Visszajelzések és javaslatok

@Mackensen

Nemrégiben valaki örökre ki lett tiltva a biztpolból. Most ott látom Afrikában.
Szóval, hogy is van ez?

Félreértés ne essék, nekem nincs bajom az illetővel. A kitiltó magyarázatát várom.
 
Az a baj, hogy páran képtelenek magukban tartani a frusztrációikat és a lelki nyomorukat megpróbálják minden magyar vonatkozású témára ráhúzni. Kár, hogy ezt büntetlenül megtehetik.
 
Ez a NAVY fényezésére való anyag, annyit lehet megtudni belőle, hogy "A pénzt jól költöttük el, de adjatok még!"
A képen látható szituáció meg nedves álom. Az oroszok fejenként 2 üveg vodka után sem így veték be a hattyúkat.
Nagyon köszönöm, hogy válaszoltál, ezért megillet Téged egy +1 :)

De, nem ez volt az alap kérdés. :) :hadonaszos:

:eek:

-1 :)

0
:D
 
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a Mil utca 24 szám alatt egy udvar. Ennek az udvarnak szép csukaszürke léckerítése volt. Lakott ott pár vidám kissrác akik nagyon szerettek a külvárosi játékboltban vásárolt régi szovjet labdájukkal játszani.
Lakott a szomszédos Apache utca 64-ben pár másik srác akik sokszor a Mil utcában mentek hazafelé és a csukaszürke léckerítés előtt gyakran megálltak, ha kint voltak az udvaron az ott lakó fiúk és barátaik.
Ilyenkor nagyon irigyek voltak a Mil utcai fiúk öreg, ütött-kopott, de szépen gömbölyödő labdájára, mert nekik még olyan sem volt. Hiába hívták az ottani srácok az Apache utcai fiúkat, hogy játszanak együtt, azok nem menetek. Kijelentették, hogy a régi szovjet focilabdák rosszak, nehezek, nem jól pattognak, bezzeg az amerikai labdák mennyivel jobbak, még talán a sötétben is világítanak, hogy este se kelljen abbahagyni a játékot, és azokat különben sem lehet kiszúrni, akinek olyan van, irigye az egész város.
Sajnos ettől még nem lett amerikai labdájuk, de hamar észrevették hogy a Mil utcai fiúkat elszomorítja, hogy lesajnálják kedvenc labdájukat. Ezen felbátorodtak és hangosan ugratni és becsméreni kezdték az addig békésen focizókat. Csufolódó rigmusokat faragtak és gesztenyével dobálták a bentieket. Hanem aztán mikor egyikük, akit egy rigmus, de lehet, hogy gesztenye érzékeny helyen talált, megelégelte és jól leteremtette a csúfolódókat, talán a legszemtelenebbet még fel is lökte.
Erre aztán azok elszaladtak a házmester bácsihoz és bepanaszolták a Mil utcai fiúkat. A házmester bácsi gyorsan le is kevert egy nagy pofont a hirtelen haragú srácnak és hazazavarta. Az Apache utcai fiúk elégedett vigyorral mentek hazafelé, magukban már a következő napi csufolódó rigmusokat farigcsálták.
Másnap a hirtelen haragú srác, akit előző nap a házmester bácsi hazazavart, bánatosan nézte az ablakból, ahogyan a többiek vidáman fociznak az udvaron, amikor a léckerítés mögött ismét feltűnt pár szemtelenül vigyorgó arc, a lécek közötti résen látszott, hogy az arcokhoz tartozó kezek izzadt tenyerükben már régóta szorongatják az idefelé szedett gesztenyéket.
Nem várta meg, amíg felhangzanak a bosszantó rigmusok, inkább becsukta az ablakot és leült a konyhaasztalhoz, ahol már ki voltak rakva a gombfocihoz az édesanyja fiókjából elővett gombok. Kedvence egy szárnyas propellert ábrázoló gomb volt, ami ugyan nem csúszott túl jól, de neki az volt a legszebb. Óvatosan letette az asztal közepére és nagyot pöccintett rajta...
 
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a Mil utca 24 szám alatt egy udvar. Ennek az udvarnak szép csukaszürke léckerítése volt. Lakott ott pár vidám kissrác akik nagyon szerettek a külvárosi játékboltban vásárolt régi szovjet labdájukkal játszani.
Lakott a szomszédos Apache utca 64-ben pár másik srác akik sokszor a Mil utcában mentek hazafelé és a csukaszürke léckerítés előtt gyakran megálltak, ha kint voltak az udvaron az ott lakó fiúk és barátaik.
Ilyenkor nagyon irigyek voltak a Mil utcai fiúk öreg, ütött-kopott, de szépen gömbölyödő labdájára, mert nekik még olyan sem volt. Hiába hívták az ottani srácok az Apache utcai fiúkat, hogy játszanak együtt, azok nem menetek. Kijelentették, hogy a régi szovjet focilabdák rosszak, nehezek, nem jól pattognak, bezzeg az amerikai labdák mennyivel jobbak, még talán a sötétben is világítanak, hogy este se kelljen abbahagyni a játékot, és azokat különben sem lehet kiszúrni, akinek olyan van, irigye az egész város.
Sajnos ettől még nem lett amerikai labdájuk, de hamar észrevették hogy a Mil utcai fiúkat elszomorítja, hogy lesajnálják kedvenc labdájukat. Ezen felbátorodtak és hangosan ugratni és becsméreni kezdték az addig békésen focizókat. Csufolódó rigmusokat faragtak és gesztenyével dobálták a bentieket. Hanem aztán mikor egyikük, akit egy rigmus, de lehet, hogy gesztenye érzékeny helyen talált, megelégelte és jól leteremtette a csúfolódókat, talán a legszemtelenebbet még fel is lökte.
Erre aztán azok elszaladtak a házmester bácsihoz és bepanaszolták a Mil utcai fiúkat. A házmester bácsi gyorsan le is kevert egy nagy pofont a hirtelen haragú srácnak és hazazavarta. Az Apache utcai fiúk elégedett vigyorral mentek hazafelé, magukban már a következő napi csufolódó rigmusokat farigcsálták.
Másnap a hirtelen haragú srác, akit előző nap a házmester bácsi hazazavart, bánatosan nézte az ablakból, ahogyan a többiek vidáman fociznak az udvaron, amikor a léckerítés mögött ismét feltűnt pár szemtelenül vigyorgó arc, a lécek közötti résen látszott, hogy az arcokhoz tartozó kezek izzadt tenyerükben már régóta szorongatják az idefelé szedett gesztenyéket.
Nem várta meg, amíg felhangzanak a bosszantó rigmusok, inkább becsukta az ablakot és leült a konyhaasztalhoz, ahol már ki voltak rakva a gombfocihoz az édesanyja fiókjából elővett gombok. Kedvence egy szárnyas propellert ábrázoló gomb volt, ami ugyan nem csúszott túl jól, de neki az volt a legszebb. Óvatosan letette az asztal közepére és nagyot pöccintett rajta...
Egyes fegyverek fikázása egy dolog, mások anyukájának az emlegetése megy ugyebár teljesen más. De értem én ezt, vitáznak az emberek, néha elgurul a gyógyszer és egymásnak ugranak.
Nincs itt kéremszépen semmi látnivaló.
 
Az eggyel előbb tárgyalt topikban van egy renitens. Nem tudom, hogy direkt trollkodik-e, vagy ilyen komoly mentális kihívásokkal küzd, de elég megterhelő, hogy oldalakon át az oda nem illő marhaságai hömpölyögnek.
 
Mac! Saját gépről lehet valahogy képet és videót betenni?
Az már tuti, hogy haragszanak rád.

A tényállásilag, tudtommal nem. Ez nem az Index fórum. :)

Ha jól gondolom, akkor nem akarnak tárolni a szerveren mindenféle redves képet, videt, mert csak a lomot növeli. :D
 
Mac! Saját gépről lehet valahogy képet és videót betenni?
Lehet, de egy képfeltöltő oldalt kell használni. Több ilyen is van, én ezt használom:
https://postimages.org/
De ha találsz másikat, akkor használd azt.
Ode feltöltöd a megosztani kívánt képet. Az fenerál mindenféle linket. A közvetlen (Direct link) linket bámásolod az emotikonoktól jobbra lévő tájkében megnyłló ablakba.
Kb. ennyi.
 
Az már tuti, hogy haragszanak rád.

A tényállásilag, tudtommal nem. Ez nem az Index fórum. :)

Ha jól gondolom, akkor nem akarnak tárolni a szerveren mindenféle redves képet, videt, mert csak a lomot növeli. :D
A lom az a kissebb gond. A nagyobb, ha valamilyen szerzői jogvédett dolog. Viszont ha előbb valamilyen képfeltöltő oldara kerül és onnan történik a megosztás, akkor minden ok.
Elméletileg az ember csinálhatna erre egy FB, google, flickr stb fiókot és onnan is osztogathatná a tartalmat.
 
Tiszteltetem & munkát ajánlok. :)

Nem akartam itt mellényúlni: https://forum.htka.hu/forums/ballisztikus-rakéta-elhárító-rendszerek.79/

Inkább ide tenném további szíves felhasználás végett szakértőügyileg:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.


Hogy érdemben is hozzászóljak a https://forum.htka.hu/threads/visszajelzések-és-javaslatok.5/ -hoz:

Javaslok 1 Kuka nevű alfórumot nyitni, ahova belepakolhatni lehetne bizonyos dolgokat és ott lehetne benne nyugodtan kotorászni. :D :hadonaszos: /tetszik ez az icon. :D/
 
A ma esti F-35 roncs megtalálós cikkben javítani kellene az Atlanti-t, Csendes-óceánra, nem? :)
 
  • Tetszik
Reactions: Tcat