XB-70 Valkyrie (North American Aviation, USA)

Nem értem a lehajtható szárnyvégek célját.
Waverider. A "hullámlovas", vagyis Mach 3-nál a gép a két lehajtott szárnyvég közé és maga alá szorította az orrtól kiinduló lökéshullámkúpot és azon "lovagolva" lényegesen javult a szuperszonikus felhajtóerő/ellenállás arány.
A szárnyaknak három fő lehajtási szöge volt.
Hasonlóval kacérkodtak a brit TSR-2 és a szovjet Szuhoj T6 (a későbbi Szu-24-es) legelső, még trapézszárnyú prototípusának tervezői is. Csak ezeknél ez fix megoldás volt, ami hangsebesség alatt az indukált ellenállást és az útirányú stabilitást is javította volna.
A TSR-2-vel a brit Munkáspárt hatalomrajutása bánt el, a Szu-24-esnél meg a variaszárnyban látták a hatékonyság kulcsát, főleg, hogy a fixen nagy sebességű, kis magasságú behatolásra képes koncepcióból inkább elmozdultak az univerzálisabb alkalmazhatóság felé, ezért pedig a variaszárnyat akkor jobbnak találták.
 
Waverider. A "hullámlovas", vagyis Mach 3-nál a gép a két lehajtott szárnyvég közé és maga alá szorította az orrtól kiinduló lökéshullámkúpot és azon "lovagolva" lényegesen javult a szuperszonikus felhajtóerő/ellenállás arány.
A szárnyaknak három fő lehajtási szöge volt.
Hasonlóval kacérkodtak a brit TSR-2 és a szovjet Szuhoj T6 (a későbbi Szu-24-es) legelső, még trapézszárnyú prototípusának tervezői is. Csak ezeknél ez fix megoldás volt, ami hangsebesség alatt az indukált ellenállást és az útirányú stabilitást is javította volna.
A TSR-2-vel a brit Munkáspárt hatalomrajutása bánt el, a Szu-24-esnél meg a variaszárnyban látták a hatékonyság kulcsát, főleg, hogy a fixen nagy sebességű, kis magasságú behatolásra képes koncepcióból inkább elmozdultak az univerzálisabb alkalmazhatóság felé, ezért pedig a variaszárnyat akkor jobbnak találták.
Kismagasságon nem értelmezhető a gazdaságos utazósebesség, ergo a wave ridingnak sok értelme nincs.
 
  • Tetszik
Reactions: formosa1
Kismagasságon nem értelmezhető a gazdaságos utazósebesség, ergo a wave ridingnak sok értelme nincs.
Itt most mire gondolsz?
Mindenféle magassághoz tartozik egy valamekkora gazdaságos utazósebesség.
Ha szuperszonikusra értetted, a nagy magasságú tartós Mach 3+ nak is van kismagasságú megfelelője, csak nem szoktak rá sárkányt és hajtóművet optimalizálni, mert nem ad akkora előnyt, mint amilyen drága.

A nagy magasságon tartós Mach 3 utazóhoz hasonlóan simán lehetne kis magasságú Mach 1.2 -1.4-re is platformot dizájnolni, kb ugyanazokkal a megoldásokkal, csak a felszín közelsége miatt egy igen fontos szabadságfok lenne csúnyán lelimitálva. Akkor meg minek, ha amúgy egy jóval egyszerűbb konstrukcióval megvalósítható a földközeli tartós Mach 0.9 is.
 
Itt most mire gondolsz?
Mindenféle magassághoz tartozik egy valamekkora gazdaságos utazósebesség.
Ha szuperszonikusra értetted, a nagy magasságú tartós Mach 3+ nak is van kismagasságú megfelelője, csak nem szoktak rá sárkányt és hajtóművet optimalizálni, mert nem ad akkora előnyt, mint amilyen drága.

A nagy magasságon tartós Mach 3 utazóhoz hasonlóan simán lehetne kis magasságú Mach 1.2 -1.4-re is platformot dizájnolni, kb ugyanazokkal a megoldásokkal, csak a felszín közelsége miatt egy igen fontos szabadságfok lenne csúnyán lelimitálva. Akkor meg minek, ha amúgy egy jóval egyszerűbb konstrukcióval megvalósítható a földközeli tartós Mach 0.9 is.
A szuperszonikus sebesség optmializálásra.
A sűrű levegő légellenállása adott, az elvarázsolni nem lehet.
A Concorde jól megmutatja, hogy ha akarod lehet szélsőségesen messzire repülni utánégető nélkül is nagy magasságon, de akkor minden másra alkalmatlan a gép. Mire felemelkedett és felgyorsult M2.0-re az üzemanyag lb. 60%-a elfogyott. A maradék viszont elég volt NY-ig Párizs és Londonból.

De kismagasságon eleve M1.2 felett repülni extrém teher még a sárkánynak, tisztán is. Optimalizálhatode bármennyire a hajtóművet, a fajlagos fogyasztás az egekben lesz és 100-200 km-nél több M1.2 még egy baszott nagy géppel sem fér bele földközelben.

Ellenben mivel már a transszonikus tartományban is játszik kőkeményen a hullámellenállás és arra jó a variaszárny nem véletlen, hogy mindkét oldalon minden TFR-es gép a hh közepén variaszárnyas lett. Szu-17/24, Tornado, F-111. Aztán a GT-k fejlődése lényegében 15 éven belül elavulttá tették az egészet a harcászatilag hasznos esetek 90%-ban.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
A szuperszonikus sebesség optmializálásra.
A sűrű levegő légellenállása adott, az elvarázsolni nem lehet.
A Concorde jól megmutatja, hogy ha akarod lehet szélsőségesen messzire repülni utánégető nélkül is nagy magasságon, de akkor minden másra alkalmatlan a gép. Mire felemelkedett és felgyorsult M2.0-re az üzemanyag lb. 60%-a elfogyott. A maradék viszont elég volt NY-ig Párizs és Londonból.

De kismagasságon eleve M1.2 felett repülni extrém teher még a sárkánynak, tisztán is. Optimalizálhatode bármennyire a hajtóművet, a fajlagos fogyasztás az egekben lesz és 100-200 km-nél több M1.2 még egy baszott nagy géppel sem fér bele földközelben.

Ellenben mivel már a transszonikus tartományban is játszik kőkeményen a hullámellenállás és arra jó a variaszárny nem véletlen, hogy mindkét oldalon minden TFR-es gép a hh közepén variaszárnyas lett. Szu-17/24, Tornado, F-111. Aztán a GT-k fejlődése lényegében 15 éven belül elavulttá tették az egészet a harcászatilag hasznos esetek 90%-ban.
A földközeli tartós nagysebességű repülésre voltak különféle kísérletek. Mach 1.6 volt a maximum, míg gyakorlati oldalról a tartós Mach 1.2 volt a cél és ennek a variaszárnyas B-1B és a szabadesésű B83-as nukleáris bomba is megfelelt.
Igen, ahogy te is írod, variaszárnnyal felelt meg, nem a wave riding révén.
De ennek oka is inkább az, hogy a variaszárny a hangsebesség alatt, illetve a fel- és leszállásoknál jól kiegészíti a nagy nyilazású, földközeli Mach 1.2 aerodinamikát.
Ha ez nem lett volna szempont (ami meg szinte kizárt) a B-1-es lehetett volna ugyanúgy wave rider, mint a B-70, akkor is, ha csak Mach 1.2 a max tartós sebessége, de az 60 méteren.
 
A földközeli tartós nagysebességű repülésre voltak különféle kísérletek. Mach 1.6 volt a maximum, míg gyakorlati oldalról a tartós Mach 1.2 volt a cél és ennek a variaszárnyas B-1B és a szabadesésű B83-as nukleáris bomba is megfelelt.
Igen, ahogy te is írod, variaszárnnyal felelt meg, nem a wave riding révén.
De ennek oka is inkább az, hogy a variaszárny a hangsebesség alatt, illetve a fel- és leszállásoknál jól kiegészíti a nagy nyilazású, földközeli Mach 1.2 aerodinamikát.
Ha ez nem lett volna szempont (ami meg szinte kizárt) a B-1-es lehetett volna ugyanúgy wave rider, mint a B-70, akkor is, ha csak Mach 1.2 a max tartós sebessége, de az 60 méteren.
A TSR-2nek mennyi volt a tervezett fölközeli sebessége?
 
‘The XB-70 flies less Mach 3 time than the YF-12, but when it flies at Mach 3 the Valkyrie loses pieces that are bigger than the Blackbird...’

XB-70-YF-12.jpg
XB-70-YF-12-1.jpg
 
Igazi ritkaság, az XB-70-es második prototípusának bemutatórepülése az 1966-os Carswell AFB-n megtartott repülőnapon:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
https://www.flickr.com/photos/zaneadams/22374612219/in/photostream/
https://www.flickr.com/photos/zaneadams/22373481870/in/photostream/
https://www.flickr.com/photos/zaneadams/22547859562/in/photostream/
https://www.flickr.com/photos/zaneadams/22561436295/in/photostream/
https://www.flickr.com/photos/zaneadams/22572652901/in/photostream/
https://www.flickr.com/photos/zaneadams/22374872609/in/photostream/
 

A North American XB-70 Valkyrie és története - 2. rész