Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[Giskard]

Jamal nem csak a nyugati exportot célozza meg? Onnan Kina stb elég messze van.

Igen ezért írtam hogy miért a jamalt választották a szibéria ereje 2 forrásának.

 

[Giskard]

kb 2600 km lesz az orosz szakasz !!!

 

[Giskard]

És fiúk még egy gondolat ébresztő info, hol aktívak még az oroszok a szénhidrogén mezők fejlesztésében "ALGÉRIA" ugye nem kell sokat magyaráznom, hogy algériából hova vezet gázvezeték és akkor a nyugat európaiak se aludhatnak nyugodtan a gáz ellátásuk miatt. Hol csináltak most feszültséget hát éppen itt az algír marokkói feszültség felszítása.

Algéria háborúra készül Marokkóval, bepánikolt az izraeli fegyverek miatt - Neokohn

A feszültség napról napra nő Algéria és Marokkó között, olyannyira, hogy már-már háborúról lehet beszélni a két Maghreb-ország között.

neokohn.hu

És nézzétek meg hol van Mali ahová éppen a wagnerosok vonultak be a franciákat kiszorítva!!!

És ez a fő városa az algíri óriás gázmezőnek : Hassi RʾMel város, amely a világ egyik legnagyobb földgázmezőjét tartalmazza (1956-ban fedezték fel), Algéria észak-középső részén . Ghardaïától északnyugatra 37 mérföldre (60 km) fekszik . Ez is egy közbenső szakaszában a földgáz és olajvezetékek futó Hassi Messaoud északi Algéria tengerparti városokban Arzew , Algír , és Skikda .

Ha megnézitek Maliból ez bizony sakkban tartható! Ettől paráznak a franciák.

 

[pöcshuszár]

Akkor ezt közöld a pöcshuszár által linkelt angol nyelvű térkép készítőjével. Az ugyanis olajvezetéket mutat...!!!
/A jelzős írásodat meg elküldtem a moderátornak. - Majd ő eldönti, hogy mi is vagy valójában.../

Milyen olajvezetéket???
A fekete szaggatott vonal az akkor még készülő Power of Siberia vezeték. (2019 óta működik, a térkép korabbi)
Az egy gázvezeték. A kőolaj vezetékek lilával vannak jelölve a kérdéses térképen.
Szerintem nagyon enyhe jeltős szerkezeteket láthattál itt, ahhoz képest, amiket kaphattál volna.
Leírtam neked még a keresőszavakat is, hogy mire keress rá.

 

[gergo55]

.....A nyugat akkor is a békét kereste,de igy csak nagyobb háborút kapott.

A nyugat és a békekeresés egy mondatban......

 

[ozymandias]

Véleményem szerint ez olyan stratégiai érdekből van, hogy a nato sokkal kevésbé éri el katonailag ezt a vezeték rendszert, infrastrutúrát és a mezőt, mint a jóval kiszolgáltatottabb sahalint.

Sahalin-nál a földrengések problematikusak. Erőműhöz építettünk hűtőtornyot, agyon volt rakva csuklópontokkal. Betonból nem is lehetett megcsinálni, egy hatalmas pókháló az egész, mert arrafelé a 7-es földrengések elég gyakoriak.

Rengeteg projekt megy, Kazahsztán, Mozambique, Katar, Algéria, USA, oroszoknál is legalább 2 (Artic LNG2 meg a Gazprom-nak van valami nagy terminálja Vlagyivosztok környékén), a spanyolok a Kanári szigetek környékén nyomulnak, Ausztráliában is lesz valami nagy vezetékes téma, Indiában meg valami baszott nagy terminálról van szó.

Pár évtizedig az LNG-ben komoly pénzek lesznek.

 

[Giskard]

Sahalin-nál a földrengések problematikusak. Erőműhöz építettünk hűtőtornyot, agyon volt rakva csuklópontokkal. Betonból nem is lehetett megcsinálni, egy hatalmas pókháló az egész, mert arrafelé a 7-es földrengések elég gyakoriak.

Rengeteg projekt megy, Kazahsztán, Mozambique, Katar, Algéria, USA, oroszoknál is legalább 2 (Artic LNG2 meg a Gazprom-nak van valami nagy terminálja Vlagyivosztok környékén), a spanyolok a Kanári szigetek környékén nyomulnak, Ausztráliában is lesz valami nagy vezetékes téma, Indiában meg valami baszott nagy terminálról van szó.

Pár évtizedig az LNG-ben komoly pénzek lesznek.

Igen most a nyugat megpróbálja ezt felpörgetni. Ha a hidrogén lesz a nyerő ezeket arra is lehet majd használni később (szerintem) Erősíts meg ebben! Az angolszászok bíznak abban, hogy a tengereket uralni tudják majd ezért is fogják ezt erőltetni. Én azt mondom nevetséges gázt szállítani kibaszott nagy hajókkal ide oda nesze neked föld zöldítése. Az orosz gáz európának tökéletes megoldás 100 évekre, tiszta kényelmes olcsó csak az angolszászokat kell kikapcsolnunk a rendszerből és rögtön működne.

 

[ozymandias]

Igen most a nyugat megpróbálja ezt felpörgetni. Ha a hidrogén lesz a nyerő ezeket arra is lehet majd használni később (szerintem) Erősíts meg ebben! Az angolszászok bíznak abban, hogy a tengereket uralni tudják majd ezért is fogják ezt erőltetni. Én azt mondom nevetséges gázt szállítani kibaszott nagy hajókkal ide oda nesze neked föld zöldítése. Az orosz gáz európának tökéletes megoldás 100 évekre, tiszta kényelmes olcsó csak az angolszászokat kell kikapcsolnunk a rendszerből és rögtön működne.

ezt mondja a gazdasági és a műszaki realitás - de a politika meg a mainstream hisztéria nem - lásd a hülyegyerekek menete péntekenként.

Az igazság az, hogy hidrogént 3 féle képen tudsz gyártani nagy mennyiségben (a laboratóriumi kísérletek nem érdekelnek)

- vagy vizet bontasz árammal (persze itt a vizet elő kell készíteni, ami szintén energia és a vízkezeléshez szükséges cuccokat szintén le kell gyártani, de ez most egy másik kérdés). Erre jön a szöveg, hogy ezt megújulóból lehet előadni. Itt kell 55kWh áram 1kg hidrogénhez. Ha Európa nagyon villanyautózni akar, meg szűk lesz a megújulókból származó áram, amit hidrogéngyártásra lehet használni.

- vagy földgázt bontasz gőzzel (steamcracker) - jelenleg ezt csináljuk. Bejön a metán első lépésben hidrogénné és szén-monoxiddá bomlik hő és nikkel katalizátor segítségével, majd a második lépésben a szén-monoxid és vízmolekula bomlásával szén-dioxid és további hidrogén keletkezik. A szén-dioxid-ot vagy kiengedik a kéményen vagy besajtolják a földbe (plusz energia). Itt megint az a szöveg, hogy gázégőket megújulókból származó villanyfűtéssel fogják kiváltani és carbon-capture-rel besajtolják a CO2-t (hahahaha)

- vagy nem vagy atomellenes sötétzöld és egy GEN IV HTGR segítségével a reaktorban lévő kb. 1200-1300 fokos He-gázt egy hőcserélőn keresztül kicsatolod és ezen a hőmérsékleten a vizet direktben szétbontod hidrogénre és oxigénre.

Nem vagyok teljes mértékben meggyőződve arról, hogy a hidrogén lesz a megoldás:

- többszört írtam, nagyon nehéz tárolni, szállítani. Vagy lehűtöd -250 fok alá vagy 700bar nyomáson tartod. Az alacsony hőmérséklethez speciális anyagok kellenek (alacsony karbontartalmú ausztenites acél), vagy ha 700bar nyomásra mész, akkor nagyon spéci hidrogén-nyomásálló CrMo-ötvözésű acél. (vagyis a jelenlegi földgázinfrastukrtúra kuka, mert se az alacsony hőmérsékletet nem viseli el a biliacél, sem a megnövelt nyomáson lévő hidrogént, ami pillanatok alatt reakcióba lép a csőben lévő perlit alkotó karbonnal és a fémrácsban metánná alakul, majd törik). Erre mondják az okosok, hogy jó, akkor csak 15%-nyi hidrogén keverünk a földgázhoz, akkor még nem nyírja ki a csöveket - de akkor ugyanúgy kell a földgáz...)

- egy átlagemberben hiányzik az alapvető műszaki fegyelem és ez nem jó ómen az egyik legszélesebb robbanási spekturmmal rendelkező gáz esetében

- szánalmasan alacsony a hidrogén-villamos áram átalakítás hatásfoka. Az átalakítás hatásfoka - ha helyben valósítjuk meg, akkor jó esetben 30-35%, de ha ebbe valamilyen szállítás bejön, akkor még ennyi sem lesz. (ebből szempontból a villamos hajtás verhetetlen)

Ha ezeket a problémákat nem tudjuk megoldani, akkor a hidrogén egy jó választási szlogen, de nem megoldás. Egyedüli megoldást abban látom, ha elkezdünk nagyon komolyan menni a GEN IV reaktorok irányába - áthidalási megoldásnak addig mehet a földgáz a mai struktúrával, ami még így is hatalmas előrelépés lenne a szénnel szemben, aztán valamikor lesz (?) valami a fúzióból is. De addig valamit kell csinálni. Energia kell és legyen valamennyivel tisztább. Európát nem lehet "karbonmentesen", se "karbonsemlegesen" a mai életszínvonalon megtartani. Az egész európai ipar az olcsó orosz földgázra épült már a 80-as évektől kezdve.

A reaktorokat sklázni kell, egyszerűsíteni az engedélyezést és elhagyni a vízmoderálást. Ha nincs nagynyomású víz, az egész szerkezet sokkal egyszerűbb és könyebben gyártható.

 

[Giskard]

Még egy megoldás lehetséges amit főleg ázsiában nézegetnek nagyon a metán hidrát. Arra viszont szinte biztos vagyok tudják majd használni ezeket az lng hajókat és portálokat. Amikor a megrendeléseket kapjátok a metán hidrát mint lehetséges felhasználási kritériumot nem kérdezték tőletek?

 

[Giskard]

ezt mondja a gazdasági és a műszaki realitás - de a politika meg a mainstream hisztéria nem - lásd a hülyegyerekek menete péntekenként.

Az igazság az, hogy hidrogént 3 féle képen tudsz gyártani nagy mennyiségben (a laboratóriumi kísérletek nem érdekelnek)

- vagy vizet bontasz árammal (persze itt a vizet elő kell készíteni, ami szintén energia és a vízkezeléshez szükséges cuccokat szintén le kell gyártani, de ez most egy másik kérdés). Erre jön a szöveg, hogy ezt megújulóból lehet előadni. Itt kell 55kWh áram 1kg hidrogénhez. Ha Európa nagyon villanyautózni akar, meg szűk lesz a megújulókból származó áram, amit hidrogéngyártásra lehet használni.

- vagy földgázt bontasz gőzzel (steamcracker) - jelenleg ezt csináljuk. Bejön a metán első lépésben hidrogénné és szén-monoxiddá bomlik hő és nikkel katalizátor segítségével, majd a második lépésben a szén-monoxid és vízmolekula bomlásával szén-dioxid és további hidrogén keletkezik. A szén-dioxid-ot vagy kiengedik a kéményen vagy besajtolják a földbe (plusz energia). Itt megint az a szöveg, hogy gázégőket megújulókból származó villanyfűtéssel fogják kiváltani és carbon-capture-rel besajtolják a CO2-t (hahahaha)

- vagy nem vagy atomellenes sötétzöld és egy GEN IV HTGR segítségével a reaktorban lévő kb. 1200-1300 fokos He-gázt egy hőcserélőn keresztül kicsatolod és ezen a hőmérsékleten a vizet direktben szétbontod hidrogénre és oxigénre.

Nem vagyok teljes mértékben meggyőződve arról, hogy a hidrogén lesz a megoldás:

- többszört írtam, nagyon nehéz tárolni, szállítani. Vagy lehűtöd -250 fok alá vagy 700bar nyomáson tartod. Az alacsony hőmérséklethez speciális anyagok kellenek (alacsony karbontartalmú ausztenites acél), vagy ha 700bar nyomásra mész, akkor nagyon spéci hidrogén-nyomásálló CrMo-ötvözésű acél. (vagyis a jelenlegi földgázinfrastukrtúra kuka, mert se az alacsony hőmérsékletet nem viseli el a biliacél, sem a megnövelt nyomáson lévő hidrogént, ami pillanatok alatt reakcióba lép a csőben lévő perlit alkotó karbonnal és a fémrácsban metánná alakul, majd törik). Erre mondják az okosok, hogy jó, akkor csak 15%-nyi hidrogén keverünk a földgázhoz, akkor még nem nyírja ki a csöveket - de akkor ugyanúgy kell a földgáz...)

- egy átlagemberben hiányzik az alapvető műszaki fegyelem és ez nem jó ómen az egyik legszélesebb robbanási spekturmmal rendelkező gáz esetében

- szánalmasan alacsony a hidrogén-villamos áram átalakítás hatásfoka. Az átalakítás hatásfoka - ha helyben valósítjuk meg, akkor jó esetben 30-35%, de ha ebbe valamilyen szállítás bejön, akkor még ennyi sem lesz. (ebből szempontból a villamos hajtás verhetetlen)

Ha ezeket a problémákat nem tudjuk megoldani, akkor a hidrogén egy jó választási szlogen, de nem megoldás. Egyedüli megoldást abban látom, ha elkezdünk nagyon komolyan menni a GEN IV reaktorok irányába - áthidalási megoldásnak addig mehet a földgáz a mai struktúrával, ami még így is hatalmas előrelépés lenne a szénnel szemben, aztán valamikor lesz (?) valami a fúzióból is. De addig valamit kell csinálni. Energia kell és legyen valamennyivel tisztább. Európát nem lehet "karbonmentesen", se "karbonsemlegesen" a mai életszínvonalon megtartani. Az egész európai ipar az olcsó orosz földgázra épült már a 80-as évektől kezdve.

A reaktorokat sklázni kell, egyszerűsíteni az engedélyezést és elhagyni a vízmoderálást. Ha nincs nagynyomású víz, az egész szerkezet sokkal egyszerűbb és könyebben gyártható.

.

 

[Giskard]

ezt mondja a gazdasági és a műszaki realitás - de a politika meg a mainstream hisztéria nem - lásd a hülyegyerekek menete péntekenként.

Az igazság az, hogy hidrogént 3 féle képen tudsz gyártani nagy mennyiségben (a laboratóriumi kísérletek nem érdekelnek)

- vagy vizet bontasz árammal (persze itt a vizet elő kell készíteni, ami szintén energia és a vízkezeléshez szükséges cuccokat szintén le kell gyártani, de ez most egy másik kérdés). Erre jön a szöveg, hogy ezt megújulóból lehet előadni. Itt kell 55kWh áram 1kg hidrogénhez. Ha Európa nagyon villanyautózni akar, meg szűk lesz a megújulókból származó áram, amit hidrogéngyártásra lehet használni.

- vagy földgázt bontasz gőzzel (steamcracker) - jelenleg ezt csináljuk. Bejön a metán első lépésben hidrogénné és szén-monoxiddá bomlik hő és nikkel katalizátor segítségével, majd a második lépésben a szén-monoxid és vízmolekula bomlásával szén-dioxid és további hidrogén keletkezik. A szén-dioxid-ot vagy kiengedik a kéményen vagy besajtolják a földbe (plusz energia). Itt megint az a szöveg, hogy gázégőket megújulókból származó villanyfűtéssel fogják kiváltani és carbon-capture-rel besajtolják a CO2-t (hahahaha)

- vagy nem vagy atomellenes sötétzöld és egy GEN IV HTGR segítségével a reaktorban lévő kb. 1200-1300 fokos He-gázt egy hőcserélőn keresztül kicsatolod és ezen a hőmérsékleten a vizet direktben szétbontod hidrogénre és oxigénre.

Nem vagyok teljes mértékben meggyőződve arról, hogy a hidrogén lesz a megoldás:

- többszört írtam, nagyon nehéz tárolni, szállítani. Vagy lehűtöd -250 fok alá vagy 700bar nyomáson tartod. Az alacsony hőmérséklethez speciális anyagok kellenek (alacsony karbontartalmú ausztenites acél), vagy ha 700bar nyomásra mész, akkor nagyon spéci hidrogén-nyomásálló CrMo-ötvözésű acél. (vagyis a jelenlegi földgázinfrastukrtúra kuka, mert se az alacsony hőmérsékletet nem viseli el a biliacél, sem a megnövelt nyomáson lévő hidrogént, ami pillanatok alatt reakcióba lép a csőben lévő perlit alkotó karbonnal és a fémrácsban metánná alakul, majd törik). Erre mondják az okosok, hogy jó, akkor csak 15%-nyi hidrogén keverünk a földgázhoz, akkor még nem nyírja ki a csöveket - de akkor ugyanúgy kell a földgáz...)

- egy átlagemberben hiányzik az alapvető műszaki fegyelem és ez nem jó ómen az egyik legszélesebb robbanási spekturmmal rendelkező gáz esetében

- szánalmasan alacsony a hidrogén-villamos áram átalakítás hatásfoka. Az átalakítás hatásfoka - ha helyben valósítjuk meg, akkor jó esetben 30-35%, de ha ebbe valamilyen szállítás bejön, akkor még ennyi sem lesz. (ebből szempontból a villamos hajtás verhetetlen)

Ha ezeket a problémákat nem tudjuk megoldani, akkor a hidrogén egy jó választási szlogen, de nem megoldás. Egyedüli megoldást abban látom, ha elkezdünk nagyon komolyan menni a GEN IV reaktorok irányába - áthidalási megoldásnak addig mehet a földgáz a mai struktúrával, ami még így is hatalmas előrelépés lenne a szénnel szemben, aztán valamikor lesz (?) valami a fúzióból is. De addig valamit kell csinálni. Energia kell és legyen valamennyivel tisztább. Európát nem lehet "karbonmentesen", se "karbonsemlegesen" a mai életszínvonalon megtartani. Az egész európai ipar az olcsó orosz földgázra épült már a 80-as évektől kezdve.

A reaktorokat sklázni kell, egyszerűsíteni az engedélyezést és elhagyni a vízmoderálást. Ha nincs nagynyomású víz, az egész szerkezet sokkal egyszerűbb és könyebben gyártható.

Tehát ha jól értem az lng portálok és hajók nem lesznek alkalmasak tisztán hidrogén szállítására és fogadására? Tehát nem készülnek erre az opcióra a mostani anyagfelhasználásuk alapján?

 

[gacsat]

Tehát ha jól értem az lng portálok és hajók nem lesznek alkalmasak tisztán hidrogén szállítására és fogadására? Tehát nem készülnek erre az opcióra a mostani anyagfelhasználásuk alapján?

ez vicc, vagy komoly?

 

[speziale]

- szánalmasan alacsony a hidrogén-villamos áram átalakítás hatásfoka. Az átalakítás hatásfoka - ha helyben valósítjuk meg, akkor jó esetben 30-35%,

hát inkább 60% az a 30%...ráadásul ha CHP rendszerben használják fel (akár SOFC akár kombinált ciklusú erőműben, akkor a ennél is nagyobb az össz hatásfok)

https://www.energy.gov/sites/prod/files/2015/11/f27/fcto_fuel_cells_fact_sheet.pdf

ettől függetlenül a fölös áram oda-vissza alakítgatása hidrogénre összességében valóban nem túl kifizetődő...

ezért is lesz nagy valószínűséggel a jövőben az autózásban és a fűtésben is az elektromos megoldásoké a nyerő

 

[speziale]

Tehát ha jól értem az lng portálok és hajók nem lesznek alkalmasak tisztán hidrogén szállítására és fogadására? Tehát nem készülnek erre az opcióra a mostani anyagfelhasználásuk alapján?

1) Scholz mást mond ezzel kapcsolatban:

https://www.cleanenergywire.org/news/germany-will-build-two-lng-import-terminals-chancellor-scholz

“An LNG terminal that receives gas today can also receive green hydrogen tomorrow,”

2) szerintem hidrogént nem nagyon fognak szállítgatni hajóval, ami meg belföldön (ez alatt most akár az egész EU-t is értem) termelődik azt meg majd csövön keresztül fogják szállítani

https://www.energy.gov/eere/fuelcells/hyblend-opportunities-hydrogen-blending-natural-gas-pipelines

https://www.greentechmedia.com/arti...elines-decarbonization-solution-or-pipe-dream

 

[Negan]

hát inkább 60% az a 30%...ráadásul ha CHP rendszerben használják fel (akár SOFC akár kombinált ciklusú erőműben, akkor a ennél is nagyobb az össz hatásfok)

https://www.energy.gov/sites/prod/files/2015/11/f27/fcto_fuel_cells_fact_sheet.pdf

ettől függetlenül a fölös áram oda-vissza alakítgatása hidrogénre összességében valóban nem túl kifizetődő...

ezért is lesz nagy valószínűséggel a jövőben az autózásban és a fűtésben is az elektromos megoldásoké a nyerő

Fűtést,ha atomenergiával elég olcsóvá teszik az áramot,elhiszem.
De az autózásban,föleg árúszállitásban,mig ténylegesen meg nem oldják az akuk kérdését valóban rentábilis módon,nem.

 

[ozymandias]

Még egy megoldás lehetséges amit főleg ázsiában nézegetnek nagyon a metán hidrát. Arra viszont szinte biztos vagyok tudják majd használni ezeket az lng hajókat és portálokat. Amikor a megrendeléseket kapjátok a metán hidrát mint lehetséges felhasználási kritériumot nem kérdezték tőletek?

először le kéne tudni menni 2000 méter mélyre és ott szerkezeteket üzemeltetni. A napokban érte el az MAN egyik "mélytengeri" kompresszora a 100000 órás üzemidőt a világon elsőként az Asgard-on. Az Asgard 300 méter mélyen van. 2000 méter egy teljesen más világ.

A metán-hidrát azért nem jön elő a vegyiparban, mert a vevőknek most kell cucc, nem majd x évtized múlva.

Tehát ha jól értem az lng portálok és hajók nem lesznek alkalmasak tisztán hidrogén szállítására és fogadására? Tehát nem készülnek erre az opcióra a mostani anyagfelhasználásuk alapján?

Az LNG tartály LNG-re van méretezve. Amikor egy ilyen berendezést mértezel, akkor az alsó hőmérséklet (ez LNG esetében a -163 fok) alapján választasz anyagot. Erre a felhasználásra lett kifejlesztve a 9%-os nikkelt tartalmazó acél. Hatalmas tartályokat éri meg építeni - egy 120000m^3-es tartállyal fogok szórakozni rövidesen. Ekkora méretben még egy nagyon pici nyomásváltozás (feszültség=erő/felület) is hatalmas feszültségeket okoz az anyagban.

Ahhoz, hogy egy LNG tartályban hidrogént tárolhass, oda olyan anyag kell, ami -250 fokon is kellően szívós. Ezt a 9%Ni-t tartalmazó acél már nem tudja, ehhez ausztenites, alacsony karbontartalmú acél kell. És itt kezdődik a gond:

• 9%Ni-s acél folyáshatára kb. 400MPa, de a méretezésnél a kerületi feszültség nem lehet nagyobb, mint kb. 205MPa, vagyis ebből számítod ki a szükséges anyagvastagságokat
• 1.4305-ös ELC acél folyáshatára kb. 190MPa, ezekre a fenti kerületi feszültségekre használt méretezési tényezőkkel valahol úgy 108MPa környékén vagy. Vagyis nagyjából dupla olyan vastag anyag kellene.

Egy 100000m^3-es tartály alsó része - itt a legnagyob a feszültség, főleg ahol a tartály feneke és az alsó gyűrűlemez találkozik - 40mm-es anyag 9%Ni-ből. Ez ausztenites acélból lenne 80mm vastag. 80mm vastag anyagokat kellene behengeríteni és teljes keresztmetszetben (hosszvarrat, körvarrat) helyszínen hegeszteni... Ez az istant dzsihád kategória. Képtelenség ilyen anyagvastagságokat kezelni, hegeszteni meg főleg.

Ugyanez a játék van, ha hajót építesz. A hajó sebessége adott - ez manapság 20 csomó. Vagyis a hajó esetében igyekszel a lehető legnagyobb térfogatot szállítani. Ezt a hajóknál szekciókból rakják össze, 4, 5 vagy 6 kisebb tartályt raknak a hajóra és ezeket hőszigetelik (ez úgy kb. 300-400mm, plusz erre jön egy külső borítás, ami megvédi a szigetelést a víztől). A hajók maximális mérete is adott, vagyis nem csinálhatsz ugyanakkora hajót dupla nehézre, mert annak dupla akkora merülése lesz - vagy valami nagyon hülye formájú hajót kell tervezni, hogy ne akadjon fel a kikötőben.

Nagy mennyiségben hidrogént csak mélyhűtve tudsz tárolni, a nagy nyomású tárolás csak kisméretű tartályokban lehetséges - mert még a polimereknél is ugyanúgy működik a mechanika, mint az acéltartály esetében. Láttam már olyan tervet is, ahol kb. 50000 darab, 2m^3-es polimertartály volt a hajón - jó poén lesz lefejteni.

Jelenleg nem tudok ilyen projektről, ahol hidrogén fogadására alkalmas terminált építenének ki. Vannak kísérleti hajók - pl. MF-hydra - 82 méteres hajó, 80m^3 hidrogénnel ha jól emlékszem, akkor 4000 tengeri mérföldet megy (300 utas meg 80 autó, ez egy komp). Persze ilyenkor jön a kérdés, hogy a 80m^3 hidrogén mennyi áram. Ha jól emlékszem, akkor légköri nyomáson mélyhűtött, -252 fokos hidrogén köbmétere kb. 70kg, vagyis van 5600kg hidrogén a hajón. 1kg hidrogén 55kWh/kg, vagyis egy tankolás 308MWh energia. A hajó 3 hetente tankol, vagyis ha egész évben megy, akkor 18 alkalommal tankol, vagyis 1 évre kell 5,6GWh áram és a hajó 9 csomóval halad.

 

[Giskard]

ez vicc, vagy komoly?

Hát olvasd már el ozymandias kolléga írását 13 742 erre reagáltam. Ha a hidrogén ilyen reakció képes és a hajók terminálok nyomástartó edényei olyan acélból készültek akkor nem.

 

[Giskard]

először le kéne tudni menni 2000 méter mélyre és ott szerkezeteket üzemeltetni. A napokban érte el az MAN egyik "mélytengeri" kompresszora a 100000 órás üzemidőt a világon elsőként az Asgard-on. Az Asgard 300 méter mélyen van. 2000 méter egy teljesen más világ.

A metán-hidrát azért nem jön elő a vegyiparban, mert a vevőknek most kell cucc, nem majd x évtized múlva.

Az LNG tartály LNG-re van méretezve. Amikor egy ilyen berendezést mértezel, akkor az alsó hőmérséklet (ez LNG esetében a -163 fok) alapján választasz anyagot. Erre a felhasználásra lett kifejlesztve a 9%-os nikkelt tartalmazó acél. Hatalmas tartályokat éri meg építeni - egy 120000m^3-es tartállyal fogok szórakozni rövidesen. Ekkora méretben még egy nagyon pici nyomásváltozás (feszültség=erő/felület) is hatalmas feszültségeket okoz az anyagban.

Ahhoz, hogy egy LNG tartályban hidrogént tárolhass, oda olyan anyag kell, ami -250 fokon is kellően szívós. Ezt a 9%Ni-t tartalmazó acél már nem tudja, ehhez ausztenites, alacsony karbontartalmú acél kell. És itt kezdődik a gond:

• 9%Ni-s acél folyáshatára kb. 400MPa, de a méretezésnél a kerületi feszültség nem lehet nagyobb, mint kb. 205MPa, vagyis ebből számítod ki a szükséges anyagvastagságokat
• 1.4305-ös ELC acél folyáshatára kb. 190MPa, ezekre a fenti kerületi feszültségekre használt méretezési tényezőkkel valahol úgy 108MPa környékén vagy. Vagyis nagyjából dupla olyan vastag anyag kellene.

Egy 100000m^3-es tartály alsó része - itt a legnagyob a feszültség, főleg ahol a tartály feneke és az alsó gyűrűlemez találkozik - 40mm-es anyag 9%Ni-ből. Ez ausztenites acélból lenne 80mm vastag. 80mm vastag anyagokat kellene behengeríteni és teljes keresztmetszetben (hosszvarrat, körvarrat) helyszínen hegeszteni... Ez az istant dzsihád kategória. Képtelenség ilyen anyagvastagságokat kezelni, hegeszteni meg főleg.

Ugyanez a játék van, ha hajót építesz. A hajó sebessége adott - ez manapság 20 csomó. Vagyis a hajó esetében igyekszel a lehető legnagyobb térfogatot szállítani. Ezt a hajóknál szekciókból rakják össze, 4, 5 vagy 6 kisebb tartályt raknak a hajóra és ezeket hőszigetelik (ez úgy kb. 300-400mm, plusz erre jön egy külső borítás, ami megvédi a szigetelést a víztől). A hajók maximális mérete is adott, vagyis nem csinálhatsz ugyanakkora hajót dupla nehézre, mert annak dupla akkora merülése lesz - vagy valami nagyon hülye formájú hajót kell tervezni, hogy ne akadjon fel a kikötőben.

Nagy mennyiségben hidrogént csak mélyhűtve tudsz tárolni, a nagy nyomású tárolás csak kisméretű tartályokban lehetséges - mert még a polimereknél is ugyanúgy működik a mechanika, mint az acéltartály esetében. Láttam már olyan tervet is, ahol kb. 50000 darab, 2m^3-es polimertartály volt a hajón - jó poén lesz lefejteni.

Jelenleg nem tudok ilyen projektről, ahol hidrogén fogadására alkalmas terminált építenének ki. Vannak kísérleti hajók - pl. MF-hydra - 82 méteres hajó, 80m^3 hidrogénnel ha jól emlékszem, akkor 4000 tengeri mérföldet megy (300 utas meg 80 autó, ez egy komp). Persze ilyenkor jön a kérdés, hogy a 80m^3 hidrogén mennyi áram. Ha jól emlékszem, akkor légköri nyomáson mélyhűtött, -252 fokos hidrogén köbmétere kb. 70kg, vagyis van 5600kg hidrogén a hajón. 1kg hidrogén 55kWh/kg, vagyis egy tankolás 308MWh energia. A hajó 3 hetente tankol, vagyis ha egész évben megy, akkor 18 alkalommal tankol, vagyis 1 évre kell 5,6GWh áram és a hajó 9 csomóval halad.

Köszi a kimerítő választ akkor jól értelmeztem, hogy csak CH4 re vannak méretezve a hajók és a terminálok.
Igen valóban csak 200 m ig vannak még vízalatti bányász robotok. Mert a metán hidrát a tárolói mélységében a nyomás és hőmérséklet miatt szilárd, tehát ilyen robot kellene hozzá. Ahogy hoznánk fel akkor kezdene gáz halmaz állapotba átmenni ez ezért nehéz kérdés. Egyfajta mélyvizi szeparátor állomást kellene kiépíteni ami fogadja a szilárd metánhidrátot (ezt az átalakulási mélység határpontjára kellene telepíteni (ez az adott mezőtől függ hogy milyen mélységben van) és onnan lehetne gáz formájában a felszínre nyomni. fasza tengeralatti nyomástartó technológia kell hozzá, szép mérnöki megoldás lesz

 

[Giskard]

magvas gondolatok....

elolvastad ozy írását? 13 742

 

[speziale]

Fűtést,ha atomenergiával elég olcsóvá teszik az áramot,elhiszem.

1) már ma is simán versenyképes...Mo-on a fűtési szezon átlaghőmérséklete 2 fok körül van...egy modern levegő-víz hőszivattyú COP értéke ennél a hőmérsékletnél valamivel 4 feletti...vagyis 2,5kw áramból tudsz kihozni 10 kw fűtési teljesítményt, ami kb. 1m3 gáz
de pl. a 13. kerületben már épült olyan társasház aminek házközponti talajszondás hőszivattyúja van...annak a COP értéke még magasabb

2) az atomenergia ha piaci alapon építed, kurvára nem olcsó....

3) távfűtést is lehet ilyen egyszerű módon kevésbé gáz függővé tenni...pedig Dánia nem egy napenergia nagyhatalom

https://en.wikipedia.org/wiki/Central_solar_heating#Largest_CSHPs

De az autózásban,föleg árúszállitásban,mig ténylegesen meg nem oldják az akuk kérdését valóban rentábilis módon,nem.

a személyautózásban szerintem ez a kérdés már eldőlt...és a local áruszállításban is mindenki ebbe az irányba fejleszt...az egyetlen terület ahol valóban nagy a kérdőjel az a long-haul szállítás