
A kezelőszemélyzet valószínűleg nem szenvedett volna személyi sérülést, és a keletkező tüzet el tudta volna oltani, vagy a fedélzeti tűzoltó berendezés oltotta volna el, azonban a keletkező tűz és füst hatására valószínűleg nekik még időben el kellett volna hagyniuk a harckocsit, ami kiszolgáltathatta volna őket az ellenség tüzének.
A harckocsin keletkezett sérülések vagy nem igényeltek volna javítást, vagy kisjavítással megoldható lett volna a javításuk."


lpo-50_10.jpg


1989 végén, a magyar haderő átalakítását célzó GERECSE-I szervezési terv rendelkezett az 5. Hadsereg 1. gépesített hadtestéhez tartozó, zalaegerszegi 114. vegyivédelmi zászlóalj könnyű lángszórós századának kialakításáról.
Az LPO-50 1990-ben még biztosan szerepelt egy hadgyakorlaton, majd a Néphadseregből Honvédséggé alakult magyar fegyveres erők drasztikus és sokszor értelmetlen leépítése során sok más fegyverrel és fegyverrendszerrel együtt eltűnt a honvédségi arzenálból. Hivatalosan valószínűleg 2000-ben vonták ki a hadrendből.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 168
33 391
113
Igen, így bizonyára pontosabb. (Ha összefésülöm az egészet egy pdf-be, majd cizellálom az ominózus részt.)
A később fejlesztett, a klasszikus lángszórók kialakításán már túllépő szovjet lángfegyverek témájában már nem mélyedtem el, így az RPO változatainak ismertetésére sem vállalkoztam.

De ha már szóba került a rokonság, a szovjetek még az '50-es években összerakták ezt a bő 160 kilós vaddisznót is, elméletileg 140 méteres lőtávolsággal - és ránézésre is horrorisztikus vonszolhatósággal.

1024px-Verkhnyaya_Pyshma_Tank_Museum_2012_0100.jpg


Kutakodásaim végére megérett bennem a felismerés, miszerint a lángszóróknak nincs helye a modern harcászatban (Erről bővebben majd a téma végén.), de ha mégis szükségét látja néhány haderő, akkor max. harcjárművekre telepítve (ahogy föntebb már felvetetted).
Ami azt illeti,az emlitett csendes óceáni hadszintéren a háti lángszórók is elég sikeres volt.Európában a hk lángszórók voltak sikeresek.
iwm-h37930.jpg

Churchill Crocodile az ekkor már erősen erőditett gyalogsági állásokban védekező németekkel szembeni harcban volt igen népszerű.Erős frontpáncélzata jol védte a nehéz tankot,lángszóró meg szó szerint kifüstölte a németeket az erőditett állásaikbol.
Szu a T34ből csinált lángszórós változatot,majd a hh alatt a T55 lángszórós hk-val csinálták végig,de nem volt tul elterjedt
0_7e24d_2f16f704_orig.jpg

Én nem tudok a TO55 éles bevetéséről.
US Army azonban élénken használta a lángfegyvereket.
Mil%20zippo%20tank%20Iwo%20Jima%201200.jpg
mil%20M4A3%20Sherman%201200.jpg

Shermanbol több lángvetős változat is készült,II.vh után Koreában is élénken használták őket.
Vietnámban az M48 tank és az M113 lánvetős változatait használták,utóbbihoz kifejlesztett lángvető rendszert telepitették a folyami monitoroknak nevezett LCM6 partraszállitókbol kialakitott hadihajókra.Igen sikeresek voltak.
Zsidók 73ban sikerrel vetették be a reaktiv XM202 lángvetőt,de elötte 67ben szintén sikerrel vetették be tankok ellen a repülőgépekről a napalmbombát.
Érdekesség,hogy az első reaktiv lángvetőt a II.vh-ban a Luftwaffe rendszeresitette.Ez azonban nem rakétát lőt ki,hanem magát az égő gyúkeveréket lőtte ki reaktiv módon egy egyszer használatos előre feltöltött csőböl.Hatótávja ennek megfelelően meglehetősen kicsi volt.
Szerintem mig a háti lángszórók kivonását tényleg a technikai túlhaladottság és az alacsony hatékonyság hozta,addig a többi lángfegyver kivonását,háttérbe szorulását inkább a TV közvetitések hozták.Igen rosszul festettek a képernyőn az elevenen elégő emberek.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Az I. világháború harcaiban az osztrák-magyar hadsereg is használt lángszórókat. Fejlesztésükben komoly szerepet játszott a magyar mérnök, Szakáts Gábor.

A háború után újrafegyverkező Honvédség arzenáljában 1937-ben jelent meg ismét a lángszóró, amikor Olaszországból egy kísérleti, lángszórós Ansaldo könnyű harckocsi került Magyarországra. A csapatpróbákat végző piliscsabai Magyar kir. 101. Honvéd Gépkocsizó Vegyiharc Zászlóalj javasolta a harceszköz rendszeresítését, erre azonban pénzhiány miatt nem került sor.

40106_ml.jpg


1938-ban érkeztek meg a szintén olasz eredetű gyalogsági lángszórók, ezekkel fegyverezték föl az említett alakulat lángszórós szakaszát. A lángszórós szakasz már századdá növelve készült első bevetésére 1940 nyarán, amikor úgy tűnt, hogy küszöbön áll a magyar-román háború. A tervek szerint a lángszórókat a határt őrző román erődök kifüstölésére használták volna. Az összecsapásra végül nem került sor, és a későbbi háborús cselekmények során sem játszottak említésre méltó szerepet a lángszórók, noha végig a Honvédség fegyvertárában voltak.

fortepan_93758.jpg

(A harc nélkül magyar kézre jutott Károly vonal kiürített erődítményei azért részesültek némi nevelő célzatú perzselésben.)

Damó Elemér, a 115. önálló utászszázad parancsnoka harctéri tapasztalatairól szóló művében felidéz egy lángszórós akciót, amelyre már az orosz fronton, Kolomea előtt került sor. Egy, a saját peremvonaltól alig 100 méterre álló gerendaház elpusztítása volt a feladat, amelyhez a magyar rohamosztag két német gyártmányú lángszórót is kapott. A vállalkozás első lépéseként két géppuska lőni kezdte az épület ajtaját és ablakait, miközben a rohamosztag a ház sarka felől kézigránát-dobási távolságba nyomult előre. Ennek elérésekor a géppuskák beszüntették a tüzet, a honvédek pedig kézigránátokkal szórták meg az épületet. Ezután a nagy mennyiségben rendelkezésre álló páncélökölből is kapott volna pár lövést a ház, a fegyverek azonban nem működtek, ahogyan csütörtököt mondtak az utolsó mozzanatként bevetni szándékozott lángszórók is! Bár a tűzkeveréket kilőtték, az nem gyulladt meg. Így végül kannákból szétlocsolt benzinnel gyújtották föl és égették le a roham alatt egyébként üresen álló épületet.

langszoro_10.jpg


A második világháború végére a Magyar Királyi Honvédség harceszközeivel együtt gyakorlatilag megsemmisült, és az új magyar hadsereg kiépítésére évekig nem került érdemben sor.

Gyökeresen megváltozott a helyzet a kommunista hatalom kiépülése után Az ország új urai rohamtempóban láttak neki egy ütőképes tömeghadsereg felállításához. 1952-ben gyakorlatilag minden gyalogsági harceszköz (karabély, géppuska, páncélököl, puskagránát) gyártását elrendelték és utasítást adtak egy háti lángszóró gyártásának megkezdésére is.

thumb2.jpg


A magyar hadiipar azonban az erőltetett iparosítás ellenére sem volt képes az irreális elvárások teljesítésére, így a katonáknak a lángszórókra is várniuk kellett, egészen az 1970-es évek elejéig. Ekkor rendszeresítette az LPO-50 lángszórókat a Magyar Néphadsereg.
Egyik tanárom 49ben kapott orosz lángszórót.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány and ZeiG

ssgtzlan

Well-Known Member
2020. május 10.
1 248
5 427
113
Egy kis kiegészítés.

A Magyarországon rendszeresített román lángszórók nagyon gyenge minőségűek voltak gyakran napalmmal áztatták el a kezelőket.

A kiskőrösi vv ezredben a langszórló kezelők -hogy finoman fogalmazzak- nem êppen a társadalom krémjéből lettek. A számítások alapján az első bevetésen 80% körüli veszteséget szenvedtek volna.

Jelenleg 1 db LPO 50 van a MH nál ha jól tudom a többit szétvágták.

A thermobarikus eszközök elterjedtek, de az konkrétan nem igaz hogy vákuumot csinálnak. A pusztító erejük hogy hatalmas tűzgömböt hoznak létre, hatalmas túlnyomással ami összezúzza a belső szerveket. A lángok pedig zárt térben a rendelkezésre álló teret kitöltik így a fedezékek mögött lévők is megserülnek. A robbanás után létrejövő légritka tér igazából már nem jelent pusztítást.Zárt térben még a keletkezett tüzek okozta füst és oxigénhiány jelent veszélyt.
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
886
5 056
93
Ami azt illeti,az emlitett csendes óceáni hadszintéren a háti lángszórók is elég sikeres volt. Európában a hk lángszórók voltak sikeresek. Erős frontpáncélzata jol védte a nehéz tankot,lángszóró meg szó szerint kifüstölte a németeket az erőditett állásaikbol.
Mind a háti-, mind a harckocsira telepített lángszóró egyetlen szerepkörben volt viszonylag sikeres: Az erődített állásokba visszaszorult, bekerített, blokkolt ellenséges egységek megsemmisítésében. Ami - ezen a módon - már többnyire közelebb áll a gyilkossághoz, mint a harctevékenységhez.

Ha az erődített állás kiterjedtebb, netán több szintes a föld alatt, akkor a lángszóró nem sokat ér, mert bár a bunker bejáratától, lőréseitől számított 20-30 méterig felégeti a belteret, de nem veszélyezteti a mélyebbre visszahúzódó ellenséges katonákat.
Ha a bunkerbe szorult szerencsétleneknek még marad némi tűzerejük is, akkor a háti lángszóró megint felejtős, mert hordozóját - érthető módon - minden erővel igyekeznek lelőni. A lángszórós páncélos itt jól jöhet, de ugyanabból a távolságból, ahonnan a lángcsóvát beküldi a bunker lőrésein, beküldhet pár repesz- vagy páncéltörő gránátot is. (Utóbbi, a lángszóróval ellentétben a bunker vasajtaját is üzembiztosan nyitja.)

Ha pedig az erődítménybe szorult nyomorultaknak már érdemi tűzerejük sem marad, akkor csupán szükségtelen szadizmus halálra égetni őket, ahelyett, hogy pár (tucat) kézigránáttal tennének pontot földi pályafutásuk végére - már ha a megadás nem opció.

A lángszóró a gyakorlatban csak nagyon, nagyon ritkán működött harceszközként, az esetek többségében pusztán az ellenség kivégzését szolgálta olyan helyzetekben, amikor a saját csapatok már viszonylag moderált körülmények között nyomultak előre.

Szerintem mig a háti lángszórók kivonását tényleg a technikai túlhaladottság és az alacsony hatékonyság hozta,addig a többi lángfegyver kivonását,háttérbe szorulását inkább a TV közvetitések hozták.Igen rosszul festettek a képernyőn az elevenen elégő emberek.
Hát még a valóságban milyen rosszul mutattak!

Miközben a témát kutattam, találtam egy elemzést a csendes-óceáni fronton szolgáló lángszórós katonákat ért pszichológiai terhelésről. Nem dolgoztam föl, de a lényege - nem meglepő módon - az volt, hogy nagy részük, bár a harcmezőn többnyire cinikus lazasággal végezték munkájukat, utóbb mégis baromi nehezen dolgozták föl, hogy elevenen égettek el többnyire már legyőzött, gyakorlatilag nem túl veszélyes nyomorultakat.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Pogány

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
886
5 056
93
Hivatalosan valószínűleg 2000-ben vonták ki a hadrendből.
Egy szűk évtizeddel később, 2009 május 8-án, az esti órákban Szikszó és Alsóvadász között a rendőrök közúti ellenőrzés során megállítottak egy Audit. Az autóban egy Kalasnyikov is lapult, ezért a rendőrök annak utasait őrizetbe vették, majd házkutatást tartottak otthonaikban, melyek során további fegyvereket és robbanószereket foglaltak le, köztük egy LPO-50 lángszórót is. Az eszköz vizsgálatára felkért honvédségi szakértő megállapította, hogy

"a lefoglalt lángszóró hatástalanítása nem megfelelő, mert az eszköz minimális ismeretekkel is visszaélesíthető. Az eszköz tartályai és a vetőcső sértetlen, a tartályokban benne találhatók a sziták is, amelyek feladata a nyomáslétesítő patron elkülönítése a gyúlékony folyadéktól. A hatástalanítás során eltávolított gyújtókábel szakasz minimális ismerettel és szerszámmal pótolható, illetve más megoldással helyettesíthető."

Az ügy tárgyalása során fölmerült a kérdés, hogy lőfegyver-e lángszóró, illetve, hogy ha nem az, akkor milyen jogszabály alapján ítélhető el tulajdonosa. A vád szerint birtoklása sérti az 1984. évi 2. tvr Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló, Genfben 1980. október 15-én kelt nemzetközi egyezményt, amelyhez Magyarország 1982. június 14-én csatlakozott. Ha a vád megállja a helyét, akkor viszont adja magát a kérdés: Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségét megszegve tartotta rendszerben a fegyvert évtizedeken keresztül?

A jogi kérdésektől függetlenül, egy hatástalanított LPO-50 beszerzése nem különösebben nehéz, a tízezres számban gyártott fegyverek zömét úgy vonták ki a forgalomból, hogy azok szerencsére soha nem járták meg a harctereket, tehát jó állapotban maradtak fenn. Hatástalanított darabjaikat akár néhány kattintással megrendelhetjük.

Katonai_honvedsegi_Orosz_Szovjet_gyalogsagi_szoro_filmeseknek_kiado_498861244140459.jpg


Nem csak a megszállott gyűjtők és fegyvermúzeumok vadásznak lángszórókra, hanem a filmesek is. Főhősünk is közkedvelt kellék a filmek gonosz szereplőinek gonosz fegyvereként. A Négy páncélos és egy kutya című lengyel TV-filmsorozatban éppúgy a gaz nácik fegyvere, mint az 1985-ös Jöjj és lásd pusztító jeleneteiben vagy a varsói gettólázadást megéneklő 2001-es Lázadásban. De felbukkan a Far Cry 2-ben is, ahol virtuálisan az is kedvére pörkölheti vele az ellenséget, aki egyébként közelébe nem menne semmilyen harcmezőnek.

lpo-50_12.jpg

lpo-50_13.jpg


Talán filmek és számítógépes játékok inspirálták azokat az amerikai tengerészgyalogosokat is, akik éppen az afganisztáni hadműveletekből hiányolták a lángszórókat, és javasolták azok újbóli hadrendbe állítását. Okfejtésük meglehetősen ellentmondásos, mert bár egyfelől a tálibok határtalan fanatizmusára hivatkozva igénylik a lángfegyver használatát, emellett azzal érvelnek, hogy a tűzhalál lehetőségével szembesülve azok inkább választaná a megadást. Az amerikai döntéshozók persze figyelmen kívül hagyták ezt a felvetést, már csak azért is, mert ahogyan egykor a szovjetek, úgy idővel ők is kifejlesztették a maguk lánggránátvetőjét, az M202 FLASH-t, amely afganisztáni háborújuk idejére már régen elérhető volt.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Pogány

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
886
5 056
93
Ha nem ragadja magával az embert valami fanatikus vonzalom a tűz pusztító ereje iránt, akkor nagyon könnyű belátni, hogy a lángszóró egyszerűen rossz. Rossz volt száz éve is, és rossz ma is, nem véletlenül tűnt el minden korszerű hadsereg arzenáljából.

Fegyverként rossz, mert botrányosan gyenge a hatásfoka, hiszen a legormótlanabb, legnehezebb gyalogsági eszközök egyike, miközben lőtávolsága és kapacitása szánalmasan csekély. A harctéri szituációk nagy részében teljesen hasznavehetetlen, de használójára mindig nagy terhet jelent. Tömege és méretei miatt a lángszórós katonának semmilyen más fegyvere nem lehet, és a fellelhető képeket tanulmányozva látható, hogy nincs is náluk még egy pisztoly sem. A lángszórós katona tehát ijesztően védtelen, miközben tudhatja, hogy ő lesz az első, akit a harc kezdetén az ellenség le akar majd lőni. Ez komoly pszichés terhelést jelent, ahogyan az is, hogy ha minden a tervek szerint alakul, akkor neki valószínűleg emberi lényeket kell majd élve elhamvasztania. Azt pedig nem kell részletezni, hogy milyen szörnyű kínokat kell kiállniuk a lángok áldozatainak, a megváltó halál bekövetkeztéig. Erős ellentmondás feszül ezen tények és a lángszórókhoz való ragaszkodás között, amely a XX. század minden jelentősebb háborújába magával vitte ezt a fegyvert. Az ellentmondás a szabályzatokban is felfedezhető, ahol az ellenség lángszóróinak fölényes lenézése nem akadályozza a saját lángszóró erényeinek ecsetelését.

langszoro_07.jpg

langszoro_08.jpg


A jelenségnek valószínűleg lélektani okai vannak – a lángszóró, bár gyakorlatilag a legrosszabb hatásfokú fegyverek egyike, pszichológiailag az egyik leghatásosabb. Nem a harctéren, hanem a fantáziákban. Látványos, brutális, félelmetes, sőt, istentelenül vagány holmi, amelyet nem csak a begőzölt tábornokok, de a jó szimatú sajtósok és haditudósítók is imádnak. A lángszórós harcos képe azt hirdeti, ezzel a fickóval aztán nem lehet szórakozni, azt sugallja, hogy használója az apokalipszis hullámain szörföl és a végzet pulzusán tartja ujjait.

langszoro_09.jpg


Ez a kép tökéletesen alkalmas a képzelet felgyújtására, a gyakorlatban azonban kiábrándítóan csekély eredményesség mellett csupán a harctéri borzalmak fokozására jó. A lángszóró pokoli eszköz, amelyet csak fanatikus őrültek használhatnak szívesen.
Az LPO-50 egyik utolsó emlékezetes felbukkanása éppen efféle alakokhoz köthető.

2016 augusztusának egy perzselően forró napján, a polgárháborúba merülő szíriai Rakka városától nem messze, egy porlepte kis faluban felvonult az Iszlám Állam kivégzőosztaga, hogy végezzen egy tucat helybélivel, köztük négy nővel, akiket kémkedéssel vádoltak. Vezetőjük az az elvetemült dzsihádista hóhér volt, aki kétes hírnevét áldozatainak élve elégetésével öregbítette. A cölöpökhöz kötözött vagy ketrecbe zárt halálra ítéltek ellen szívesen használt lángszórót. Ezúttal is erre készült három cimborájával, akik igyekeztek filmre venni a kivégzést. Nem sejtették, hogy egy másfél kilométerre emelkedő dombról egy céltávcső szegeződik rájuk. A távcső alatt egy 50-es Barrett rombolópuska pihent kibiztosítva, mögötte pedig a brit SAS egyik mesterlövésze hasalt. A brit és amerikai különleges erők hónapok óta vadásztak a lángszórós hóhérra és most végre megtalálták. A terrorista még elmondhatta szónoklatát áldozatai és hívei előtt, de fegyverét már nem használhatta, a Barrett nagy kaliberű gyújtólövedéke egy mesteri lövés után egyenesen a lángszóró tartályaiba vágódott és lángoló tűzgömbbé változtatta a dzsihádista hóhért, akinek társai is kiszenvedtek a tűz, illetve néhány további jól célzott lövés következtében.
Ezzel nem csak az Iszlám Állam szadista őrültjei, de a lángszóró is oda került, ahová való – a pokolba.

Források:
Robert L. O’Connel – A kard lelke
Én is jártam Isonzónál (1986) Gulyás Gyula és Gulyás János dokumentumfilmje
Chemical Warfare Bulletin
The Soviet Army FM 100-2-3 1991
Handbook on the Cuban Armed Forces 1979
Haditechnika 1974/3, 2016/1, 2018/6
Damó Elemér – Utász harctéri tapasztalatok
Germuska Pál – A magyar középgépipar 2014
Mészáros László Antal – Rubin feladat 2020
Kiss Gábor – A magyar haderő átalakítása 1987 és 1992 között 2018
Kaliber 2009/november
Bring on the Flamethrower EWS 2005
Gyalogsági harcszabályzat 1948
https://mmrjournal.biomedcentral.com/articles/10.1186/s40779-020-00237-9
https://www.youtube.com
http://www.imfdb.org/wiki/Main_Page
https://en.wikipedia.org/wiki/Main_Page
http://vietnam-reflections.blogspot.com/2015/06/vietnam-reflections-1969.html
https://www.dailystar.co.uk/news/latest-news/isis-jihadi-killer-flame-thrower-17116891
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 168
33 391
113
Mind a háti-, mind a harckocsira telepített lángszóró egyetlen szerepkörben volt viszonylag sikeres: Az erődített állásokba visszaszorult, bekerített, blokkolt ellenséges egységek megsemmisítésében. Ami - ezen a módon - már többnyire közelebb áll a gyilkossághoz, mint a harctevékenységhez.

Ha az erődített állás kiterjedtebb, netán több szintes a föld alatt, akkor a lángszóró nem sokat ér, mert bár a bunker bejáratától, lőréseitől számított 20-30 méterig felégeti a belteret, de nem veszélyezteti a mélyebbre visszahúzódó ellenséges katonákat.
Ha a bunkerbe szorult szerencsétleneknek még marad némi tűzerejük is, akkor a háti lángszóró megint felejtős, mert hordozóját - érthető módon - minden erővel igyekeznek lelőni. A lángszórós páncélos itt jól jöhet, de ugyanabból a távolságból, ahonnan a lángcsóvát beküldi a bunker lőrésein, beküldhet pár repesz- vagy páncéltörő gránátot is. (Utóbbi, a lángszóróval ellentétben a bunker vasajtaját is üzembiztosan nyitja.)

Ha pedig az erődítménybe szorult nyomorultaknak már érdemi tűzerejük sem marad, akkor csupán szükségtelen szadizmus halálra égetni őket, ahelyett, hogy pár (tucat) kézigránáttal tennének pontot földi pályafutásuk végére - már ha a megadás nem opció.

A lángszóró a gyakorlatban csak nagyon, nagyon ritkán működött harceszközként, az esetek többségében pusztán az ellenség kivégzését szolgálta olyan helyzetekben, amikor a saját csapatok már viszonylag moderált körülmények között nyomultak előre.


Hát még a valóságban milyen rosszul mutattak!

Miközben a témát kutattam, találtam egy elemzést a csendes-óceáni fronton szolgáló lángszórós katonákat ért pszichológiai terhelésről. Nem dolgoztam föl, de a lényege - nem meglepő módon - az volt, hogy nagy részük, bár a harcmezőn többnyire cinikus lazasággal végezték munkájukat, utóbb mégis baromi nehezen dolgozták föl, hogy elevenen égettek el többnyire már legyőzött, gyakorlatilag nem túl veszélyes nyomorultakat.
A lángszórót eleve azért rendszeresitették,mert kellett valami,amivel az erődelemekben makacsul ellenálló ellenséget valahogy ki kell füstölni.Kézigránátot bedobni egy kis lőrésbe 30méterről azért nem olyan egyszerű mutatvány.Főleg nem tűz alatt.
Hogy egy komplex erődrendszerben a föld alatt túlélhető a lángcsapás,harcászati szempontbol már nem számit.Onnan nem tud harctevékenységet folytatni,lényegében élve el van temetve.(amcsik nemes egyszerűséggel be is robbantották az ilyen mély bunkerrendszerek bejáratait-ja kérem,háború,nem lovagi játék).Hogy ilyen módszerek természetessé váltak (Vietnámban is),az annak köszönhető,hogy a japán (vietnámi) katonák ilyen helyzetben sem adták meg magukat,amint újra ki tudtak jutni a bunkerből,újra folytatták a harcot.(gyakran már a továbbnyomuló alakulatokat hátbatámadva)
Ma a háti lángszórót,de a hk lángszórót is jórészt feleslegessé tették a reaktiv lángvetők/thermobar fegyverek.Felesleges egy nehéz hátizsákkal közel kúszni,mikor messzebbről is ki lehet füstölni a bunkert,jóval biztonságosabban.Ez már a II.vh-ban is megjelent a gyújtó/foszforos puskagránát alkalmazásával.(kombinálva is használták őket,foszforos puskagránátokkal fogták le addig az erődelemet,mig a lángszórós csapástávolságba ért).
Támadás mellett védelemben is használták időnként a lángszórót a japán "banzaj" rohamok megtörésére (nem volt gyakori,de előfordult).Az MN védelmi terveiben is sűrún voltak tervezve lángzárak a védelmi rendszerben (előkészitett védelemben,lényegében napalmtartályok megfigyelt aknaként telepitve).
Lángfegyvert előszeretetten használták pszichikai hatása miatt is.Nem volt ritka,hogy az addig a védvonalat makacsul védők ellenállása megtört,ha lángcsapás érte őket.(európai hadszintéren,japánok eleinte akkor sem adták meg magukat-később meg már nem nagyon kérdezték meg őket.A korábbi tapasztalatok miatt,ha az elején nem adták meg magukat,utána már nem kérdezték meg őket....).Vietcong visszaemlékezésekben is felbukkan,hogy kifejezetten féltek a napalmbobáktol,és az usák lángvető harcjárművektől.
Szerintem ma már a hagyományos háti lángszóróra nincs szügség,RPO/XM202 fegyverek és a megnövekedett tűzerő pótolja.A nagy rombolóerejű hk ágyúk korában szerintem már hk lángszóróra sincs szükség.Plusz ma már igen pontos légicsapásokkal lehet támogatni az előrenyomulást,meg preciziós tüzérségi csapásokkal,mik feleslegessé teszi a specializált lángszórós harcjárművet (plusz a mai kézi hk elháritó fegyverek korában már nem igazán lenne hosszú életű)
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 168
33 391
113
usák lángvető harcjárművektől.
Vietnámban az amcsi lágvetős harcjárművek azért lehettek még igen hatátossak,mert a vietek főleg RPG2 hsn vetőkkel rendelkeztek,amik hatótávja kisebb volt mint az amcsi nehéz gépesitett lángszórók vetési távolsága.
Érdekesség,hogy a rácspáncél is ekkor jelent meg az usák folyami monitorokon az RPG gránátok ellen.
2a642885c1f057dec0f6b5576fe5ed6f.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: ZeiG

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
886
5 056
93
A lángszórót eleve azért rendszeresitették,mert kellett valami,amivel az erődelemekben makacsul ellenálló ellenséget valahogy ki kell füstölni.Kézigránátot bedobni egy kis lőrésbe 30méterről azért nem olyan egyszerű mutatvány.Főleg nem tűz alatt.
Mert nem 30 méterről, hanem 3-ról, vagy 30 centiről kell dobni.
Mondjuk így (bár még biztosabb lenne föntről hasalva bevágni a lyukba):

RTR1GRL7.jpg

Ha pedig még lőnek a bunker lőrésein, akkor a lángszóró pláne rossz ötlet.
(Mindenesetre én százszor inkább vállalnám a melót egy (gép)karabéllyal meg fél tucat kézigránáttal, mint egy szál 20 kilós napalmos permetezővel.)

Hogy ilyen módszerek természetessé váltak (Vietnámban is),az annak köszönhető,hogy a japán (vietnámi) katonák ilyen helyzetben sem adták meg magukat,amint újra ki tudtak jutni a bunkerből,újra folytatták a harcot.(gyakran már a továbbnyomuló alakulatokat hátbatámadva)
Ha már nem lőnek a bunkerből és a lőrések mögötti terek kaptak pár gránátot, akkor néhány tagnak célszerű biztosítania a réseket, nagyjából így (bár biztonságosabb lenne távolabbról, a födémen +1 gránáttal készenlétben álló taggal):

988px-US_Army_trrops_clear_a_Japanese_bunker_near_Buna.jpg


Ha ki kell pucolni, akkor gránát a holttérbe > előre nyomulás (géppisztollyal) > gránát a holttérbe > előre nyomulás. Közben lehet néha szólongatni az ellent: "Cic, cic.., de feltartott kézzel, nyitott tenyérrel ám...!" Ha pedig ijesztően kiterjedtnek bizonyul az objektum, akkor egyszerűen rá lehet dózerolni a földet és megjelölni a helyét későbbi feltárás céljából.

Szerintem ma már a hagyományos háti lángszóróra nincs szügség,RPO/XM202 fegyverek és a megnövekedett tűzerő pótolja.A nagy rombolóerejű hk ágyúk korában szerintem már hk lángszóróra sincs szükség.Plusz ma már igen pontos légicsapásokkal lehet támogatni az előrenyomulást,meg preciziós tüzérségi csapásokkal,mik feleslegessé teszi a specializált lángszórós harcjárművet (plusz a mai kézi hk elháritó fegyverek korában már nem igazán lenne hosszú életű)
Ezekkel a meglátásokkal (meg a többi nem idézettel) amúgy lényegében teljesen egyet értek.
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
886
5 056
93
Vietnámban az amcsi lágvetős harcjárművek azért lehettek még igen hatátossak,mert a vietek főleg RPG2 hsn vetőkkel rendelkeztek,amik hatótávja kisebb volt mint az amcsi nehéz gépesitett lángszórók vetési távolsága.
Érdekesség,hogy a rácspáncél is ekkor jelent meg az usák folyami monitorokon az RPG gránátok ellen.
2a642885c1f057dec0f6b5576fe5ed6f.jpg
Vietnámban az amcsik mocskosul gátlástalan háborút folytattak, amiben a lángszóró meg a napalm még csak nem is a legrosszabbak voltak. Néhány begőzölt tábornokuk még az atomfegyver bevetését is javasolta. Erre szerencsére nem került sor, de az I. világháború óta a történelem legdurvább vegyiháborúját szabadították arra a szerencsétlen országra. Cirka 400.000 halott + bő félmillió torzszülött - a mai napig...

agent-orange.png


(Funfact: Az Agent Orange kifejlesztésében és gyártásában vezető szerepet játszó Monsanto több millió hektár termőföldet vásárolt föl Ukrajnában, miután Kijev az IMF nyomására 2021.07.01-től lehetővé tette az ukrán földek szabad adásvételét...)
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 168
33 391
113
Ha pedig még lőnek a bunker lőrésein, akkor a lángszóró pláne rossz ötlet.
A gond akkor van,ha az erődelemek egymást is fedezik.Plusz jol kiépitett tábori erőditésnél a védők belőhetik,gránátguritóval fedezhetik,vagy elaknásithatják az erődelem előterét.A kézi,kellően pontos hsn vetők elött ilyenkor a leghatékonyabb a lángszóró volt.
A lángvetős hk-k meg kifejezetten hatékonynak bizonyultak a gyalogsági erődelemek felszámolásában.És nem igazán mondanám,hogy a mai thermobar robbanófejek olyan hű de sokkal humánusabbak volnának.
Pk-ként én spec inkább teriteném be lángvetős hk-val az ellen beásott erődelemeit,mintsem gránátdobálós közelharcban veszitsem el a katonáim.És ha nincs kifejezetten égető szükséglet oka,hogy tegyem,eszem ágában se lenne katonákat küldeni egy alagútrendszerbe.Inkább tartályautóbol önteném bele a napalmot,de leginkább egyszerűen berobbantanám a bejáratokat-egy pk-nak nem az a feladata,hogy az ellenséget kimélje,hanem az,hogy a saját katonáit tartsa életben.
Vietnámban az amcsik mocskosul gátlástalan háborút folytattak
Ez úgy igaz,hogy nem igaz.Amerikaiaknak fogalmuk se volt,hogy milyen mellékhatásai lesznek az Orangenak,sima növényirtó szerként vetették be (ahogy anno a DDT-t is használták mindenhol,még a gyerekeiken is rovarirtásra,mert azt hitték,hogy biztonságos-aztán kiderűlt hogy nagyon nem az).
Atomfegyver bevetése már Koreában is,meg a franci indokinai háború alatt is felmerült.Akkoriban ez még sima katonai ügylet volt a katonák szemében.
Usak katonák polgári lakosság elleni túlkapásai jol ismertek,de valójában viszonylag ritkák voltak.Vietkong viszont kifejezetten élt a terror eszközével,nagyságrenddel több parasztot öltek meg megfélelmlitési célzattal,mint az amerikaiak.
A probléma inkább az volt,hogy a politika nem engedte az US Armyt saját hadműveleti harcászatát véghezvinni.Féltek,hogy az eszkalálná a konfliktust.Abban a fajta háborúban,amibe belekényszerűltek,mert nem engedték nekik a másfélét,az US Armynak nem volt semmi gyakorlata.Konvencionális módszerekkel akarták megvivni,mert egyszerűen arra voltak felkészülve.TGY a maga ellenőrzési területén sokkal sikeresebb volt,mert a TGY-nak volt tapasztalata,hadműveleti eljárásrendje ilyen viszonyokra.
 
  • Tetszik
Reactions: alali77

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
886
5 056
93
A gond akkor van,ha az erődelemek egymást is fedezik.Plusz jol kiépitett tábori erőditésnél a védők belőhetik,gránátguritóval fedezhetik,vagy elaknásithatják az erődelem előterét.A kézi,kellően pontos hsn vetők elött ilyenkor a leghatékonyabb a lángszóró volt.
Ha nem is egy erőd(elem) van, hanem több, amiből lőnek, ráadásul egymást fedezve, akkor a lángszóró végképp nem hatékony, maximum a gyors öngyilkosság eszközeként.

A lángvetős hk-k meg kifejezetten hatékonynak bizonyultak a gyalogsági erődelemek felszámolásában.
Azok igen. De fentebb alapvetően a klasszikus, háti, gyalogsági lángszórókról volt szó.

És nem igazán mondanám,hogy a mai thermobar robbanófejek olyan hű de sokkal humánusabbak volnának.
Hát nem is azok.

Ez úgy igaz,hogy nem igaz.Amerikaiaknak fogalmuk se volt,hogy milyen mellékhatásai lesznek az Orangenak,sima növényirtó szerként vetették be (ahogy anno a DDT-t is használták mindenhol,még a gyerekeiken is rovarirtásra,mert azt hitték,hogy biztonságos-aztán kiderűlt hogy nagyon nem az). Atomfegyver bevetése már Koreában is,meg a franci indokinai háború alatt is felmerült.Akkoriban ez még sima katonai ügylet volt a katonák szemében.
Nem tudták a dioxinról, hogy mérgező? Lehet, de azt hiszem, pontosabb, ha úgy fogalmazunk, hogy pont leszarták.
A hozzáállásukat jól jelzi, hogy 2006-ban jutottak el oda, hogy elismerjenek némi felelősséget 1-2 millió ember megölésében vagy megnyomorításában, miközben a szer egyik kifejlesztője, Arthur Galston már 1966-ban az ENSZ előtt tiltakozott annak bevetése ellen, mondván, súlyosan károsíthatja az emberi egészséget. Az amerikai kormány válasza annyi volt, hogy nem is emberek ellen vetik be a szert, csak növények ellen.

Usak katonák polgári lakosság elleni túlkapásai jol ismertek,de valójában viszonylag ritkák voltak.
Az ismertté vált disznóságokból valóban nem volt túl sok, bár az 1960 és 1972 között megölt 4-10 ezer ember azért nem is kevés.
Más megvilágításba kerül a dolog, ha hozzátesszük a "free-fire" zónákban megölteket, akik simán lehettek rosszkor, rossz helyen felbukkanó civilek is. Az amerikaiak kifejezetten törekedtek arra, hogy a "body-count" statisztikájuk magas legyen és ez néha csúnyán elfajult (Lásd a hírhedt mondatot: "-Hogy vagy képes nőket és gyerekeket ölni? -Könnyen. Nem kell annyira eléjük célozni.")

A My Lai-i mészárlás kirívó eset volt, amerikai katonák kb. 400 főt, zömében időseket, nőket és gyerekeket gyilkoltak le (kb. 20 nőt, köztük egy 13 éves gyereket meg is erőszakoltak) - de csak azért lett kirívó eset, mert ki is derült - másfél évvel később!
A hadvezetés hozzáállására jellemző, hogy My Lai miatt összesen 1 embert ítéltek el - 3,5 év házi őrizetre!
Ezek alapján képzelhető, hogy nem ez volt az egyetlen ilyen eset.

320px-MyLai_Haeberle_P37_BodyInWell.jpg


Vietkong viszont kifejezetten élt a terror eszközével,nagyságrenddel több parasztot öltek meg megfélelmlitési célzattal,mint az amerikaiak.
Valóban, fentebb utaltam is Dak Son-i mészárlásra, ahol konkrétan lángszóróval támadták a falusiakat.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Pogány

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 168
33 391
113
Azok igen. De fentebb alapvetően a klasszikus, háti, gyalogsági lángszórókról volt szó.
Kb ugyan azt mondjuk.Lángvetőkböl hatékony a járműfedélzeti nagy teljesitményű gépek voltak (bár német hk-val fedezett kézi lángszórós rohamostagok is elég jól működtek,de ezek csak pótolták a hiányzó lángvetős hk-kat)
Az ismertté vált disznóságokból valóban nem
A viszonylag szót nagy betűvel kellett volna irnom,vastag betüvel.A háború méretéhez,időtartamához képest nem volt sok.
Más megvilágításba kerül a dolog, ha hozzátesszük a "free-fire" zónákban megölteket
Szabad tűzzónák lényegi kialakitási elveik miatt pont nem annyira voltak a "járulékos veszteség" különösebben nagy forrásai.A légierő csapásai sokkal veszélyesebbek voltak ebből a szempontbol.
Hogy vagy képes nőket és gyerekeket ölni? -Könnyen. Nem kell annyira eléjük célozni
Ezzel ugyan az a baj,mint manapság a muzulmán terroristák/gerillák esetén.Általános volt a nők katonai szolgálata,és a gyerekek harci felhasználása a vietkong részéről.Harcolóként a hadszintéren lévő nő és gyerek meg szerintem legális célpont.(Hancock,"fehér toll" mesterlövész egyik hires ellenfele volt az "apacs nő" vietkong mesterlővész nő,kinek hires módszere volt,hogy mozgásképtelenné lőtt amerikai katonákat,szándékosan nagy fájdalmakat okozó lövésekkel,hogy a jajgató,szenvedő katona mentésére indulókat lelőhesse-és nem érdekelte a vöröskeresztes jelzés.Különben igen jó lövész volt a csaj,de nem éppen a genfi egyezmény szerint harcolt.Sebesült katonák élve megnyúzását is kötik hozzá)
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and ZeiG